Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

A DEL-MAGYARORSIAG 1969 FEBRUÁR l-l kezdettel EGYÉVES tanulóidőre felveszünk FON-^—RZOVÖ IPARI TANULÓNAK 8 általánoc Iskolát v^zett lányokat és fiúkat Jelentkezni személvesen lehet szombat kivételé­vel m I n d e n n a c 7 00 órától 11 00 óráig Pamntnyomóinnri Vállalat SZEGEDI TEXTILMŰVEK szemműtét* iktatást osztályán 'Sieaed Tolbuhiv sgt 87.) A szeged-mihálytelekl Űj Élet Termelőszövetkezet ba­romfitelepén megkezdődött az új Idény. Tizenötezer na­poscsibét vásóro'tak a Hód­mezővásárhelyi Állami Oaz­daság keltetőüzemétől. A nagy hidegre való tekintettel már napokkal előbb felfű­tötték a nevelőházat, hogy kedvező körülményeket biz­tosítsanak a „termoszkocsin", fűtött, bódés autón érkező csipogó szállítmánynak. Az idén — a tavatvihoz hasonlóan — Gödöllői 65-ös húshlbríd csibéket nevelnek, amelvek fejlődésével és ta­karmónvhasznosftasával elé­gedettek a gazdaság szak­emberei. A múlt évben pél­dául 110 ezer darabot érté­kesítettek. Hatvan nap alatt 1 Hiú 45 de'*ás át'aosúlvúra feMódtek a oödöllől csirkék s e<*v kiló Ms e'őáUftásáho" 2 kiló 47 deka takarmánvt használtak fel. 1967-ben méo a ..divatos" és a leglobb fal­taként emlegetett Lohman csirkéket tartottak. Ezeknél két hónap alatt 1 kiló 35 de­ka átlagsúlyt értek el. tehá* kevesebbet, mint a gödöllői­nél. a takarmánvtelbasználás viszont több, 2 kiló 67 deka volt A termelőszövetkezet az új gazdasági évben tovább fo­kozza a baromfihús-terme­lést 135 ezer pecsenvecsir­kére kötettek szerződést a szentesi feldolgozó vállalat­tal. Ezenkívül kisebb meny­nvlséget közvetlenül is érté­kesítenek maid a Mark téri elárusító standjukon. ÁRAMSZÜNET Az Aram szolgáltató Válla­lat közli, hogy 1969. ianuár 17-én 8—13 óráig Alsónyo­más sor. Rákóczi u., Tisza Lalos u„ Földműves u.. Szabadsa)tö u.. Hattyaa sor. Rendező no által határolt területen áramszünet lesz. Tornyai János centenáris év Tudományos iiiésszai - Entóktábiák lemezese - Métoi - Xiállllások Válaszol az Ulatékea Megjavítják az utat Horváth József (Újszeged, ságának vezetője levélben Gyimesi utca 7.) olvasónk közölte, hogy a bejelentés 'eveiét közöltük január 4-én, közvetlen karácsony előtt ér­imely arról szólt, hogy a kezett hozzájuk. Azóta dó­vasutasház építése során zerral és dömperekkel meg­tönkretették a járművek az kezdték az út és az épület utat, kerítéseket, fákat ron- környékének rendbehozását, gáltak meg. az okozott kerítésrongálást is A MÁV szegedi igazgató- rendezték. Későn reklamált Tornyal János alkotó munkássága korszakot jelöl az egyetemes magyar festé­szetben. Kritikai realizmusa örök értéke a magyar szel­lemi életnek. Tornyal — Hódmezővásárhely szülötte. A városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya, a TIT városi szervezete és a Tor­nyai János Múzeum a mű­vész születésének 100. év­fordulója alkalmából az 1969-es esztendőt Tornyai centenáris évnek nyilvání­totta, s ennek során külön­böző rendezvényeken ismer, tetik és méltatják az alföl­di festészet kiemelkedő egyéniségének életét és munkásságát Az ünnepségsorozat első részére Tornyal születesé­nek 100. évfordulóján, janu­ár 18-án kerül sor. A vá­rosi tanács közgyűlési ter­mében délelőtt 9 órakor tu­dományos ülésszakot ren­deznek, amelyen Bodnár Éva művészettörténész. Tor­nyai életrajzírója, a festő életéről és művészetéről, dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja Tornyai oeuvre-Je kap­csán a realizmus korszerű­ségéről, dr. Dömötör János múzeumigazgató, Tornyai és Hódmezővásárhely kapcso­latáról tart előadást. Az ülésszakot kővetően levetí­tik a „Tornyal" című színes filmet, végül a résztvevők megkoszorúzzák a művész­nek a múzeummal szemben felállított mellszobrát. A délután folyamán kit emléktáblát avatnak: egyi­ket — du. 2 órakor — a Serház téri volt huszárlak­tanyában, ahol 1903-tól 1920-ig volt Tornyai műter­me. Rajta kívül ebben a házban dolgozott Pásztor Tános és Rubleczky Géza szobrászművész, valamint vásárhelyi tartózkodása alatt Rudnay Gyula is. Lé­nyegében ez volt a város első múvésztelepe. A másik táblát a Beloiannisz tér 4 sz. ház falán — du. 3 óra­kor — avatják fel, ahol az idős mester életének két utolsó évét (1935—1936) élte. Délután fél 4 órakor emlék­ünnepélyt rendeznek a vá­ros művelődési házában le­vő állandó Tornyai—Med­gyessy kiállítási teremben a Bethlen Gimnázium növen­dékeinek közreműködésével. A január 18-1 ünnepség a Tornyai János Múzeum­ban megnyíló emlékkiállí­tással zárul, amelyet Siklós János, a megyei pártbizott­ság titkára nyit meg. Ez a kiállítás tobb részre tagozó­dik: bemutatják Tornyai „Juss" című alkotását, en­nek a műnek különböző festmény- és grafikai váz­latait, továbbá azoknak az életképeknek fényképfelvé­teleit, amelyeket Tornyai rendezett és használt fel hí­res vászna megfestése so­rán; az emeleti termekben bemutatják a szentesi levél­tárban megtalálható Tor­nyai-levelezésnek azokat a dokumentumait, amelyek a művész és a város kapcsola­tára utalnak, valamint azokat a Tornyai-műveket, amelye­ket eddig a raktárban őriz­tek és kiállításokon nem szerepeltek, továbbá a mú­zeum új Tornyai képeit, amelyek vásárlások réven kerültek Vásárhelyre. A centenáris év kapcsán a megyei és a városi tanács pályázatot hirdet „Az Alföld — ma" címen. A pályázat, amellett, hogy Tornyai em­lékét lesz hivatva szolgálni, azt a célt is szolgálja, hogy miként a mester saját ko­rának Alföldjét mutatta be a maga természeti és embe­ri valóságában, úgy a most élő művészeket serkentse a változott és változó Alföld új arcának megjelenítésére Az október első napjaiban kezdődő „Vásárhelyi hetek­során egy országos ankét megrendezésére kerül sor, amelyen kiváló szakértők közreműködésével a realiz­mus és a korszerűség viszo­nyát vitatják meg. A tervek szerint ezt az ankétot a „Tiszatáj"-ban vita készíti elő. Ugyancsak az év folya­mán helyeznek el még egy emléktáblát Tornyai János mártélyi lakóházán, amelyet a művész életében — Iróni­kusan — „hóttig nyögöm büszke villa" néven emlege­tett December 23-án Elcserélt bútorok címmel közöltük egyik olvasónk panaszát, aki a Kálvin téri bútorüzletben vásárolt, de csak kicsomago­lásnál vette észre otthon, hogy az egy garnitúrába tar­tozó bútorok közül nem mind azonos színű. Imre István, a vegyesipar­cikk kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője értesítette szerkesz­tőségünket, hogy vízseálatuk szerint levélírónk 1965. jú­lius 24-én vásárolta üzletük­ben a bútort. Panaszával azonban csak 1968 végén je­lentkezett, s ezzel elesett a hathónapos garancia intéz­hető lehetőségei tőL „Azzal egvetértünk — írja —, hogy előfordulnak Ilyen sajnálatos esetek. Az Időben érkezett panaszokat — meg­felelő tájékoztatás alapján — orvosoljuk". Festmény, leveező lap­újdonságok jelentek meg a Képző­művészeti Kiadónál. A már boltokban levő so­rozat nyolc postai lapból áll. valamennyin egy­egy világhírű alkotás színes reprodukciója látható. HOBBY nniiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Pihenés, kikapcsolódás mindaz, ami eltér a rendszeresen, kötelességből végzett napi munkától és a testileg vagy szellemileg elfáradt embernek szüksége is van rá. Nevezhetjük hob­bynak a bélyeg- vagy levelezőlap­gyűjtést. van aki szobanövényt nevel vagy aranyhalakkal bíbelődik, sokan szívesen barkácsolnak otthon és köny­vespolcok, virágtartók dicsérik mes­terük kézügyességét, A riportunkban szereplő, különböző foglalkozású, hivatási emberek hob­byjának indítéka közös: valami szépet alkotni, ami örömet szerez alkotó­jának is — másoknak is. Pxáríictt hagyma Nemcsak Európában, ha­nem Japánban is nagy nép­szerűségnek örvend a kon­zervgyárak és a Herbária Vállalat készítménye, a ma­kói szárított hagyma. Ed­dig csaknem ezer vagon­nyit dolgoztak fel. Fenyíi'ioiioz­sziiret A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság ásotthalmi ke­rületében erdei és fekete fe­nyők tobozaiból 370 mázsát gyűjtöttek. Ennek egy részét a kitermeléskor ledöntött fákról szedték. Ez a köny­nyebb munka. Vannak azon­ban magtermelésre kijelölt, törzskönyvezett fák, ame­lyeknek tobozaihoz csak úgy juthanak hozzá, ha mászó­vassal és .biztonsági övvel felkapaszkodnak a magas fákra. A helyi erdészeti szakiskola hallgatói is részt vettek — gyakorlati foglal­kozásképpen — a speciális munkában. A fenyőfák termése rövi­desen, az elkövetkezendő he­tekben szárítókemencékbe kerül. Itt negyven-negyven­két fokos hőmérsékleten pár nap alatt felnyílnak a tobo­zok és kipattannak, lepereg­nek a magok. Ezután még megtisztítják, „szárnytalanít­ják" a magvakat: lefúvatják róluk a plhéket A korábbi években főleg a Duna—Tisza közi és a nyírségi társgazdaságokat látták el maggaL Az idén is szállítanak más megyékbe, de kisebb mennyiséget Az ásott­halmi csemetekertben mint­egy négyhektárnyi területet vetnek majd be és körülbe­lül négymillió csemetét ne­velnek. Részben ezekkel fá­sítják be a későbbi években a szegedi járásban található mezőgazdasági művelésre nem használható, gyenge mi­nőségű homokföldeket Több pecsenyecsirke Irta és fényképezte: Somogyi Károly né Kovács Imre lakatos otthoni szórakozása roppant zajjal Csortó Ferencné és Pál Józseíné takarítónők a Szegedi VASÁRNAP Sárga- és vörösrézből kalifái, csiszol, reszel nagyon Textllművekben. Szabad idejükben clteráznak. Senki nem 1969. JANUÁR 13. szép dísztárgyakat. Ha elkészül egy-egy darab, a család tanította őket az ősi hangszer kezelésére, de jó zenei ér­minden tagja gyönyörködik benne zékkel, sok gyakorlással szépen megtanulták — A természet, az élet rsnpa szépség — csak meg kell látni, észre kell venni — így fogalmazta meg Láng Imre sebészorofesszor végtelen szeretetét az élet szépségei Iránt, és ez tükröződik csodálatosan szép akvarelljeln. Gyermek­kora óta fáradhatatlanul festi őket. Kalocsai Mária laboráns a szegedi gumigyárban. Reggeltől lélutánig anyagvizsgálatokat végez, szőregí otthonában vi­szont művészi érzékről tanúskodó, szép kerámiákat, szob­rokat láttam. Saját kezemnnkája valamennyi — ezekkel foglalkozik szabad idejében 1

Next

/
Thumbnails
Contents