Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

Konzervipari újdonságok Tegnap délelőtt a Budapesti Konzervgyárban 38 újfajta ételi tálaltak és üdítő italt töltöttek a poharakba. A Konzervgyár és a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet közös bemutatót i Tartott. Eddig csak az olajos halat gyártotta a magyar konzervipar, most két úton is keresték a választék bővítésének a megoldását. Az egyik, hogy tengeri halakat dolgoznak fel — sokféle remek, magyaros mártásban kóstolhattunk különféle heringeket —, a másik: a tavainkra behozott növényevő halak, az amúr és a busa feldolgozása. Világnézetünk alapjai tantárgy Ősztől folytatjak a közép- szettudomány ismereteket iskolákban a világnézetünk magasabb szintű rendszereilapjai círnű tantárgy foko- zésével, az ehhez szükséges zatos bevezetését Ez — a művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében —, újabb 160 osztályt érint. így, filozófiai, politikai gazdaságtani, szociológiai és jogi fogalmak megtanításával képessé tegyék korunk világnéa korábbi kísérleti osztályo- zeti, politikai és gazdasági vikat is hozzászámítva, több mint kétszáz negyedik osztályban oktatják majd a tárgyat a most elkészült kísérleti tankönyv felhasználásával. A tanítás célja, hogy a szonyaiban a megbízható tájékozódásra, a tudatos társadalmi tevékenységre. A művelődésügyi minisztérium közoktatási főosztályán elmondották, hogy a középiskolás fiatalokat az el- végleges tananyag elkészítésajátított társadalmi, világ- se hosszabb időt vesz igénynézeti, politikai és termé- be. Darabáru-fuvarozás, javítás, szolgáltatás Népi ellenőrök vizsgálatai A vita r * summaja Jö kél héten at kösü Uük azokat a leveleket, hozzászólásokat, amelye k a Hogyan érzi magát a munkahelyén? című cikkünkre érkeztek. Sok levelet kaptunk, de egy ctlen olyat sem mellőztünk, amelynek tartatni a a vitát előbbre lendíthette — csupán azok maradtak ki összeállításainkból, amelyek nehezen kibogozhatok és ellenőrizhető személyi sérelmeket, panaszokat, nyílt személyeskedést tartalmaztak, vagy névtelenek voltak. ii vitával az volt a célunk, hogy ráirányítsuk a társadalmi figyelmet a termelés, a munka emberi oldalaira: közős munkával összegyűjtsük a munkahelyi közérzet meghatározó jegyeit; beosztott dolgozó és vezető szemszögéből készségét, elfogalt mi helyzetének mérlegelését, felelősségét, a beilleszkedés szándékát, a kollektív szándék és akarat tiszteletét és előtérbe állítását. S ha ezek a személyi feltételek találkoznak az objektív követelményekkel — társadal- különösen objektív üzemrészek együttesen vizsgáljuk a tó- a munka után indokolt anyamát. Reményeink azonban csak részben teljesültek. gi és erkölcsi megbecsüléssel, a szociális és egészségTöbb volt az egyéni panasz, ügyi gondoskodással, a jó mint az objektív vizsgálódás, gyárigazgatók, üzem- és hivatalvezetők pedig meg sem szólaltak a vitában, jóllehet a műhelyek, vezetőinek kell megszívlelniök, hogy a munkás nem viseli el és nem is köteles elviselni önérzete, személyi méltósága megsértését, a kivételezéseket, a gorombaságot, a bíráló szó megtorlását stb. A vezető nagyobb felelőssége erre nem ad jogot. Már csak azért sem, mert bár más a helyük a termelésben, a tulajdonosi viszonyban azonos polcon állnak. Hiányzott a vitából a munkahelyi párt- és társadalmi munkaszervezéssel, a fegye lemmel, a vezetés magas színvonalával — a kollektív közérzet csak jó lehet, több levél is válaszra, vitára De minthogy innen is és on- szervek képviselőinek hangja ingerelhette volna őket. így nan is hiányoznak még bi- ;s EZ ugyancsak sajnálatos, tulajdonképpen helyettük is zonyos követelmények, áb- mert igen-igen nagy szerebeszélni kell most, amikor a ránd lenne olyan munkahe- pdk van PS |ehet a vitatott ' vitát lezárjuk és összefoglal- lyet keresni, ahol mindkét ol- kérdések eldöntésében. Pojuk. dalból egyaránt minden tet- zíCiójuk szerint talán a legLegelőször is magunkkal, szik. tárgyilagosabbak lehetnek, s helyesebben Gazdagh István Kétségtelen, hogy az ob- a panaszok is rendszerint vitaindító cikkével kell — -jektív körülményeknek na- hozzájuk futnak be. Nekik es kellett volna! — többet ,, , . . ... .. . , . , : vitatkozni. Jelentőségénél és gyobb a meghatarzo ereje, közvetlen beleszólásuk van | megengedhető szerepénél jó- így például az üzemi törzs- mindabba, ami a munkaheMindikéí terület érdekes, mert összefügg mindennapi munkánkkal, életünkkel. A darabáruk fuvarozásában néhány évvel ezelőtt még elég nagy volt a káosz és a merevség. 1966-ban azonban új alapokra helyezték az ilyen irányú fuvarozást, amelynek Az ellenőrzés, az adatgyűjtés már megkezdődött, s ebben a hónapban be is fejeződik. A népi ellenőrök előzetesen véleményt kértek az érdekelt felektől és a lakosságtól. Sok levél, értesítés érkezett a vizsgálat megkezdése előtt. Többen közölték, val nagyobb rangot adott a ! munka hangulati elemeinek, ta latokat gyűjt az országos í Hogy „mindenkinek van felméréshez. I hangulata", az kétségtelen. A lakosság részére végzett . De személyes hangulatunkjavító- és szolgáltató tevé- kai nem „kínozhatjuk" a kökenység helyzete ugyancsak ; zösséget. A munka szempontmindenkit közvetlenül érintő j iából a közhangulatot kell kérdés. A vizsgálat célja, I kollektíven tiszteletben tarhogy pontos képet kapjon: tani. A termelés menete nem az a lényege, hogy a vasút hogy problémát jelent a csoes az autóközlekedés a da- magoló eszközök (göngyölerabaru-forgalmat közösen bo~ gek) visszaszállítása, gyuknyolitja le összetett fuvaro- ran eltérő követelményeket zás formájában. támasztanak a csomagolás A rövidebb távokon a módját illetően, mert más a közút, a hosszabb távolságo- MÁV-nak, az AKÖV-nek és kon pedig a vasút bonyolítja a Csomagolástechnikai Intele a forgalmat. Az átszervezés után a vasúti darabáruforgalom! 808 állomáson megszűnt, s 176 állomás mint körzeti állomás működik. Az új fuvarozási forma bevezetése óta az autóközi elved ési vállalatok gépkocsijai 3408 helységet szolgálnak ki. Az eltelt időszak elegenTt sruaa ií-hü=í zetnek az előírása. Gyakori a panasz a darabárus járatok pontosságára és arra, hogy a föld utakra nem szívesen térnek be a kocsik. A mostani széles körű ellenőrzésnek nem az a célja, hogy alapvető változtatást kényszerítsem ki a szállító vállalatoktól a darabáruk az ü;j gazdasági mechanizmus bevezetése után miképpen alakult a lakossági szolgáltatás helyzete. Az ellenőrzés kiterjed az állami, a szövetkezeti és magán kisipar körére. Elsősorban azt vizsgálják, hogy milyen a helyzet elektroakusztikai berendezések és háztartási gépek javításánál, a gépjárművek javításánál és karbantartásánál, a mosás ég a tűri a szüntelen „lelkizést". S bár elkerülhetetlen, hogy az ember a gyárba vigye jókedvét, búját, örömét, ha tapintatlanság volna is ezeket észre nem venni — levezetésük és „gyógyításuk" nem elsősorban a munkahely feladata. Jó kollektívában ezek a hangulati különbözőségek természetesen feloldódnak, másutt szeszélyekké válnak. Túlzás az is Gazdagh Istgárda átmeneti sérelme teljesen jogos, elismert Anyagiakban is több illeti a gyárak hűséges munkásait, mint a munkahelyi kóborlókat; a vezetőkkel szemben támasztott olyanféle igényt is hitelesíteni kell, ami az emberséges bánásmódra, a javaslatok, észrevételek meghallgatására vonatkozik. S lyi közérzet objektív és szubjektív elemeit meghatározza. Végül köszönetet mondunk minden beérkezett levélért. Együttesen sem tudtunk ugyan mindenható recepteket ajánlani, de a jó munkahelyi közérzettel kapcsolatos kívánságokat talán sikerült összeszedegetni. vegytisztítás terén, a lakások [ ván cikkében, hogy a jelenkarbantartásánál, a szak- és j legi nagyobb munkaerő- j szerelőipari javítási és felújítási tevékenységben, a személyi szolgáltatásoknál mozgás meghatározó oka a munkahelyi közérzet elégtelensége. Közgazdasági törvé(fodrászat, foto. lakástaikarí- nyek munkálkodnak ebben a részletesen megvizsgálják. A népi ellenőrök országos méretű vizsgálatában részt vesznek a Csongrád megyei NEB képviselői is. Vizsgálatuk célja, hogy megállapítsák, megfelel-e az új — körzeti állomásokra épülő — összetett darabáru-fuvarozási rendszer az alapvető célkitűzéseknek, s miképpen elégíti ki a lakosság és általában a fuvaroztató felek szállítási igényeit. jében, hanem a megfelelő finomítás és a meglévő hibák, hiányosságok kijavítása az elsődleges. A további segítségnyújtás a lakosság és a fuvarozásiban érdekeltek részéről ezután is támogatást jelenthet az ellenőrzésben. A másik területen folyó vizsgálat, ellenőrzés nem terjed ki teljes mélységben Csongrád megyére és Szegedre, hanem 'csak tájékozódási jelleggel folyik, tapasatás...) és a ruházati javításoknál. A Szegeden és a megyében folyó tapasztalatgyűjtés befejezése után egy ankétot szerveznek a népi ellenőrök, ahol az érdekeltekkel megbeszélik a legfontosabb tennivalókat. Ebben a témakörben is sok segítséget nyújthatnak a felmérést folytató, tapasztalatokat gyűjtő ellenőröknek az érdekelt felek, elsősorban a lakosság. G. L folyamatban. S megjósolhatjuk: a munkahelyi közérzet is fejlődni, javulni fog, éppen az üzemi demokrácia kibontakozása jegyében — de élénkül a munkaerőmozgás is, a gazdaságirányítás reformjának törekvéseiből eredően. Aki ideális munkahelyi közérzetet kíván, annak ehhez szükséges emberi tulajdonságokat kell „vinnie" a munkahelyre: a munka szeretetét, a munkában való emberi öröm feltalálásának Negyven fürt egy tőkén „Híznak" a bogyók az esők után A Magyar Állami Pincegazdaság Csongrád és Szolnok-vidéki Üzemének körzetében — a legutóbbi termésbecslések alapján — jó szőlőtermést várnak a szakemberek. 34 ezer hold átlagában huszonhárom mázsa körüli átlaghozamra számítanak. Ez főleg annak köszönhető, hogy a melegkedvelő növény nagyon sok napfényt kapott az idén. A szegedi járás homokföldjein az aszály időszakában még aprók voltak ugyan a szemek, de az utóbbi hetek esőzései vannatk olyan táblák, amelyeknek átlaghozama negyven mázsa körül lesz. Főleg a fiatal termőre fordult nagyüzemi telepítések biztatnak jó eredménnyel. Egyes tőkéken negyven szép, egészséges fürtöt is megszámoltak. Sok mezőgazdasági kultúrát megviselt a hosszantartott aszály s az állandó öntözés növelte a termelési költségeket. A szőlőnél viszont éppen ellenkezőleg a szárazság csökkentette az önköltséget. Más években ugyanis nyolcszori permeteután most már gyors ütem- zés sem volt elegendő, most afatt, a vörös csapatok és Szamuely megérkeztéig minden erőnket az ellenség visszatartására központosítotttik. Csak 3-án került a város ismét a kezünkbe, 4-én Budapestre vezényeltek, utána az északi frontra. Az északi hadjárat folyamán a Bükkön át az ellenség tüzéreégének hátába igyekeztünk, hogy azt a főhadtest rohama pillanatában ártalmatlanná tegyük. A nehéz éjjeli menetelés után fáradtan ereszkedtünk le Diósgyőr mögött Mégis tele voltunk ifjúi hévvel, a győzelem akarásával, reményével. Egy ellenséges járőrt még az erdőben puskatussal zajtalanul elintéztünk, egy másikat a már térdigérő gabona között. Négy ház udvarán egy-egy 30 és feles Skoda-ágyú állt; nekünk ezeket kellett elhallgattatnunk. A patak mentén vártunk készenlétben. S amikor felrepült a jel, amelyre a cseh tüzérségnek meg kellett volna kezdenie a tüzet, nem tudom milyen erő szállt meg bennünket, de úgy verekedtünk, mint régi, kipróbált harcosok. Az ellenség tisztjei mint a nyúl szaladtak a szőlőhegyen felfelé egy szál alsónadrágban, mi pedig egyenként szedtük össze őket. Nagyon boldogan feküdtem Könnyű sebemmel a kórházvonatban. Hiszen a mieink mennek előre! Éppen a júniusi ellenforradalom órájában hagytam el gyógyultan a Gyömrői úti iskola hadikórházzá alakított épületét. Az Üllői úton haladva, láttam az égen az áruló tüzérségi tiszti banda srapnel-felhőit Budapest felett. Az Üllői úti kaszárnyában sebtében összegyülekezett fegyveres osztaggal hamarosan a József telefonközpont, előtti térség bokrai közül piszkáltuk Ki a kadét ficsúrokat. Elfogtuk őket és . meg wílUigk gyösodue, hogy súlyos büntetést kapnak, de az antant misasziók a burzsoázia nyomására közbeléptek, így az ifjú urak „javító-nevelés"-sel úszták meg a dolgot. Böhm áruló bandája a kudarcba fulladt júniusi ellenforradalom felett érzett keserűségében „tisztítást" kezdett el az északról való visszavonulás miatt amúgy is elkedvetlenedett vöröskatonák között Minket, kiskorúakat egy erődítő-zászlóaljba osztottak be és ahelyett, hogy Budapest keleti részén, ahonnan az ellenség várható volt, ástunk volna lövészárkokat — nyugaton, Biatorbágy alatt, a szőlőhegyeken ástunk. Az ilyen fenegyerekek, mint az újpestiek, gyanúsak voltak a betyárok előtt... Itt ért bennünket a Tanácsköztársaság leverésének híre. Szétszéledtünk. Én egy szép augusztusi reggelen érkeztem meg öregszüleim nagykanizsai házába. Az augusztus várakozásban telt el. Mindenütt a fehérek kegyetlenkedésének hírei, apánktól egy szó sem, házkutatások majd mindennap. Elérkezett szeptember, az iskolaév kezdete. Én tovább akartam tanulni, hiszen csak a hetedik gimnáziumot végeztem el Űjpesten, onnan vonultam be vöröskatonának. Jelentkeztem a kanizsai piaristarendi katolikus főgimnázumba, de az igazgató az irodájából egyenes a Sugár úti kaszárnyába kísértetett, ahol már jó néhány volt vöröskatonát tartottak fogva. Öregapám nem hagyta annyiban, születési bizonyítványommal bizonygatta, elég cifrákat káromkodva közben, hogy még kiskorú vagyok, engedjenek szabadon. Végül egy huszárkáplár kiállított a sorból néhányunkat, és kit jobb kézzel, kit bal kézzel pofozgatva kikergetett a kaszárnyából. Az igazgató azonban nem elégedett ezzel és csak ideiglenesen engedte meg a gimnázium látogatását. Amikor azlan megkapta az újpesti gimnáziumból „bűneim listáját", egyenesen Budapestre írt a minisztériumba, és megkérdezte, mit csináljon velem? A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium határozata a következőképpen szólt: „Még sikeres érettségi vizsgálat esetén is az ország összes főiskoláiból örökre kitiltatik, állami szolgálatba nem léphet, mivel a proletárdiktatúra alatt káros hatást gyakorolt tanulótársaira," 1920-ban végre letehettem az érettségit Székesfehérvárott. De életem ezután sem lett könnyebb. Voltam lakatosinas, alkalmi munkás, éjszakai vagonozó egy villamos kocsiszínben. Hosszab ideig sehol sem maradhattam. Se munkát vállalni, se tanulni nem engedtek, kiutasítás fenyegetett, ráadásul apámat a rendkívüli bíróság hosszú esztendőkre ítélte. Csak a Vörös Segély segített, mint az elkövetkezendő tíz év alatt mindig. Megismerkedtem a VS leleményes, áldozatkész munkásaival, az ő segítségükkel tudtam elhelyezkedni. Az elvtársak fokozatosan bevontak a VS munkájába. Egyik legszebb feladatom az volt, amikor a sződligeti szőlőkben dolgozó foglyok útján összeköttetést teremtettem a Vácott raboskodó kommunistákkal. Apám ekkor már Moszkvában élt, ben „hiaiak", növekednek a bogyók. A Dél-Alföld legfontosabb termő táj a Kistelek és környéke. A kisteleki Magyar— Szovjet Barátság és a Perczel Mór, valamint a csengelei Egyetértés Termelőszövetkezetben a gyengébb ültetvények is húsz mázsa körüli termést ígérnek, viszont pedig csupán négyszer kellett permetezni. A szőlő legveszedelmesebb ellensége, a peronoszpóra sehol sem okozott kárt. A jelenlegi helyzetből ítélve korai szüretre számítanak a gazdaságok s ennek megfelelően készülnek fel az átvevő és feldolgozó telepek majd az új termés fogadására. E=f?@8*gj©tiBcusolc Idén augusztus 20 és 24 kai mérnökeit egyesíti — között tartják meg Moszk- mondja Pjotr Nyeporozsnyij, vában a Világenergetikai a Szovjetunió energetikai és Konferencia VII. kongreszszusát. A kongresszust a Világenergetikai Konferencia szovjet bizottsága szervezi, az Energetikai és Villamosításügyi Minisztérium és a nemzetközi energetikai egyesülésekben részt vevő szovjet bizottság részvételével. — A Világenergetikai Konferencia a legnagyobb nemzetközi szervezetek egyike, amely az iparilag fejlett és villamosításügyi minisztere. — Véleményünk szerint a moszkvai kongresszus igen tekintélyes lesz. Népes küldöttségeket várunk Angliából. Csehszlovákiából, Franciaországból, az Egyesült Államokból. az NSZK-ból és más országokból. A szovjet delegációban helyet kap a különböző minisztériumok, a Szovjet Tudományos Akadémia. az Atomenergetikai Biahová a fogolycsereakció révén került. \ számos fiatal, fejlődő ország zottság tudósainak és szakéra t/k-x- c 1* —i-a vezető tudósait és energeti- tőinek nagy csoportja A Vörös Segély útján szerzett szabályos útlevéllel —. amit Hámán Kató elvtársnő adott át nekem — 1929. augusztus 26-án este 6 órakor öcsémmel együtt mi is elindulhattunk a Szovjetunióba. SZERDA, 1968. AUGUSZTUS 7.