Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

Hamuból - pénz ||Z EL«m LÉPÉSEK A szó szoros értelmében igaz a címben jelzett tény. A történet itt játszódott le környékünkön. Pontosan és hitelesen valahogy így: özv. Miskolci Jánosné, Zsombó, Béke utca 2. szám alatti lakos körülbelül tíz esztendeje rendszeresen kísértette lottó szelvényeivel Fortuna istenasszonyt Eddig csak feléje pislantott a szerencse, mert kettesnél nagyobb találata nem volt. A negyvenharmadik játékhéten is megvásárolta szelvényét és kitöltötte annak rendje és módja szerint. A a'r j7* til '..iil/hh 'ni szegény asszony családját azonban nagy tragédia érte. ! Férje égő cigarettával aludt el ágyában és füstmérkezésben meghalt A lakásban is elégett néhány dolog, köztük a heti szelvény is, amelyen pedig négy találat volt, de ezt az asszony nem tudta és soha meg sem tudta volna, ha a szegedi takarékpénztár munkatársa, Kalmár József segítségükre nem siet. Felkereste a családot és ér- : deklődött miért nem jelentkeznek nyereményükért. Ak- í kor tudta meg az özvegytől, hogyan jártak: elégett az igazoló szelvény, nincs bizonyítéka, pedig egy-két nap és lejár a kifizetési határidő. Ezután jelentette az özvegyasszony, hogy szelvénye meg- ; semmisült és kérte, hogy a szelvény bemutatása nélkül fizessék ki számára a nagy összeget. Miután a bedobott szelvényrészen mindig feltüntette adatait az OTP hozzájárult a nyeremény kifizetéséhez. Így sikerült a hamuvá égett szelvényre „aranyat" kapniuk. „Az új gazdasági mechanizmustól joggal azt várjuk, hogy növekszik az állami irányító szervek tekintélye, új tartalmat kap az állami fegyelem, megszűnik a felelősség áthárítása, a kicsinyes civódás részletkérdésekben, de megnövekszik a tényleges irányítás súlya. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a gazdasági vezetés reformjának részintézkedései összhangban legyenek a jóváhagyott alapelvekkel és a reform 1968 januárjával teljes haTóth lászló vezérigazgató: tékonyságában életbe léptethető legyen". (MSZMP Központi Bizottságának beszámolójából a IX. konkresszuson.) Néhány nap és vége az esztendőnek. A legtöbb vállalat, intézmény alighanem már el is végezte a számvetést, legalábbis hevenyészett mérleget készített, véleményt alkotott erről az évről: az új gazdasági mechanizmus első lépéseiről. Lássuk, hogyan „debütált" környezetünkben a gazdaságirányítás új rendszere. Nem fut még minden olajozottan Kilencnapos ünnep . Hosszú ünnepük van aa építőmunkásoknak. Kilencnapos ünnep. A hagyományos i,hosszú karácsony" idén azt jelenti, hogy tegnap, 23-án délben tették le a szerszámot, s csak január 2-án veszik kézbe újra. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál csaknem az egész fizikai munkásállomány szabadságra megy, persze megdolgoztak érte, hiszen szabad szombatokon előre letörlesztették ezeket a napokat A „csaknem" pedig azokra vonatkozik, akikre a lakásépítési program teljesítése még kötelezettséget ró a két ünnep között is: így Tarjántelepen. a december végéig átadandó lakásoknál a dolgozók egy része folytatja majd a munkát, végzik az utolsó simításokat Ezzel is elősegítik, hogy a tervezett 368 lakás helyett többet, 409-et adhassanak át, ami igazán jól hangzó BUÉK lehet az építőipartól a lakásra váróknak. Amennyivel hosszabb az ünnep, annyival kellemesebb, annyival több lehetőséget kínál. Pihenésre, szórakozásra, rokonlátogatásra, miegyébre. Ellátogattunk a Károlyi utcai építkezésre, a kilencemeletes új épülethez, néhány építőt megkérdezni, milyen terveik is vannak az ünnepre. Az égigérő daru ott csikorgott a sínen, emelte az acélkévéket, így nem tudtuk megkérdezni vezetőjét, Kocsor Gábort, a magas pilótafülkében, hogyan tölti majd az ünnepet. Zsargó Imre főművezető szerint alighanem Békéscsabán, hisz odavaló. A főművezető vásárhelyi. Pihenés, olvasás, tévé — sorolta a programot, nagy lánya, nagy fia van, most több időt tölthet a családdal. A Kiss Imre kőműves-brigád vezetőjét sem tudtuk megkér, dezni, ő már „disznóríkatásos" szabadságra ment. Ott volt viszont három fiatal kőműves, Gyenes János, Csányi Szilveszter, és Apjok István, mindhármuknak kijárt a névnapi gratuláció, programjuk ebben meg is egyezett: nagy családi és baráti összejövetelek, vidám névnapozás. János szegedi, Kövegyre is leutaznak majd a felesegével meg a kis Erikával. „Ilyenkor vagyunk otthon a legtöbbet". A fiatalember őszintén bevallotta, hogy nem szereti a fehér karácsonyt Hároméves kislánya persze annál inkább. „Ha hó lesz, ments meg uram a szánkózástól!" „Apu még, még!" — szokta mondani. Szilveszter ifjú házas, alig két hónapja nősült, mostanra berendezték lakásukat is, ennyivel is boldogabb, kellemesebb az ünnep. István — „Majd jövőre megnősítjük!" tréfáltak vele — most szerelt le októberben. Marosleien tölti az ünnepet, családi, baráti körben, de nem titkolja azt sem. hogy szeretne egy kicsit szétnézni az ottani széplányok között is. Odajöttek a többiek is. Bárkányi József útra készült családostól, Százhalombattára, az öccséhez. A Szatymazról bejáró Tóth Mihály már három unokában gyönyörködhet ünnepkor. A sándorfalvi Fischer Pál keveset fog pihenni, elmondta, hogy építkezés előtt áll, alapozás meg egyebek következnek náluk, két szoba összkomfortos lesz a ház. „Majd segít neki a brigád is, ha jól viselkedik" — szólnak közbe vidáman a többiek. S. M. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat négy gyárában közel 6 ezer ember dolgozik. A vevők tízezer féle termék között válogathatnak és a gyár termékei 42 országba jutnak el. Ez a nagyvállalat egy sor termékkel hegemón helyzetben van, mivel az országban csak itt állítják elő azokat Hogyan látja a vezérigazgató az új gazdasági mechanizmus első esztendejét? — Tömör a kérdés, de megpróbálok rá válaszolni. Üj és lényeges, hogy nem felsőbb szervek határozzák meg terveinket, hanem a vevőinkkel, partnereinkkel kialakított kapcsolat Kivételt csupán a hosszúlejáratú államközi szerződésekben rögzített export ügyletek képeznek. Vállalatunknál sikeres volt az új gazdasági mechanizmus első éve. Kapacitásunkat állandóan lekötöttük, s a dolgozók megértették a gazdaságos termelés lényegét, nagyobb lett az érdeklődésük is a közgazdasági tényezők, — piaci viszonyok, eladási árak, hitel, nyereség — iránt Számszerűen: a tavalyi nyereséggel szemben az idén megdupláztuk az eredményt, persze ebből az összegből kell finanszírozni azokat a kiadásokat, amelyeket tavaly más alapok fedeztek. — Hogy minden olajozottan fut? Nem egészen. Gátol még, hogy a pénzügyi kérdésekben és a beruházások vonatkozásában viszonylag hátrányos helyzetbe kerültünk. Gyárunk és gépparkunk jelentős része öreg, így kevés az amortizációból képződő alapunk, s nehéz a permanens fejlesztést biztosítani saját erőből- Ezért hitelt kell felvennünk, de a. bank előtt mi gyengébb esélyekkel indulunk, mert nehéz azokkal versenyezni, akik 100 forintra 40—50 forint eredményt tudnak felmutatni. A termelékenység önmagában nem „hoz" anynyit, hogy az előbb említett példánál maradva, versenyképesek lehessünk. — A hegemónia? Van nekünk is versenytársunk: az import. Éltünk is a lehetőségekkel, hiszen kender alapanyagot Lengyelországból vásároltunk, bár szívesebben szállítanánk hazai nyersanyagot gyárainkba. Csendesek lettek, feszülten figyelők Várják az apró mozdulatok izgalmát. Érzik a szívek együttdobbanását és sürgetik azt a napot... A jellegzetesen magas pályázó asztalokkal, az elkopott padokkal bútorozott rendelők mostanában ismét megtelnek kedden és csütörtökön. Kevesebben vannak itt azok, akik az ab-ért jelentkeznek és többen, akik boldog anyák szeretnének lenni. A rendelés ma is fél órával tovább tartott. Kistnanták ka földszintjén, nézze meg egyszer hányan szabadulnak minden áron a gyerektől? En — Három fiú? — az is akarom, mi akarjuk, évek nagyon szép. Meg aztán ol- óta. Most talán sikerül. Higycsóbb lenne a ruházkodás. Ha gye el, megérdemelnénk. A jön, szívesen látjuk. E Vidám, csupa mosoly uatalasszony. Természetes bájjal viseli terhét; meglepődöm amikor megtudom, hogy 32 éves. Én 25-nek néztem. — ö lesz a harmadik! Zsolti 6 éves, ősszel megy iskolába. A kisebbik fiam augusztusban volt 4 éves. Nem tagadom, most kislányt szeretnénk. A család is így határozott. Képzelje, micsoda retne? Arcán aggódás, kezei védőn simulnak a testére. Percek múlnak, s szeme nem mozdul egy távoli pontról. Más, mint a többiek. Mintha hatalmas, mindig tartó belső küzdelmet vívna. Mert újból bizonyítani kell magának, hogy sikerülni fog, hogy számára is eljön majd a pillanat. A beszélgetést el kell valahogy kezdenem. Mit kérdezzek, hiszen tudok róla mindent. Végighallgattam szenvedésének történetét, megismertem a kíméletlen, nehezen változtatható körülményeket. Egyetlen lehetséges kérdést találtam. — Fiútj vagy lányt szekelengyém három éve megvan és három éve minden este az üres kiságyat nézem. Gyerek nélkül nem élet az élet... m testőrsége lesz a három „férfi" majd Virágnak. Ugye szép nevet találtunk? — Kiveszem a nagy anyaszabadságot, a 600 forintos segélyt. Otthon maradok, rendbe teszem a házat és egyszerre nevelhetem majd mindhármukat. 1500 forintot keresek a hivatalban, kiszámoltam, családi pótlékokkal együtt a segély nem lesz sokkal kevesebb. Hát mitől félnék? Olyan orvost találtam a klinikán, aki nagy szeretettel, megértéssel bánik velünk. Jobban szeret nevetni, mint búslakodni, nála gyorsan túljut az ember a szülőszobán. Legutóbb azt mondta, még egy hónap, s olyan lányom lesz, akinek nem kell majd hozomány! — Hátha mégis férfinévre lesz szükség? — Egy szőke fiút, vagy egy szőke kislányt. — Mikorra várja? — Még két hónapom van. Azután bevonulok a klinikára. Jobban kell vigyázni, az tem. ,.Nekem ez az első terhességem. öt éve mentem férjhez, az uram jó ember. Amikor összekerültünk, semmink sem volt, mégis elterveztük a két gyereket, egy kisfiút és egy kislányt Nehezen alakult az életünk eleinte. Az albérlet sok pénzt elvitt, milyen jó, hogy ennek vége. Beköltöztünk az új lakásba. Nem tudom mit éreznek mások, amikor a saját lakáskulccsal magukra zárhatják az ajtót. Nekem az életem második legboldogabb pillanata volt. Azt is el merem mondani, ezen a boldog estén határoztuk ei a gyereket; hiszen már lehetett. A doktor úr megmondhatja, mennyire aggódom érte. Eltelt két hónap, s már nem bíztam, de szerencsére tévedMár ségi, rendeztük minőségi a és mennyiár-vitánorvosok megpróbálnak segíteni nekem. Eddig kétszer elment a gyerek. Lehajtja fejét. Kis idő múlva már más hangon folytatja: — Mondja, van ebben igazság? Nezzen végig a klinikát a rostiparral, összességéNiszner Ferenc tsz-elnök: ben máris sok pozitív hatása van az új gazdaságirányítási rendszernek. önállóság - a felelősség fedezetével A tiszaszigeti termelőszövetkezet évek óta megáll a saját lábán, terméseredményei jók. A tsz elnöke országgyűlési képviselő is, így mondja van egy kicsit felülről is betekinteni közös dolgainkba. — Az első év sok hasznos tapasztalatokat jelentett a tsz vezetők számára de, a nagyobb önállóság, a bővebb lehetőség igen komoly felelősséget is rakott a vállainkra. Pártunk és államunk jól tette, hogy változtatott a gazdasági irányítás régebbi rendjén, mert a mostanival több és jobb munkára serkenti az embereket, vezetőket és beosztottakat egyaránt. A mezőgazdasági szövetkezeteknek éppen olyan vállalati formában kell gazdálkodniuk, mint az ipari vállalatoknak: kiadásaikat a bevételeikből kell fedezniük, s egyre többet, mivel a falusi ember általános nívóját fel kell hozni a városi munkásság színvonalára. — Az idei gazdasági évünk a vártnál valamivel jobban sikerült, figyelembe véve az évszázad legnagyobb aszályát, amely valamikor tönkretette volna a kisgazdákat. örömmel mondhatom, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítette tervét, megtermelte a nemzet kenyerét és a mellé valót is. Az új irányítási rendszerben a fezek akkor gazdálkodnak jól, ha megfelelően értékesíteni is képesek a megtermelt javakat. Erre ma már több csatornán ís lehetőség nyílik. Mi például három lényeges partnerrel tartunk kontaktust: a MÉK-kel, a konzervgyárral és egy budapesti szövetkezettel. A közvetlen értékesítési módozatokkal mi is* vásárlóink is jól járnak. Azt hiszem ez lenne a lényeg. Mi fedezzük a kiadásainkat, s a tagságunk jövedelme is elfogadható, mert évente átlagosan 18—19 ezer forintot keresnek a szövetke- ' zetben. A hajdani kötelező szerződéskötések bénítottak, megfosztottak bennünket ar, önállóságtól. Ha előnyös, ha hátrányos volt, teljesíteni kellett Jobb az ésszerűség. Ezt vártam, ez már látszik is ebben az évben. Osko Lajosné üzemi párttitkár: Új stílust kíván a pártmunkában is A Kábelművek szegedi gyára csak félig önálló, mivel egy nagyvállalat szerves része. Hogyan látja a gyári pártalapszervezetek csúcstitkára? — Kevés feladatra készültünk úgy fel, mint az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos tennivalókra, segítséget koztatás megjavulása, amely az új irányítási rendszer elveiből is következik. A pártszervezet a gazdasági vezetőkkel karöltve végezte munkáját, hogy a dolgozókkal megértessük a reform lényegét és szükségességét A szegedi gyáregység is önállóbb lett ós gyári rangra emelkedett — A pértmunkában is új stílust kellett kialakítanunk, amelyet elősegített a szervezeti változás, is, hogy három Ebben igen nagy "alapszervet hoztunk létre a jelentett a tájé- gyárban. Egy dolog azonban igaz; az új gazdasági mechanizmus önmgában nem csodaszer, jobb eredményeket csak akkor lehet elérni, ha mi ésszerűbben, jobban dolgozunk. Kovács I.ajos bankigazgató: Tökéletesednek a partneri kapcsolatok A hetedik hónapot számoltam a mai napon. Most már gyorsan múlik az idő. Alig várom, hogy este hazajöjjön a férjem, hogy megkérdezze: jól vagytok? Aztán elmesélem, hányszor mozdult meg napközben. Tudja, sokan babonásak és nem vesznek előre semmit. Nálunk már ott áll a kiságy, fényes lapját minden reggel végigsimítom. A szekrényben tisztán, beszegve várnak a pelenkák, az összehajtogatott plédek, a kisruhák. Siettetném a napokat." Csendesek lettek, feszülten figyelők. Várják az apró mozdulatok izgalmát, érzik a szívek együttdobbanását és sürgetik azt a napot... M. L A Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei fiókjában is sokat „látnak" abból, hogy milyen hatékonyak a szegedi és a megyei vállalatok. A pénzügyi szakember így látja az első lépéseket: — A reform a pénzügyi mechanizmust is új alapokra helyezte. A pénzügyi szabályozók szerepe megnövekedett. Ezen belül hangsúlyt kapott az a közgazdasági kívánalom, hogy a bankhitel az új pénzügyi mechanizmusban a gazdasági növekedés eszköze, vagyis a népgazdaság olyan befektetése, amely ideiglenes, amelynek vissza kell térülnie. Az újságíró: — A búcsút intő esztendő értékes új gyakorlati tapasztalati és az új esztendőben életbe lépő hitelpolitikai irányelvek minden bizonynyal teljessé teszik majd ezt a megkezdődött kibontakozást 1969-ben. Ebben az évben mindannyiónknak, akik pénzügyi területen dolgozunk, az új feladatok mellett meg kellett küzdenünk a régi, a közel két évtizedes rutinná vált gyakorlat levetkőzésével is. Ügy gondolom, a partneri alapokra helyezett új kapcsolatunk további tökéletesítése is fontos ahhoz, hogy a következő évben közös munkánkat eredményesen teljesítsük. Még „fognak" bennünket beidegződések Befejezésül önmagam is megkérdeztem: mit szól a gazdasági újságíró az első lépésekhez? — Gazda sági potenciálunk többre képes, mint amennyit jelenleg produkál összességében és külön-külön is, egészen az egyenig, — mondom. Néhány gondolat: abban az iparágban, ahol több vállalat, illetve erős szövetkezet dominál, ott máris egésségesebb a verseny, ott kezd kialakulni a fogyasztók piaca. A versenytárs nélküli vállalatoknál lassúbb a kibontakozás. Sok mindenben még „fog bennünket az elmúlt időszak begyakorlottsága. Az árakat is bátrabban kellene mozgatni, lefelé is, a kereslet és kínálat prognózisa alapján. Jó arról írnom, hogy hatékonyabban gazdálkodnak a sze. gedi iparvállalatok, s nyereséggel zárják az esztendőt. Szeretnék még több cikket írni arról, hogy szegedi vállalatok bátrabban lépkednek, sok új konstrukcióval jelentkeznek ás a tőlük elvárható mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus fő célkitűzése megvalósuljon: gyorsabban építsük gyarapítsuk szocialista rendszerünket és mindannyiónk jólétét. G. I. KEDD. 1968. DECEMBER 24. DÉL-MAGYARORSZÁG 5