Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

A PÁRT FÉL ÉVSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁN ÖKFT MUTATJUK BE. ÓKÉT IDÉZZÜK EGY-EGY VILLA­NÁSSAL — A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI UARTJÁNAK ITTENI ALAPÍTÓIT. AKIKNEK PÁRT­TAGSÁGA EGYIDŐS MAGÁVAL A PÁRTTAL, AMELY MEGVÍVTA FORRADALMAIT ÉS A MUNKÁSOSZTÁLY VISSZAVONHATATLAN HATALMÁVAL ÉPlTI A SZO­CIALISTA TÁRSADALMAT. Andrássy Lajos Köszöntő halkan A kemény „igen" igazo.asa Gladits Gyula A Lánchídtól a Visegrádi utca lépésnyi táv, s a lépés mily hatalmas, amit megtett egy mozgalom odáig. A korszaknyitó új eszmék hadával, még törpe haddal, zászlóerdők nélkül, ele elszántan, s a harcra eltökélten, halálig tartó harcra is, keményen, mint sziklamélyek alagútnyitója, mint éjsötétben fáklyahordozója az ismeretlent feltárók előtt, ha úttörőként indulnak, s az űrbe először szállók fontolt vashitével. a kommunisták így indultak egykor a Visegrádi utcából, s a korszak, amit nyitottak, ünneplőben áll ma, és meghatottan, már-már néma nyelvvel, de új ritmusban dobogó szívekkel új emberarccal köszönti a bátrat, a legbátrabbat: aki mert remélni, a vaksötétben csillagot kutatva, az elmúlásban újjászületést is, s á vértanúkból újult hősöket! Az ünneplők közt itt állok szerényen, kevés munkámat nézem, és szorongok: telik-e többre tékozolt erőmből, lehet-e mérnem hozzájuk magam majd? Lehet-e mondjam, ahogy ők teszik most: harcoltam hittel, buktam is. de győztem! Apámat látom minden földi hősben, akik kenyérért, sóért verekedve, kibontottak egy új, nem-volt-világot, Vérezve, veszve s nemegyszer leköpve azoktól is, akiknek kenyeret arattak! S amit tanultam, szent törvénnyé tettem: „Mindig másokért, sohasem magamnak!" Fekete keretes szemüveg, ősz haj, markáns arc; az idővéste ráncokban akarat. Ez az akaratos erő ragadta magával akkor, 1918 novem­A feleség, aki a beszélge­tés közben zajtalanul jön­megy, teszi a dolgát, most közbeszól: — Legtöbbször bizony át Bújt az üldözött... FUssy László Gyakran nyitják a kapuját Ördögh Etelka Már öt éve agyér-elmesze- magyaróvár forradalmi nap- Nagy barna szemével válasza: kemény büntetés. ber-decemberében is, mikor se tudtam adni neki látoga­a frontról hazaért Szegedre, táskor az elemózsiát; annyit — Itt is meg kellene ala- volt fegyelmibe! — fáiyolo­kítanl a KMP-szervezetet, sodik a hangja az emlékezés­PertreSútbUatoaaz?tártent<í|rérm ^M nt a balladabéli ellen- kínozza a 69 eszten- jaií idézve teljes alfejezetet messzire tekint most Ördögh Az övé az övék: újabb agi. -KiSK t4cl6.Sílrajk. Őszirózsái, k„ SSZ-S-. sr® iStí« F&HÍ 2SSL155 555^ nszrjs "a-s P"" ban vagyok. ugyanezt az utat járná ve- készült a találkozásra. Elé- téséért jnduló küzdelembe" csaiacman, nenez Gladits Gyula egész élete glg. Meggyőződésből. S hogy i^m tesz egy könyvet. Vörös _ olvasom sorait Innen tu- elet 68 ketnény munka mar kad a forradalom: tanácsko­zások a munkástanácsban. annak az akkor elhangzott agyanidrérjen: a lagmeré- Ant'al" idén megjelent Óvár, dom meg'/'hogy "a bátorhan- 13 éves kortól a kendergyár- Úttörők, pirosnyakkendői szebb végvak be teljesedésé- rW . U „ráfiáiát * publicista hamarosan be- ban. Nem is munka; gürcö- Luk lányok _ nyitják meg a zolása volt. Meggyőződésből beszélt, agitált, meggyőző­désből harcolt, és szenvedett is sokat kommunista meg­győződéséért. 1919 vörös tavasza. Ma­gyarország Tanácsköztársa­ság. Gladits elvtárs a mun­káshatalom kikiáltása után a többi kommunistával együtt szervezi a katonai alakula­tokat Készülnek a harcra. A győzelemre készülnek. Vö­röskatonák. Csaták a felvidé­ken, Salgótarján, Füred, Kas­sa, S a nagy, véréldozatos erőfeszítések, a remény nap­jaj után az összeomlás. A ter­ror. — Én hazajöttem Szeged­re. — Haza mert jönni? —­kérdezünk rá, talán túl gyor­szebb vágyak beteljesedésé- úvár... című monográfiáját, hez. melyben a szerző Moson­Csillag utcai ház kapuját: kérdeznek tiszta gyermeki Az új vi ág fényei Kiss Károly lépett a Vörös Hadseregbe, fos — napi 12 óra — gyerek­Az események összékúszá- fejjel gyerek<ír6vel A csü. lódnak, betegen nehéz sor- ... ,, „ hévvei, írják a nagy napok rendbe keresni azokat. S lanasoK peaig az uyen " J ~ ami Füssy Lászlóból klkí- munkássorssal, az ember te- krónikájába kerek betűkkel vánkozik, amit bizton papi- lenséggel szembeszegülő hi- Etelka néni szavait, rcm akar tudni a legendás tet az eszme tüzét, a raiin­évekből — most testvérhú- , , . ... ' ,. kásmozgalom tortenetenek ga. özv. Terhe Kálmánné kézírásával, töprengő esté­ken kanvarított betűkkel, tollbadiktáltan fekszik az asztalon, önéletírás, mely­ből egy hajszolt élet perel dicső lapjait idézik. Első világháború .., Ör­dögh Etelka ekkor már szer­vezett munkás. Amikor a reggel 6-tól este egy rendszert. „A proletár- meghosszabbított Ahogy emlékei, élményei mikor jjjg diktatúra alatti szereplése­Frissek, szépek ezek a gye­rekek. Némelyik épp annyi idős, mint ő volt. mikor elő­ször dolgozott a gyárban. S Etelka néni. úgy is, mint nagymama, átérzi: ennek az fél 10-ig ifjú nemzedéknek a szabad, robotot boldog, egészséges életéért kalandregénybe elősorjáznak, harcból-harcba furfanggal, fák lombKoro- mért 3 évi börtönre ítéltek... vonulásnak, megadást nem náin át szökött meg az illa- Szabadulásom után rendőri ismerő küzdelemnek tűnik vai fegyházból; akkor is, felügyelet alá helyeztek és életútja. Regényes, izgalmas, mikor 1936_ban a Francia forrtak egészen a felszaba­s talan, ha nem vett volna , , __ . ,,, .. . részt a spanyol pplgárhá- Kommunista Párt egy oszla- dúlásig... A harrmnaas san is. Hisz lehet-e a mersz borúban, akkor is Heming- gával Spanyolországba ment, évek elején a kiadásomban mertékevel mérni őket a 19- way h6sei jutnának eszembe s akkor is, amikor újjá kel- és szerkesztésemben illegá­es batrakat, akik vilagnvi róla , . * - _ ~TT De részt vett Kiss Károly lett tereltem a szabad Ma- hsan megjelenő Ü, Kritika bejárta szinte egész Európát, gyarországot es akkor is, c{mű kommunista lapért ki­sokféle fronton, s százféle mikor az új rend védelmére sebb fogházbüntetést kap­módon állhatatosan harcolt, kellett sietni; 1956-ban bete- tam . 1932 őszén illegális rnúidrTiáig"VAk- g<?" 18 0040111 ** 6rjáratba' szervezkedésért statáriális még tovább akarják fokozni az urak háborújáért, belőle is kitör a tiltakozás. A rend érdemes volt a nehéz évek­ben s a fényes szellők ko­rában állhatatosan küzdeni. túlerővel szegültek szembe?! Elfogták. Akkor kapta az „első hat évet". Érces hangja rekedtesre ételt át, most is, ahogy össze­számlálja: elítéltek 32-ben, forradalmár 43-ban is lefogtak... Kilenc kor is. mikor 1918—19-ben, Kárdvágta seb a kezén, bíróság elé akartak állítani, év és jó néhány hónap a bor- a KMP tagjaként agitált szó-' robbanás nyoma a balkarján, amitől az ügyész csak öz­val és röplapokkal; akkor is, öt év keserves börtönidő — vegy édesanyám hosszas kö­rmi tat ják, milyen sorsot vál- nyörgésére állt el, s ügye­Beszéd bolsevik módra \ ~ - • Soós Károly tönidő summája. Emlékplakett az üzemtől Müller Dezső lalt. Bátran, rendíthetetlenül. Elnézem a kabátnyi kitün- ta... Két és fél évi fegy­tetést: egy élet csillagai. S házbüntetésemet a szegedi minden érdemrendnél éke- Csillagbörtönben töltöttem sebb, sugarassá szépíti a 70 fo." esztendőt is a kiharcolt új Füssy László írásait a fel­világ ezernyi fénye. szabadulás után lapunk és a Mert ez az, amire az em- Tiszatáj is rendszeresen kö­bér született. zölte. Kollégánk. — Amikor 1918 tavaszán, húsvét előtt egy nappal, há­mét rendes bíróság elé utal- zaérkeztem a Szovjetunióból, ahol mint hadifogolyból lett vöroskatona harcoltam, egy­szer újságot vettem egy Bori Mihály nevű újságárusnál, akit én akkor még nem Is­mertem. Rögtön ott helyben belelapoztam az újságba, s amíg álltam, véletlenül fül­Már az első világháborút megelőző években közel ke­rült a forradalmi eszmékhez. Nővére, a varrónő sokat be­szélt neki a szervezett moz­garmakról, a jogokról, ame­lyeket harccal lehet megsze­rezni. Amikor az elsők között be­lépett a pártba 1918-ban, akkor az ipari és közlekedési tisztviselők csoportjának tit­kára. a munkástanácsnak és a szakmaközi bizottságnak pedig lagja lett. Hamarosan a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetében az el­lenőrzési bizottság elnökévé választották. — Egy-két vezető nem mindig azt akarta, ami a munkások többségének érde­ke volt. Nemegyszer kerültem ezért ellentétbe velük. — De a forradalom hópap­jaiban, majd a Tanácsköz­társaság idején mégis kivív­tunk jogokat. A kollektív szerződésekben a fizetési ka­tegóriák, a fizetett szabadsá­gok, a felmondási idők sza­bályozása, akkor nagy ered­ménynek számított. , — Jó volt, hogy az együtt­működésben megszűnt az el­lenszenv a munkások és a haladó gondolkodású tisztvi­selők között. Sajnos, a fehér terror újra felélesztette a „nadrágosok" elleni gyűlöl­ködést. Miközben az ötven év előtti időkre emlékezik a ma 79 éves Müller Dezső, vissza­visszatér a szerénységére jel­lemző megjegyzés: — Egyszerű, szürke ember voltam a mozgalomban. Az „egyszerű, szürke" em­ber 1945 májusában jött vissza a deportációs kálvá­riajárásból. Első útja a párt­ba vezetett akkor is. Funk­ciót vállalt és viselt, s min­den erejével azon volt, hogy egy pártba tömörüljön a munkásosztály. Ma is volt üzemének, a rost­kikészítő vállalat pártszer­vezetének és szakszervezeté­nek tagjg. S boldogan mutat-­Miért ne győzhetne nálunk is? Kiss Pál Az első világháború évei- ott lehetett, ha ott győzhe- Amíg a kommunisra párt ben Kiss Pál a szegedi ken- tett. a nép, a munkásosztály, nem alakult meg Szegeden derfonóban dolgozott, mint miért ne győzhetne nálunk is, ők elsősorban magánla­kőműves. A gyár hadiüzem is. ha harcba kezd. Mi az- kásokban találkoztak és be­ben Kiss Pál a szegedi ken- után arra törekedtünk, hogy szélgettek. szolgálat alól fölmentették, ez a kérdés és a rá adott vá- -- A Tanácsköztársaságot Mint minden hadiüzem, a lasz minél több munkásnak leverték, de én ezt a bu­kenderfonó munkarendje is belső meggyőződésévé, és kást mindig ideiglenesnek i.e­nagyon szigorú volt, valóság- mindaz, ami belőle követke- kintettem. Tudtam, hogj' gal katonai. Mégis módot tu- zik, hitévé váljon. egyszer úgyis elérkezünk a dott találni, társaival együtt, Hogy ki segített neki leg- végső győzelemhez. Huszon­hogy a dolgozók között agi- többet abban, hogy kommu- öt évig vártam rá. Mindenki táljon. nista legyen, hogy ott áll- megérti, ha azt mondom: — Amikor 1917-ben oda- jon azok között, akik a kom- életem legnagyobb élménye kinn győzött a forradalom, munista pártot Szegeden volt. amikor 1944-ben itt kézenfekvő volt — meséli megalakították? Elsősorban Szegeden megláttam az első most Kiss Pál. aki majd tíz Lndvánszky József nevét szovjet katonát, éve a sárvári cukorgyárból említi. A háború vége felé, a tanúja lettem egy beszélge­tésnek, amit Bori egy másik vásárlójával folytatott. Azért figyeltem föl erre a beszél­getésre, mert Bori az én fülemnek ugyan nagyon jól­esően. de itt Szegeden szo­katlanul beszélt Szinte pon­tosan ugyanúgy, mint egy bolsevik. Megszólítottam, be­szélgetni kezdtünk, kiderült, hogy jól képzett forradalmár-. — Igy kezdődött az isme­retségünk Bori Mihállyal, s nemsokára már együtt jár­tunk munkásgyűlésekre, szakszervezeti gyűlésekre felszólalni, agitálni. Végül azután mindketten ott vol­tunk azok között, akik Sze­geden 1918-ban megalakítot­ták a kommunista pártot. Így kezdte visszaemlékezé­sét az 50. évfordulóra a sze­gedi kommunista mozgalom egyik ismert alakja, Soós Károly. Amikor a kommu­nista párt szegedi megalaku­lásáról érdeklődtünk, nem­csak a fehérterrorban meg­gyilkolt Boriról beszél, ha­nem különösen szeretettel és tisztelettel a ma Újvidéken élő Szél Júliáról, akinek sze­rinte a szegedi elvtársak kö­zött nagy része volt a párt megalakításában. ja az emlékplakettet, amit az nient nyugdíjba, és csak az- Nagy Október győzelme után vasARNAP üzemben kapott félévszáza- után térl vissza szülővárosa- propagandaanyagot, brosurá- lg6g NOVEMBER 21 dos mozgalmi munkájáért. ba, Szegedre —, hogy ha kat, útmutatást kaptak tőle. ' ' N

Next

/
Thumbnails
Contents