Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

Több füstszűrös cigaretta A Magyar Dohányipar A nagy volumenen belül már eddig is túlhaladta a III. ötéves terv idejére vonatkozó elképzeléseket, s az igények szerint az idén további félmilliárddal növeli cigarettatermelését. Eredetileg 1970-ben 20 milliárd cigaretta gyártására számítottak, az elmúlt évben azonban már 21,8 milliárdra volt szükség, az idén pedig 22,3 milliárdot készítenek. főleg a keresettebb filteres cigaretta termelését növelik a tavalyihoz képest, mégpedig 1,9 milliárd darabbal így várhatóan 6,7 milliárd füstszűrős cigarettát gyártanak. Elérik, hogy a cigarettatermelés 30 százaléka már az „egészségesebb", füstszűrős lesz. Fecskéből 3,5 milliárd, Saváriából 1,3 milliárd Lottóból 380 millió, Filtolból 280 millió kerül forgalomba. Idegenvezetői tanfolyam Hétfőn, január 20-án a2 idegenforgalmi hivatal és a TIT rendezésében idegenvezetői tanfolyam kezdődik a TIT Kárász utcai klubjában. A tanfolyam hallgatói, akik 10 nyelven állnak majd a Szegedre látogató külföldi vendégek rendelkezésére, 22 előadást hallgatnak Szegedről és környékéről. A tanfolyam április végén fejeződik be és 70 hallgatója sikeres vizsga után megkapja az idegenvezetői igazolványt. Nem adott vissza Tüdőszűrés özvegy G. Gy.-né olvasónk helyesli, hogy a lakosságot évente behívják tüdőszűrő vizsgálatra. Nem ért egyet azzal, hogy a behívások alkalmával figyelmen kívül hagyják az idős emberek zord időjárásban könnyebben bekövetkező megbetegedését. Ezért azt javasolja, hogy a rendelkezésre álló nyilvántartás alapján bizonyos koron túl ne rendeljenek be télen embereket, őket kíméljék azzal, hogy tavasszal, nyáron végzik el tüdőszűrő vizsgálatukat. Horváth Mária (Kiskundorozsma, Hámán Kató utca 25.) január 12-én a pécsi, reggel induló gyorsjáratú autóbuszon utazott Mórahalomra. Két tízforintossal fizetett a jegyért, mert nem volt aprópénze. Mondta a kalauznak, majd vár, míg vissza tudja adni a 8 forint 80 fillért. Hamarosan összejött az aprópénz, amit a kalauz számolni is kezdett olvasónknak, majd meggondolva magát, az egész marékkal visszadobta táskájába, mondván, ő „nem foglalkozik ilyesmivel". Olvasónk azóta is várja a visszajáró pénzt Száz éve született Tornyai ]ános Nem mindig a házfelügyelő Móráth Lászlóné (Boros József utca 7.) olvasónk lakótársai nevében is kifogásolja, hogy az újságcikkek legtöbbször a házfelügyelőket bírálják a lakóházak állapotáért. Pedig — szerinte — sok esetben a házkezelőség, illetve az ingatlankezelő vállalat a hibás. írja levelében, hogy három évvel ezelőtt kapott szeméttartót, ami már nincs meg. Azóta az udvaron tárolják a szemetet. Hiába kér, december óta nem kap vlllanyégőt, ezért sötét a függőfolyosó és az udvar. Sót és homokot sem kapott a járda téli tisztántartásához, s ezeken kívül is több 3—4 éves mulasztást ró fel, amiért a vállalata felelős. Panaszok a postára Rovatot lehetne nyitni Nincs nyugalom (Nemestakács utca 2.) olva sónk a 3. számú postahiva' falban január 7-én 15 óra S. O. S. jelzéssel küldte el banásszerű zajt okoznak és levelét szerkesztőségünkbe a környékbeli épületeket Juhász Gyula (Kápolna utca megremegtetik. Pihenni, 5.) olvasónk a kéziszerszám- aludni nem lehet" Közli gyár által okozott lárma ml- velünk, hogy a lakók a gyár poVteí^pana'szokaT tartalmazó "A ®Tár környékén a vezetőihez és a III. kerületi teveleknek Gaida István KáPoIna és a Szende Béla tanácshoz is fordultak már leveieKneK. uajaa istvan utcában lakó áUampolgárok panaszukkal, mindhiába. Jahelyzete már elviselhetetlen vasolja, hogy az ilyen lóri^ucui a.iucu .-<=., x„ ~ íria- — Este tíztől reggel mát okozó üzemeket telepíttorUtt846Jaforintot akart btfi- ^f1 az éjszakai mű- ^ el a közvetlen lakott teüzemeltetnek (présgép, vá- bekről, »«»» .hogy a Rá^ nOTvenet l—2 gógép' egyéb), amelyek min- kóczi utcából is kitelepítettokban, hatot pedig 10-20 den munkafolyamatban rob- ték a kovács ktsz műhelyét, filléresekben nyújtott át Nem fogadták el, a tisztvi- Ay meroaedi IfÖlUlfoJÁcrnl selő durván elutasította, Mi UJ5*»geai KOZieKeaeSrOl címletek SSit*Mikor'úlra Heti Piánkban ismét tu- sor 8.), dr. Zoltán Róbert zéket követelt tőle a feltevő, £nbtó1' 1»et0veí, « György (Tárogató u. 21.), maid vééül is eorombán ki- vlIlamos megszüntetésebői Nagy István (Oroszlán u. 4.), ka^Dta kezéből apénzt Is «« prob^61 Ezekről Bódás Péter (Odessza, U asztalra • dobva számolta ft^í^L faSOr épulet) és N' Z"né újszeged! meg, megjegyzések kíséreté- ^y Mthály (Szőreg olvasónk is. leveleiket átben Kolozsvári ut 22.), Teimel adjuk a városi tanács vb épíiFSTL NÁK beküldött SSSf^SS8,(Bajcsy-^ « éS -^lyá19.) fia az NDK-bol küldött lingzky u ,q_oi\ Heondil® nak> a vetemények és javasrsaas: s BéiiKo«áo utclkö^ ítT^T48*™ és in* zője szerint 1968. december Kocso Bela (Kózép 1x115010 *zkedés végett 31-én érkezett a szegedi l-es ,, i i • • postára. Mégis csak 1969. ja- Kevesebb lenne a tolonaás nuár 7-én délután kézbesí- 3 tették — elnézést kérve — a Kovács Zoltán (Kossuth hogy a kocsi elején csak a ^kéStiU^S Lal0S «•> «*»«** bérletesek, hátul pedig berkéséssel belföldön feladott rendszeresen utazik villamo- letesek és jegyváltók vegyetáviratot, egyszer szomszéd- son, s az a tapasztalata, hogy sen szállhatnak fel. A fotonjába dobták be a neki kül- még a legsűrűbben közieke- gás főként a hátsó ajtónál e2LtTe?etoSeta posta*- dő ^ *rat megállóiban is van. Javasolja, hogy a közigazgatóságnak is, s várja, gyakori a tolongás. Ennek lekedési vállalat árusítson ismilyen választ kap. legfőbb okát abban látja, mét — mint régebben tette — tömbjegyeket Így, akinek előre vett jegye van, szintén felszállhatna elöl is, s gyorsulna a villamosköziekeAutósokw figyelem! Rövid átfutási idővel vállaljuk gépkocsi motorok hengerfúrását, honolását, főtengely köszörűlését, csapágyöntését és fúrását, dugattyúk megmunkálását. XL Autójavító VáUalat Szeged, Tolbuhin sgt. 11. Telefon: 15-491 xS. 457 dés. Egy évszázada született Tornyai János, Alföld-festészetünk kiváló alakja. Különös fogalma a magyar művészettörténetnek ez a művészeti áramlat. Aki nem ismeri eléggé, azt hiheti, a puszta kizárólagos lefestését jelenti a szó, nyájak, délibábok és gémeskutak képrekomponálását. Holott Alföld-festőink talán kevesebbet festették a pusztát, mint azok, akiket nem illetünk ezzel a névvel, témájuk sokkal inkább az Alföld embere volt, mint a táj. S az alföldi ember műveik főszereplője akkor is, ha nincs a képen, ha nagyritkán egy-egy történelmi jelenet, csendélet a képek tárgya. Mert az ottani parasztság szemlélete tette őket azzá, amivé váltak, a nagy indulatok és hatalmas érzelmek, nyomasztó feszültségek és izzó tragédiák elégedetlensége vezette ecsetjüket, nem a táj formái. Tornyai egész munkásságát meghatározta ez a parasztsággal azonosuló, indulatos szellemi alföldiség. Mintarajziskolát, művészképzőt végzett, Párizsban, Németországban, Itáliában folytatta tanulmányalt, mint korának festői, de e sokféle példa közül csak Munkácsy hatott rá Párizsban is — Alföld-képeivel —, s még harmincéves sincs, amikor megtér az Alföldhöz: Hódmezővásárhelyhez. Az agrárproletár indulatoktól hevülő századvégi parasztváros nemeseik ösztöndíjjal kötötte magához festőszülöttét: egy életre elegendő indítást adott emberségének, művészetének, festői programot és örök kötöttséget. Első figyelmet keltő alkotása a Juss, jelképe ennek a hűségnek: 1901-ben festette legkorábbi változatát, s a szegényes örökségen ádázul összecsapó parasztindulat szinte egész pályáján végigkísérte, új meg új változatok megfestésére kényszerítette. Tornyal bejárta a művészi indulat végtelen útjait. A nagy példakép, Munkácsy realisztikus drámaiságától a romantikusan lázadó kötetlenség festészetéhez ért, az elbeszélő piktúrától munkássága a türelmetlenül kiáltó, olykor üvöltő harsogásig lendült. A fejlődés állomásait újabb képek jelzik. Szitáló lány, Csizmahúzás, Hurkatöltés — népi zsánerjelenetek az első esztendőkben, a Rákóczi Rodostóban című vászon, és a megrendítően szép Nagy Bercsényi Miklós-portré a későbbi korszakban. S aztán alföldi tájak, Gémeskút és Nagyborulás a század tízes éveiben, egészen a Bús magyar sorsig. A Bús magyar sors mellékcíme: önéletrajz, és az aszott pusztán bókiázó csontsovány 16 kettős jelképe mutatja, mit is jelentett az Alföld és az alföldi téma ennek a mesternek. Tornyai János művészettörténeti nevezetességüvé tette Vásárhelyt saját festészetével és azzal, hogy művészeti központot szervezett a városban, Endre Béla. Rudnay Gyula — Alföld-festő művésztársai — Almási Gyula Béla Tornyai-portréja (Részlet) részére is. Népművészeti nlkotáro^at gyűjtött és kerúir.oműhelyt teremtett (ebből lett a napjainkban mind fontosabbá váló Kerámiagyár). festészetet népszerűsített és közönséget nevelt 'így született meg a mai vásárhelyi művészlciep és a mai vásárhelyi értő publikum). S közben él'a maga is a vásárhelyiek életét Nerc is a városiaké'.: egy idő után a tanya vált otthonávc, művész létére egy volt a vásárhelyiem közül, s később, amikor elköltözött öveg korára, akkor stmszamadt el a Viharsaromtöl. Élete végén — lC'ití-ban halt meg — indulatai csendesebbé váltak. Szentendrei korszakában derűsebb szobabcífók kerültek vas: aaira, de a foltok tépettsége, a napfény élessége, a formák nyugtalansága régi erőket őrzött Mindig a/, Aiföld festője maradt Tornyai János. Zs. A. Emlékünnepségek A hódmezővásárhelyi városi tanács művelődésügyi osztálya, a Bethlen Gábor gimnázium, a TIT vásárhelyi szervezete és a Tornyai-múzeum Tornyai János születésének 100. évfordulója alkalmából ma, szombaton — mint jelentettük — egész napos emlékünnepséget rendez. A program délelőtt 9 órakor a városi tanácsháza tanácstermében tudományos ülésszakkal kezdődik. Az ülésszakon dr. Bodnár Éva művészettörténész, dr. Dömötör János múzeumigazgató és dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tart előadást. Az ülésszak befejezéseként a résztvevők megkoszorúzzák a nagy festő vásárhelyi szobrát. Délután az ünnepségek emléktábla-avatásokkal folytatódnak. Fél négykor a Petőfi Művelődési Házban emlékünnepséget rendeznek: ötkor a múzeumban emlékkiállítás nyílik. Megnyitó beszédet mond Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Fizetésnap Megkezdődtek a zárszámadások — Gyálaréten először Cím: Negyventől 89 éves korig A szexuális tevékenység hanyatlása — a férfinél és a nőnél egyaránt — állítólag sokkal inkább pszichológiai, mint fizikai okokra vezethető vissza. Igen sok hetvenéi 80 éves ember tevékeny szexuális életet él — csak nem vallja be. Többek között erre a következtetésre jutott mintegy kétszáz 40—89 éves ember vizsgálata alapján dr. Alexander Runciman, aki ezt az Egyesült Államok Orvosegyesületének 22. kongresszusán bejelentette. Igen sok idős személy azért nem folytat szexuális tevékenységet, mert „nyomasztóan hat rá az ifjúság" és mert „tabuk és gátlások" azt a benyomást keltik bennük hogy emiatt az 6 korukban szégyenkezniük kell. Ki tudja? Tegnap, pénteken fizetésnapot tartottak a gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezetben. Előtte a vadászházban megtartották a közös gazdaság ünnepi zárszámadó közgyűlését. Húszesztendős ez a jóhírű kis szövetkezet, amely a hagyományoknak megfelelően az idén is elsőnek nyitotta meg a zárszámadási közgyűlések sorát. A járási párt és tanács képviselői gratuláltak az elért eredményekhez, meleg szavakkal emlékezett meg a tavalyi év sikereiről Niesner Ferenc országgyűlési képviselő, a „szomszédos" tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnöke. A gyálarétiek számvetését Csorba Mihály elnök ismertette. Nem zárták rosszul az esztendőt, hiszen az egy tagra jutó jövedelem 17 ezer 600 forint. A „miniszövetkezet" tiszta vagyona is szénen gyarapodott, ma már az összes vagyonnak — ami 6 és fél millió forint — a 83 százalékát teszi ki. Napról napra 184-en találnak megélhetést a gyálaréti földeken. Tavaly igen jól sikeredett a szegedi táj piros kincse, a fűszerpaprika, amelyből 42 holdat műveltek. Az összbevétel holdanként elérte a 17 ezer forintot Alié fizetett kevesebbet a makói tájból idehódított vöröshaevma. Holdanként 16 ezer fo-inttal örvendeztette meg a 'tozös kasszát. De nem is innyira a jövedelmezőségért termesztik itt, hanem in'"'bb a "ért. hogy a munkadőt széthúzzák. kora tavasz'-M késő őszié tudtanak munkát adni a dolgozóknak. Ebben a szövetkezeden közö* műveléssel termelik meg a 'svakat, a növénytermesztésben három munkacsapat dolgozik. A két évtizede boldoguló szövetkezet tavaly decemberben a közgyűlésen úgy határozott, hogy hűségjutalomban részesiti azokat, akik húsz vagy tíz esztendeje dolgoznak a kollektívában. Az előbbiek 8, az utóbbiak 4 nap fizetett szabadságot kapnak .hűségjutalomként- Ez természetesen a növénytermesztésben dolgozókra vonatkozik, akik nem tudják elérni a rendeletekben megállapított munkanapokat, hogy a törvényben előírt fizetett szabadságot megkapják. Az állattenyésztők pótszabadságot kapnak. Délután kifizették a járandóságot ls, ami 400 ezer forintra rúgott A gyálarétiek példáját leghamarabb, ma, a csengelel Aranykalász Termelőszövetkezet követi, s tartja meg zárszámadó közgyűlését Kályhacsempék Helyi versenyanyagra alapozott technológia kidolgozásával a korábbi négyszáz forintról 270 forintra csökkentették az alapanyag tonnánkénti önköltségét a sárospataki cserépkályhagyárban, így most már darabonként harminc fillérrel olcsóbban készítenek a gyárban egyegy kályhacsempét. A terv szerint az idén először a falusi TÜZÉP-telepeken szabadon is árusítanak sárospataki kályhacsempét. SZOMBAT, 1969. JANUÁR 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5