Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

o OVI *ö Beszélgetés olvasóinkkal N em szoktunk magunkról beszélni. Olvasóink nem is nagyon kíváncsiak a szerkesztőségi munka műhely­titkaira. Naponta ott az újság, beszél, árulkodik az a munkánkról: igyekezetünkről is, a munka kamatairól is, hibáinkról is. Hogy most mégis olvasóink és a szerkesztőség viszonyának szánunk egy cikket, annak jeles oka van. Nem­régiben közvéleménykutató ívet bocsátottunk közre, s na­gyon-nagyon sok üzenetet kaptunk vissza. Van ezek között sok-sok szinte meghatóan kedves megnyilatkozás, amely a ragaszkodást fejezi ki; megannyi téma és javaslat, hogy évekre szóló programhoz elegendő; a jóindulatú, segítő bí­rálatok egész tömege; de akad szemrehányás is szép szám­mal. Talán senki sem tekinti szerénytelenségnek, ha most erről a közös dolgunkról beszélünk. Egyik olvasónk, egy sze­gedi orvos föl is jegyezte a kérdőívre: „... jelen közvéle­ménykutatás eredményét szívesen látnám a lapban". Rengeteg munka kell még ahhoz, hogy földolgozzuk a válaszokat és levonjuk a megfelelő következtetéseket. Annyi azonban már most is bizonyos számunkra, hogy a Dél-Ma­gyarország igen mélyen gyökeredzik a szegedi és a szegedi járási köztudatban. Vannak előfizetőink, akiknek már 50 esztendeje teszi le ugyanezt a lapot reggelente a postás. Húsz-harminc éves előfizetői múltról pedig több százan is tanúskodnak. A lap elterjedtsége évről évre nő és ma tör­ténetének legnagyobb példányszámát jegyezzük. Jó volna ennek erkölcsi hasznát mind megtartani, de természetesen tudjuk: a megbecsülés azt a politikát illeti, amelyet hirde­tünk, amely vonzóbbá, érdekesebbé és frissebbé tette újsá­gunkat is. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ko­rántsem merítettük még ki ennek a politikának a lehetősé­geit, s bőven van még tennivalónk olvasóinkért. De előbb hadd köszönjük meg azt a fáradságot, amivel ehhez hozzá­járultak. A fejtörés, a véleménynyilvánítás 5—10 perceit, az ötleteket, az észrevételeket, a bírálatot. Hiszen ezek mind­mind a felelősséget növelik a szerkesztőségben a 37—38 ez­res előfizető, vásárló és több tízezres olvasótábor iránt. Máris tapasztalhatták olvasóink, hogy néhány kérésüket siettünk teljesíteni, de a folyamatos munkában a többit is sorra vesszük, öröm úgy dolgozni, ha tudjuk, mit várnak} mit kívánnak tőlünk, mert nagyobb is a remény arra, hogy megfelelünk a várakozásnak; s az esély is teljesebb hogy olvasóink még inkább a maguk lapjának érzik majd a Dél­Magyarországot. Ezek az érzelmi szálak nem mellékesek és nem olcsók, nekünk pedig kifejezetten fontosak. Szeretnénk ugyanis megtartani a Dél-Magyarország fejlődésének ívét, sót újabb olvasókkal akarjuk megkedveltetni, újabb előfizetőket is nyerni kívánunk. A megszokást ragaszkodássá, az eseten­kénti érdeklődést állandóvá szeretnénk változtatni. Nem el­sősorban gazdasági számításból — bár az sem mellékes, hogy egy napilap anyagilag is megálljon a maga lábán —, hanem annak a szerepnek a tökéletesebb betöltése érdeké­ben, amely tájékoztatásban, tudatformálásban, agitációban és propagandában a párt helyi napilapjára hárul. Különösen e szegedi járás községeiben szeretnénk lapunknak új híve­ket szerezni, ahol jóval kisebb még a napi sajtó olvasott­sága, mint a városban, és több a technikai nehézség is. A kézbesítők esővel, sárral hideggel küszködve, sokszor va­lóságos hősiességgel hordják szét az újságot a falvakban és a tanyákon meglehetősen szerény fizetségért: ide nem ér­kezik meg mindig időben a lap, s még az is előfordul, hogy másnapos újságot kézbesítenek. De ezen is szeretnénk a posta megértő támogatásával változtatni, javítani. Mosta­nában olvasói ankétolcal is tartunk községekben, hogy élő­szóval mondhassák el a falu lakói észrevételeikei és kíván­ságaikat. E ey napilap: egy rtlág. Politikai események, törekvé­sek, szenzációk, drámák, az élet szebbik és rútabb oldalai, mind vissza-visszatérnek benne. Világnéze­tünk, politikai törekvéseink szerint számolunk be róluk ol­vasóinknak. Ügy érezzük, ez a világnézet a kapocs közöttünk. Ez hitelesíti az egyetértést, a biztatást, de a bírálatokat is, amelyeket címünkre eljuttattak. És ez lesz a garancia a fcováfbbd bensőséges kapcsolatra lapunkés olvasóink között. SZEGf® VTLAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 58. évfolyam, 264. szám Ára: 1 forint Vasárnap, 1968. november 10. Év végi számadatok Több hús, gabona A statisztikai adatok szé­pen illusztrálják az idei gaz­dasági év eredményeit, ame­lyek a nagyarányú aszály ellenére is jónak mondhatók. Kiderül, hogy a mezőgazda­ság idei eredményeiben — a növekvő agrotechnikai és műszaki ellátottság mellett — fokozott szerepe van az optimális időben és jó minő­ségben elvégzett vetési, nö­vényápolási és betakarítási munkáknak. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére a kalászo­sok terméseredménye meg­haladja az előző évit. Ke­nyérgabonából, — öt száza­lékkal nagyobb vetésterület­ről — mintegy 400. takar­mánygabonából 1750 vagon­nal több a termés, mint ta­valy. A búza 13,4 mázsa holdanfcénti termésátlaga, — bár 6 százalékkal elmarad a múlt évitől — a hasonlóan aszályos 1962 évinek más­félszerese. A magyarázat igen kézen­fekvő: az agrotechnika erő­teljes ütemű fejlődése az utóbbi években mind jobban ellensúlyozza a természeti tényezők hatását. Anhak el­lenére. hogy a búza vegetá­ciós időszakában a 30 évi csapadékmennyiség átlagá­nak csak fele hullott le, a termésátlag eléri, vagy meg­haladja a korábbi jó csa­padékeloszlású esztendőkét Érdemes leírni, hogy mely gazdasági formációkban mi­lyen volt a termésátlag. A termelőszövetkezetek átlaga búzából 13,3 mázsa, ugyan­akkor az állami gazdaságok birtokain holdanként 15,5 mázsa búza termett. Kitűnik a statisztikai adatokból, hogy az állami gazdaságok vala­melyest fejlettebb technikát és több műtrágyát hsználnak fel. Az őszi betakarítású nö­vényekből — a kedvezőtlen időjárás ellenére — jó kö­zepes termést takarítanak be, az átlagok azonban legtöbb esetben a múlt évinél ala­csonyabbak. A szálastakar­mány-termés. a jelentős má­sodvetések és a nyárvégi bő csapadék következtében elő­reláthatóan fedezi az állat­állomány takarmányszükség­letét. A húsfogyasztás mintegy kétharmadát adó sertésállo­mány háromévenként cikli­kusan ismétlődő ingadozása időszakonként komoly nehéz­ségeket okoz a lakosság el­látásában. A ciklus az idén érte el csúcspontját, s hosz­szú évek óta tapasztalt ten­dencia szerint jövő tavaszra ..hullámvölgy" következik, az összállomány várhatóan 340—350 ezer darabra, ezen belül a kocaállomány 25—26 ezer darabra csökken. A szeptember 30-i időpont szerint a sertésállomány ösz­szetételei a rendkívül ala­csony kocaarány (6 százalé­kos), az utóbbi évtized legki­sebb anyaállománya miatt, a csökkenés feltétlen bekövet­kezésére utal. A visszaesést a különböző árintézkedések, takarmányakciók és egyéb központi beavatkozások mér­sékelhetik, tekintve azonban, hogy a sertésállomány két­harmada még kisgazdaságok­ban van — melyek vágóser­téseiknek csak egyötödét ér­tékesítik csak állami felvá­sárló vállalatoknál — megle­hetősen korlátozott e befo­lyásolás köre. A szarvasmarha-állomány október elsején 93 ezer volt, ezer darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ál­lomány növekvő tendenciája ezzel ismét csökkenőre for­dult. de a szarvasmarhaállo­mány szintentartásának, il­letve a csökkenés megelőzé­sének meg vannak a reális lehetőségei. Kár, hogy a kisgazdaságok­ban nagymértékben csökkent a szarvasmarhaállomány, mintegy 3 ezer darabbal. Megnyugtató ugyanakkor, hogy Csongrád megye összes tehénállománya nem csök­kent számottevően. Az ada­toktól függetlenül reméljük, hogy a városi és a falusi la­kosság húsellátásában a hul­lámvölgy nem érződik majd jelentősen, s ha meggátolni nem is lehet, de a lehető legmaximálisabb mértékig beavatkoznak, hogy az a „völgy" ne legyen olyan mély. Jubileumi munkaverseny Termelési sikerek A kenderfeldolgozó ipar pedig január, február és pasztalatok birtokában tér át szegedi gyárainak dolgozói március. A feltételeket ki- a többi gyárában is a 44 órás szép sikereket érnek el a ju- lene pontba foglalták: a ter- munkahétre, bileumi munkaversenyben, melés mennyiségének növelé- Közben a jubileumi évfor­Különösen a fiatalok jeles- se, a gyengébben teljesítők dulók napjai is elérkeznek, kednek új kezdeményezések- segítése, a jó minőség, a A gyárak dolgozói ünnepsé­kel. A szegedi kenderfonó- munkafegyelem és más ehhez geken emlékeznek meg a gyár KISZ-vezetősége felhí- hasonló feladat. Azt is tu- hajdani dicsőséges esemé­vást intézett az ifjúsági szer- datják a KISZ-tagjaival, hogy nyekr61 Egyes munkáskol­vezet tagjaihoz, és a fiatal a versenyben elért eredmé- lektívák „külön kis verse­munkásokhoz, hogy csatla- nyeket négy tagú bizottság nyeket" is kezdeményeztek: kozzanak ahhoz a munkaver- értékeli és a legjobbak sze- az -50 éves jubileum" nevet senyhez, amelyet a KMP, a mélyenként minimálisan visel° bngad egyhónaPos versenyt hirdetett az újsze­Eszmecsere Bakson KIMSZ és a Tanácsköztársa- 300—300 forint pénzjutalom- gedi szövőgyárban, ság megalakulásának ötvene- ban részesülnek, cik évfordulója tiszteletére A jubileumi munkaverseny szerveznek. máris szép sikereket ered­A fiatalok versenyének az ményezett a szegedi juta­a célja, hogy minden ifjú- árugyárban. Itt nemrégiben munkás képességeinek, lehe- vezették be a heti 44 órás tőségeinek figyelembevételé- munkaidőt, de a csökkentett vei a legtöbbet nyújtsa a idő sem mérsékelte a teljesí­gyár termelési munkájában, téseket és a dolgozók fizeté­Segítse elő takarékosságával seit. A fonóüzem például 5 és az önköltség csökkentésé- százalékkal többet termelt, vei a nyereségesebb gazdái- mint amennyit elvártak tő­kodást. Ezt a munkaversenyt lük. Azért is fontos és figye­két szakaszra bontották. Az lemreméltó a jutagyáriak első terminus november és szép eredménye, mert a december hónap, a második nagyvállalat az ottani la­Tegnap, szombaton dél­után Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Péter János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter, Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkárának és Csizmás Sándornak, a sze­gedi járási pártbizottság tit­kárának társaságában Baks­ra látogatott. A vendégeketa község vezetői fogadták, majd szívélyes, kötetlen esz­mecserét folytattak a község életéről, a további előrelépés kérdéseiről. Gémes Ferenc, a községi tanács vb. elnöke, Kovács Sándor községi párt­titkár, Cséri Gyula tsz-elnök, Elekes Ferenc, a tsz párttit­kára érdekes ismertetőt adott Baksról, s ugyanakkor taná­csokat is kaptak a hogyan tovább kérdéseire. Este zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme; közel négyszázan gyűltek össze a nagygyűlésre. A te­rem szűknek is bizonyult. Gémes Ferenc megnyitó sza­vai után Győri Imre a megye életéről adott képet, s szólt az új gazdasági mechanizmus hatásáról. Péter János kül­politikai kérdésekről beszélt a gyűlés hallgatóságának. Komócsin Zoltán, a körzet országgyűlési képviselője idő­szerű kérdésekről tájékozta­tott, s válaszolt mindarra, ami a baksiakat is közvetle­nül érinti. Így tulajdonkép­pen a meghitt hangulatú gyű­lés is eszmecsere volt. A gyűlés után a vendégek egy ideig még o baksiak kö­zött töltötték az időt. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyúlés politi­kai bizottságának napirend­jén első kérdésként szerepelt a nyílt tengerek és óceánok altalajának békés célokra, az egész emberiség érdekében való felhasználása. A vitában felszólalt dr. Pintér László, a magyar küldöttség tagja is. Megállapította, hogy Magyar­ország, bár nem tengerparti állam, és csak közvetett úton van kijárása a nyílt tenge­rekre, érdekelt a tengerek és óceánok mélyének feltárásá­ban. Különös tekintettel ar­ra, hogy földje természeti kincsekben meglehetősen sze­gény, várakozással tekint arra az időre, amikor lehe­tővé válik majd a tengerek és óceánok talajában levő nyersanyagforrások kiakná­zása. Egyetértett azzal, hogy a későbbiekben szükséges lesz a kérdés jogi vonatkozásait is rendezni, ennek hatékony­ságát azonban jelentősen nö­velné az, ha érvényt szerez­nének az ENSZ egyetemes­ségére vonatkozó elvnek, s ha a német, a koreai és a vietnami nép képviselői is részt vehetnének ebben a munkában, s ha a kínai nép törvényes képviselői elfoglal­hatnák helyüket a világszer­vezetben. Üdvözölte a magyar kül­dött azt, hogy a szovjet kor­mány július l-l emlékirata javaslatokat tartalmaz a ten­gerfenék kizárólagos békés célokra való felhasználását illetően, s hogy ezt a kérdést napirendre tűzte a genfi le­szerelési bizottság is. Szocialista egységfront Romániában A Román Kommunista nácsainak alakuló gyűlései Párt legutóbbi KB ülése kijelölték a megyei nemze­ajánlásának megfelelően tiségi dolgozók tanácsának szervezik a szocialista egy- tagjait, valamint a helyi kép­-„.* „t . t> . viselőket a Román Szoci­segfrontot Romániában Az aUsta Köztársaság nemzeti­egyuttlako nemzetisegekhez ségj dolgozóinak tanácsaiba, tartozó dolgozók megyei ta- (MTI) Somogyi Károlyné felvétele ÉPÜL A SZERELŐCSARNOK. Hatalmas építkezés folyik az algyői út mentén a fúrótornyok, tankállomások szomszédságában. A Nagy-alíöidi Kőolaj és Földgázter­melő Vállalat szegcdi üzemének kiszolgáló ipartelepe épülj raktárok, TMK műhely, szerelőcsarnok és központi ebédlő. Képünkön: A gépeket irányító ember szinte eltörpül a hatalmas vasbetonelemek között. A TMK műhely sze­relőcsarnokának 18 méter hosszú, 9,5 tonna súlyú fö­démelemeit helyezik el két lánctalpas daru segítségéveL

Next

/
Thumbnails
Contents