Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

Meghalt Nagygyörgy Mária elvtársnő Munkahelyünk, második otthonunk A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága mély megrendüléssel jelenti, hogy Németh Andrásná Nagygyörgy Mária elvtársnő, a párt és a munkásmozgalom régi hűséges harcosa, 1968. november 9-én, szombaton 57 éves korában elhunyt. Példamutató, tántoríthatatlan elvtársunk veszett cl, aki 1928 óta dolgozik a munkásmozgalomban és 1931 óta igazolt, elismert tagja apártnak. Egész életében egy munkahelyen, a szegedi kenderfonógyárban dolgozott, melynek államosításkor első munkásigazgatója lett, s ebben a minőségben tevékenykedett nyugdíjazásáig. Mint ember és mint kommunista egész életét a munkásosztály, a szocializmus ügyének áldozta, pártunknak haláláig fáradhatatlan tagja és tisztségviselőjeként. Közéleti szereplése során az a megtiszteltetés érte, hogy négy éven át az MSZMP Központi Bizottságának póttagja volt, majd a Szeged városi tanáes végrehajtó bizottságának, legutóbb pedig, haláláig az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja. Nagygyörgy Mária elvtársnőt 1968. november 12-én, kedden délután 3 órakor helyezzük örök nyugalomra a Belvárosi temető új ravatalozójából, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen. MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA Hjrős ember volt, erős egyéniség — mégis végzett vele a hosszan tartó és súlyos betegség. Sokat szenvedett, de sokat, nagy időket élt A történelem legnagyobb korszakában született, azt becsülettel végigküzdötte, s nagyon tartalmas, nagyon eredményes élete volt. Szegeden talán szimbólumot is jelentett. Tizenkét éves korában „lopták be" a gyárba segédmunkásnak, mint proletárgyereket, itt lett fonónő, itt találkozott 1928-ban az első sztrájkkal — és itt tanulta meg az osztályháború törvényeit. Itt lépett be 1931-ben a pártba, itt lett maga is pártszervező, majd párttitkára az MKP-nak, s az elsők között nevezték ki munkásigazgatónak az üzemek államosításakor. Egyszerűen Mária volt mindig és mindenkinek. Mária — a munkásasszony. Vállára vette a fonónők gondjait, egyiittérzett velük, minden panaszukra rendkívül érzékeny volt. Tisztelte és szerette őt mindenki. Tekintélyét jellemével, igazságosságával és szerénységével alapozta meg. Igazi munkásvezetőként élt, végtelen szorgalommal, igyekezettel, szüntelen bizalommal, drámai helyzetekben is tántoríthatatlan kommunistaként. 1956-ban is állta a vihart, soha egy pillanatra sem felejtette el munkás és kommunista meggyőződését. Szerették munkatársai, megbecsülte a társadalom: kétszer tüntették ki a Szocialista Munkáért Érdeméremmel, egyszer a Szocialista Kultúráért jelvénynyel, a Munka Érdemrend arany fokozatával és a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. Van, aki úgy emlékszik rá, mint munkás színjátszóra. Mások az emberséges, szocialista igazgatót, ismét mások a fáradhatatlan pártmunkást tisztelik emlékében. Együttesen az igaz kommunistát gyászoljuk, a munkás kollektíva tisztelőjét, rajongóját, az egyszerűség és kedvesség megtestesítőjét. Ez volt Nagygyörgy Mária ... Áldozatos életű munkás, kommunista, vezető, agitátor és propagandista... Ember, a szó szocialista értelmében. Lapunk november 5-i számában Művezetők címmel publicisztikát közöltünk. Ezzel kapcsolatban küldött levelet szerkesztőségünkben Tóth Lajos; gondolatait, melyet példával is kiegészít, alátámasztják a cikk mondanivalóját, az alábiakban közreadjuk. — Mivel magam is gyári munkás vagyok, így elsőkézből van tudomásom a munkatársaimat leginkább foglalkoztató kérdésekről. Most ezek egyikéről, a művezetők kiválasztásáról szeretnék írni. Embereket jól vezetni a legszebb, de a legbonyolultabb feladat. Ezt a nehéz feladatot legközvetlenebb vezetőink, a művezetők látják el jól, vagy rosszul. Sajnos sok helyen és sokan rosszul. Ezért, amikor a felsőbb vezetés művezetőket nevez ki, az eddiginél sokkal körültekintőbben kell, hogy eljárjon. A rátermettség alatt nem elég csak annyit érteni,,hogy a tervet képes lesz-e teljesíttetni, (habár ez is egyik fontos követelmény). Sőt még az sem elegendő, hogy művelt ember és jó szakmunkás az illető. E három fontos követelmény mellé, de talán fölé kell helyezni még egy negyediket, éspedig azt, hogy tudjon az emberekkel bánni. Ismerje beosztottjait, ne csak névről, de természetét, lelkivilágát, érzékenységét is. Tudja azt, hogy melyik dolgozójának lelkivilágában okoz örökös törést egyetlen durva, gúnyos szavával, vagy melyikkel kell szigorúan (nem durván) bánni. Minden egyes ember, akit erre a munkahelyre (és nem trónra) állítottak felettesei, legyen tisztában azzal, hogy a fizikai dolgozónak is van önérzete, öröme, bánata, ettől függően hangulata, tehát — Ember. Ezt a nagybetűvel irt embert minden művezető köteles tisztelni. Soha ne feledje, hogy ő maga is ember és a fizikai munkások nélkül művezetőre sem lenne szükség. Ha valamelyik művezető kiskirállyá válik, nem mentesíti még az sem, hogy a tervteljesítés érdekében cselekszik. Sőt az a művezető, aki a beosztottjaival durva, gúnyolódó, egyenest a tervteljesítés ellen cselekszik, mert felzaklatott lelkiállapotban az egyik dolgozó nem tud, a másik pedig „csakazértis" alapon nem akar dolgozni. Ha például egy dolgozót valamilyen oknál fogva nem tart megfelelőnek művezetője jelenlegi helyén, de egy másik reszorton esetleg kifogástalanul ellátja feladatait, még a leváltását is meg lehet úgy oldani, hogy sem a művezető tekintélyén nem esik csorba, sem a dolgozónál nem következik be lelki törés és a kollektívából mindenáron való menekülés. Ha például a leváltásnál azt mondja: nézze Tóthné, maga itt nem tud haladni, próbáljuk meg egy másik reszorton, hátha jobban fog menni? — ezt beosztottja is megérti. De ha kiáll a terem közepére és jó hangosan, hogy mindenki hallhassa, azt mondja: „Tóthné, szedje a motyóját és hagyja ott a gépét!" — elvette kedvét a munkától hetekre, ha pedig a dolgozó különösen érzékeny, egész életére. Vagy ha 10—12 évi becsületes munka után az első kudarcnál azt mondják neki: „Ezzel a tudással miért nem megy takarítónőnek", még a gyárat is megutáltatja a dolgozóval. Tehát végeredményben az egész termelés menetére döntő kihatással van a művezetők személyének kiválasztása. Ahol jókedvűen, nyugodt légkörben megy a munka, oda a dolgozók tényleg szívesen járnak és nem frázis az a kifejezés, hogy munkahelyünk második otthonunkká válik. Ellenben, ha azt látjuk, hogy a basáskodók háborítatlanul uralkodnak, munkahelyünket csak kényszerű kenyérkereseti lehetőségnek tekintjük. Tóth Lajos, Szegedi Ruhagyár Nyitót* kapuk November 3-i, vasárnapi lapunkban közöltük dr. Péter László cikkét, melyben szegedi életrajzi lexikon összeállítását sürgeti. Azóta arról tájékozódtunk, hogy az ügy előbb áll, mint remélhettük: három esztendővel ezelőtt megkezdődött egy ilyen lexikon összeállítása dr. Csongor Győző szegedi muzeológus kezdeményezéseként. Egy interjúban Csongor Győző a következőképpen nyilatkozott erről a hatalmas vállalkozásról: „Három éve gyűjtöm és rendszerezem már a szegedi életrajzi lexikon adatait. Nyolcezer címszó alatt Szeged valamennyi jelentős embere szerepelne a lexikonban." (Csongrád megyei Hírlap, 1968. augusztus 31.) örömmel tájékoztatjuk a közvéleményt arról, hogy nyitott kapukat döngetett szerzőnk: a nagy munka már folyik. A jogalkotás és alkalmazás segítése Az MJSZ Csongrád megyei szervezetének tevékenysége A napokban ülésezett Szegeden a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezetének elnöksége. ÉrtékeiMilyen szerepet tölt be az MJSZ jogásztársadalmunk életében? ' Hol publikálják a fontosabb munkákat? — Az MJSZ-nek több kiadványa van. A Magyar Jog , , — Mindenekelőtt a joga- és a Külföldi Jogi Szemle a tek a végzett munkát, s meg- szob; marxista—leninista jogalkotás eredményeit kövitatták az idei terveket, va- szellemű ideológiai, szakmai veti nyomon'. Elemzően, lamint a jövő évi programot, képzését tekintjük fő fel- rendszeresen ismerteti legadatunknak — mondotta újabb jogszabályainkat, ami Az ülés után dr. Anta'ffy dr Antalffy György —. De által mód nyílik a legfontoGyörgy professzor, a Magyar fontosnak tartjuk a gyakor- sabb jogi kérdések széles Torásx Szövetsée orszáervs el- lati jogászi munka szinvo- körű és sokoldalú vitájára; Jogász Szovetseg országos el- nalál^£ emelését> vaiamint Az Idegennyelvű Jogi Szemnoksegenek tagja, a Szövet- eim^tj és gyakorlati jogá- le pedig a külföldre Irányúság Csongrád megyei elnöke KZok együttműködésének elősegítését is. nyilatkozott az MJSZ tevékenységéről, s válaszolt a kérdésekre. Hogyan adatot? teljesítik a felDrégely László kiállítása Fűtőolaj házhoz szállítását a 10-es sz. AKÖV 5,— Ft-ért kannánként vállalja. (Külterületre 6,— Ft.) Megrendelések: VOLÁN UTAZÁSI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI IRODA Bajcsy-Zs. u. 28. Telefon: 12-448. Teljesítés: MEGRENDELÉSTŐL SZÁMÍTOTT 24 ÓRÁN BELÜL! xS. 82 882 A Képcsarnok Vállalat Kárász utcai kiállítóhelyiségében pénteken délután Tamás Attila irodalomtörténész nyitotta meg Drégely László festőművésznek, a televízió díszlettervezőjének kiállítását. Munkásságát eddig budahagyományai (Busó csendélet, Múzeum) részben az embert minden időben foglalkoztató örök kérdések, szerelem, halál formálták. Lebegő, repülő szárnyas figurák, díszes és egyszerű órák számtalan változatban, hagymakupolás templomtorpesti színpadokról és a tévé nyok, kés: ezek a motívumok képernyőjéről ismerhettük, térnek vissza leggyakrabban ahol legutóbb Bartók Csodálatos mandarinjának díszlea látott képeken, ahol mintegy a „rivaldák világában' A boldogságtól ordítani tudnék.. mert szép, kényelmes, divatos, cipőt tudtam vásárolni a Kiskundorozsmai Fogyasztási Szövetkezet cipőbolt já ban. Udvarias, előzékeny kiszolgálás mellett kedvem szerint válogathattam a minden igényt kielégítő hó- és sárcipők, bőr- és gumicsizmák, férfi, női és gyermek cipők között. Közületeknek engedményt, szegedi lakosoknak utazási költség térítést adunk. ila ©gesz nop Árusítással egybekötött nagyszabású női és gyermekfehérnemű-árubemutato AZ ARANYPÓK DIVATÁRU SZAKÜZLETBEN Széchenyi tér 14. sz. Nyitva: de 10—13 óráig du 15—18 óláig A LEGSZEBB DIVATÜJDONSÁGOKAT A HELYSZÍNEN MEGVÁS.ÁROLHATJA! teit és játékterét láttuk az ő ahogy Bálint Endre mondja, jelennek meg a néző előtt. (Az idő foglyai, az Álom, a Párisi emlék.) A Falusi esküvő vastag fehér kontúrvonalai mint a népi kézimunkák írásos hímzései, vagy zsinórkötések rajzolják meg a figurákat, s ez az írásosság több képen is megtalálható. A Vágy és az Aktok vörös nővel című képeken az egy képen belül többféle módon megfogalmazott figurák adnak furcsa kontrasztot natura és idol között. Szépek a monótípiával készült, egyszerűségükben megkapó képek: aktok, női fej, szepezdi táj, monochrom eleganciával fogalmaznak meg egy-egy mozdulatot, motívumot. Virágok, csendéletek, ikon egészítik ki a többnyire nagyméretű képekből álló tárlat anyagát. Drégely László, a festő nem tasfadja meg Drégely I.ászlót, a díszlettervezőt: erre vall a jelzésekkel dolgozó közlésmód nagyvonalúsága, a tér biztos kitöltése, s a komppzíciós elvek megtartása. Kulka Eszter tervezésében. A katalógus tanúsága szerint állított már ki önállóan a Derkovits teremben, a Csók Galériában és ez év nyarán Franciaországban egy vándorkiállítás keretében, több városban is. Mesterének Gadányi Jenő mellett Bálint Endrét vallja, így — fiatal kora ellenére is — a szentendrei iskolához, Vajda Lajoshoz, — kapcsolódik, legalábbis szimbólumait, állandóan visszatérő motívumait tekintve. Élményvilágát részben a népművészet és — pécsi születésű lévén — a szülőhely környékének népi — Az MJSZ-en belül a ló jogpropagandánk soknyelvű fóruma. Q Milyen tevékenységet végez az MJSZ Csongrád megyei szervezete? — Csongrád megyében megyei szervezetek szakmai Szegeden, Makón, Hodmezoszakosztályai (államjogi ál- vásárhelyen Szentesen műlam- és jogelméleti, polgári ködnek az MJSZ szervezetei, jogi. büntetőjogi stb.) fog- Ezek együttesen képezik a ják'össze a különböző jogi Csongrád megyei szervezetet, munkakörökben tevékenyke- mintegy otszaz kulonbozo dó jogászokat A szakosztá- szakagbeli jogászt egyesítve Ívok tagjai tanulmányozzák Most megtartott elnökségi a jogágazatok legfontosabb ülésünkön dr. Horváth Zsiko elméleti és gyakorlati prob- László megyei szervezeti titlémáit figyelemmel kisérik far ismertette a szakosztaa tudomány fejlődését, anké- lypkmeg az iden elvegzendo tokát, előadásokat, vitákat feladatait. Eszerint — egyerendeznek. Ügy is mondha- bek ,kozott ~ sor korul a tom: a szakosztályok „bele- munkaügyi dontobizottsági szólnak" a tudomány fejlődé- tagok oktatasara, akikkel a sébe. a jogalkalmazó szer- munkaviszony szabályozása, vek gyakorlati tevékenységé- a kollektív szerzodes a febe. Erre csupán egy szegedi »7e,rm felelősség, a dolgozo példátő megyei szervezetünk anyagl felelőssege problémait polgári jogi szakosztályának ismertetjük. Az allamigazga vezetője, dr. Kemenes Béla, a polgári jog ismert elméleti szakembere és dr. Mattási jogi szakosztály pedig ankét keretében. A gazdasági mechanizmus reformja az álhiász° Tivadar,'" megyei bíró- lamigazgatásban című aktu sági elnökhelyettes irányításával a polgári jogi szakosztály szemináriumain a polális témát elemzi, vitatja meg. Érdekesnek ígérkezik a büntetőjogi szakosztály angári jog gyakorlati vitatott fdtja is a Bün,teíp Törvényjogeseteit vizsgálja és megöl- konyv reformjáról, dásukon dolgozik. A szak- á Mik a szervezet jövő évi osztály emellett véleményezi tervei? azokat a jogszabálytervezete. ~ Februárban megyei jo. , , , ',..,..,.., gasznapokat rendezünk, meket. amelyeket a kulonbozo lyen fog]aikozni kívánunk a allami szervek küldenek meg bűnözés helyzetével a mea Magyar Jogász Szövetség- gyében, különösen a bűnözés nek. Feltétlenül ki kell emel- megelőzésének kérdésével, és nem, bog, az elmélet és a fiSLÍTS^ Ségyakorlat kiváló szakembe- ben kell majd kiemelnünk reinek ilyen kooperatív tevé- az alkoholizmus súlyos hátkenysége nagyban elősegíti a fányát. a társadalomra vajogszabályalkotás demokratizmusanak fejlodeset es a meg az MJSZ húszéves fennhelyes jogalkotást. A többi állásának megünneplésével szakosztály hasonló módszer- kapcsolatos feladatainkat is. rel dolgozik. Lcvay Endre VASÁRNAP, 1968. NOVEMBER 10. DEL-MAGYARORSZÁG 5