Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

örmény kulturális napok Szombaton a barátság házában Kiss László, az MSZBT titkára sajtóértekezleten ismertette az örmény kultúra napjainak programját. A tíznapos nagyszabású eseménysorozatra hétfőn küldöttség érkezik hazánkba. A küldöttséggel együtt 24 tagú művészcsoport érkezik. Az örmény kultúra napjainak megnyitó ünnepsége kedden. 14-én este " árakor lesz a Madách Színházban. Kórus- és zongoraest j A Balázs Bé,a Stúdó kisfilmjei Magyar hét NyugatBerlinben Élénk érdeklődés mellett nyitották meg szombaton Nyugat-Berlinben a magyar hét kiállításait Délelőtt a charlottenburgi városházán Pethő Tibor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke a magyar kultúra és művelődéspolitika néhány kérdéséről tájékoztatta a nyugatberlini újságírókat. Mino reklámok! Én tudom ám, hogy mi az a BUBIV-bútor! Hát nem nézik a tévé, nem olvassák a lapok hirdetéseit? Na ugye? „A BUBIV-bútor márka^ vásároljon BUBIV-bütortr Az ember szépen elmegy a boltba, s egyszerűen így szól az eladóhoz: „Kérek egy garnitúra BUBÍV-bútort". Legfeljebb közben kitörik a nyelve. (Ezt a bekezdést bizonyítékul, tessék hangosan újraolvasni!) Na jó, hagyjuk. Nem mindenkinek van szüksége a Budapesti Bútoripari Vállalat gyártmányaira. Van, akinek éppen cipő kell. Hogy milyet kér ? Természetesen MINO-cipőt Hát az meg micsoda? Márka. Minő márka? MTNO. Az a nő, aki valamit is ad magára, divatos extra, jó minőségű cipőben jár. a MINOségi Cipőgyár topánkéiban. Aki nem szereti a bóvlit, a BOV-tól vesz csirkét, a villanyoszlopra nálunk a DÉMÁSZ szerelője — kúszik, és amit a Hódi köt, az a márka: HÖDIKÖT. Nincs szándékomban idegesíteni az olvasót, nem én ölök ezreket abba, hogy a tévében, rádióban, újságokban, plakátokon tegyem közkinccsé ezeket a csodabogarakat Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy REttentően Kezdőknek LAtszunk Még a REKLÁM tudományában. És sajnos nemcsak látszunk, kezdők is vagyunk. F. K. A filharmóniai évad szegedi eseménynaptárának összeállításakor immár hagyományosan kap helyet esztendőről esztendőre a Tanárképző Főiskola női kórusa. Kitűnő kvalitásairól nemcsak Szeged zenei berkeiben beszélnek már évek óta. hanem országos szinten is jegyzik az együttest; bizonysága ennek tavalyi budapesti koncertjük. S ha szabad így fogalmazni, ázsiójuk különösen az elmúlt év augusztusában megrendezett arezzói nemzetközi kórusfesztivál óta emelkedett, ahol — mint lapunkban is megírtuk — a hazai énekkari kultúra követeiként arattak osztatlan elismerést. Pénteken este a Tisza Szálló nagytermében álltak ismét közönség elé, s műsorukban a barokk madrigálirodalom gyöngyszemei mellett Bartók és Kodály kórusművei. Pászti Miklós Lorca költeményeire komponált kitűnő madrigál-füzére, a Fekete lány, valamint egy bemutató szerepelt: Kalmár László Három leánykar című szerzeménye — Benei Zsuzsa verseire. A program megválasztása ízléses, a produkció élményszerű volt. A vezénylő Kardos Pál évek szorgalmas munkájával olyan színvonalra hozta fel együttesét, hogy koncerténekléskor neki már csak hálás feladat jut: kezének minden mozdulatára. tekintetének rezdülésére a zene kívánt pasztelljei, harmóniai és dallamvonulatai áradnak szét. A kórus színskálája sotto voce-töl az egészségesen telt, diszkréten tömör fortéig annyi változatban, olyan plasztikusan bomlik ki, hogy ebben a közeglben a hallgatóságnak és az előadóknak feltétlen közös, ritka élményt nyújt a szép muzsika, Á koncert másik főszereplője Saendrey Imre, a főiskola zenei tanszékének zongoraművész-tanára volt, ám játéka elmaradt a várakozástól. Beethoven közismert Appassionata szonátája láthatóan még nincs kezében, különösen a második tétel ritmuseltolódásai, néhány memória-probléma zavart és a hozzáállás, ahogyan a technikailag nehezebb részek megoldására a dübörgő-kemény játék eszközeihez nyúlt. Műsorának második darabja — Liszt: A Villa D'Este szökőkútjai — sokkal jobban sikerült, bizonyságául annak, hogy Szendrey Imre tehetsége inkább a romantikus stílusban mozog otthonosan N. I. Az Art Kino előadássorozatában pénteken este a Balázs Béla Stúdió új rövidfilmjeit vetítették a szegedi egyetemi filmklub közönségének. Kárpáti György Szirtaki. Gaál István Krónika, Elek Judit Meddig él az ember, Sára Sándor Vízkereszt, és Kása Ferenc öngyilkosság című filmje szerepelt a műsorban. A Szirtakiban Theodorakisz zenéje szólal meg, a Tízéves az Egyetemi Alkotókör Tíz esztendővel ezelőtt, 1958 tavaszán Király István egyetemi tanár és Kiss Lajos adjunktus kezdeményezésére alkotókör szerveződött a szegedi tudományegyetemen. A Stílusgyakorlatok címmel meghirdetett kollégium rövid idő alatt másfajta szemináriummá vált mint a többi. A tudományegyetem hallgatóin kivül medikusok és főiskolások is részt vettek foglalkozásain, sőt többen olyan fiatal írók és költők, akik akkor már kikerültek az egyetem falai közül. Az egyetemi kollégiumnak indult Stílusgyakorlatok városi fórummá vált. Munkájában többek között részt vett Papp Lajos, Bárdos Pál, Fenákel Judit, Dér Endre és hódi Ferenc is. A szeminárium előre meghatározott program nélkül dolgozott, oly módon, hogy a fiatal írók-költők bemutatták műveiket, amelyeket aztán a résztvevők megvitattak. Az alkotókör irodalmi esteket is rendezett, de törekvéseik és munkásságuk eredményeit legjobban az alakulásuk után egy évvel, 1959ben megjelent Szegedi fiatalok című antológia foglalta össze. Az Egyetemi Alkotókör munkássága a hatvanas évek elején adakozóvá vált, de tavaly szeptemberben kezdődött tanévben újjászervezték. Az újjászervezett alkotókör pénteken tartotta első fölolvasó estjét az Ady téri egyetemen. A sajnos nagyon gyér érdeklődést kiváltó est bevezetőjét dr. Kovács Sándor Iván adjunktus mondta el, áttekintve és értékelve az elmúlt tíz év történetét. Bemutatta az alkotókörnek azokat a tagjait, akiknek a művei az est műsorában szerepeltek. A rokonszenves eredménnyel bemutatkozó fiatal alkotók közül Gróf József. Szeleczki Klára, Székely Ákos, Székely István, Tandi Lajos, és Vass Imre versekkel, Szabó Zsuzsa és Szuromi Pál novellákkal lépett fel. képek a zeneszerzőről és a napjainkban súlyos politikai problémákkal küszködő Görögországról beszélnek. A Meddig él az ember érdekes, és tudjuk, hogy a cannes-i kisfilmek fesztiváljára az idén ezt a filmet hívták meg. A Krónika balladai hangvételű és megrázó hatású tudósítás egy 70 év felé járó parasztasszonyról, akinek el kellett költöznie a falujából, mert boszorkánysággal vádolta meg a falu szája — napjainkban. Sára Sándor beszélő képeivel, amelyek többségükben a tőle eddig megszokottaknál is szebbek és beszédesebbek, a tanyák életéből merített. Megdöbbentő erővel mutatja be, mit jelent az gyakorlatilag amit a film végén egy felirat is közöl, hogy Magyarország lakosságából minden tizedik ember tanyán él. Az öngyilkosság József Attila írása alapján készült, a költő gyerekkori öngyilkossági kísérletét elevenili meg. Hangvételében megrendítően vegyül a tragédia — a később mégis bekövetkezett öngyilkosságé — azzal a derűvel és gyöngéd humorral, gyermeki játékossággal, amely szintén sajátja volt nagy költőnk egyéniségének és verseinek. A vetítés után a filmek rendezői, akik ebből az alkalomból — Elek Judit kivételével — Szegedre látogattak, az egyetemi klubban megvitatták a bemutatott alkotásokat a közönséggel. Cs, M. Pártoktatok találkozója Az MSZMP szegedi járási bizottsága az idén is megrendezte a községi pártoktatók, a falusi marxista középiskolák előadóinak ünnepi találkozóját. Tegnap délelőtt a szegedi Tisza Szálló koncerttermébe 160 propagandista jött össze. A kommunista eszmék falusi magvetőit elsőként Csápenszki István a járási pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Kiss István, a pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője foglalta össze az egyéves oktatói munka és a tanulás szép eredményeit. A tél folyamán összesen több mint ötezer falusa kommunista és pártonkívüli dolgozó tanult a különféle oktatási formákban. A tanulmányi fegyelem, a szemináriumokon való aktív részvétel most minden vonatkozásban felülmúlja a korábbi évek színvonalát Igen sok pártoktató is felszólalt. Többen kérték, hogy a marxista középiskolák tanulmányi színvonalát tovább kell emelni, alaposabb kommunista műveltséget nyújtó tankönyveket kell szerkeszteni. Később Csápenszki István arról szólott, hogy az új 1968/69-es oktatási évben megkezdődik a községekben a magyar munkásmozgalom történetének széleskörű tanítása is. A találkozón 50 pártpropagandistát ajándékoztak meg értékes emléktárgyakkal. Képernyő „Nyomoz" a technika A főváros határában — felborult motorkerékpárja mellett — holtan találtak egy férfit. A nyomzás megállapította, hogy egy tehergépkocsi gázolta el. A kocsi vezetője — elmulasztva a kötelező segítségnyújtást —, zása segített az igazság kiderítésében. A Belügyminisztérium bűnügyi technikai osztálya a modern laboratóriumok egész sorát foglalja magában, valóságos tudományos intézet. Vezetői, beosztottjai továbbhajtott. Rövid idő között vannak orvosok, veSzegedi Ki mit tud? Két szegedi szólistának — a táncdalénekes Szendrei Lászlónak, a versmondó Szegvári Menyhértnek — és egy szegedi kamarakórusnak, a tanárképző főiskola sextettjének szurkoltunk a Ki mit tud? péntek esti harmadik elődöntőjét nézve. Jól szurkoltunk: mind a két szólista, mind pedig a leánykórus továbbjutott a vetélkedő középdöntőjébe. Illetlenség volna tehát most bírálatot írni a látott szegedi produkciókról. így csak jótanácsként jegyezzük Találékonyság meg, hogy Szendrei Lászlótól egyéniségéhez még jobban illő dalokat szeretnénk hallani, Szegvári Menyhérttől viszont — ha lehet — egy kevésbé „mutatós", de lényege szerint mélyebben átélt, és gondosabban értelmezett verset hallanánk szívesen. A főiskolás lányoknak nem mondhatunk egyebet, mint azt, hogy ezúttal is maradéktalanul tetszett mindkét produkciójuk. A Kardos Pált — énekkarvezetőjüket — köszöntő „nem hivatalos" harmadik számukért még külön is hálásak vagyunk. A Ki mit tud? harmadik elődöntője egyébként meghozta az első szenzációt is a parodista Gálvölgyi János személyében. A fiatal nyomdai fényképész magánszámát kamerán innen és kameran túl mindenki fékezhetetlen nevetéssel hallgatta. Apropó, „kamerán innen!" Már vártuk, hogy az elnöklő Major Tamás átadja-e ismét döntnöki székét Szinetár Miklósnak. Ha diszkrétebben is, mint a múltkor, de átadta. Ment pendlizni a Mikroszkóp Színpadra. Őszintén szólva, nem tűnik valami szimpatikusnak ez az, elnöki sasszé! Olyan nagy nyilvánosság előtt, mint a televízióé. nem volna szabad csak „félállásban" zsürizrii. Különösen egy elnöknek' A. b. múlva a gyanúsított tehergépkocsivezető kézrekerült. — Nem én voltam — szabadkozott a rendőrségen a gyanúsított. — A szóbanforgó estén másik útvonalon jártam a kocsimmal. Lakkszemcsék Bár ezt az állítását tanúkkal igazolta, a rendőrség letartóztatta a gyanúsított gépkocsivezetőt Időközben ugyanis az Országos Rendőrgyéseek, mérnökök, jogászok, írás- és nyomszakértők, a szakmák légkiválóbbjai. Újszülött — dobozban A balatoni műút és a Péterhegyi út melletti grundon papírdobozt találtak újév napján. A kekszes dobozban rongyokba csavart halott csecsemő volt. A rendőrorvos véleménye szerint az főkapitányság bűnügyi tech- élveszületett, erős, életképes fiúcska még élt, ' amikor a dobozba tették. Széleskörű nyomozás indult a lelketlen anya felkutatására. Egyetlen kiindulási pont volt: a doboz. Vizsgálák. milyen jelek és nyomok maradtak rajta. Érdekes jelre bukantak: a dobozban valaki valahonnan csomagot küldött, de a posta jelzését és a címet lavakarták róla. A főkapitányságon a legmodernebb kriminaltechnika nikai osztálya különféle vizsgálatokat végzett a teherautón. A bal első keréktárcsán a motorkerékpár első kerék futófelületének lenyomata látszott. Az áldozat mellett fél lencse nagyságú, zöldesbarna lakkszemcsét találtak, ugyanolyan rétegzésűt. mint a teherautó lakkozása. A baloldali sárvédőn levő párhuzamos benyomódások méretei megfeleltek az elhunyt motoros bőrmellénye zippzárfogazatának. A gyanúsított gépkocsivezető a bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy ő gázolt, és csak azért ment át a másik útvonalra, hogy alibit szerezzen. — Ahhoz, hogy ezeket a terhelő adatokat szintén észrevétlen jelekből megállapíthattuk, egész sereg kiváló szakemberre és speciális műezekböl a jelekből próbáltak következtetni. Lehet — mondták —. hogy a csomagot egy Aranka nevű leány kapta — nem volt kétséges, hogy leányanya a tettes, aki egy „udvar" végű uUrában lakik, feltehetően azon a körnvéken ahol a csomagot találták. Keresték tehát az „udvar" végű utcákat s ott azokat a házakat, amelyeknek száma 4-gyel végződik. A lakók közül pedig elsősorban azokat a fiatal nőket, akik vidékről csomagot kaphattak. Egyheti nyomozás után öszszeszűkült a kör. A szálak végül is L. Aranka XI. Nádudvar utca 14. szám alatti lakoshoz vezettek. A lánynak van egy nővére Pincehelyen. aki időnkint csomagot küld neki Pestre. Az infravörös sugár Az egyik laboratóriumban személyi igazolványt vizsgálnak. A kép csinos nőt ábrázol. Az avatatlannak úgy tűnik, hogy a hölgy fiatal, hiszen az igazolványban ez áll; született 1932. április 5én. Ám amikor az igazolványt egy mikroszkópszerű eszközeivel sikerült megálla- , pítani az egykori címzés né- lencsebe teszik, majd infranány betűjét: a csomagot V?,ros ^Sarakkal átvilágítegy „.. hely "-Ível végződő í™' a lencse azt tanúsítja, faluban vagy városban ad- ^ a cslnos lany tíz évvel ták fel: a címzett pedte wSfiatalítaUa magát, vagyis olyan nevű pesti utcában la- ?z ,I9-2"es évszámot líri2-re kik, amelynek utolsó három '^„j8: t betűje VÁR és hátulról az Mmdebbo1 látnivaló, hogy ötödik betűje U A házszám a nyomozó" munka ma már a jelekből feltehetően 4-gyel Ef? annyira a Sherlocs. „ végződik. A címzett szemé- SwT^V' Iagikán- sokkal inszierre volt szükség — mond- lyéról annyit derítettek ki „f a technika vívmányain ta Ladvánszky Károly ezre- hogy keresztneve két utolsó p " des, a Belügyminisztérium betűje KA. A nyomozók Kőszeg" F közlekedési csoportfőnöke A spektrofotometria. a kromatográfia, a mikroszkópia és a mikroolvadásmérő, a színes fényképezés és a fajsúlytnérés együttes alkalmaVASÁRNAP, 1968. MÁJUS 12. DÉL-MAGYARORSZÁG \