Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

Párlküldöttség Prágából Lezárult a vita: Bohumil Simonnak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a prágai városi pártbizottság első titkárának vezetésével — mint jelentettük — küldöttség érkezett Budapestre. A csehszlovák pártküldöttség hazánk fővárosában időszerű kérdésekről cserél gondolatokat, ismerkedik Budapest életével. Képünkön: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Bohumil Simon. Marad az érettségi Az érettségi körül kiala- továbbfejlesztése, javítása, kult több éves vita lezárult finomítása. Az érettségi vizs— közölte a Művelődésügyi ga szükségességét és továbbMinisztérium gimnáziumi fejlesztését a vitákon a hozosztályának illetékese. zászólók túlnyomó többsége — Az érettségi, mint té- hangsúlyozta, ma, nem új keletű. Legutóbb Az érettségi vizsga fenn1965-ben az országgyűfésen tartását indokolja, hogy elhangzott felszólalások hív- fontos funkciói vannak, tók fel a figyelmünket az Igy például képet ad a taerettségivel kapcsolatos nulók ismereteiről. gondolproblémak alapos vlzsgála- kcdóképességükről. Ezen túll^ak szuksegesssgere. . A menően nevelési funkciókat Művelődésügyi Minisztenum is t^jt Hat az érettségit e kötelezettségének eleget nlegelőző évek munkájára, lett. Tantestületek szulok. serkenti a tanulókat a rendkollektívái, tanácsok müve- szeres hatékony ismeretlődesugyi osztályai, tudoma- szerzésre) befolyásolj-, a penyos társaságok, a szaksajtó dagógiai munka egészét, s es a napisajtó egyaránt részt jobb színvonalasabb tanári vett a yitaban. munkára is ösztönöz. A vizsgálatok és viták A vizsgávai járó, gyakran elemzese után a Muvelodes- mesterségesen is szított izugyi Minisztérium vezető galom nem az érettségi létestulete arra a következte- nvegéből fakad, hanem tésre jutott, hogy rendszerint egyes tanárok az érettségi vizsga közök- vagy szülők helytelen nevetatáspoii'ikailag és pszi- ]ési gyakorlatának eredméchológiailag jelentős té- nye. ny!ZŐlx x • • x -i Minden vizsga kétségkívül Az érettség, vizsgára szúk- pr6batéleL seg van, a létéről, jogosultságáról szóló vitákat lezárt- Ez azonban nem jelenti azt, nak kell tekinteni. Ugyan- hogy a vizsgára való. felkéakkor azonban indokolt az szülés egy vagy több éves érettségi lebonyolításának periódusában akár a tanár, den második mondatuk visszatért a akár a szülő az érettségi Meglepetések éve a szabadtérin A Carment Roberto Benzi vezényli — Új magyar opera a műsorban: Madách—Ránki Az ember tragédiája Még fél esztendő választ sága ugyanis a karmesteri el bennünket július 19-től, a Szegedi Szabadtéri Játékok idei nyitóelőadásának napjától, de a szervezési és művészi előkészületek már közel állnak a befejezéshez. Az idei esztendő a szabadtéri játékok történetében — mint dr. Tari János igazgató és Horváth Dezsöné szervezési csoportvezető a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón elmondották — a meglepetések éve lesz: talán még egyetlen évad sem ígért annyi művészi szenzá- operával folytat tárgyalásociót a közönségnek, mint az kat a szabadtéri igazgatósáidei. A balett Novoszibirszkböl jön A játékok a Háry előadásával kezdődnek. Kodály daljátékát Szinetár Miklós érdemes művész rendezi, vezényel Lukács Miklós érdemes művész, az Allami Operaház igazgatója. A díszleteket Fülöp Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész, a jelmezeket Márk Tivadar Kossuth-díjas tervezi, aki egyébként az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt produkciónak, a Carmennak a díszleteit is tervezi. Koreográfus Barkóczy — egy-egy hónap valamelyik jeles napjához kapcsolódnak. Az új évadra megkezdődött már a közönség szervezése, illetve a jegyek eladása is. Tekintve, hogy az időjárás szempontjából a tavalyi esztendő eddig a legrosszabb volt — az eső miatt egy előadás elmaradt, három pedig későn kezdődött — az igazgatóság egyrészt elhatározta, hogy az előadásokat mindig pontosan kezdik, másrészt pedig szabályozta a tennivalókat a rossz időjárás esetére is. tav Enigarescu, a nálunk is Ezeket az úi intézkedéseket jól ismert román művész, a minden 3egyre rányomtatbukaresti opera tagja ének- tók" li. Micaela Karikó Teréz, a Szegedi Nemzeti színház Felújítják a nézőteret tagja lesz. Rendező Mikó teendők ellátására Roberto Benzit, a világhírű karmestert kérte fel, akit a szegedi közönség is jól ismer, nemcsak a róla készített Kis karmester című filmből, hanem néhány év előtti szegedi vendégszerepléséről is. A világhírű művész ma a párizsi opera karmestere. A címszereplő személyével kapcsolatban is a párizsi ga. Escanűllo szerepét OcAndrás érdemes művész. Díszlettervező Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész. Éva : Házy Erzsébet Az idei év legnagyobb művészi szenzációjának azonban Madách Az ember tragédiája című művének előadása ígérkezik. Ez a mű ugyanis — Ránki György Kossuth-díjas zenéjével — Sándor, ö tervezi a Carmen operaként hangzik majd el táncait is. Cimszereplő MeUs György Kossuth-díjas. A Császár szerepét Tompa Sándor Kossuth-díjas, a Császárnéét pedig Dayka Margit Kossuth-díjas művész játssza. Marci kocsis Szalma Ferenc. A játékok második napján, július 20-án szovjet balettegyüttes, a novoszibirszki opera 100 tagú tánccsoportja mutatkozik be. A nagyhírű és nagytekintélyű balett Aszafjev Bahcsiszeráji szökőkút című kompozíciójával szerepel a Dóm előtti színpadon. Párizsi Carmen ? a Dóm előtti színpadon. Ránki Györgynek nagyon régi terve, hogy Madách drámai költeményéből operát írjon. E munkáján hoszszú évek óta dolgozik. Ha elkészül, — tulajdonképpen már kész, csak a végleges formábaöntés hiányzik — ősbemutatóként kerül majd a szabadtéri színpadára. Mint dr. Tari János elmondotta, ezt a vállalkozást igen sok tanácskozás előzte meg. E tárgyalások alapján az ősbemutató Éva szerepét Eddig 35 ezer jegyigénylés érkezett az igazgatósághoz és 16—17 ezer jegyet már el is adtak. Az Expressz ifjúsági utazási iroda 4350. az Állami Biztosító szegedi fiókja 5000, a Volán utazási iroda 300 jegyet kért. A vidéki városok közül Győr 1250, Szombathely 400, Szentes 800, Kecskemét 1500 jegyet igényelt eddig. Bejelentette már jegyszükségleteit néhány nagyobb szegedi üzem, a kendergyár, a ruhagyár és a DÉMÁSZ, és természetesen számos egyéni igény is érkezett. A szervezési csoport most dolgozza fel a megrendeléseket és a jegyvásárlók február második felében már meg is kapják jegyeiket az idei előadásokra. A játékok kezdetének napjára a már kissé megrongálódott nézőteret teljeHázy Erzsébet Kossuth-dí- sen felújítják. Mint a szajas, Ádám szerepét Bende badtéri minden Zsolt, Luciferét pedig Szónyi Ferenc énekli. A produkciót Vámos László rendezi. Nagy érdeklődésre tarthat számot az Állami Népi Együttes ugyancsak ősbevállalkozásában, ebben is nagyarányú társadalmi összefogás jelentkezik. Ezrek és ezrek dolgoztak eddig is a szabadtéri segítéséért és — mint dr. Tari János tájékoztatója Az idei esztendő egyik mütatóként színpadra kerü- végén elmondotta — ez az nagy meglepetése a Carmen Jf ^tató íttó^komj!- összefogás ala™ az előadásaihoz kapcsolódik. A Z1-Cióból áll A táncok — fddigi eredmenyeknek-sikeszabadtéri játékok igazgatózícióból áll átfogva az egész esztendőt reknek. vizsgát szinte mumusként használja. Az idei érettségi vizsgák lebonyolítása teljesen megegyezik az elmúlt két év gyakorlatával. Az Írásbeli dolgozatok egységesebb elbírálása érdekében tovább bőrttjük azt az 1968-ban bevezetett gyakorlatot, amely a matematika dolgozatok osztályzását az egyes részmegoldásokat értékelő pontok összegezésével alakította ki. Ebben a tanévben hasonló módon, központi útmutató alapján kerül sor a magyar dolgozat nyelvi osztályzatának és az idegen nyelvi dolgozat érdemjegyének megállapítására is. A szóbeli vizsgák tételeinek megfogalmazásában a Művelődésügyi Minisztériumnak az az igénye, hogy a tanulókat „bemagolt" ismeretek reprodukálása helyett konkrét feladatok elvégzésére, problémák megoldására késztessék. Az érettségi vizsga jelenlegi gyakorlatának esetleges kisebb változtatása :ról — rmelyekre a következő években sor kerül — legalább egy évvel előbb tájékoztatni fogjuk a pedagógusokat és diákokat egyaránt Lényeges változtatást nem tervezünk. Változatlanul fenntartjuk" az érettségi vizsga jogilag nem kötelező, de minden középiskolás számára ajánlatos. Az 1969—70-es tanévben az érettségi vizsga elnökei és a vizsgabizottság tagjai számára módszertani kézikönyv megjelentetését tervezzük. Reméljük, hogy az említett intézkedések és tervek végleg nyugvópontra hozzák az érettségi vita során felkavart érzéseket — feieződött be a tájékoztatás. (MTI) Hangulat és nyereség M

i köze van a hangulatnak a nyereséghez? — kérdezhetnék. A gazdasági életben sokkal körülhatároltabb és precízebben megfogalmazott törvények és törvényszerűségek uralkodnak. Objektívek és kevésbé objektívek, de mindenesetre a közgazdaságtan terminológiájába tartoznak. Az emberi hangulat annyira egyéni valami, hogy nehéz lenne megbízható közös eredőt húzni sokszínűségében. megnyilvánulásában és az azokat kiváltó okokban. Ez mind így igaz, de én ettől függetlenül mégsem hagynám számításon kívül az emberi hangulatot, amikor a vállalati életről, s annak primátusáról, a nyereségről esik szó. Ugyanis ebben a nagyon egyéni ízű állapot formálásában is akadnak olyan törvényszerűségek, amelyek mindenkire hatnak. A gazdasági vezetők tervezgetnek: számításba veszik a gyári termelőberendezések kapacitását, a nyersanyag megszerzésének útját, módját, árát, a vevőkört, a munkabéreket, új gyártmányokat konstruálnak, leírják az amortizációt, hitelt kérnek a banktól, beruházást irányítanak, kivitelezőt keresnek, tárgyalnak a külkereskedelmi szakemberekkel, és így tovább. Ilyen tervezgetésnél kevés szó esik a munkások hangulatáról. Pedig lehetne, érdemes volna róla is számvetést készíteni. Példát erre. A főművezető durcásan ment végig a cérnázógépek között. Se jó, se rossz szava nem volt sepkihez. De olvastak az arcáról a munkásnők, s utána meditálgattak önmagukban: vajon mi baja lehet a „főnöknek"? S e találgatások közben észre sem vették, hogy elszakadt egy szál, aztán még egy. Mire az összekötözéshez fogtak, már kapkodniuk kellett. Nem úgy sikerült a csomó, ahogyan azt a „nagykönyvben" megírták, következésképpen a minőség sem olyan lett abból a fonalból. A fonalat a szövödék használják fel. Az újszegedi gyárban beszélgettem egyszer két brigádvezetővel. Két asszony] nyal, akik tíz-tizenöt éve dolgoznak a gépek között. Minden második mondatuk visszatért a fonalra, hogy rossz, könnyen szakad, s ilyen anyaggal nem lehet normálisan dolgozni, keresni. Rossz lett a hangulatuk is Elképzelem, hogy ilyen hangulatban még jobb minőségű fonal sem vigasztalta volna meg őket és társaikat. Elsősorban a saját keresetüket sajnálták, de a keresetcsökkenés olyan, mint a hólabda: nincs meg az elképzelt, eltervezett összeg, valamiről le kell mondani, olyasmiről, amelyet már magukénak éreztek. Az ember hangulatát valószínű az otthoni körülmények nagyban befolyásolják. Családi gondok, a gyerek viselkedése, tanulmányi eredménye, a szomszédok hangos rádiózása, s mindig akad valami, ezernyi dolog, ami hangulatrontó lehet. Ezeket valóban nehéz beszámítani a gyári gazdálkodás hatékonyságának mutatói közé. De azokat a tényezőket, amelyek a gyárban rontanak hangulatot, már korlátok közé lehet terelni. Két körülményt legalábbis érdemes figyelembe venni. A munka pontos szervezettségét és a vezetési metódikában oly fontos hangnemet. A jól szervezett munka eleve kiegyensúlyozottságot jelent, legalábbis munkavégzés közben, a termelés mechanizmusában. Ha a gépek hibátlanok, a nyersanyagellátás precíz és folyamatos, már könnyebb a dolgozónak. Nem ritka még manapság sem az ilyen kifakadás: ha jó a gépem, nincs anyag, ha anyag van. akkor a gép rossz. Persze, hogy gyenge szervezettség mellett, ilyen körülmények között nehezen lehet jó hangulatot elkéozelni. A hangnem alighanem éppen ennyire fontos. Általános tapasztalat, hogy jó szóval sokra lehet menni. S általában a jó szót, az emberi hangnemet hiányolják leginkább az emberek vezetőiktől. Az egyik szegedi gyárban beszélgettem régi ismerősömmel, aki technikus. Elmondta, hogy igazgatója „elkapta"', s fejből felsorolt néhány régebben kiadott utasítást, amelyet még nem teljesítettek. Szigorú volt ugyan, de a szigorúság mögött mégis észre lehetett venni, hogy emberi a hang, nem a nyakát követelte, hanem a feladat végrehajtását. Fájó volt „zsebre vágni" a mondottakat, de nem vette kedvét ez a diskurzus. E

gyébként azt hiszem ez a legnehezebb: megtalálni a hangot a beosztottakkal. Tíz ember tízféle ember, ezer pedig ezerféle. De egy valamiben mind egyforma. abban, hogy érző ember. A vezető sem tudja megtanulni — nehezen is lehetne receptúrét adni — inkább éreznie kell, hogy mikor milyen hangot használjon és kivel hogyan beszéljen, utasítson, számonkérjen, dicsérjen, büntessen. A jó hangulat profitál. Ugyancsak tapasztalat bizonyítja, hogy az a munkás, akinek zavartalan a hangulata, az jobb és több termék előállítására képes adott idő alatt. Ez viszont már pénzt jelent a dolgozónak, de a vállalatnak is. A jó, minőségileg kifogástalan árucikkért a vásárló többet fizet, vagyis a gyárnak nagyobb a nyeresége. Ha nagyobb a nyereség, több lesz a részesedés, s a több részesedés jó hangulatot teremthet a dolgozók körében. Egy pillanatig sem vitatom, hogy az emberi érzések és hangulatok nagyon egyéniek, de talán éppen ezért kell jobban „odafigyelni" ezekre. Gazdagh István Közrendvédelem és határőrizet a lakossággal együtt Mórahalmon tegnap, ked- fegyveres szerv jól végreden a niórahalmi és az ásotthalmi párt-végrehajtóbizottság kibővített együttes ülésen tárgyalta a munkásőrség, a rendőrség és a határőrség munkáját, együttműködését a két községben. hajtja a számukra meghatározott feladatokat, kölcsönösen segítik egymás munkáját. Eredményeik alapja, hogy a lakosság segíti tevekenységüket. A két község párt-végrenajtóbizottságáA megbeszéljen részt vett nak kibővített ülése megálRózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Csápenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára és Farkas István, a szegedi járási tanács vb. elnöke is. Itt voltak a fegyveres testületek megyei képviselői. A tanácskozás megállapí- ^"jANUAR 22. totta, hogy mindhárom lapította, hogy az elkövetkezendő időszakban tovább kell szilárdítani a közrend védelmének és a határőrizeti munkának a tömegbázisát. Mórahalom tanácsa — a lakossággal egyetértésben — kérte, hogy a helység felvehesse a határőr község címet. A határőrség parancsnoksága, valamint a községi párt-végrehajtóbizottság megítélése szerint is Mórahalom lakossága rászolgált erre. Mórahalom határőr község avató ünnepségere májusban vagy júniusban kerül sor. Gazsó Béla