Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
A PÁRT FÉL ÉVSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁN ÖKFT MUTATJUK BE. ÓKÉT IDÉZZÜK EGY-EGY VILLANÁSSAL — A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI UARTJÁNAK ITTENI ALAPÍTÓIT. AKIKNEK PÁRTTAGSÁGA EGYIDŐS MAGÁVAL A PÁRTTAL, AMELY MEGVÍVTA FORRADALMAIT ÉS A MUNKÁSOSZTÁLY VISSZAVONHATATLAN HATALMÁVAL ÉPlTI A SZOCIALISTA TÁRSADALMAT. Andrássy Lajos Köszöntő halkan A kemény „igen" igazo.asa Gladits Gyula A Lánchídtól a Visegrádi utca lépésnyi táv, s a lépés mily hatalmas, amit megtett egy mozgalom odáig. A korszaknyitó új eszmék hadával, még törpe haddal, zászlóerdők nélkül, ele elszántan, s a harcra eltökélten, halálig tartó harcra is, keményen, mint sziklamélyek alagútnyitója, mint éjsötétben fáklyahordozója az ismeretlent feltárók előtt, ha úttörőként indulnak, s az űrbe először szállók fontolt vashitével. a kommunisták így indultak egykor a Visegrádi utcából, s a korszak, amit nyitottak, ünneplőben áll ma, és meghatottan, már-már néma nyelvvel, de új ritmusban dobogó szívekkel új emberarccal köszönti a bátrat, a legbátrabbat: aki mert remélni, a vaksötétben csillagot kutatva, az elmúlásban újjászületést is, s á vértanúkból újult hősöket! Az ünneplők közt itt állok szerényen, kevés munkámat nézem, és szorongok: telik-e többre tékozolt erőmből, lehet-e mérnem hozzájuk magam majd? Lehet-e mondjam, ahogy ők teszik most: harcoltam hittel, buktam is. de győztem! Apámat látom minden földi hősben, akik kenyérért, sóért verekedve, kibontottak egy új, nem-volt-világot, Vérezve, veszve s nemegyszer leköpve azoktól is, akiknek kenyeret arattak! S amit tanultam, szent törvénnyé tettem: „Mindig másokért, sohasem magamnak!" Fekete keretes szemüveg, ősz haj, markáns arc; az idővéste ráncokban akarat. Ez az akaratos erő ragadta magával akkor, 1918 novemA feleség, aki a beszélgetés közben zajtalanul jönmegy, teszi a dolgát, most közbeszól: — Legtöbbször bizony át Bújt az üldözött... FUssy László Gyakran nyitják a kapuját Ördögh Etelka Már öt éve agyér-elmesze- magyaróvár forradalmi nap- Nagy barna szemével válasza: kemény büntetés. ber-decemberében is, mikor se tudtam adni neki látogaa frontról hazaért Szegedre, táskor az elemózsiát; annyit — Itt is meg kellene ala- volt fegyelmibe! — fáiyolokítanl a KMP-szervezetet, sodik a hangja az emlékezésPertreSútbUatoaaz?tártent<í|rérm ^M nt a balladabéli ellen- kínozza a 69 eszten- jaií idézve teljes alfejezetet messzire tekint most Ördögh Az övé az övék: újabb agi. -KiSK t4cl6.Sílrajk. Őszirózsái, k„ SSZ-S-. sr® iStí« F&HÍ 2SSL155 555^ nszrjs "a-s P"" ban vagyok. ugyanezt az utat járná ve- készült a találkozásra. Elé- téséért jnduló küzdelembe" csaiacman, nenez Gladits Gyula egész élete glg. Meggyőződésből. S hogy i^m tesz egy könyvet. Vörös _ olvasom sorait Innen tu- elet 68 ketnény munka mar kad a forradalom: tanácskozások a munkástanácsban. annak az akkor elhangzott agyanidrérjen: a lagmeré- Ant'al" idén megjelent Óvár, dom meg'/'hogy "a bátorhan- 13 éves kortól a kendergyár- Úttörők, pirosnyakkendői szebb végvak be teljesedésé- rW . U „ráfiáiát * publicista hamarosan be- ban. Nem is munka; gürcö- Luk lányok _ nyitják meg a zolása volt. Meggyőződésből beszélt, agitált, meggyőződésből harcolt, és szenvedett is sokat kommunista meggyőződéséért. 1919 vörös tavasza. Magyarország Tanácsköztársaság. Gladits elvtárs a munkáshatalom kikiáltása után a többi kommunistával együtt szervezi a katonai alakulatokat Készülnek a harcra. A győzelemre készülnek. Vöröskatonák. Csaták a felvidéken, Salgótarján, Füred, Kassa, S a nagy, véréldozatos erőfeszítések, a remény napjaj után az összeomlás. A terror. — Én hazajöttem Szegedre. — Haza mert jönni? —kérdezünk rá, talán túl gyorszebb vágyak beteljesedésé- úvár... című monográfiáját, hez. melyben a szerző MosonCsillag utcai ház kapuját: kérdeznek tiszta gyermeki Az új vi ág fényei Kiss Károly lépett a Vörös Hadseregbe, fos — napi 12 óra — gyerekAz események összékúszá- fejjel gyerek<ír6vel A csü. lódnak, betegen nehéz sor- ... ,, „ hévvei, írják a nagy napok rendbe keresni azokat. S lanasoK peaig az uyen " J ~ ami Füssy Lászlóból klkí- munkássorssal, az ember te- krónikájába kerek betűkkel vánkozik, amit bizton papi- lenséggel szembeszegülő hi- Etelka néni szavait, rcm akar tudni a legendás tet az eszme tüzét, a raiinévekből — most testvérhú- , , . ... ' ,. kásmozgalom tortenetenek ga. özv. Terhe Kálmánné kézírásával, töprengő estéken kanvarított betűkkel, tollbadiktáltan fekszik az asztalon, önéletírás, melyből egy hajszolt élet perel dicső lapjait idézik. Első világháború .., Ördögh Etelka ekkor már szervezett munkás. Amikor a reggel 6-tól este egy rendszert. „A proletár- meghosszabbított Ahogy emlékei, élményei mikor jjjg diktatúra alatti szerepléseFrissek, szépek ezek a gyerekek. Némelyik épp annyi idős, mint ő volt. mikor először dolgozott a gyárban. S Etelka néni. úgy is, mint nagymama, átérzi: ennek az fél 10-ig ifjú nemzedéknek a szabad, robotot boldog, egészséges életéért kalandregénybe elősorjáznak, harcból-harcba furfanggal, fák lombKoro- mért 3 évi börtönre ítéltek... vonulásnak, megadást nem náin át szökött meg az illa- Szabadulásom után rendőri ismerő küzdelemnek tűnik vai fegyházból; akkor is, felügyelet alá helyeztek és életútja. Regényes, izgalmas, mikor 1936_ban a Francia forrtak egészen a felszabas talan, ha nem vett volna , , __ . ,,, .. . részt a spanyol pplgárhá- Kommunista Párt egy oszla- dúlásig... A harrmnaas san is. Hisz lehet-e a mersz borúban, akkor is Heming- gával Spanyolországba ment, évek elején a kiadásomban mertékevel mérni őket a 19- way h6sei jutnának eszembe s akkor is, amikor újjá kel- és szerkesztésemben illegáes batrakat, akik vilagnvi róla , . * - _ ~TT De részt vett Kiss Károly lett tereltem a szabad Ma- hsan megjelenő Ü, Kritika bejárta szinte egész Európát, gyarországot es akkor is, c{mű kommunista lapért kisokféle fronton, s százféle mikor az új rend védelmére sebb fogházbüntetést kapmódon állhatatosan harcolt, kellett sietni; 1956-ban bete- tam . 1932 őszén illegális rnúidrTiáig"VAk- g<?" 18 0040111 ** 6rjáratba' szervezkedésért statáriális még tovább akarják fokozni az urak háborújáért, belőle is kitör a tiltakozás. A rend érdemes volt a nehéz években s a fényes szellők korában állhatatosan küzdeni. túlerővel szegültek szembe?! Elfogták. Akkor kapta az „első hat évet". Érces hangja rekedtesre ételt át, most is, ahogy összeszámlálja: elítéltek 32-ben, forradalmár 43-ban is lefogtak... Kilenc kor is. mikor 1918—19-ben, Kárdvágta seb a kezén, bíróság elé akartak állítani, év és jó néhány hónap a bor- a KMP tagjaként agitált szó-' robbanás nyoma a balkarján, amitől az ügyész csak özval és röplapokkal; akkor is, öt év keserves börtönidő — vegy édesanyám hosszas körmi tat ják, milyen sorsot vál- nyörgésére állt el, s ügyeBeszéd bolsevik módra \ ~ - • Soós Károly tönidő summája. Emlékplakett az üzemtől Müller Dezső lalt. Bátran, rendíthetetlenül. Elnézem a kabátnyi kitün- ta... Két és fél évi fegytetést: egy élet csillagai. S házbüntetésemet a szegedi minden érdemrendnél éke- Csillagbörtönben töltöttem sebb, sugarassá szépíti a 70 fo." esztendőt is a kiharcolt új Füssy László írásait a felvilág ezernyi fénye. szabadulás után lapunk és a Mert ez az, amire az em- Tiszatáj is rendszeresen köbér született. zölte. Kollégánk. — Amikor 1918 tavaszán, húsvét előtt egy nappal, hámét rendes bíróság elé utal- zaérkeztem a Szovjetunióból, ahol mint hadifogolyból lett vöroskatona harcoltam, egyszer újságot vettem egy Bori Mihály nevű újságárusnál, akit én akkor még nem Ismertem. Rögtön ott helyben belelapoztam az újságba, s amíg álltam, véletlenül fülMár az első világháborút megelőző években közel került a forradalmi eszmékhez. Nővére, a varrónő sokat beszélt neki a szervezett mozgarmakról, a jogokról, amelyeket harccal lehet megszerezni. Amikor az elsők között belépett a pártba 1918-ban, akkor az ipari és közlekedési tisztviselők csoportjának titkára. a munkástanácsnak és a szakmaközi bizottságnak pedig lagja lett. Hamarosan a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetében az ellenőrzési bizottság elnökévé választották. — Egy-két vezető nem mindig azt akarta, ami a munkások többségének érdeke volt. Nemegyszer kerültem ezért ellentétbe velük. — De a forradalom hópapjaiban, majd a Tanácsköztársaság idején mégis kivívtunk jogokat. A kollektív szerződésekben a fizetési kategóriák, a fizetett szabadságok, a felmondási idők szabályozása, akkor nagy eredménynek számított. , — Jó volt, hogy az együttműködésben megszűnt az ellenszenv a munkások és a haladó gondolkodású tisztviselők között. Sajnos, a fehér terror újra felélesztette a „nadrágosok" elleni gyűlölködést. Miközben az ötven év előtti időkre emlékezik a ma 79 éves Müller Dezső, visszavisszatér a szerénységére jellemző megjegyzés: — Egyszerű, szürke ember voltam a mozgalomban. Az „egyszerű, szürke" ember 1945 májusában jött vissza a deportációs kálváriajárásból. Első útja a pártba vezetett akkor is. Funkciót vállalt és viselt, s minden erejével azon volt, hogy egy pártba tömörüljön a munkásosztály. Ma is volt üzemének, a rostkikészítő vállalat pártszervezetének és szakszervezetének tagjg. S boldogan mutat-Miért ne győzhetne nálunk is? Kiss Pál Az első világháború évei- ott lehetett, ha ott győzhe- Amíg a kommunisra párt ben Kiss Pál a szegedi ken- tett. a nép, a munkásosztály, nem alakult meg Szegeden derfonóban dolgozott, mint miért ne győzhetne nálunk is, ők elsősorban magánlakőműves. A gyár hadiüzem is. ha harcba kezd. Mi az- kásokban találkoztak és beben Kiss Pál a szegedi ken- után arra törekedtünk, hogy szélgettek. szolgálat alól fölmentették, ez a kérdés és a rá adott vá- -- A Tanácsköztársaságot Mint minden hadiüzem, a lasz minél több munkásnak leverték, de én ezt a bukenderfonó munkarendje is belső meggyőződésévé, és kást mindig ideiglenesnek i.enagyon szigorú volt, valóság- mindaz, ami belőle követke- kintettem. Tudtam, hogj' gal katonai. Mégis módot tu- zik, hitévé váljon. egyszer úgyis elérkezünk a dott találni, társaival együtt, Hogy ki segített neki leg- végső győzelemhez. Huszonhogy a dolgozók között agi- többet abban, hogy kommu- öt évig vártam rá. Mindenki táljon. nista legyen, hogy ott áll- megérti, ha azt mondom: — Amikor 1917-ben oda- jon azok között, akik a kom- életem legnagyobb élménye kinn győzött a forradalom, munista pártot Szegeden volt. amikor 1944-ben itt kézenfekvő volt — meséli megalakították? Elsősorban Szegeden megláttam az első most Kiss Pál. aki majd tíz Lndvánszky József nevét szovjet katonát, éve a sárvári cukorgyárból említi. A háború vége felé, a tanúja lettem egy beszélgetésnek, amit Bori egy másik vásárlójával folytatott. Azért figyeltem föl erre a beszélgetésre, mert Bori az én fülemnek ugyan nagyon jólesően. de itt Szegeden szokatlanul beszélt Szinte pontosan ugyanúgy, mint egy bolsevik. Megszólítottam, beszélgetni kezdtünk, kiderült, hogy jól képzett forradalmár-. — Igy kezdődött az ismeretségünk Bori Mihállyal, s nemsokára már együtt jártunk munkásgyűlésekre, szakszervezeti gyűlésekre felszólalni, agitálni. Végül azután mindketten ott voltunk azok között, akik Szegeden 1918-ban megalakították a kommunista pártot. Így kezdte visszaemlékezését az 50. évfordulóra a szegedi kommunista mozgalom egyik ismert alakja, Soós Károly. Amikor a kommunista párt szegedi megalakulásáról érdeklődtünk, nemcsak a fehérterrorban meggyilkolt Boriról beszél, hanem különösen szeretettel és tisztelettel a ma Újvidéken élő Szél Júliáról, akinek szerinte a szegedi elvtársak között nagy része volt a párt megalakításában. ja az emlékplakettet, amit az nient nyugdíjba, és csak az- Nagy Október győzelme után vasARNAP üzemben kapott félévszáza- után térl vissza szülővárosa- propagandaanyagot, brosurá- lg6g NOVEMBER 21 dos mozgalmi munkájáért. ba, Szegedre —, hogy ha kat, útmutatást kaptak tőle. ' ' N