Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-27 / 253. szám

Befejeződtek Egyetemi Napok A rendezvénysorozat mérlege A Tisza-szállóban tegnap, fellépési alkalmakon zajlott meg. Rendeztek kiállítást az szombaton este megtartott le. Ahogy a névadás is mond- imént említett József Atti­hagyományos gólyabállal vé- ja, egy-egy napra tényleg a la emlékére, rendeztek kiállí­get ért a III. Szegedi Egyete- diákoké lett az egyetem: ők tást a szófiai VIT-ről, kép­mi Napok eseménysorozata, tartottak előadásokat, ők ve- zőművészeti munkákból, s Az új első éveseket üdvözlő zették a szemináriumokat, s, rendeztek kiállítást a JATE — mindig városszerte „ese- egyáltalán, maguk vették át hallgatóinak életével kapcso­ményszámba menő" — mu- az örömmel átengedett prí- latos dokumentumokból is. latság így most a felsőbb év- met. A legelső és legfrissebb Mint a „legelső és legfris­folyamok nagydiákjainak, értékelések szerint a taná- sebb" értékelések mondják: sőt, a József Attila Tudo- rok és a társaik elé lépett ez a bemutató vonzotta a leg­mányegyetem, a Szegedi Or- diákok a legtöbb helyen az több érdeklődőt. Az elismerő vosludományi Egyetem és a alkalomhoz illő tisztasággal véleményeket egyébként a a Sze a ed i Elutazott a csehszlovák " tájékoztatási kormányszervek kiállítás vendégkönyve vánságra „felmutatja". tó­Szép finálé A város azonban nemcsak Szegedi Tanárképző Föisko- „játszottak". la tanárainak is köszöntő fó­rumává változott. w, r II r. r f Nem akármilyen rendez- l\IQ llltQSOK vény-komplexum végezté­vel hangzott el ez a zenés- Hasonlóképpen igen jó mi­táncos, gólyabáli köszöntés: nősítést kaptak az egyéb ren­egy hosszú héten át napról dezvények is. Azok az elő- bemutatókat kapott: jó né­napra megismételt — figye- adások például, amelyek töb- hany ásónyom, csákányvágás lemfelhívó, tudást, képessé- bek között a régebbi évek is érte fagyni készülő föld­get bizonyító — „kirukkolá- szegedi diákjainak életéről, tót. Már szerdán ástak, csá­sok" végére tett egy hangú- haladó kezdeményezéseiről kányoztak a társadalmi mun­latos pontot. számoltak be; s szép emlék kára indult fiatalok, s teg­marad az az emlékest is, na,P> szombaton még nagyobb 1/. ki i r tt amely a tudományegyetem számban — híreink szerint ,,l\irUKKOlaS névadójának, József Attila- éppen 850-en — hajlongtak a nak hajdan volt napjait idéz- Csongrádi sugárút két olda­„Krrúkkolások", írtuk, ta- te fel. Ez a József Attila- lán- Parkosítottak — ahogy Ián egy kicsit tiszteletlen emlékmúsor egyben-másban a szaknyelv mondja, szóval illetve az egyetemi még példaadónak ls nevezhe- Ez a parkosítás — ha meg­napokat, ám — véleményünk tő, hiszen olyan felkészült, gondoljuk — igen szép finá­szerint — mégiscsak ez a a műveket annyira tisztelő letó volt az egyetemi na­minősítés illik leginkább a versmondás, mint a Buda- póknak, hiszen a jovo ev vi­már harmadszorra megren- pestről érkezett Fodor Ta- ragai szamara keszitettek elő dezett egész hetes bemutat- másé, csak nagyritkán hall- a talaít a 1713 hajnalig bálo­kozásra. Kirukkolás a hall- ható nálunk. zok. Ha pedig valaminek a gatótársak előtt, kirukkolás Ami az egyetemi napok nyomát majd virágok őrzik, az otthont adó város társa- „kifelé" szóló rendezvényeit az csak széP, tiszta dolog le­dalma előtt... illeti, ezek többnyire kiállitá- het... Mert lényegében ez történt! sok formájában valósultak A. L. A három felsőoktatási intéz­mény alkalmat adott diákjai­nak, hogy — szó szerint is, képletesen értve is — a pó­diumra álljanak, s felnőtt módra számot adjanak róla, mekkora utat tettek meg vá­lasztott tudományukban; s éppígy bőséges alkalom nyí­lott arra is, hogy a „falakon kívül járók" a „falakon túl" folyó ismeretszerző, ismeret­bővitő munkáról tudomást szerezzenek. Az előbb említett kirukko­lás a — nagyon stílusosan — hallgatói napoknak nevezett küldöttsége Josef Vohnout, a csehszlo- a Minisztertanács tájékozta­vák kormány elnöksége mel- tási hivatalának vezetőjével, lett működő Sajtó- és Tájé- A küldöttség látogatást tett koztatási Hivatal igazgatója dr. Gosztonyi Jánosnál, a és dr. Josef Lajs, a sajtó- Népszabadság főszerkesztő­és tájékoztatási kormánybi- jénél és Barcs Sándornál, a zottság titkára szombaton el- Magyar Újságírók Országos utazott Budapestről. Szövetségének elnökénél. Hivatalos látogatásuk al- Pullai Árpád, a Központi kalmából megbeszéléseket Bizottság titkára is fogadta folytattak Naményi Gézával, Josef Vohnoutot. (MTI) Szakmunkás­képzés A KISZ Központi Bizott­sága és a Munkaügyi Mi­nisztérium kezdeményezésé­re szombaton Várpalotán összeült a szakmunkás tanu­ló szakkörök országos kon­ferenciája. Napjainkban — hangsúlyozták a konferencia előadói — iparunk korszerű­sítése és gyors ütemű fejlő­dése szükségszerűen megkö­veteli a fiatal szakmunkások alapos nevelését. £>z fantasztikus! Bemutató a Játékszínben Matematikai verseny Budapesten és az ország nagyobb városaiban — Sze­geden, Szolnokon, Debre­cenben, Pécsett, Veszprém­ben, Győrött és másutt — szombaton délután azonos időpontban rendezte meg a Bolyai János Matematika Társulat Kürschák József matematikai tanuló-ver­senyt. A vetélkedőn mint­egy ötszáz, az idén érettsé­gizett fiatal mérte össze tu­dását A verseny eredményét december elején hirdetik kL Ki a megmondhatója, hány színikomédiát cicomáztak rá a valóság és a látszat külö­nös hintajátékára. Ezt tette a Cyrano de Bergerac szer­zője, a fiatal Rostand is, pá­lyakezdő vígjátékában, a Re­gényesekben, s ilyen szellem­ben frissítette át a szöveg­könyvet zenés komédiává Tom Jones és Harvey Schmidt, A szemfényvesztők címmel. Rostand vígjátéki persziflázs pedig egy Romeo —Júlia szituációból adódik: az apák látszólag gyűlölköd­nek, mert valójában szeretik egymást, helyesebben szeret­nék a vagyonközösséget, s gyermekeik előtt viszályt színlelnek, hogy házasságra ösztönözzék őket. Az ötlet eléggé bicegős. A legendás shakespeare-i szerelmesek ugyanis korántsem azért ta­lálnak egymásra, mert a Ca­pulet- és Montague-ház ösz­szeacsarkodott, következés­képp a szerelemnek itt sem lehet pusztán egyetlen oka tatással igen-igen bajos meg- tásosak színpadára — nálunk az apai szigor. A darab átfé- birkózni. Észrevehetően esik hasonló utat járt be: a színi­sülésének célja tehát, hogy a darab, belépnek az élet akadémia növendékei ját­háttérbe kerüljön a Romeo— könnyes-mosolygós próbái, szották az Odry-színpadon. Júlia párhuzam, s a bonyo- cudarul megtiporják hősein- Ez fantasztikus! címmel Szász dalmat inkább úgy indokol- ket, hogy végül elfáradva, ki- Károly rendezte a szegedi ják: „a tilos az biztos jó!" viharzottan megbékélve újra Játéksán péntek esti premi­Ám a puskapor csak „egy egymás karjaiba térjenek, erjére — sikeres dramatur­félidőn keresztül" elég! Ami- Állítólag amerikai amatőr giai közbenjárással megspé­kor az első rész hepienddel színjátszók előadásában tűnt kelve, ami csak előnyére 611111 József felvitele El Gallo: Janka Béla. Lulse: Llska Matt: Szcndrő Iván Zsuzsa, zárul, már sejthető: a foly- fel a darab, s került a hiva­és keretek kőzött támogatták a békés átalakulás szerintük is megvalósítható programját. A fővárosban azonban október 30-án este és éjjel bekövetkezett az események döntő fordula­ta. Ezen a napon — mint egy hét óta többször megtörtént — ismét nagy köztársasági tüntetés­től visszhangzottak az utcák. A katonai parancs­nokság megbízható alakulatokat kért a főváros­ba, a megbífhatatlanokká váltakat pedig el akar­ta távolítani. Két menetszázadot tehát a Keleti­pályaudvarra irányított. Ennek hírére a tüntetők egy része a baloldali szociáldemokrata Szántó Bélának, a Katonatanács tagjának felhívására, Korvin Ottó vezetésével a pályaudvarhoz vonult, az őrséget lefegyverezte, a menetszázadokat csat­lakozásra bírta és velük együtt a belvárosba nyomult. A felkelők egy csoportja kiszabadította a politikai foglyokat, másrészük elfoglalta a te­lefonközpontokat, a térparancsnokságot, a pos­tát, a katonai raktárakat, az Osztrák—Magyar Bankot, az államvasutak igazgatóságának épüle­tét. Az utóbbi megszállásával a forradalmárok ellenőrzésük alá vonták az ország vasutait és — a Magyar Nemzeti Tanács néhány nappal előbbi kiáltványának megfelelőn — Szeged la­kosságát, a hivatali testületeket, társadalmi szer­vezeteket, egyesületeket és népköröket, hogy azonnal jelentsék be csatlakozásukat. Utal arra, hogy a Monarphia már szétesett, a nemzetisé­gek nemzeti tanácsai kezükbe vették az ügyek intézését. Hazánkban is sokan egyetlen intéző szervként a Magyar Nemzeti Tanácsot ismerték el. Ezt kell tenni a szegedieknek is. Társadal­munk egészének a Magyar Nemzeti Tanács mel­letti felsorakoztatásától lehet egyedül remélni „az ország magyar részének épségét" és a belső békességet. A kiáltvány, amely szemmel látha­tóan még a forradalom fővárosi győzelme előtt íródott, november 3-ára nagy népgyűlést hirdet, hogy Szeged lakossága ismét kifejezésre juttassa a Nemzeti Tanács támogatását. A Szegedi Nem­zeti Tanács tehát változatlanul azt a politikát követte ekkor is, amit megalakulásától kezdve: a burzsoá-szociáldemokrata koalíció mérsékelt programjához felsorakoztatni, egyben a forra­dalmi cselekvéstől elvonni a tömegeket. A má­a távírdán leadott rendelkezéssel megállíttatják sik felhívást röpcédulán adta ki, a budapesti azokat a katonai vonatokat, amelyeket a régi rend hívei megkíséreltek Budapestre küldeni a felkelés leverésére. A forradalmi események hatására a Szociál­demokrata Párt október 31-ére általános sztráj­kot hirdetett a főváros területén. A nagyüzemek munkásai egy emberként mentek ki az utcára a kora reggeli órákban. „A munkások lázas tö­megei — írja a Déli Hírlap tudósítása — a gyá­rak előtt táboroztak és a hullámzó tömeg ragyo­gó szemmel, boldog örömkiáltással élteti a nép­uralmat ... A Váci úti gyárak munkásai vö­rös zászlók alatt vonulnak a város felé. Végig az forradalmi hírek megérkezése után. Címe: A rendzavarók ellen! E röplap a város belbékéjé­nek megóvására szólít fel és statáriális eljárást helyez kilátásba a közrend és vagyonbiztonság esetleges megsértői ellen. A budapesti forzáalmi hírek erőteljesebb mozgásba hozták a szegedi katonaságot, munká­sokat. kispolgárságot, diákokat is. A katonák a délelőtt folyamán kitűzték az őzsirózsákat, éne­kelve bejárták a várost és most már nagy erő­vel hangzott a „Le a királysággal! Éljen a köz­társaság! Éljen a béke!" jelszó is. A Szegedi Nemzeti Tanács a spontán mozgalmat szervezett úton lelkes forradalmi tömegek, akiknek lázas keretekbe akarta teielni. Ezért előzetes tervétől hangulata a legnagyobb fokot érte el... Az em­berek boldogan kiáltják: nincs földi hatalom, amely a nép akaratának ellene szegülhessen." Va­lóban: a munkás és katonatömegek forradalmi mozgalma arra kényszerítette József főherceget, hogy október 31-én reggel, a király nevében Ká­rolyi Mihályt bízza meg kormányalakítással. Ezen a napon, amely tehát meghozta a forra­dalom győzelmét, „fehér őszirózsákkal földíszített automobilok száguldanak az egész varosban — írta a főherceg —, bennük katonák és suhan­cok ülnek és állnak, mind fehér őszirózsákkal ékítve... Énekelve, örvendezve lövöldöznek a le­vegőbe." Károlyit és a Nemzeti Tanácsot a mun­kás- és katonatömegek forradalma juttatta ura­lomra és miután hatalomra jutottak, azt elfo­eltérően, még aznap délután 3 órára népgyűlést hirdetett a Klauzál térre. A szegedi hatósá­gok nagy része ekkorra már bejelentette csatla­kozását Megalakult a Katonatanács is, amely­nek elnöke ugyanaz a Fülöp altábornagy lett, aki június elején aláírta a katonaszökevények el­leni statáriális eljárást kihirdető rendelkezést. A nagygyűlésre rendezett sorokban vonult fel a szervezett munkásság, a katonaság, a rendőr­ség, a postások és vasutasok tábora. 30 000 főnyi hatalmas tömeg jelent meg a Klauzál téren. A gyűlés bővelkedett lelekes, szép jelenetekben. A Nemzeti és Katonatanács szónokai a Kárász-ház erkélyéről beszéltek, utalva arra, hogy az új kor­mány megalakulásával létrejött a „népuralom". Most már csupán az a tennivaló, hogy mindenki gadva, megpróbáltak annak első lépcsőin meg- segítse elő a kormány programjának megvalósí­állni: nem kívántak tovább menni. tását. E gondolat jegyében felesketteték a jelen­A fővárosi forradalmi események, a Magyar levőket a független, demokratikus Magyarország­Nemzeti Tanács uralomrajutásának híre még ra. Egyidejűleg a Kossuth-szoDor előtt a Szociál­október 31-én reggel eljutott Szegedre. A helyi demokrata Párt, a katonák, a feministák, a mun­lapok október 31-i száma közölte a forradalom , . . . . . ... , . -. . . „ ... fővárosi győzelméről szóló híreket. A Szegedi kasnok SZCmokal beszeltek' Az óket halIgatok egy Nemzeti Tanács két felhívást is közzétett. Az resze azonban mar nem elégedett meg azzal, amit egyik a lapokban jelent meg. Ebben felszólította a szónokok mondtak. Vörös zászló alatt elindul­tak a politikai foglyok kiszabadítására, ami si­került is. A Szegedi Nemzeti Tanács a hozzá csatlakozott karhatalmi alakulatokkal rövidesen szétszórta a polgári-szociáldemokrata koalíció célján már túllépő, legóntudatosabb helyi mun­kások és katonák ekkor még kicsiny csapatát A politikai foglyok kiszabadításával, a vörös zász­ló alatti tüntető menettel léptek fel először ön­állóan, a Szociáldemokrata Párttól függetlenül azok a munkások és katonák, akik a város moz­galmában már ekkor a proletariátus forradal­mi cselekvésének gondolatát képviselték. A mun­kások zöme azonban egyelőre továbbra is elfo­gadta a Nemzeti Tanács, ezen keresztül a bur­zsoázia addig ellenzéki csoportjainak vezető sze­repét. November 1-én a Szegedi Nemzeti Tanács át­vette a város ügyeinek irányítását. Elismerte azt hatalmi szervként Szeged rendkívüli közgyűlé­se is. Erre november 2-án került sor, amikor Bu­dapesten már két nappal előbb győzött a forra­dalom és Szeged lakossága is bebizonyította már, hogy az új kormány mellett áll. Nem kívánjuk leírni e közgyűlés lefolyását, az ott elhangzott szép beszédeket, mert ezek eléggé ismertek. In­kább arra utalnánk, hogy a mai Csongrád megye más városaiban a képviselőtestületek november 1-én (Makón) és 2-án (Csongrád, Hódmezővá­sárhely, Szentes) csatlakoztak, miután a Magyar Nemzeti Tanács október 31-én a polgármesterek­hez, törvényhatóságokhoz, némely községhez is körtáviratot intézett, hogy az új kormányt ismer­jék el. Megyénk eseményei alapján is leszűrhet­jük azt a tanulságot (amit más megyék ekkori történetének adatai is megerősíteni látszanak), hogy a fővárosi munkások és katonák forradalma juttatta győzelemre vidéken is az őszirózsás for­radalmat. A fővárosban bekövetkezett győzelem volt az alapja és előfeltétele a vidéki fordulat­nak. A budapesti forradalmi mozgalom kirobba­nása a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Ta­nács másik két pártjának akarata ellenére tör­tént. Az ismertetett tények azt bizonyítják, hogy a Szegedi Nemzeti Tanács sem készített elő for­radalmi mozgalomra, itt is a fővárosi forradalom juttatta uralomra a Nemzeti Tanácsot. Az osztrák és a magyar főváros munkásainak és katonáinak forradalma megdöntötte a dualiz­mus politikai rendszerét, félreállította a földbir­tokosok és nagytőkések kormányát. A hosszú tör­ténelmi múlttal rendelkező Habsburg-monarchia önálló nemzeti államokra bomlott. A forrada­lom meghozta a magyar nemzeti függetlensé­get és a békét, biztosította a polgári demokrati­kus szabadságjogokat. Nem szüntette meg azon­ban a kizsákmányolást, a nyomort, nem tudta maradéktalanul megoldan, még a polgári demok­ratikus forradalom valamennyi feladatát sem. A proletariátusra tehát az a kötelesség hárult, hogy továbbhaladjon a forradalom útján, immár a szo­cialista forradalom győzelméért. DR. GAAL ENDRE szolgált az előadásnak, s miből csak sajnálni lehet, hogy nem alkalmazott töb­bet a rendező. Főleg a ko­média indításánál biztathat­nék bátrabb húzásokra. Szász Károly mindent elkövetett, hogy mozogjon, kacag­jon a színpad. És kacagjon a közönség. Hozzá Székely László rózsakedvű, világos színű díszletkeretet, egyszerű vonalaival célszerű, szelle­mes beosztásával tért adó já­téklehetőséget kínált. S per­sze Harvey Schmidt zenéje követel még oroszlánrészt a tapsból (két slágerszámot máris feljegyeztünk: az Idézd fel szeptembert! és a Csáb­dalt) — Csala Benedek sza­lonzenekarával (Dorogi György, Nyitray Endre, Mak­iári László). Még a szegény jó Rostand is „belóg egy orrhosszal" a daraba, s ez a Cyrano-pótlék Henrynek, az öreg színésznek orcájára éktelenkedik — mely figurába bújtan Szabó Kálmán a nevetőizmokat ugyancsak megviselő remek „domborítással" (az előadás kimagaslóan legjobb alakítá­sával!) egyszersmind azt a commedia deli" arat stilt is felvillantja, amit ez a színpad elkíván. A többiek is mind fiatalok, hiszen a komédia diákos levegője diktálja. Janka Béla kellemes ének­hangjával, kulturált szöveg­mondásával mutatkozott be Szegeden először, a narrátor­E1 Gallo szerepeben, előnyö­sen. Nem lehet panasz Szend­rő Iván rokonszenves Matt­jával szemben sem, partnere Liskai Zsuzsa (Luise) üde játékát viszont erősen rontja, ha énekel. Még többet kelie­ne recitálnia, vagy szólamát az ő énekesi képességeire „transzponálni". A két apa: Király Levente és Varga Ti­bor maszkjával szereposztá­si telitalálat; huncut rókák, sertebajuszú mesehősök, az előadás tévedhetetlen szem­pontú tartógerendái. Kár, hogy Henry-Szabó Kálmán frappáns élceire nem veszi a lapot statiszta-Sancho Panzá­ja, Kiss István, akinek Mor­timerje így erősen kilóg az előadásból. N. L

Next

/
Thumbnails
Contents