Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

Á TŰZ UTÁN Minden rendben a partfürdon Lapunkban hirül adtuk, hogy az újszegedi partíürdőn az elektromos berendezés meghibásodása miatt leégett az emeletes központi épület. A tűzkár közvetlenül az idény megnyitósá után érte a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalatot, ugyanígy a vendéglátást biztosító földművesszövetkezetet. Megsemmisült a 2500 férőhelyes férfi öltöző, az üj emeleti kabinsor egyharmad része, egy különálló 70 személyes kabin. valamint a teljes konyhaberendezés. A tűzkár láttán úgy tűnt, hogy a fürdő vállalat nem tud megbirkózni az előtte álló feladatokkal, s hosszabbrövidebb ideig kénytelen lesz szüneteltetni a partfürdót. A vállalat pártalapszervezete kezdeményezte a széleskörű Összefogást, amelyben részt vett a vállalat szakszervezete és KISZ alapszervezete, s így született meg az intézkedési terv a helyreállításra, hogy ne érje károsodás a partfürdő vendégeit. A fürdő vállalat más vállalatoktól ugyan kapott volna besegítő munkaerőt, mégis úgy döntöttek, hogy saját létszámukkal. szakmunkásokkal és segéderőkkel feszülnek a helyreállításhoz. Ideiglenes jelleggel a 2500 férőhelyes nöi öltözőt kettéválasztották, hogy jusson hely a férfi öltözőnek ls. Korábban megkezdték egy mintegy 300 férőhelyes kabinsor építését E munkának a befejezési határidejét előrehozták. Űj férfi öltöző építéséhez kezdtek, amelynek beíejzésl határideje június 10. lett volna, de már át is adták rendeltetésének. A tűz nyoma nem látszik a partfürdőn. A leégett épület maradványát elhordták, s a környéket füvesítették, virággal ültették be. Lényegében 70 kisebb kabint nem tudott még pótolni a vállalat. Kart szenvedett bérlőinek másutt biztosít helyet, illetve az elpusztult kabinsort jövőre ugyanott építik fel. A kár ellenére soros munkáival sem maradt el a fürdővállalat. Mindössze 15 napos késéssel készíti el a Szegedi Nyomda Vállalat és a Közlekedési Vállalat strandházait. Nagyobb felújítást végeztek az Állami Biztosító strandházán és pénzváltási célra úgynevezett lengyel házat állítanak fel az IBÜSZ-nak a röszkel határátkelő helyen. A földművesszövetkezet jó tempóban hét pavilonját működteti a tűzeset óta. A meleg ételt kivéve minden ételital kapható. Egy pavilonban konyhát alakítanak ki, s egymás után csomagolják ki a vadonatúj hűtőgépeket, konyhai felszereléseket, hogy mielőbb meleg ételt ls tudjanak biztosítani a partfürdő vendégeinek. átdalolva Kerek hatvan esztendeje, 1908-ban jelentette be megalakulását a Szegedi Altalános Munkás Dalegylet. Igaz, ez a társulatalakulás nem zajlott le fényes külsőségek közepette, csindarattával ország—világ előtt, csupán egyszerű vasmunkások, bőrösök, földmunkások és építők jegyezték el szabadidejüket az együttes éneklésnek. A szabad időt, melyből jó néhányuknak Lesz szifonalkatrész Pár hét óta több panasz futott be szerkesztőségünkbe arról, hogy az autószifon készülékekhez nem lehet alkatrészt kapni. Bagi Istvánné, Szeged, Boross József utca 19. szám alatti lakos, olvasónk boltról boltra járt patron lyukasztó tűért és tömítő gumigyűrűért — mindhiába. Szóvá teszi levelében, hogy miért nem gyártanak és hoznak forgalomba elegendő mennyiséget az ilyen filléres, de nélkülözhetetlen szükségleti tárgyakból. Szinyei Mihály, a Fűszer, és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója arról tájékoztatott, hogy a kiszúrótű gyártása három hónapig állt, mert a termelő vállalattal nem tudtak megegyezni az árban. Miután az ármegállapítás megtörtént, hozzákezdtek a tű gyártásához és 1—2 hét múlva már kapható lesz az üzletekben. Tömítőgumi még ennél is hamarabb lesz az üzletekben, mert ennek a gyártásával nincs probléma Egy Ideig azért nem leheteti kapni, mert az eddig eltelt öt hónap alatt több fogyott, mint amennyit tavaly egész év folyamán vásároltak a fogyasztók. Láthatja-e gyermekét? M. L. Szeged, Takaréktár utcai lakos különél feleségétói és négyéves kisfiától, akik elköltöztek tőle. Gyermekét A fennálló rendelkezések szerint havonta két alkalommal 1—1 napra magához szeretné venni az apa. Ebben nem egyezik feleségével, ezért a II. kerületi tanács gyámügyi hatóságához, majd a városi tanács igazgatási osztályához fordult jogai érvényesítéséért Közben megegyezett a gyerek láthatóságáról feleségével, majd ezt a megegyezést sem tartották be. A városi tanács igazgatási osztálya visszaadta az ügyet kivizsgálásra a II. kerületi tanácshoz. Viszont olvasónk mostanáig sem kapott Jogerős döntést kérdésére, hogy láthatja-e gyermekét. Galgóczy Dezsőné dr., a II. kerületi tanács gyámügyi előadója érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy a vizsgálat befejeződött, az apa részére kedvező határozatot napokon belül megküldik mindkét szülőnek. több is jutott a kelleténél, a tagok fele rendszerint munka nélkül tengődött. De a kocsmai összejöveteleken, emelkedett hangulatú, sokszor izzó légkörű próbákon, társas énekléseken ők is percre pontosan megjelentek, s míg odaát folyt a sör, körbejárta a fröccs, szerény kis oldalhelyiségekben pattogó ütemű munkásdalok kopogtatták a falakat. Fehér András, a kórusnak, kisebb megszakításokkal 44 éve tagja, 1928 óta titkára — így elevenítette fel hatvan esztendő emlékeit: — 1926-ban költöztünk át a Hétvezér utcai munkásotthonba, ahol hamarosan vegyeskarrá bővült az addigi férfi kórus. De akkor már bemutatkoztunk Budapesten is. 1925-ben az újpesti Szúnyog-szigetre utazott fel az együttes — péterfillérekből, ki-kl saját zsebből, tagdíjakból, gyűjtőakciókból szerzett vasúti jegyekkel. Háromezren gyülekeztek ott; az országban 120 szervezett kórus működött akkor a Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetségének égisze alatt (a többi rendszerpárti kórusokat a Magyar Dalosszövetség fogta össze) — azok adtak találkozót egymásnak. A szövetség ügyvezető elnöke, Schein Béla mondott lelkesítő beszédet — amíg a rendőr le nem állította. Csak énekelni lehetett. Rá is zendítettünk a munkás-miatyánkra, csak ügy zengett a környék a „Fel szocialisták"-tól, a .„Zúgjon a dalunk"-tól. Tollak — nagyban Ax Igények kielégítése — Korszerűség, olcsóbb ár Gépiesen nyúlunk utána, s egy nyomás után máris kék, piros, zöld és még Jónéhány más színnel írhatunk — a golyóstollal. Úgyszólván észrevétlenül lett korunk tömegcikkévé, és nélkülözhetetlenné. Hazánkban két gyár — Szentendrén és Budapesten — foglalkozik nagytömegű előállításával. Közülük a szentendrei KGST-szinten kötött szerződések alapján szállít nagyobb mennyiséget — töltőtollból is — a szocialista országokba, de je<lentős tételeket exportál Nyugat-Európába is. Szegeden és megyénkben a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat töltőtoll-részlege foglalkozik töltő- és golyóatoll-készítéssel, javítással, illetve a hozzájuk szükséges alkatrészek előállításával. Igényes és lelkiismeretes munkájával elismerést és hírnevet szerzett a. szakmában, s mind nagyobb forgalmat bonyolít le. E részleg jelenlegi legnagyobb problémája, hogyan legyen versenyképes a gyárakkal a helyi igények kielégítésében. A golyóstoll- és töltőtoll ugyanis szabadárus cikk és csak természetes, hogy a vevő az olcsóbb áron elérhető cikkett vásárolja. Hozza kell ehhez tenni, hogy idén január óta a golyóstoll és a töltőtoll lényegesen olcsóbb lett. Kevesebb az ára — a Parker-rendszerüek kivételével — a golyóstollbetétnek is. Amíg például korábban egy golyóstollbetét 5 forint volt, Január elsejétől kb. két hónapon át 2,50 forintra csökkent, azután 3,60 lett, és most. pillanatnyilag 2,90 forint. Tekintettel arra, hogy a részleg havonta több tízezer betétet készít, illetve ad el, az árhullámzás nagyon is közvetlenül érinti, hiszen tekintélyes rezsivel dolgozik és megemelt forinttervet kell teljesítenie — szinte filléres cikkekből. A célhoz vezető út nyilvánvalóan a nagyobb forgalom biztosítása még több, jóminőségü golyóstoll és betét készítése, eladása, a javítás olcsóbbá tétele. Ehhez a lehetőséghez jutott közelebb a részleg, amikor bővítette kapacitását. A Kígyó utcai üzlet mellett a Kossuth Lajos sugárút 49—51. szám alatti új helyiségében korszerű gépek beállításával törekszik kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem mellékes szempont az sem, hogy a golyóstoll divatcikk is, formája, anyagának színe és töltőtoll-kiegészftő Jellege miatt. Ilyen igényeket is kl kell elégítenie, ha versenyképességét meg akarja őrizni, mert szinte minden héten van valami új a „tollfronton", fazonban, formában. A „toll-vtlágdivatlapok" — diktálta versennyel a Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat töltőtollrészlege is lépést tart. Forgalma az év első három hónapjában a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva egyharmaddal nőtt. Ugyanakkor szolgáltatásaik ára is csaknem ilyen mértékben olcsóbbodott. S ha a jelenlegihez hasonló igényességű munkával elégül ki fogyasztóit, nem lesz nehéz biztosítania forgalma további emelkedését sem. Perényi István Még egyszer Szilágyi utca... Az AKÖV „megmagyarázta" legutóbbi Gyorsposta rovatunkban a Szilágyi utcaiaik panaszát. Az I. kerületi tanács azonban nem vette olyan félvállról. Elismerte a panaszt — miszerint az utca lakói a hajnali motorzúgás miatt képtelenek pihenni — és szükségesnek tartja az intézkedést, a munkásszállító autóbuszok megálló, illetve indulási pontjának áthelyezését. Már fel Is szólította az ÉVM Csongrád megyei Építőipari Vállalatot, hogy — az AKÖV-vel, a városi tanács építési-közlekedési osztályával és az így rendelkező I. kerületi épíbési-köaliekedési csoport, továbbá a rendőrség közlekedési osztálya közreműködésével — más megállóhelyet jelöljenek ki. Erre a Szent István tér nyugati oldalát, a fuvaros álláshoz közeli területet javaslatba is hozta. Az I. kerületi tanács március 18-án foglalt állást ebben a szellemben. Már júniust írunk... Ennyire nem tisztelik a hivatalosan is megerősített igazságot néhány helyen? Az építő vállalat Igazán intézkedhetne már, legalább a második hónapban! — A nyilas uralom becsukta a Hétvezér utcai munkásotthon ajtaját. Utcára kerültünk, szétszéledtünk. Egyiket katonának vitték, másikat internálták, merthogy a tagok zöme pártvagy szakszervezeti tag volt, sokan vezető funkcionáriusok, s emlékeztek meg demonstratív fellépéseinkre a választások körüli gyűléseken. Sőt egyízben a szabadtérire is bejutottunk. Hont Ferenc rendezte a harmincas évek elején azt a Tragédiát, melyre bennünket kért fel a Marsellles-re. A próbákon persze mindig volt rendőr, s Hont Ferenc megbeszélt-adott jelére befejeztük az éneklést. A premieren azonban elmaradt a jel, nú teli torokból harsogtuk végig a forradalmi himnuszt, a süket is hallhatta, menynyire szívből. Jövőre már nem Hont Ferenc rendezte Az ember tragédiáját... — 1945-ben azonnal újjáalakult az együttes. Már korábban sem kapkodtak értünk nevesebb szakemberek — ki merte volna kompromittálni magát a vörösök, „szocik" kórusával —, de dr. Endrödy Ferenc vállalta, s a háború után visszatéri hozzánk. Azóta több karnagyunk volt, s talán legtöbbet az 1959-ben idekerült dr. Mihálka György tett azért, hogy a kórus az elmúlt években „aranykoszorút" és Kiváló Együttes címet kapott. Négyszer szerepeltünk rádióban, egyszer a televízióban, s egész sereg vidéki turné, helyi fellépes után érkeztünk el a hatvanéves jubileumhoz. Nikolényi István A Szakszervezetek Szegcdi Altalános Munkáskórusa június 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezi meg jubileumi koncertjét a Tisza Szálló nagytermében. Vezényel dr. Mihálka György. Vendégként közreműködik a kecskeméti Közalkalmazottak Bartók Béla Kórusa és az ÉDOSZ Központi Férfikara. A heti pihenőnap megváltoztatásáról A munkaügyi minisztérium állásfoglalása szerint ha a heti pihenőnapot a vállalat egészére vagy nagyobb egységeire állandó jelleggel más napra helyezik át (például a vendéglátóiparban a vendéglők szünnapját), az új, heti pihenőnap Idejét a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Ha csupán esetenként rendelik el, hogy nagyobb egységek a heti pihenőnapon dolgozzanak, a kollektív szerződésbe ezt nem kell felvenni, de az Intézkedés előtt ki kell kérni a szakszervezeti szerv véleményét. Á kedd délutánt, hirtelen Jött bolondos szélvihar — amit aztán aranyat érő, áztató eső követett — kitört a Széchenyi tér híres platánfái közül egyet. Derékon roppantotta és ráborította a sétányra. Feljegyzésre és megnézésre méltó szegedi esemény! Az eső elállta után az arrajárók meg is nézegették. Tüzetesen. Körülállták, úgy nézegették. Egyméternyi csonk maradt a leroppantott gyönyörű fakorona — úgy is mondhatnám — halotti emlékként. Halotti emlék? Igen. Temetőben láttam már pontosan Ilyen sírelméket. A kőből kifaragott művészi alkotás egy derékba tört fatörzset formázott, jeléül az idejekorán jött tragédiának, a kivédhetetlen sorsnak, amely derékba roppantott egy még sokra hivatott életet. Így járt a mt platánunk ts. Az arra járó szegediek megálltak a tragédia színhelyén — megfigyeltem. mert én ls arra jártam — és önkéntelenül szinte kegyeletesen megtapogatták a törés érdes, szálkás, durva felületét. Az örök emberi kíváncsiság mozdulata volt ez. A fa belsejébe, amíg él a fa, ki láthat bele? Csak amikor kidőlve derékba roppan, akkor láthatod, mi van ott, belül. Egy platánfa halálára Akik velem együtt megtapogatták, megvizsgálták, tanúsíthatják, hogy a mi kedves öreg platánunk belseje, az egészségesnek látszó kéreg alatt bizony korhadt volt. Az amúgy igen kemény platántörzs szétmorzsolódott az ujjalnk nyomása alatt. Elkorhadt. Nem csoda, ha egy meglepetésként rárohanó szélnyomás kettétörte. Én, minthogy erdőben nevelkedtem fel és értek valamit a fákhoz, azon nyomban meg tudtam állapítani, mi okozta ezt a látszatra váratlan tragédiát. Valamikor, sok-sok évvel ezelőtt a fa felfelé törekvő sudár törzsét le kellett fűrészelni. Betegség támadta meg? Letört a fa, akkor még fiatal sudara? Nem tudom. A lényeg az, hogy a fa mostani koronája nem a fősudárból, hanem két oldalágból bontakozott kl. Azám, csakhogy amikor azok a régi régi fűrészelő emberek nekiálltak, nem jól irányították a fűrészt. Nem ferdén tartották, hanem vízszintesen, minek következtében a fa szörnyű, nagy sebe védtelenül, tehetetlenül, (ugyan, mit tehet egy fa, ha elfűrészelik?) teljes felületével kénytelen volt elviselni a napsütés forróságát, majd az esővíz beszivárgását, azután a téli fagyot. Jöttek a tavaszok, jöttek velük a duzzasztó esők, a nyári repesztő hőségek, utánuk megint a téli fagyok, s ez így ment évről évre. A nyitott sebből, (még ha cementtel, betonnal betapasztották, gyógyították volna!) a víz leszivargott a törzsbe, a víz télen megfagyott, megrepesztette a fa rostjait, sejtjeit. A nyári hőség a fát kiszárította, a táguló repedésekbe betelepedtek a bomlasztó gombák, velük maga a rothadás. Az a csoda, hogy a platán eddig kibírta kiborulás nélkül. Most aztán végképp kiborult. Bizony, bizony, ebből CSÜTÖRTÖK, 1963. június 0. az a tanulság, hogy fűrészelni tudni kell. Ész kell hozzá és tapintat, meg előrelátás. Lehet fűrészelni oktalanul és kártékonyán ls, de lehet... majd azt mondtam érzéssel, humánusan ls. De mi köze a platánfa ügyetlen elfűrészelésének a humánumhoz, ami értelemszerűen csakis az emberi világra alkalmazható fogalom? Szóbotlás volt, semmi más, a humánum emlegetése. Csupán azt akartam mondani, hogy valamit elfűrészelni — nem kis dolog. Érteni kell hozzá. A Széchenyi téri öreg platán kontárkéz okozta sebét és pusztulását látva, viszont az is eszembe jutott, hogy kora tavaszon az újszegedi sétányon végigballagva boszszankodva láttam, hogy ott ls, ma ls a platánfák oldalt kinyúló ágait pontosan ilyen embertelenül fűrészelték le. Az esővíz, meg a nap melege, meg a téli fagy ezeket a fákat is tönkre teszi majd? Bizonyára. A természet törvényei könyörtelenek és mindenkor egyformán érvényesek. A tanulság tehát: fűrészelni tudni kell. Meg kell tanulni a szabályait Gondolni kell a fák jövőjére. MOCSÁR GÁBOR