Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-08 / 185. szám

A bűnsegéd és a többiek Tiltott határátlépés és an­nak kisérlete miatt álltak a szegedi megyei bíróság előtt Béni Miklós 25, Szőke Ist­vánná 22, Kálmán Kolos Im­re 20 és Cseszkó Gyula 29 éves budapesti lakosok. A vádlottak padjára került, mint bűnsegédjük Barta György 25 éves battonyai la­kos is. Szókéné külön élt fér­jétől, aki visszajárt hozzá és állandóan zaklatta. Ez volt az ok arra, hogy Szókéné rá­vette Béni Miklóst, hogy disszidáljanak együtt. Béni kettőjük ügyét nem tartotta titokban. Találkozott Kál­mán Kolos Imrével, aki fel­ajánlotta, hogy csatlakozik hozzájuk. Oka volt rá, mert egy büntető ügye volt folya­matban. Kálmán Kolos is to­vább adta immár hármuk tervét Cseszkónak. Megbe­szélték, hogy majd Szegeden találkoznak, s innen mennek tovább. Cseszkó összefutott Szegeden Barta Györggyel, akit korábbról ismert, s az vállalkozott arra, hogy meg­mutatja nekik az utat a ju­goszláv határ felé. Kivitte őket Szőregre. Cseszkónak és Kálmán Kolosnak sikerült a határon átlépni, viszont mindkettőjüket elfogták és visszaadták a jugoszláv ható­ságok, miután ott letöltötték büntetésüket. Béninek és Szőkénének nem sikerült el­hagyni az országot, t A szegedi megyei bíróság Bénit 1 évi börtönre, Szóké­nét 10 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte jogerősen. Az utóbbit kötelezte egy koráb­ban felfüggesztett és lopá­sért kapott 10 hónapi szabad­ságvesztés letöltésére is. Kál­mán Kolos Imre büntetése 9 hónapi szabadságvesztés. Cseszkót 6 hónapi szabadság­vesztésre, szigorított bünte­tésvégrehajtási munkahelyre ítélték. A bűnsegéd, Barta büntetése 6 hónapi szabad­ságvesztés, amelyet próba­időre felfüggesztettek. n friss öregség elérhető Dr. Dragomir Mateev pro­fesszor, a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja. a gerontológiai és geriat­riai központ vezetője több, az öregséggel kapcsolatos kérdésre válaszolt • Mik az On által vezetett központ eredményei és milyen módszereket al­kalmaznak? — Ma már elmondhatjuk, hogy a gerontológiai és geri­atriai intézet jó eredménnyel működik. Az intézetben élő emberek elfelejtették, hogy öregek. Játékos elfoglaltsá­gok, turisztika és edzési el­járások — ezek azok a mód­szerek, amelyekkel az egész­séges, friss öregségért har­colunk. A kultúrterápiát is sikeresen alkalmazzuk. Spe­ciális képzettségű pedagógu­sok segítségével nyugdíjasa­ink idegen nyelveket tanul­nak, olvasnak és megvitat­ják a könyveket, filmeket, színházi előadásokat. Ezek­nek a foglalkozásoknak az a célja, hogy az öregek ne szakadjanak el az őket kö­rülvevő környezettől, fenn­tartsuk bennük az érdeklő­dést minden iránt és úgy éljenek, mint minden más ember. Sőt még arra is le­hetőséget nyújtunk, hogy társadalmi életet éljenek, ami számukra egészen ter­mészetes is. 0 Milyen módon állhatunk ellen az öregségnek és az öregedés elleni küzdelmet hány éves korban kell megkezdeni? — A kollektívánk tapasz­talatai alapján kijelenthet­jük, hogy az öregség beteges állapota nemcsak teljes mér­tékben elkerülhető, hanem magának az öregségnek be­következtét ls hátráltathat­juk. Noha intézetünk csak öt év óta működik, máris olyan eredményeket értünk el, amelyek híre gyorsan elterjedt. Vívmányaink nép­szerűségét mutatja az a sok levél, amelyet a világ min­den tájáról kapunk. Vannak olyan eseteink, amikor jelen­tős javulást értünk el még infarktus utáni, agyvérzés utáni vagy myocarditises állapotnál is. Egész sor in­tézkedést alkalmazunk az el­hízás ellen. Mivel pedig ez a jelenség a 25. életév betöl­tése után szokott megmu­tatkozni, úgy gondolom, hogy ettől az időtől kell har­colni az öregedés ellen. Ezen a fronton is erőteljes, be­idegződött hagyományokba ütközünk. Ezek leküzdése egy teljes folyamat: először meggyőzés, utána pedig tel­jes meggyőződés szükséges. 0 Hány éves korig végezhe­tők fizikai gyakorlatok? — Nálunk a központban van egy 96 éves asszony, aki rendszeresen végzi a fizikai edzést. Az idős ember erejé­nek hanyatlása nagy mérték­ben annak a felfogásnak tu­lajdonítható, hogy az örege­ket óvni kell a fizikai fá­radságtól. Ez nagy tévedés: éppen a mozgás kerülése az, amitől az öregek atrofiás állapotba kerülnek. Ma már határozottan állíthatjuk, hogy ha az öregeket kellő mér­tékű fizikai megterhelésnek vetjük alá, kikerülnek az atrofiás, tehát pangásos álla­potból. A fizikai gyakorlatok eme kedvező hatására kor­Zoltánfy István Szegedi művészek határ nincs és nem ls lehet. Azok a száz éven felüliek, akik nálunk élnek és akikkel az egész világ előtt büszkél­kedünk, állandóan mozgó emberek, akik még most is dolgoznak valamit. Hang­súlyoznom kell, hogy a funk­cionális terhelés nem csupán izomi, hanem idegzet! terhe­lést is jelent. Az edzéseknél, testmozgásoknál jelentkező pulzusok szellemi jellegét általában elfelejtik. Márpe­dig az öregedő embernek ép­pen az akaratát kell gyako­rolnia. # Alkalmazzák-e az Önök módszerelt a központon kívül is? — Igen, különböző kísér­leti csoportokban. Az utóbbi időben ezeknek száma nö­vekedett. Ezekben a csopor­tokban az idősekkel egész éven át bizonyos mozgási módszereket hajtatnak végre. A csoportokat — Várnában, Plevenben, Sztara Zagorá­ban, Haszkovóban és másutt — a központ irányítja. Egyébként pedig tanfolya­mokat rendezünk orvosok és gyógytorna-szakemberek szá­mára, amelyek megismer­kednek kutatásaink eredmé­nyeivel. 0 On szerint miiyen az „eszményi öregség"? — Az öregség — joggal — az élet legszörnyűbb jelen­ségei egyikének vélhető, kü­lönösen ha az aggkori gyen­geelméjűségre gondolunk. Az olyan öregember, aki még a nevét is elfelejtette, nem is­meri meg hozzátartozóit és nem tud magáról, nem tudja szabályozni biológiai folya­matait, az mindenki számára csak teher és nyűg. Ez az elidegenedés legszörnyűbb formája. Éppen az a törek­vésünk, hogy az öregség ilyen betegségeit elkerüljük. Teljes mértékben lehetséges, hogy az emberek életük nor­mális és alkotó időszakaként éljék le öregségüket. Ilyen­formán ennek az életsza­kasznak is megvan a maga szépsége. N. R. Sör és „beszéd 99 Most nem a sörhiányról lesz szó, hanem egy annál súlyosabb dologról. Mert sör azért kapható, nemcsak világos, még barna is, pél­dául a csanádpalotai fo­gyasztási szövetkezet sze­gedi vendéglőjében. S hogy mégsem elégedett a vásárló, annak más az oka. „A pincér — írja S. Gy.­né olvasónk —, miközben a kezében tartott csapból gyöngyözve pezsegett a barna folyékony kenyér, hangos szónoklatot intézett a jelenlevőkhöz. Imigyen: Nagyon príma sörünk van, táplál és erősít, még tyúk­szemirtásra is jó, a mama is arra viszi. Lehet vele ha­jat is festeni. Én már fü­rödtem is benne!" — Aztán levélírónk így folytatja: „Hogy ettől a tréfának szánt ízléstelenségtől meg­óvjam a többi vendéget, te­szem szóvá az esetet. Mély ségesen szégyenleném ven­déglátó városunk vala­mennyi lakója nevében, ha valaki hasonló modortalan­ságnak lenne kitéve." Mi is! Vasárnapi ajándék A Kárász utca és a Klau­zál tér sarkán a közelmúlt­ban kinyitott az újjáalakí­tott ajándék- és illatszer­üzlet. De néhány napra rá, az ideiglenes kis illatszer­bolt helyén, még egy aján­dékbolt nyílt a Kárász ut­cán. Azt írták a cégtáblá­jára, hogy mozgóárus. Mozgóárus állandó üz­lethelyiségben? Hát ez mi­féle fából vaskarika? Aféle, hogy hiába a reprezentatív új ajándékbolt, annak mint eddig, ezentúl is zárva kell lennie vasárnap. Ez a regu­la. Tavaly még pavilon állt a Klauzál téren, abból árul­ták vasárnap is az aján­déktárgyakat. De idén — a tér szépségének megóvása érdekében — az I. kerületi tanács nagyon helyes in­tézkedése megakadályozta felállítását. Tehát éppen vasárnap, amikor egyszerre húszezer vendége is van Szegednek, üzlet nélkül maradt volna a város köze­pe. A mozgóárus Kárász ut­cai letelepítése tehát igen hasznos és szellemes ötlete volt az iparcikk kiskeres­kedelmi vállalatnak. Nem ez a fából vaskarika, ha­nem az az idejét múlt ren­delkezés, mely az ilyesféle megoldást kikényszeríti. Jó szolgálat Bizonyára sokan észre­vették, de azért egyáltalán nem baj, hogy Kászoni Gel­lért olvasónk le is írta, hogy a szegedi Centrum Áruház mennyi mindent kezdeményez már a máso­dik éve az ünnepi hetek idején. Kár lenne a dolgot azzal elintézni, hogy ez ne­ki üzlet, miért ne csinál­ná? Mert bár igaz, hogy jó üzlet lehetett az ipari vá­sár alatt a különböző kiál­lító textilgyárak termékei­nek árusítása, divatbemu­tató tartása, s ami még ez­után jön, az Universal len­gyel külkereskedelmi válla­lattal közös háztartási gép­bemutató rendezése is — mégis osztatlan elismerés jár érte. Fehér Kálmán Eredetileg szobrásznak ké­szült — ma mégis festőként ismeri a közönség, s fiatal kora ellenére — tavaly vég­zett a tanárképző főiskola rajzszakán — több nyilvános szereplés van már a háta mö­gött. Furcsa ellentmondás: tizennégy éves korában meg­nyeri a Népszabadság gyer­mekrajz pályázatát, de ugyanakkor nem veszik föl a képzőművészeti gimnázi­umba, tizenhétévesen a Mű­szaki Egyetem klubjában ál­lít ki, s egy évvel később hiába felvételizik a Képző­művészeti Főiskolán. Érett­ségi után egy évig díszletfes­tő a szegedi színháznál, s ma rajztanár a Mérei utcai Zrí­nyi Ilona általános iskolá­ban. Zoltánfy István, a szegedi képzőművészet Benjaminja 1966 óta rendszeresen szerepel kiállításokon csendéletekkel, figurális kompozíciókkal. Képeit a klasszikus forma­tisztaság és metafizikus tar­talom egyaránt jellemzi. Csönd és mozdulatlanság árad ezekből a festményekből, a horizont alatt és fölött vö­röslő baljós kis napkorongok­ból, a majd minden képen megtalálható vázákból és edényekből, és figuráiból még akkor is, ha azok egy­mást takaró síkokban, egy­másba áttűnve helyezkednek el a klasszikus teret montázs­szerűen bontva. „A mozdu­latlanságot nem statikusság­ban, hanem két mozgás kö­zötti nyugalmi állapotként fogom föl" — mondja. Piero della Francescát és Giottot szereti, az archaikus görög szobrokat — és a gyerekrajzokat. Örömmel és szeretettel foglalkozik a gyerekekkel, szokatlan fel­adatokat ad nekik és teljes szabadságot, s azok kötöttsé­gek és kényszer alól felsza­A TÁPÉI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET 1969. évi termékeiből árubemutatót rendez Az árubemutató augusztus ! 1-től augusztus 31-ig min­dennap délelőtt 10 órától délután 4 óráig kereskedel­mi szakemberek, valamennyi kedves érdeklődő ré­szére nyitva van. Az árubemutató helye: Tápén, a tanácsháza tanácstermében. X. S. 55 861 badulva csodálatos mesevilá­got varázsolnak a papírra. A történelemnek is azokat a periódusait szereti, amikor a dolgok születőben és alakuló­ban vannak, potenciálisan magukban hordozva minden lehetőséget Nyilván a gye­rekekhez is ezért vonzódik, akiket tanítva maga is tanul. Eddig Zoltánfy a festő és a rajzpedagógus. S vajon hűtlen lett-e az eredeti el­képzeléséhez, az első vonza­lomhoz: a szobrászathoz? Hindemith Mathis, a festő című operájához készített ebben az idényben a színház megrendelésére több gipsz­szobrot, a szabadtéri játékok Aida és Bánk bán produkció­jához pedig — három szob­rászművésszel együtt — óriá­si méretű figurák és dombo­rított háttér mintázására ka­pott megbízást. Keveset beszél és sokat dolgozik. „Pontosan, szépen" látványos külsőségek és gesz­tusok nélkül mindig csak annyit, amennyi az átélés in­tenzitása folytán hiteles. Mesterének — mint annyi más fiatal szegedi festő — Vinkler Lászlót vallja. Kulka Eszter Színek, formák, vonalak Igazi szűcsremekek — ir­hakabátok, panofix-bundák, bőr- és műbőr-ruhaféleségek — készülnek a szegedi szőr­megyárban: a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme­konfekció Vállalat gyáregy­ségében. Messze földre is el­viszik ezek a termékek az itteni szűcsök ügyességének hírét S mint minden termék, egyúttal ezek is dicsérik a tervező ügyes kezét, ötlet­gazdagságát. A modelltervező színek­ben, formákban, vonalakban gondolkodik. Ezt teszi Stumphauser Gézáné is, mi­kor megálmodja, papírra ve­ti, alakítgatja, formálgatja el­képzelését. A szőkehajú, napbarnitotta bőrű, mosoly­gós fiatalasszony a gyár ösz­töndíjasaként tanult az Ipar­művészeti Főiskolán, s a ha­tom éves szerződés lejártá­val sem hagyta el a szegedi gyárat. Megszerette a mun­kát a közösséget. — Én tulajdonképp ruha­tervezőnek tanultam — mondja. — Ügy kezdődött az egész, hogy már kislanyko­romban nagyon szerettem rajzolni, magamnak varro­gatni. A ruhatervezésben mindkettőt gyakorolhatom — gondoltam annakidején. Persze a textilanyagokkal könnyebb bánni, mint a szőr­SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK, 1968. AUGUSZTUS 11., 13., 16., 19. • 0 OPERA. JEGYEK VALTHATÖK: JEGYIRODA, KARASZ U. 15. mékkel, bőrökkel. Meghatá­rozott idomú és nagyságú anyagokból kell itt — gaz­daságosan és divatosat — tervezni. A szőrmék sajátos­ságai is eltérők, ezt és még sok körülményt vesz figye­lembe a tervező, amikor modellt rajzol, szerkeszt. Homokszín, barna, borvö­rös, lila, mélyzöld; s még hány és hányféle szín, szín­árnyalat kavarog a fantá­ziában. Az eredmény: való­ságos „színorgia" virágzik a munkatermekben, a raktár­ban. Így lesz az álmodásból a szorgos munkáskezekben valóság. A mosómedvétől a bárányon át a hörcsögig sok­sok állat magavarrta bundá­ja alakul át az üzemben divatos, messze földön is el­ismert termékekké. Nem könnyű, nagyon is nehéz munka, néha épp a legked­vesebb elgondolás nem való­sulhat meg, mert kiderül, hogy ráfizetéses lenne, pél­dául sok lenne a hulladék a gyártás során. Ilyenkor szin­te sír a tervezőnő lelke, de aztán újra kedvet kap az űj próbálkozáshoz, kísérletezés­hez, hisz nem is kenyérkere­setnek, hanem hivatásnak, művészetnek érzi ezt a munkát — Az első igazi siker? — Mikor 1963-ben idejöt­tem. még csak négy önálló modellt, keszítettem. Aztán ahogy múltak az évek, egy­re többet. Ami a legnagyobb buzdítást adta: 1965-ben a BNV-n az év legszebb ter­méke díjat nyertük egy pezsgőszínű, érdekes írhaka­báttal, amit én terveztem. Idén már 171 exportmodell került ki fél esztendő alatt a rajzasztaláról. Abban, hogy a gyár kollekciója mi­niszteri dicséretet kapott az idei nemzetközi vásáron, szintén jelentős része van a munkájának. Hogy mi a legközelebbi terve? Minden év szeptem­berében megrendezik Párizs­ban a Nemzetközi Bőripari Kiállítást. Mikor elsöízben kint járt, 1966 őszén, sok ér­tékes tapasztalatot gyűjtött össze ezen a nagy sereg­szemlén, ahol a következő év fő modellirányzatai mutat­koznak be. Idén ls ott lesz a kiállításon a modelltervezö­nő, hiszen e nélkül, a „fő­sodrásba" való bekapcsoló­dás nélkül nem lehet meg­valósítani a szőrmegyáriak nagy célkitűzését. Nevezete­sen azt, hogy mindig újat, divatosat termeljenek, hogy versenyképesek maradjanak a világpiacon. Simái Mihály A szentesi mezőgazdasági ktsz eladásra kínál soon les 10—ilxioo mm-e» féder­acélt 4 fm hosszúság­ban. Érd.: Szentes. Kossuth u. IS. Telefon: "0. z. 14 SSS. CSÜTÖRTÖK, 1968. AUGUSZTUS 8. M: Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents