Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

o OVI *ö Beszélgetés olvasóinkkal N

em szoktunk magunkról beszélni. Olvasóink nem is nagyon kíváncsiak a szerkesztőségi munka műhelytitkaira. Naponta ott az újság, beszél, árulkodik az a munkánkról: igyekezetünkről is, a munka kamatairól is, hibáinkról is. Hogy most mégis olvasóink és a szerkesztőség viszonyának szánunk egy cikket, annak jeles oka van. Nemrégiben közvéleménykutató ívet bocsátottunk közre, s nagyon-nagyon sok üzenetet kaptunk vissza. Van ezek között sok-sok szinte meghatóan kedves megnyilatkozás, amely a ragaszkodást fejezi ki; megannyi téma és javaslat, hogy évekre szóló programhoz elegendő; a jóindulatú, segítő bírálatok egész tömege; de akad szemrehányás is szép számmal. Talán senki sem tekinti szerénytelenségnek, ha most erről a közös dolgunkról beszélünk. Egyik olvasónk, egy szegedi orvos föl is jegyezte a kérdőívre: „... jelen közvéleménykutatás eredményét szívesen látnám a lapban". Rengeteg munka kell még ahhoz, hogy földolgozzuk a válaszokat és levonjuk a megfelelő következtetéseket. Annyi azonban már most is bizonyos számunkra, hogy a Dél-Magyarország igen mélyen gyökeredzik a szegedi és a szegedi járási köztudatban. Vannak előfizetőink, akiknek már 50 esztendeje teszi le ugyanezt a lapot reggelente a postás. Húsz-harminc éves előfizetői múltról pedig több százan is tanúskodnak. A lap elterjedtsége évről évre nő és ma történetének legnagyobb példányszámát jegyezzük. Jó volna ennek erkölcsi hasznát mind megtartani, de természetesen tudjuk: a megbecsülés azt a politikát illeti, amelyet hirdetünk, amely vonzóbbá, érdekesebbé és frissebbé tette újságunkat is. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy korántsem merítettük még ki ennek a politikának a lehetőségeit, s bőven van még tennivalónk olvasóinkért. De előbb hadd köszönjük meg azt a fáradságot, amivel ehhez hozzájárultak. A fejtörés, a véleménynyilvánítás 5—10 perceit, az ötleteket, az észrevételeket, a bírálatot. Hiszen ezek mindmind a felelősséget növelik a szerkesztőségben a 37—38 ezres előfizető, vásárló és több tízezres olvasótábor iránt. Máris tapasztalhatták olvasóink, hogy néhány kérésüket siettünk teljesíteni, de a folyamatos munkában a többit is sorra vesszük, öröm úgy dolgozni, ha tudjuk, mit várnak} mit kívánnak tőlünk, mert nagyobb is a remény arra, hogy megfelelünk a várakozásnak; s az esély is teljesebb hogy olvasóink még inkább a maguk lapjának érzik majd a DélMagyarországot. Ezek az érzelmi szálak nem mellékesek és nem olcsók, nekünk pedig kifejezetten fontosak. Szeretnénk ugyanis megtartani a Dél-Magyarország fejlődésének ívét, sót újabb olvasókkal akarjuk megkedveltetni, újabb előfizetőket is nyerni kívánunk. A megszokást ragaszkodássá, az esetenkénti érdeklődést állandóvá szeretnénk változtatni. Nem elsősorban gazdasági számításból — bár az sem mellékes, hogy egy napilap anyagilag is megálljon a maga lábán —, hanem annak a szerepnek a tökéletesebb betöltése érdekében, amely tájékoztatásban, tudatformálásban, agitációban és propagandában a párt helyi napilapjára hárul. Különösen e szegedi járás községeiben szeretnénk lapunknak új híveket szerezni, ahol jóval kisebb még a napi sajtó olvasottsága, mint a városban, és több a technikai nehézség is. A kézbesítők esővel, sárral hideggel küszködve, sokszor valóságos hősiességgel hordják szét az újságot a falvakban és a tanyákon meglehetősen szerény fizetségért: ide nem érkezik meg mindig időben a lap, s még az is előfordul, hogy másnapos újságot kézbesítenek. De ezen is szeretnénk a posta megértő támogatásával változtatni, javítani. Mostanában olvasói ankétolcal is tartunk községekben, hogy élőszóval mondhassák el a falu lakói észrevételeikei és kívánságaikat. E

ey napilap: egy rtlág. Politikai események, törekvések, szenzációk, drámák, az élet szebbik és rútabb oldalai, mind vissza-visszatérnek benne. Világnézetünk, politikai törekvéseink szerint számolunk be róluk olvasóinknak. Ügy érezzük, ez a világnézet a kapocs közöttünk. Ez hitelesíti az egyetértést, a biztatást, de a bírálatokat is, amelyeket címünkre eljuttattak. És ez lesz a garancia a fcováfbbd bensőséges kapcsolatra lapunkés olvasóink között. SZEGf® VTLAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 264. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1968. november 10. Év végi számadatok Több hús, gabona A statisztikai adatok szépen illusztrálják az idei gazdasági év eredményeit, amelyek a nagyarányú aszály ellenére is jónak mondhatók. Kiderül, hogy a mezőgazdaság idei eredményeiben — a növekvő agrotechnikai és műszaki ellátottság mellett — fokozott szerepe van az optimális időben és jó minőségben elvégzett vetési, növényápolási és betakarítási munkáknak. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére a kalászosok terméseredménye meghaladja az előző évit. Kenyérgabonából, — öt százalékkal nagyobb vetésterületről — mintegy 400. takarmánygabonából 1750 vagonnal több a termés, mint tavaly. A búza 13,4 mázsa holdanfcénti termésátlaga, — bár 6 százalékkal elmarad a múlt évitől — a hasonlóan aszályos 1962 évinek másfélszerese. A magyarázat igen kézenfekvő: az agrotechnika erőteljes ütemű fejlődése az utóbbi években mind jobban ellensúlyozza a természeti tényezők hatását. Anhak ellenére. hogy a búza vegetációs időszakában a 30 évi csapadékmennyiség átlagának csak fele hullott le, a termésátlag eléri, vagy meghaladja a korábbi jó csapadékeloszlású esztendőkét Érdemes leírni, hogy mely gazdasági formációkban milyen volt a termésátlag. A termelőszövetkezetek átlaga búzából 13,3 mázsa, ugyanakkor az állami gazdaságok birtokain holdanként 15,5 mázsa búza termett. Kitűnik a statisztikai adatokból, hogy az állami gazdaságok valamelyest fejlettebb technikát és több műtrágyát hsználnak fel. Az őszi betakarítású növényekből — a kedvezőtlen időjárás ellenére — jó közepes termést takarítanak be, az átlagok azonban legtöbb esetben a múlt évinél alacsonyabbak. A szálastakarmány-termés. a jelentős másodvetések és a nyárvégi bő csapadék következtében előreláthatóan fedezi az állatállomány takarmányszükségletét. A húsfogyasztás mintegy kétharmadát adó sertésállomány háromévenként ciklikusan ismétlődő ingadozása időszakonként komoly nehézségeket okoz a lakosság ellátásában. A ciklus az idén érte el csúcspontját, s hoszszú évek óta tapasztalt tendencia szerint jövő tavaszra ..hullámvölgy" következik, az összállomány várhatóan 340—350 ezer darabra, ezen belül a kocaállomány 25—26 ezer darabra csökken. A szeptember 30-i időpont szerint a sertésállomány öszszetételei a rendkívül alacsony kocaarány (6 százalékos), az utóbbi évtized legkisebb anyaállománya miatt, a csökkenés feltétlen bekövetkezésére utal. A visszaesést a különböző árintézkedések, takarmányakciók és egyéb központi beavatkozások mérsékelhetik, tekintve azonban, hogy a sertésállomány kétharmada még kisgazdaságokban van — melyek vágósertéseiknek csak egyötödét értékesítik csak állami felvásárló vállalatoknál — meglehetősen korlátozott e befolyásolás köre. A szarvasmarha-állomány október elsején 93 ezer volt, ezer darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állomány növekvő tendenciája ezzel ismét csökkenőre fordult. de a szarvasmarhaállomány szintentartásának, illetve a csökkenés megelőzésének meg vannak a reális lehetőségei. Kár, hogy a kisgazdaságokban nagymértékben csökkent a szarvasmarhaállomány, mintegy 3 ezer darabbal. Megnyugtató ugyanakkor, hogy Csongrád megye összes tehénállománya nem csökkent számottevően. Az adatoktól függetlenül reméljük, hogy a városi és a falusi lakosság húsellátásában a hullámvölgy nem érződik majd jelentősen, s ha meggátolni nem is lehet, de a lehető legmaximálisabb mértékig beavatkoznak, hogy az a „völgy" ne legyen olyan mély. Jubileumi munkaverseny Termelési sikerek A kenderfeldolgozó ipar pedig január, február és pasztalatok birtokában tér át szegedi gyárainak dolgozói március. A feltételeket ki- a többi gyárában is a 44 órás szép sikereket érnek el a ju- lene pontba foglalták: a ter- munkahétre, bileumi munkaversenyben, melés mennyiségének növelé- Közben a jubileumi évforKülönösen a fiatalok jeles- se, a gyengébben teljesítők dulók napjai is elérkeznek, kednek új kezdeményezések- segítése, a jó minőség, a A gyárak dolgozói ünnepsékel. A szegedi kenderfonó- munkafegyelem és más ehhez geken emlékeznek meg a gyár KISZ-vezetősége felhí- hasonló feladat. Azt is tu- hajdani dicsőséges esemévást intézett az ifjúsági szer- datják a KISZ-tagjaival, hogy nyekr61 Egyes munkáskolvezet tagjaihoz, és a fiatal a versenyben elért eredmé- lektívák „külön kis versemunkásokhoz, hogy csatla- nyeket négy tagú bizottság nyeket" is kezdeményeztek: kozzanak ahhoz a munkaver- értékeli és a legjobbak sze- az -50 éves jubileum" nevet senyhez, amelyet a KMP, a mélyenként minimálisan visel° bngad egyhónaPos versenyt hirdetett az újszeEszmecsere Bakson KIMSZ és a Tanácsköztársa- 300—300 forint pénzjutalom- gedi szövőgyárban, ság megalakulásának ötvene- ban részesülnek, cik évfordulója tiszteletére A jubileumi munkaverseny szerveznek. máris szép sikereket eredA fiatalok versenyének az ményezett a szegedi jutaa célja, hogy minden ifjú- árugyárban. Itt nemrégiben munkás képességeinek, lehe- vezették be a heti 44 órás tőségeinek figyelembevételé- munkaidőt, de a csökkentett vei a legtöbbet nyújtsa a idő sem mérsékelte a teljesígyár termelési munkájában, téseket és a dolgozók fizetéSegítse elő takarékosságával seit. A fonóüzem például 5 és az önköltség csökkentésé- százalékkal többet termelt, vei a nyereségesebb gazdái- mint amennyit elvártak tőkodást. Ezt a munkaversenyt lük. Azért is fontos és figyekét szakaszra bontották. Az lemreméltó a jutagyáriak első terminus november és szép eredménye, mert a december hónap, a második nagyvállalat az ottani laTegnap, szombaton délután Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának és Csizmás Sándornak, a szegedi járási pártbizottság titkárának társaságában Baksra látogatott. A vendégeketa község vezetői fogadták, majd szívélyes, kötetlen eszmecserét folytattak a község életéről, a további előrelépés kérdéseiről. Gémes Ferenc, a községi tanács vb. elnöke, Kovács Sándor községi párttitkár, Cséri Gyula tsz-elnök, Elekes Ferenc, a tsz párttitkára érdekes ismertetőt adott Baksról, s ugyanakkor tanácsokat is kaptak a hogyan tovább kérdéseire. Este zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme; közel négyszázan gyűltek össze a nagygyűlésre. A terem szűknek is bizonyult. Gémes Ferenc megnyitó szavai után Győri Imre a megye életéről adott képet, s szólt az új gazdasági mechanizmus hatásáról. Péter János külpolitikai kérdésekről beszélt a gyűlés hallgatóságának. Komócsin Zoltán, a körzet országgyűlési képviselője időszerű kérdésekről tájékoztatott, s válaszolt mindarra, ami a baksiakat is közvetlenül érinti. Így tulajdonképpen a meghitt hangulatú gyűlés is eszmecsere volt. A gyűlés után a vendégek egy ideig még o baksiak között töltötték az időt. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyúlés politikai bizottságának napirendjén első kérdésként szerepelt a nyílt tengerek és óceánok altalajának békés célokra, az egész emberiség érdekében való felhasználása. A vitában felszólalt dr. Pintér László, a magyar küldöttség tagja is. Megállapította, hogy Magyarország, bár nem tengerparti állam, és csak közvetett úton van kijárása a nyílt tengerekre, érdekelt a tengerek és óceánok mélyének feltárásában. Különös tekintettel arra, hogy földje természeti kincsekben meglehetősen szegény, várakozással tekint arra az időre, amikor lehetővé válik majd a tengerek és óceánok talajában levő nyersanyagforrások kiaknázása. Egyetértett azzal, hogy a későbbiekben szükséges lesz a kérdés jogi vonatkozásait is rendezni, ennek hatékonyságát azonban jelentősen növelné az, ha érvényt szereznének az ENSZ egyetemességére vonatkozó elvnek, s ha a német, a koreai és a vietnami nép képviselői is részt vehetnének ebben a munkában, s ha a kínai nép törvényes képviselői elfoglalhatnák helyüket a világszervezetben. Üdvözölte a magyar küldött azt, hogy a szovjet kormány július l-l emlékirata javaslatokat tartalmaz a tengerfenék kizárólagos békés célokra való felhasználását illetően, s hogy ezt a kérdést napirendre tűzte a genfi leszerelési bizottság is. Szocialista egységfront Romániában A Román Kommunista nácsainak alakuló gyűlései Párt legutóbbi KB ülése kijelölték a megyei nemzeajánlásának megfelelően tiségi dolgozók tanácsának szervezik a szocialista egy- tagjait, valamint a helyi kép-„.* „t . t> . viselőket a Román Szocisegfrontot Romániában Az aUsta Köztársaság nemzetiegyuttlako nemzetisegekhez ségj dolgozóinak tanácsaiba, tartozó dolgozók megyei ta- (MTI) Somogyi Károlyné felvétele ÉPÜL A SZERELŐCSARNOK. Hatalmas építkezés folyik az algyői út mentén a fúrótornyok, tankállomások szomszédságában. A Nagy-alíöidi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegcdi üzemének kiszolgáló ipartelepe épülj raktárok, TMK műhely, szerelőcsarnok és központi ebédlő. Képünkön: A gépeket irányító ember szinte eltörpül a hatalmas vasbetonelemek között. A TMK műhely szerelőcsarnokának 18 méter hosszú, 9,5 tonna súlyú födémelemeit helyezik el két lánctalpas daru segítségéveL