Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

Paradicsomszezon Megkezdték a paradicsom feldolgozását a budapesti, a szegedi, a kecskeméti, a nagykőrösi, a békéscsabai, a hatvani és a nyíregyházi konzervgyárban. Egyelőre naponta százvagonos szállítmányok érkeznek, a csúcsidőszak augusztus közepén kezdődik. Ekkor naponta 600—700 vagon nyersárut fogadnak. A most következő hét közepétől az ország többi konzervgyárában is megkezdik a paradicsomsűrítmények gyártását Az Ipar öszszesen több mint 25 ezer vagon paradicsomot dolgoz fel az idén. A tunguszi robbanás titka Tunguszka térségében (Szibéria) az 1908-ban észlelt kolosszális erejű robbanást egy kis üstökös okozta — állítja Vaszilij Feszenkov akadémikus. A tunguszi testtel egyidejűleg a légkör felső rétegeibe kozmikus porfelhő hatolt be, amely a Nappal ellentétes Irányban mozgott Megállapításait a tudós annak a legutóbbi expedíciónak az adataira alapozza, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szervezett a robbanás körzetébe. Hipotézisében más országok arra vonatkozó megfigyeléseit ls tekintetbe vette, hogy a robbaDugonics, matematikus fl Tömörkény gimnázium kézikönyve Arcképén bármily szigorú mértékletességgel szemléli piarista reverendájából a másfél századdal későbbi olvasót, szuggesztív tekintete, arcizmai közt bujkáló meleg mosolya valami örök emberit, nagy humanistát sejtet Dugonics Andrásnak, városunk hajdanvolt hírneves fiának képmására nyílik a szegedi Tömörkény István gimnázium matematika tanári munkaközösségének gondos munkája, Dugonics András matematikai írásainak válogatott kézikönyve. A szegedi író halálának 150. évfordulójára emlékező kötet Dugonics új arcát mutatja be az olvasónak: kevesen tudják róla, hogy korának kiemelkedő matematikusa ls volt. Mint Irodalmár pedig, szenvedélyes nyelvújítója, a matematika sajátos szaknyelvének. Olyan ma már közismert, általánosan elfogadott, használt kifejezések származnak tőle. mtnt egyenlet, hasáb, köb. tétel, csúcs stb. Kazinczy Ferenc, a neológusok lobogó tekintélye ugyan erős fenntartásokkal, kritikával fogadta „csinálmányait", ám érdemben elismerte: „a piaristák egész seregében nincs tlszteletesebb név, mint a jó öregé, s ezer botlásáért elég pótalék tíz nem botlása". A korának neves tudósait ismerő, munkásságukkal tüzetesen foglalkozó Dugonics A tudákosság című könyvében felhasználta Newton, Leibnitz, Cardano és mások eredményeit. S ha új Ismeretekkel nem is gazdagította a matematikát, geometriai vonatkozásban számos új bizonyítási eljárást dolgozott kí. A matematikával is hitet tett hazafiúi bátorsága, elszántsága mellett, II. József németesítö törekvéseire például igy válaszolt: „Én ezen igyekezetének ellene állván, csak azért is az algebrát és a geometriát magyar nyelven kiadtam, hogy megmutassam az ország előtt, hogy a német nyelv nem olyan alkalmatos a tanulmányok kimagyarázásához, mint a magyar nyelv". Válogatott matematikai írásait a Tömörkény gimnázium igazgatósága A' — mi volt vittatni való címmel bocsátja az érdeklődők rendelkezésére — 500 példányban. A kézikönyv nyomdai szedését az ipari szakközépiskola kéziszedő tagozatának harmadéves növendékei végezték Dobó József és Vincze György tanárok irányításával. Az összeállító szaktanárok: dr. Lang Jánosné, Gruber Anna, Horváth Lajos, Maftényi Terézia, dr. Mihálka György né és MárkiZay Lajos. nás napján milyen fényes volt az égbolt. Feszenkov véleménye szerint Földünk hosszú története folyamán számos esetben összeütközhetett kisebb-nagyobb üstökösökkel, de az üstökösök maguk viszonylag kis sűrűségük miatt nem érték el Földünk felszínét. A tudós kiszámította a tunguszi robbanást kiváltó feltételezett üstökös pályáját. Számításai szerint az üstökös Nap körüli keringési ideje körülbelül 10 év volt Feszenkov feltételezése szerint az üstökös tömege több millió tonna lehetett, energiája pedig egy óriási hidrogénbomba felrobbanásának felelt meg. Óriási tömege ellenére a tunguszi kozmikus test a víznél kisebb sűrűsége miatt nem érte el a Földet A tudósok úgy vélik, hogy a robbanás Földünk felszínétől számítva mintegy 10—12 kilométer magasságban történhetett A kozmikus test jelentős része gázállapotba ment át, alapvető tömege viszont szétszóródott állapotban fokozatosan ellepte az egész északi féltekét Feszenkov üstökös-elmélete egy a közül a sok hipotézis közül, amelyet immár 60 éve vitatnak a tudósok. A hipotézisek nagy száma (néhányban még más bolygóról érkezett űrhajó is szerepel) azzal magyarázható, hogy a robbanás körzetében a kozmikus test egyetlen darabkáját sem lelték meg. (TASZSZ) Vita a mnnkaiielyi közérzetről Sok összetevője van a munkahelyi közérzetnek: a munka szeretete, a munkakörülmények, a fegyelem, az üzemi demokrácia, a vezetés stílusa, a társadalmi tulajdonhoz való viszony stb. Ezek összefüggéseiről, a munka és a közérzet szempontjából fontos hatásairól olvashatunk az Itt közölt hozzászólásban. Munkakedv, szakmaszeretet, fegyelem Érdeklődéssel olvastam a kétségtelenül sok igazságot tartalmazó, de a témát néha egyoldalúan megvilágító „olvasói" leveleket. A vita során most már kezd kialakulni a vélemény, mikor érzi jól magát az ember munkahelyén, de a téma még korántsincs kimerítve. Néhány gondolattal én is bekapcsolódok a vitába. Ha a munkahelyi közérzetet röviden akarnánk megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk: jó a munkahely: közérzet, ha a dolgozó jól érzi magát munkahelyén és magáénak érzi az üzemet. A kérdés ilyen megválaszolása azonban nagyfokú leegyszerűsítés. A munkahelyi közérzet akkor jó, ha a dolgozó kedvvel végzi munkáját, szereti szakmáját, hivatását, munkatársai megértőek, segítőkészek, munkakörülményei, anyagi ösztönzése megfelelő, vezetői véleményét meghallgatják — sőt se, vagy ahol ez már kialakult, annak megtartása. Manapság több száz olyan dolgozóval találkozhatunk, akik egyik üzemből a máEgy másik üzemben két művezető műszakját nem elég alapos indokok alapján megcserélték. Az utasítást a művezetők nem hajtották sikba vándorolva keresik az végre, inkább lemondtak áligazinak, ideálisnak tartott munkahelyet Különösen január 1 óta nőtt azoknak a száma, akik kipróbálva az Üj Munkatörvénykönyv adta lehetőségeket, egy kis kirásdulást tesznek a szakmában, hogy később esetleg visszatérjenek oda, ahonnan kiindultak. Ezek a vándorlók az esetek kisebb hányadában a rossz üzemi közérzet miatt Indultak útra, az esetek többségében azonban nem ez az alapvető ok. Sokszor csupán azért sétálnak egyik üzemből a másikba, hogy kiválasszák azt az ideálisnak tartott üzemet, ahol a legkisebb munkával a legmagasabb keresetet lehet elérni. A vándorlók még nem találták meg helyüket az életben, nem jöttek rá a munka szépigényük is -, ha az üzemet ségfre- Sok eITlberrf£ b*széj,gettem erről a kérdésről. Volt, aki a munkában csak a terheket látta, szükséges igazán magáénak érzi. Nem könnyű a jó közérzet minden feltételét megvalósítani, de nem is tartozik a lehetetlen feladatok közé. A vállalat párt- és állami vezetésének alapvető érdeke és fontos kötelessége a jó hangulat, közérzet megteremtéwm Ötven éve A háború ellen ötven évvel ezelőtt, 1918 nyarán hazánk népe már törkig volt a véres Imperialista világháborúval. Az uralkodó körök hatalma ekkor már észrevehetően meggyengült. Ennek okát egyrészt a monarchia hadseregének a frontokon elszenvedett vereségei, másrészt a tömegek erösödő háborúellenes harca képezték. A júliusi és augusztusi békeakciókból becsülettel kivette részét Szeged dolgozó lakossága is. Június végén és július elején tragikus hír rázia meg az egész magyar népet A piavei csatában (mely a monarchia hadseregének döntő vereségét hozta magával) a habsburgl hadvezetőség sok tízezer magyar katona életét áldozta fel. Szegedet ez külön fájdalmasan érintette, hiszen a város fiaiból álló 46-os gyalogezred is elvérzett e távoli olasz folyó mentén. Sok szegedi özveRy és árva vádolta némán e szörnyű háborút Érzéseiknek Szeged két kiváló költője is kifejezést adott A Szegedi Napló június 30-án közötte Móra Ferenc versét Bánatos hangon siratva az elesetteket lázított e kegyetlen, a magyar nép érdekeivel ellentétes háború ellen. Nem „dicsőséges halálról", ellenkezőleg: tragikus áldozatokról frt. A Délmagyarorszóg július 2-án közötte Juhász Gyula 46 című versét. A szám a Piavénái elvérzett szegedi gyalogezred emlékét idézte fel. Juhász Gyula verse komor ódai hangon vádolja a sorok között az értelmetlen háborút. A piavei tragédia csak fokozta Szeged lakosságának háborúellenes hangulatát. Egyre nagyobb tisztelet övezte a városban is az egyedüli erőt, amely képes a béke kivívására: a munkásmozgalmat. A szegedi szocialistákat nem csüggesztette 6 DÉl-MagyarorszAg VASÁRNAP. 1968. AUGUSZTUS 4. el az az átmeneti kudarc, ami a júniusi sztrájk siker.-, telénségével érte őket. A helyi Munkásotthonban eleven élet folyt Gyakran rendeztek július és augusztus folyamán összejöveteleket melyeken elsősorban a béke kérdésével foglalkoztak. Augusztusban a szegedi szociáldemokrata pártszervezet ismét nyilvános megmozdulást rendezett. Az alkalmat erre egy látszólag nem politikai kérdés: a kórház ügye szolgáltatta. Ez régi problémája volt a városnak. Mindenki érezte, hogy az elavult épület helyett új kórházra lenne szüksége a lakosságnak. Ebben a közérdekű ügyben hívott össze a szegedi SZDP augusztus 11-én népgyűlést. Többezres tömeg jelent meg ezen a napon délután négy órakor a Corso moziban. Pelczéder Ágoston, a szociáldemokrata pártközpont kiküldötte beszédében új kórházat sürgetett Szegednek. A régi épületet ő maga is látta. „Nem is kórház ez, hanem kripta, ahova az embereket élve temetik el" — állapította meg. A költségek előteremtésére javasolta, hogy adóztassák meg a hadigazdagokat. Beszéde végén pedig joggal mutatott rá arra: a komoly beruházás, sajnos, a jelenlegi körülmények között nem valósulhat meg; az új kórház alapvető fettétele, hogy vessenek véget a háborúnak. A tömeg tetszéssel fogadta a beszédet; soraiból gyakran törtek ki a békét éltető jelszavak. A gyűlés többi szónokai is figyelmet érdemeltek. Vonatkozik ez különösen Juhász Gyulára. Hatásos beszédében kifejtette: Korb Flórisnak volt a múltban egy zseniális terve az új kórházra vonatkozólag, melyet a város hatalmasai elsüllyesztettek. Augusztus végén pedig országos fórumon kapott hangot a város proletársága.' Augusztus 23-án volt a va-' sasok kongresszusa. Ezen felszólalt Nemes Lajos szegedi kiküldött is. Belpolitikai reformokat és békét sürgetett a város vasmunkás dolgozói nevében. A munkásmozgalom következetes harca mozgásba hozta Szegeden is a polgári demokratikus csoportokat. Ez utóbbiak szintén a békét követelték agitációjukban. A Móra Ferenc által szerkesztett Szegedi Napló ennek fontos fóruma volt Kiemelkedő a lap július 26-i számának vezércikke. Ebben Bölöni György szomorú évfordulóval foglalkozott: négy esztendeje tort ki a világháború, mely „mindent felforgatott." „Békét kívánunk" — ez volt a mottója úgyszólván nap mint nap az ilyen tárgyú cikkeknek. Míg az imperialista hatalmak folytatták a szörnyű vérontást, keleten már megszületett a fiatal szovjet állam, mely következetes békepolitikát folytatott. Ez rokonszenvet keltett Szeged közvéleményében is. ,A bolseviki külpolitika: a béke — állapította meg július 3-án a Délmagyarország. — Amíg a népbiztosok tanácsa van hatalmon. Keleten nem bonyolódhatik a helyzet." A lap július 7-1 számában pedig Juhász Gyula fejezte ki rokonszenvét a szovjet állam iránt. Voltak tehát már ekkor Szegeden, akik a helyes utat felismerték, ök már látták, hogy a föltámadott nép ereje fog véget vetni a háborúnak és az elnyomásnak. Közéjük tartozott Juhász Gyula is. Ekkoriban írta meg „Magyar nyár 1918-ban" című híres versét. Ennek végén lázító hangon teszi fel a kérdést: „Mi lesz, ha egyszer [szikrát vet a szalma. És föllángol e táj, e néma. [lomha? Ha megutálva száz here [pimaszt már, Vihart aratva zendül [a magyar nyár?" A költő már érezte a vihar közeledését. Amit ekkor megjósolt, néhány hónappal később be is következett Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak és a reakció hatalmának. Dr. MERÉNYI LASZLÖ rossznak tartotta azt,, de többen voltak azok, akik büszkén meséltek arról, hogy végzik munkájukat és megtalálták örömüket az elért eredményekben. A munka szépségét azonban nem mindenki fedez: fel. Van, akit rá kell vezetni a munka megbecsülésére. Régen a jó szakmunkások féltékenyen őrizték a szakmai fogásokat, takargatták, titkolták a jó módszereket, nehogy valaki megtanulja, mert létbiztonságuk függött attól, hogy szakmájukhoz jobban értenek. Ma már ilyentől nem kell tartani. A dolgozók nem lásukról. Mindkét művezető megbecsült, többszörösen kitüntetett dolgozó volt A problémát itt is a kellően át nem gondolt, rosszul előkészített műszaki intézkedés okozta, az érintett két műszakban pedig rossz, ideges hangulat alakult ki. A légkört nemcsak a durva, goromba hang, hanem a laza technológiai és munkafegyelem is mérgezi. A rendetlenség rendszerint újabb rendetlenséget szül, a fegyelmezetlenség pedig sok vitát okoz. Egyik üzemünkben a hulladék már lassan „hegyeket" alkot és még tovább növekszik. A jól dolgozók — látva, hogy a rosszul dolgozóknak senki nem szól, gyárthatják bátran a selejtet —, elkedvetlenedtek, nem vállalják az állandó vitát dolgozótársaikkal. A fegyelem tehát nélkülözhetetlen része az üzemi közhangulatnak. Akkor jó igazán a közhangulat, ha a munkások magukénak érzik a gyárat. A felszabadulás után a gyárak államosítását követően magától értetődő volt ez. Több mint 20 év elteltével azonban sokan már elfelejtették, a fiatalok pedig csak elbeszélésből hallották, milyen volt a tőkések gyárában dolgozni. Sokan nyugodtan elnézik a lopást, ha az nem a személyi tulajdont károsítja, elnézik a minőségrontást, ha az nem az általuk vásárolt árut rejtegetik tudományukat, sőt érinti, közömbösek a közőssegítenek azokon, akik még ség dolgai Iránt, mindaddig, 3 amíg egyéni érdekeiket nem sérti. az alkotás örömét. A munkaszeretet szorosan összefügg a közérzettel is, mert ald utálja a munkát, azzal be? szélhet a vezetője akármilyen szépen és udvariasan, nem találja meg a helyét az üzemében, tovább keresi a „neki való munkahelyet" sokszor már csak a keresés kedvéért is. Aki magáénak érzi özemét, az alkotóan vesz részt a gyár munkájában, meglátja a hibát, harcol a felelőtlenség és az Intrika ellen. Pártszervezeteinknek és a vállalatok vezetőinek olyan légkört kell teremteni, hogy a munkásokban a közösség ügyel iránti felelősség erősödjön. A kialakult jó munkahelyi Többet kell fogiaikozniok az műszaki-gazdasá- üzeml demokrácia kérdéseiközérzetet gi intézkedésekkel is védeni kell, mert rossz intézkedésekkel könnyen el lehet rontani a munkakedvet. Egyik szegedi üzemben a régi és az új munkások között az üzemi légkört mérgezó ellenszenv alakult kl. Idős, jó szakmunkások, több évtizede dolgoztak a gyárban, felmondtak. A kedvezőtlen légkört egy nem kellően átgondolt új kollektív bérezési rendszer bevezetése, az új dolgozók betanítási költségeinek a kollektívára hárítása okozta. Szomorú dolog, hogy kívülről kellett figyelmeztetni a gyár vezetését a hibás intézkedésre, melynek megváltoztatása után javult a hangulat is. vei, bátor kezdeményező légkört kialakítva, hogy senki se' féljen elmondani véleményét, és legyen meggyőződve a munkás arról, hogy okos javaslata meghallgatásra talál. A jó özemi közérzet biztosítása nagyon bonyolult feladat, megbontásához elég egy meggondolatlan intézkedés, egy tapintatlanul, rosszul elhelyezett mondat. Az elrontott közérzet helyreállítása azonban igen sok munkát igényel. Vigyázzunk ezért gondosan a jó üzemi közérzetre! BALOG ISTVÁN, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője litott büntetsíesSiaB'ős A közbiztonság megszilárdítása szempontjából az a leghatékonyabb, ha a bűnüldöző szervek a bűnösökkel szemben azonnal eljárnak. Ezt tartja szem előtt az úgynevezett gyorsított büntetőeljárás. Ennek lényege, hogy amikor kisebb bűntettről van szó, s a büntetés mértéke nem haladja meg az öt évet. a tényállás pedig egyszerű vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül, három napon belül bíróság elég állítják az elkövetőt. Az erre vonatkozó jogszabály 1967. január 1-én lépett hatályba. A jó tapasztalatok alapján ez év tavasza óta az egész ország területén élhetnek a bűnüldöző szervek a gyorsított büntetőeljárás eszközével. Igy van ez Szegeden LS.