Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
?élpi»oplból „Toulose Lautrec meghívást kap egy kétes értékű festőtől. Lautrec többszöri kérésre meglátogatja a festőt, illetve a műtermében végignézi a képeket. A festő izgatottan kérdezi: „Nos, Mester, mi a véleménye képeimről?" Lautrec röviden válaszol: „Adjon kölcsön húsz frankot!" (Anekdota.) A műterem világos és tágas. A palettán a kép alapanyaga: vak kereten vászon. A művész, miután észreveszi, hogy én is észrevettem, odalép és megragadja — Jó mi? — vigyorog. — Gatyát sem szabnak különb anyagból. Ezt hozták, mert hozott anyagból is dolgozom. Tudja, így kevesebb vele a gond. A megrendelő hozza a vásznat és a vak keretet, én meg adom a festéket. Így egy húszassal olcsóbban számolom. A falon kép. Első látásra úgy vélem, spenót tükörtojással... — Á! A naplemente! — mondja a művész. — Kedves kompozícióm, a múltkor a „Louvre" anyagbeszerzője járt nálam, meg akarta vásárolni, de nem adtam eh Hiába! Kédves képem. A falon tejesköcsögök csüngenek alá. Egyik oldalon négy, a másikon is négy. De összesen csak hat agyagköcsög volt, s így két műanyag tejeskanna is került közéjük. Adni kell a szimetriára! — Ez egyébként hobbym —mondja a festő. Szeretem a gyűjteményeket. Van már három Bach-lcorszakbeli cimbalomverőm' is. Ritka darabok. Aztán hirtelen átvált: — Művészélet, nehéz élet. — öszszeszaladnak a festő homlokán a ráncok, de ő csak mosolyog. — Már úgy értem, küzdelmes élet. Tudja, nem mindegy, mit csinál az ember. Mindig azt kell festeni, ami kurrens. Volt idő, amikor az angyalok mentek glóriával, aztán jöttek az őzikék... Most? Leginkább a felismerhetetlen alkotások mennek a piacon. Szerencsére ebbe a műfajba alaposan bedolgoztam magam. Szóval ismerni kell a keresletet és a kínálatot. Igen. Piackutatást végzek rendszeresen. Nélküle nincs művészet —. Értem a kérdését.! Hogy min dolgozom jelenleg? Nehéz válaszolnom, ugyanis annyi a megrendelés. Különösen külföldről. A British „A vak kalifa" című képet sürgeti. Nem bírom energiával, mert most éppen egy étlapon' dolgozom. Nagyon igénybe vesz. Négy vázlatot készítettem. Elvittem az étterem vezetőjének, rieki tetszett is, de a főpincér azt kifogásolta, hogy a sült pisztráng farka nem negyvenöt fokos szögben áll, hanem vízszintesen a fejével. Ahhoz, hogy elkészüljek vele, most újabb művészi átlényegülés szükséges. Mivel változik a pisztráng farkának szöge, az egész kompozíciót újra kell csinálni. Természetesen így a sült csirke lehorgasztott fővel nem eshet ugyanabba a dőlési szögbe, amelyben a paprikáskrumpli kanyarodik a főzőkolbásszal. Ez viszont azt jelenti, hogy a főszakácsot sem rajzolhatom félprofilból, hanem szuperplánba kell fognom ... A művész felesége gőzölgő kávét hoz, és leteszi az asztalra. A színe nem barnásfekete, hanem cinóbervörös... Itt, ezen sem csodálkozom! VINCZE GYÖRGY Ördögi • a o ES B El ein Szívátültetés a Szovjetunióban Leningrádban végrehajtották az első szovjet szívátültetést. Az operációt a Kirov katonaorvosi akadémia 'egyik klinikáján végezték el, november 4-én. Egy 25 éves nő kapott új szívet. Sem az ő nevét, sem a donorét nem közölték. * A páciens súlyos dekompenzált szívbajban szenvedett, élete veszélyben forgott' és ezért sürgős műtétre volt szüksége. A műtéti javaslatot Molcsanov profeszszor, orvos altábornagy, a Szovjetunió fegyveres erőinek fő belgyógyásza írta alá. Az operációt Visnyevszkij orvos vezérezredes, a fegyveres erők fősebésze irányította, s abban összesen 35 személy — köztük több professzor — vett részt: Az első szovjet szívátültetési műtét rendben folyt le. Mindamellett a'kiadott jelentés megállapítja, hogy a páciens korábbi súlyos állapota — tüdőbetegség, valamint a máj és más szervek jelentős elváltozása — kedvezőtlenül befolyásolja áz orvosi' prognózist. a- Bemutató a színházban. 'A Lev Tolsztoj regénye nyomán színpadra írt Háború és békét mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház prózai társulata ma, csütörtökön este 7 órakor a színházban. A darabot Angyal Mária rendezte, s főbb szerepeiben Pagonyi Nándor, Jászai László, Horesnyi László és Molnár Piroska lép színpadra; A díszleteket Székely László, a jelmezeket Takács Katalin tervezte. A kísérőzenét Csala Benedek komponálta. — Naptárak az új évre. A szekszárdi nyomdában — hazánk „naptár gyárában" — 860 000 zsebnaptárt, 150 000 határidő naplót és 40 000 színes falinaptárt készítenek az új évre. Hetvenezer évkönyvet és 80 000 asztali naptárt is rendeltek a különböző vállalatok általában reklámcélokra. Az utóbbiak 8 nyelven „beszélnek". — Előadás a lucernamagfogásról. A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Csoportja november 8-án, pénteken délelőtt tíz órakor Szegeden, az MTESZ helyiségében előadást rendez. Mind a vitaindító, mind a korreferátum megtartására jugoszláv szakembereket hívtak meg. Piaci árak A szokásosnál valamivel nagyobb volt szerdán a szegedi piacokon az árufelhozatal. s ennek megfelelően alakultak az árak- fehérkáposzta 1.50—2, zöldpaprika 4—5. burgonya 3—4. sárgarépa 2,50—3. fokhagyma 24 —28, szőlő 9—12, kelkáposzta 2—3. paradicsom 3—4. gyökér 4—5, vöröshagyma 2—3, alma 3—6. körte 4—8. baromfi 27—29 forint kilogrammonként. A tojás darabja 1,80—2 forint volt. — Szovjet Olmdelegácló érkezett Budapestre. Kedden a késő éjszakai órákban szovjet filmdelegáció érkezett Budapestre a Kortársaink című új szovjet filrnalkotás bemutatójára. A küldöttséget Julij Rajzman, a film rendezője vezeti. A delegáció tagjaként érkezett Budapestre a Kortárséin k című film három főszereplője, Igor Vlagyimirov, Nyikolaj Plotnyikov és Antonyina Makszimova. «— Színházi vitafórum. Novemberben hét alkalommal rendezi meg a gyakorlatban már jól bevált színházi vitafórumait a Színházművészeti Szövetség. A társulatok egyegy bemutató után neves rendezők, írók, kritikusok, vagy esztéták vezetésével elemzik a darab színrevitelének problémáit, a szereplők és a rendező munkáját, továbbá az előadás sikerével kapcsolatos egyéb feladatokat. Ebben a hónapban ilyen ankét követi Szegeden az Ez fantasztikus, Miskolcon a Bernarda háza, Békéscsabán a Csongor és Tünde, Debrecenben a Macbird, Kaposvárott a Manda basa, avagy a fátyol titkai, Veszprémben a Szerelmem Elektra, az Állami Déryné Színházban pedig a Liliom bemutatóját. •— A Postamúzeum eredeti dokumentumok, eszközök és fényképek felhasználásával rendezett kiállítást, articly megemlékezik a postások részvételéről, harcairól, megpróbáltatásairól az lSlb-as polgári és az 1919-es proletár forradalomban. A kiállítást szerdán délelőtt Pozsonyi Vilmos, a pöstavezérigazgatóság pártbizottságának titkára ünnepélyesen' nyitotta meg. — Drégely László festőművész alkotásaiból nyílik kíállítás holnap, november 8-án, pénteken délután 5 árakor a Képcsarnok Kárász utcai boltjában. Megnyitó beszédet mond Bálint Endre festőművész. — Ifjúsági könyvtárklub. A Tisza-parti Gimnáziumban tegnap, szerdán délután alakult meg az ifjúsági könyvtárklub. Az ünnepélyes keretek között megalakult szervezet á jövőben heten: ként három alkalommal tartja majd foglalkozásait. — A Sebestyén vonósnégyes koncertje. Az idei budapesti nemzetközi zenei verseny díjnyertes együttese. a Sebestyén vonósnégyes ad koncertet a filharmónia C kamarabérleti sorozatában holnap, péntek este 8 órai kezdettel a Tisza Szálló nagytermében. Műsoron Kodály. Dvorak és Beethoven quartettjei szerepelnek. OLVASÓINKHOZ! Lapunk legközelebbi száma az ünnep után, november 9-én, szombaton reggel a szokott időben jelenik meg ismét, — Irodalmunk külföldi fordítóinak nemzetközi konferenciája. Fontos kulturális esemény lesz november végén, 18. .és 26. között Budapesten, a magyar irodalom külföldi fordítóinak nemzetközi konferenciája, amelyre a Magyar Írók Szövetségének rendezésében, a Magyar Pen Club. és a Kulturális Kapcsolatok Intézete közreműködésével kerül spr. Vendégek érkeznek a konferenciára a Szovjetunióból, Romániából,' Bulgáriából. Lengyelországból, az NDK-ból és Jugoszláviából. Angliából. Svájcból, az NSZK-ból és Finnországból. Az esemény színhelye a Magyar Tudományos Akadémia d isi terme lesz. — A kisfilmek kedvelőinek sorozat második része kezdődik holnap, pénteken este 6 órai kezdettel az újszegedi November 7. művelődési otthonban. Szelesi Zoltán művészettörténész beszél Derkovits és Csontváry művészetéről, s a két neves festő életéről készült filmeket mutatják be. Közlemény <x) A Szabadság zenéje címmel Szécsl József tanár tart előadást ma este 6 órakor a Postás Művelődési Házban. Előadás közben hanglemezek, utána filmvetítés. , S. 82 854 A SZEVAFÉM, a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz tegnap, szerdán, az Októberi Forradalom köszöntésével egybekötve ünnepelte meg két évtizedes fennállásának jubileumát is a Hungária Szállóban. A hajdani kis vasas szövetkezet különösen az elmúlt években fejlődött sokat, s jelenleg Szeged legnagyobb gépgyártó vasas üzeme lett. Fejlődésükről, életükről szép kivitelű, tartalmas és képekkel illusztrált ismertető füzetet adtak ki a jubileum alkalmával. /A közel 600 dolgozó ebben az esztendőben már 113 milliós értéket termel. Érdemes szembeállítani a húsz évvel ezelőtti produktummal: az mindössze 356 ezer forint értékű áru volt. Csupán a külföldi országokba 55 millió forint értékű terméket szállítanak, elsősorban élelmiszeripari gépeket, berendezéseket. A tegnapi ünnepi gyűlésen -a szövetkezet elnöke, Véber Ferenc, mondott beszédet, majd több alapító tagnak nyújtott át elismerő oklevelet, jutalmat, s ugyancsak többen megkapták a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt is. A kormányozható léghajó titokzatos magyar feltalálója Ezernyolcszázhuszonnyolcban Rumy Károly György, a jogtudomány professzora, író, népdalgyűjtő, közgazdász, aki nagy hozzáértéssel írt köteteket latinul és németül a lóetetésről, a horvátországi flóráról, a magyar nyelvtanról és irodalmunk történetéről, levelet írt londoni barátjának, John Bowringnak, a magyar költészet első angol nyelvű anthológiája kiadójának. Bowring gazdag, befolyásos bankár volt és Rumy nagyszabású üzleti terv támogatására akarta megnyerni: hozzon össze egy pénzcsoportot egy korszakalkotó magyar találmány kiaknázására. A találmány a. kormányozható léghajó volt. A feltalálóról csak annyit írt Rumy, hogy az jó barátja, Müller, de küldött rajzokat, számításokat, amelyeknek kidolgozásában maga is részt vett. Már csak a prototípust kellett volna megépíteni, de ahhoz sem Müllernek, sem Rumynak nem volt pénze. A pénzt Bowringnak kellett volna előteremteni. De az angol bankár —» ahogy ma mondanák — nem „harapott" a tervbe. Miután szakértőkkel megvitatta a1 magyar ajánlatot, közölte Rumyval, hogy hasonló tervek hiú kísérleteknek bizonyultak. A milánói Bonnellenek, aki már felépítette léggömbjét, 5000 fontot ajánlottak, ha azzal Londbnba repül, de már az indulásnál kudarcot vallott. Egy heidelbergl professzor sem járt jobban. „A levegő nem nyújt elegendő ellenállást, ami lehetővé tenné a léggömb irányítását — írta Bowring, és hozzátette, hogy „az angol tudósok szerint a kormányozható léghajó ötlete megvalósíthatatlan", Müller alig- " ha találhat olyanra, aki kísérleteihez anyagi segítséget nyújt, „de ha tervét mégis megvalósítaná, azzal vagyont szerezhetne Angliában". ' Az angol tudósok rosszul jósoltak: fél évszázaddal később Santos Dumontnak sikerült megvalósítani a kormányozható léghajót. A titokzatos magyar feltaláló Müllernek pedig még neve is ismeretlen maradt. Verseny a csúcsforgalomban Üzemi könyvterjesztés A Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kulturális, agitációs propaganda és sportosztálya az elmúlt évben irányelveket jelentelett meg az üzemi könyvterjesztés munkájának megjavításáról; A kiadvány kimondja, hogy az üzemi könyvterjesztés a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat feladata. Ennek a szervnek kell szervezni és irányítani az üzemek könyvellátását az' illetékes szakszervezeti szervek támogatásával. A korábban kimondott döntés tudatosítását szolgáló újabb felhívás — amely a közelmúltban; jelent meg — részletesen szól az üzemi könyvterjesztés feladatairól. Kimondja többek között, hogy a szak-, szervezeti szervek fontos kulturális feladatnak tekintsék a könyvolvasást. A szakszervezeti bizottságok és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat • illetékesei közösen válasszák ki. az arra alkalmas személyt a könyv-' terjesztői munkára, s ellenőrizzék is annak tevékenységét. Igen fontos az a megállapítás is, amely a különféle könyvügynökök zavaró tevékenységére vonatkozik, s kimondja: a szakszervezeti szervek akadályozzák meg a vállalati munkafegyelmet' sértő ügynöki ténykedést. Párizs ravasz patkányai A hadjáratot hónapokon keresztül készítették elő, mert komoly ellenséggel kellett szembeszállni. Most pedig több tucat francia rendőrtechnikus és egyéb segéderő megindította a nagy támadást 300 ezer patkány ellen. Ezek a patkányok Párizs csarnokaiban vidáman élték eddigi világukat. „Nyolc évszázad legnagyobb akciójára" azért van szükség, mert a vásárcsarnokokat jövőre lassanként áthelyezik Párizs városának peremére és a rendőrprefektúra attól tart, hogy a váratlanul élelem nélkül maradó állatok a környező lakónegyedekbe törnek be. „Tudnunk kell ugyanis, — mondotta Lucienne CorreSurts professzorasszony, a párizsi járványügyi intézet vezetője —, hogy ezek az állatok rendkívül intelligensek." A „Párizs gyomrából" élő patkányfajta a XVIII. században vándorolt be Ázsiából Európába. Felül barná'sszürke, lent szürkésfehér, rövidfülű és hosszú á farka, körülbelül 25 centiméter nagyságú. A tudósok ezt a patkányt „vándorpatkánynak" nevezték el. A vándorpatkány elűzte az addig Párizsban élő fekete patkányt vidékre és beköltözött a Szajna menti Fények Városának 1980 kilométer hosszú csatornarendszerébe. A nagy szürkéspatkány fantasztikus ügyességre tett szert. „Tapasztaltuk például — írta Corre-Hurts profeszszorasszony a „Liaison" című rendőrújságban —, hogy az egyik patkány óvatosan egy tyúktojásra lépett, megfogta és aztán anélkül, hogy a TOjást elengedte volna a hátára vetette magát. Erre több patkány előjött és a patkányt a tojással együtt búvóhelyükre húzták, ami rendkívül szokatlan élelemszállítási mód." „Egy másik alkalommal — írta a továbbiakban a professzorasszony — egy intézet főnöke elcsodálkozott azon, hogy az étkezési olajat tartalmazó üvegek az intézet konyhájában félig üresek. Végül felfedezte, hogy egy patkány egy másik patkány hátára állt és a farkát bedugta az olajat tartalmazó üvegbe, majd olajjal átitatva kihúzta onnét." A patkányok szokásainak tanulmányozásakor kiderült azonban az is, hogy ezek az állatok zsákmányt keresve mindig ugyanazokon az útvonalakon haladnak át. Ezeket a patkányvonulási utvonalakat felderítették és méreggel szórták be. Ez a vegyianyag azonban annyira erős viszketést okoz a patkányok lábán, vagy a szőrénél, hogy az állatok óhatatlanul megnyalják a mérgezett részt és ebbe belepusztulnak. A párizsi vásárcsarnokok 300 eZer földalatt élő dézsmálója elleni küzdelem még távolról sem ért véget a csarnoki patkányok elleni harccal. A párizsi l'Aurore című lap szerint Párizs területén összesen 4 mililó patkány él. L'Aurore: „Minden egyes párizsira egy patkány jut". CSÜTÖRTÖK, 1968. NOVEMBER 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 11