Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

Szeged bolygói 10. Ba/ástya Üzemi szarka Egy hajdani vöröskatona bandukolt a kövesúton. Éh­ség kínozta, meg-megrogy­gyant már a lába, fogytán volt reménye is. Akkor már leverték a Tanácsköztársa­sagot. Bekopogott a plébá­niára, becsületes embernek hitte a papot. Munkát ka­pott, kenyeret, kifesthette a templomot. Aztán Szegednek tartott A lóhátas rendőrök akkor értek hozzá. Téglával, kövekkel rakták meg batyu­ját futhatott a lovak előtt Nem messzire jutott Lero­gyott a balástyai határban, verték, letaposták, agyonlőt­ték, földbe dugták. Később onnan is kiásták. Aranyfoga volt egy ember kiszedte csí­pőfogóval. Így fizette meg a plébános úr a munkát Vörös Baláatya A Tanácsköztársaság ide­jén fontos szerepet játszott Itt húzódott a Vörös Had­sereg arcvonala. Az iskolák­ba beköltöztek a vöröskato­nák, vörösőrök. Utolsó köz­igazgatási hely volt, szemben a francia megszállókkal. A faluban székelt a menekülő Szeged külváros munkásta­nácsa. Kapcsolatot tartott a péstl népbiztosságokkal, Szántó Béla helyettes nép­biztos utasítására a Szege­den található fegyvereket megmentették a Vörös Had­sereg számára. Vagonokba rakták, s a katonaruhákkal együtt eljuttatták az akkori Szeged-Felsőtanyára. Ezer ember élt április derekától a szétszórt tanyavilágban, augusztus elsejéig, félve a francia megtorlástól, várva a jobb napokra. Hiába. A kisteleki direktórium ve­zetőjét, Fekete Józsefet út­ban Szatymaz felé ezen a tájon ölték meg, s most jel­telenül, elhagyott sírban fek­szenek a balástyai temető­ben. A Tanácsköztársaság Idején Belovárl József. Czl­bula Antal, Kálmán Béla, Fapdi József, Tóth János, Horváth Zsikó János és Ifj. Kürthy Elek Irányították a falut, voltak tagjai a direk­tóriumnak. Jészavú tanítók Egy dokumentum a dr. Dobai főispán által kiadott jegyzőkönyvből: „Kálmán VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK, KÖZÜLETEK ÉS MAGÁNOSOK részére vasár- és ün­nepnaookra nagyobb volumenű érumozgatáa esetén kedvezményt nyújt A 10. SZ. AKÖV S. 180 071 Béla a budapesti proletár­diktatúra vezetőségének bi­zalmi embere volt, mint ilyen, a szovjet kormány tanügyi referenseként mű­ködött, ettől nyert teljhata­lommal rendelkezett. Az is­kolában a nevelésnek és ta­nításnak kommunista szel­lemben való átalakítását és érvényesítését követelte, el­rendelte a kommunista him­nusz tanítását, szoros nexus­ban volt a budapesti népbiz­tosságokkal. A vörös uralom bukása után a csendőrség nevezettet letartóztatta és vizsgálati fogságba helyezte". Az ellenforradalom 18 ta­nítót büntetett meg, felfüg­gesztettek, fegyelmi úton el­távolítottak a faluból, vagy börtönbe zártak. Ennél szebb és több bizonyíték nem is lehetne; jószavú tanítók, igaz emberek voltak. Homoki konjunktúra A mai Balástya: 19 ezer 106 hold közigazgatási terü­let, 5295 lakos, 1450 tanya, s 800 ház a belterületen. Autó­ból 230, nagymotorból 185, televízióból 160 darabot tar­tanak, s 12 millió forintot raktak a takarékba, nem szá­mítva, amit Kiskunfélegyhá­zától Szegedig, Budapestig helyeztek el takarékköny­vekbe. Több az autó, mint a televízió. Évenként 20—25 ház épül. Altalános kép: 16 utca, 2 emeletes épület, ta­nácsháza, templom, összesen 11 iskola, gyógyszertár, kul­túrház, 3 orvosi-fogorvosi rendelő, óvoda, mozi, tűzol­tószertár, presszó, vendéglő, három kocsma, hat bolt. két felvásárlótelep, egészségház, 46 kisiparos, egy TÜZÉP-te­lep és egy emléktábla. Négy szövetkezet gazdálkodik a területen, a Móra Ferenc és a Felsőgajgonya Tsz erősö­dött meg leginkább. Sajátos, ellentmondásokkal teli, gazdag, az átlagtól na­gyon elütő, az ország legta­nyásabb községe. A sivár homok, a messzi egyedüli ta­nyák. a hajdani reménytelen próbálkozások Individualis­tákká tették a gazdakat. s máig sem tudták ezt. a gú­nyát lelökni magukról. Nem is akarják. Most konjunktú­ra jár a homokon, ősziba­rack. alma, földieper, szőlő, megterem Itt minden, divat a fólia, a csőkutas öntözés. Persze a homok minden­kinek terem, fizet Az ügyes­kedők megszedhetik magu­kat A szegényebbeknek is kijár a 6—8 forintos órabér, pár liter bor, vigasztalónak. Vagy amit a szövetkezetben Gázöngyújtó töltését, javítását rállalom. Györfl. Batthyá­ny u. a. Április 4. útja tarok. miit , t , t i i i * r hó 14-én J« érától T7V töró ter 4. (Kálvária ter) itzám alatt helyszíni árusítást tartunk. Eladásra kerülnek: aszta­lok. szekrények, székek, kárpitozott bútorok, ajtó­lapok. ablakok, kályhák. Bizományi Áruház Vállalat Szeged g. 179 965 A sportiskola tagfelvételt tart Jedentkesnl lehet május 51-1*: Atlétikai szakosztályba 19S4. 1966. 1966, 1957. 1868. évben ezü­letétt fiúknak és leányoknak a Tisi|i-partt Gimnáziumban kedden és csütörtökön du. S órakor a sportiskola edzőjénél. Kajak-kenu szakosztályba 1956, 1957. 1958. évben született fi­úknak az újszegedi versenyuszodában kedden éa csütör­tökön du. fél 3-kor a sportiskola edzőjénél. Torna szakosztályba 1950. 1959. évben snületett leányoknak a Ságvári fyafc. ált. Iskola tornatermében (Árpád térj ked­den és pénteken du. fél 6—fél 8-tg a sportiskola edzőjénél. Bővebb felvilágosítást az edzők adnak. DK. 385 keresnek. Balástyai mércével 450—500 család, akinek nem megy olyan fényesen. HétvégI kirándulások Egy mondás; ha Félegyhá­zán fúj a szél, a felsotanyai homoktól Rókuson törülget­hetik a szemüket. Ma már nem. Aranybánya. Szakérte­lemmel, sok-sok munkával teremtik elő a forintokat Az asszonyok felelőssége talán nagyobb. Száznál többen vezetnek autót, gondozzák a háztájit, a kertet permetez­nek, metszenek, ha kell, el­látják a jószágállományt, vi­szik az árut Pestre, Békés­be, Tatabányára, Miskolcra, s még anyák is. Törődnek a gyerekekkel. A pénz nem számít Van olyan diák, aki Volgával jár be Szegedre naponta. Az Iskola rendez kirándulást, ország­járást sokan beültetik cse­metéjüket az autóba, s a tetthelyre viszik. Külön a többiektől. A tehetősség. a | vagyon föllelhető, kimutat­ható az iskolás gyerekek ma­gatartásában, viselkedésé­ben is. Nem lopott autók ezek. Megdolgoztak értük. Főleg talán az öregek, akik vala­hogyan kiszorulnak belőlük. Vezetni nem tudnak, a fia­talok meg nem az ő igé­nyük, kívánságuk kielégíté­sére törekazenek, nem gyógy­fürdőket, színházakat keres­nek fel, hanem inkább sztrip­tíz bárokat, mulatókat, a messzi és kies tengerparto­kat, egy-egy izgalmasabb futballmérkőzést. Szombaton és vasárnap szinte kihal a falu, víkendeznek a parasz­tok. A faluban ma a mérce az autó. Valamikor a fényes hintó, most a személykocsi. Nem sokat törődnek a köz­élettel, a van, a pénz töb­bet számít Volgás Csánylék Nekik volt először Volgá­juk. Feltörekvők, az Egyet­értés Tsz tagja a gazda. Jól beállott gyümölcsös a ha­talmas tanya mellett, csőku­tas öntözés. Az asszony két éve vezet kocsit — Nem nyolc órát dolgo­zunk mi. Jöjjenek, nézzék meg a lábaimat, kezeimet! Nincs kifestve pirosra, s nem mehetünk mindig szórakozni. Óvatosan válaszolgat Szé­gyelli, takargatja a gazdag­ságot Panaszkodik az időjá­rásra, mert ha jó a termés az a baj, sok van belőle és olcsó az ára, ha meg kevés terem, mit tudnak árulni ab­ból. Odébb két napszámos dolgozik. — Jóslta, csináld, amit mondtam! — Levágom még ezt a ke­veset — mutatja az ember. — Ereggy a tanyához, csi­náld, amit mondtam — pa­rancsolja hangosabban az asszony. A Jóska meg elmegy. Csá­nyiéknak jó termésük lehet az idén. Egy cseppet se fél­tem őket Sz. l. l Zsoldos Sándor rajza Alkohol a kórházakban A párizsi kór­házak étkezési időben ugyanúgy szolgálnak borral a betegeknek, mint egy szálloda a vendégeinek. Egyik jelentés el­mondotta, hogy egyedül a szeszes italok felemésztik a párizsi városi tanács közegész­ségügyi osztálya orvosi ellátásra fordított kiadásai­nak 40,6 százalé­kát A párizsi adófizetőknek egyedül az orvosi kezelésben része­sülők alkoholfo­gyasztása annyiba kerül, hogy az elegendő lenne évente egy új egyetemi egész­ségügyi központ felépítéséhez. Egyik kórház­ban a férfiak 47.7, a nők 15 százalé­ka alkoholista. Nem bánják e Bánomkert sort ? Ha egy vendég, aki a szabadtéri játékokra vasút­tal érkezik, betévedne a Bánomkert sorra, a Nagy­állomás mellett, azt hihet­né, falura jött. A Sárkány-szálloda mö­gött meghúzódó tekepálya előtt térdigérő gyom zöl­dell vígan, a járda tele papírhulladékkal, szemét­tel. A kocsiút nem út ko­csik számára, mert tengely­törően egyenetlen, hepe­hupás, gondozatlan. Egy darabkáján valami rejté­lyes forrásból víz bugyog, és vékony erekben csörge­dezik a csatornarács felé. Csőtörés lehet, de senki nem jelentette a tanács­nak. A töltés mentén álldo­gáló, gyönyörű, szálegye­nes nyárfák zöldje von­zott az utcába várakozás közben. Előfordulhat ez egyszer mással is, idegen­nel ls. Talán még le i6 fényképezik majd az ut­cát. Akkor lesz csak Bánom­kert sori Cs. M. Wrift Imre Mvétdi Címképünkön: J&rőrhaJS a Tiszán A Tiszán ls van országha­tár. A folyó hátán szabályos útiokmányokkal ugyanúgy lehet Jugoszláviába menni és onnan ide érkezni, akár vasúton vagy közúton. A Ti­szának víziútként Szegedet tekintve — sajnos — nincs jelentős szerepe. Azért kis számmal uszályok jönnek és mennek. Egyre több viszont azoknak a turistáknak a száma, akik motorcsónakkal haladnak át a tiszai ország­határon. A határőrség tiszai forga­lomellenőrzési pontján — bázisa Szegeden, a hajóállo­más mellett van — Péter Imre főtörzsőrmester közli: — Tavaly a tiszai ország­határt 1393 motor csónakos turista lépte át. Többségük ide érkező jugoszláv állam­polgár volt. Idén a turizmus a jó idő eljöttével már meg­indult, és a folyami határon eddig közel 200-an érkeztek, távoztak. Kifutunk a gyors járőrha­jóval. A határon vagyunk. A folvó partján kikötött ro­hamcsónak mellett 6r áll. A Tisza gátján és árterén ls járőr pásztáz. Jugoszláviából és hazánkból kölcsönösen jelzik, ha a határvízen hajó, vagy csónak akar átkelni. A szabályos útiokmányokkal érkezőket kedvesen fogadják, s a szegedi forgalomeílenőr­zési ponton is egy-kettőre kész az okmányok kezelése. A határ közelében mozgó hajókról, csónakokról is jól tudnak a forgalomellenőrzési ponton éppúgy, mint a folyó­menti őrsökön. A technikai eszközök azonnali összekötte­tés biztosítanak. — Vajon a vízi határon előfordul-e szökési kísérlet? — Ritkán — feleli a ha­tárőrség kerületi parancs­nokságától Gazsó Béla alez­redes. — Akkor is inkább télen és éjszaka, a jégen próbálkoznak. Kivétel azért fehér hollóként akad. Erről a kivételről beszél a Hajdú Károly parancsnoksá­ga alatt álló tiszaszigeti őrs századosa, Bellovai Illés. Feleleveníti, hogy ml is tör­/Vagy teljesítmény! Gazdaságos üzemeltetés! sokoldalüsAg? felemelt garanciaidő! a külföldön nagysikert aratott DUTRA D1K—B90LE-S traktor kiutalás nélkül megrendelhető a megyei AGROKER Vállalatok­nál! Felvilágosítást nyújt a VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR GÉPÉRTÉKESÍTÉSI OSZTÁLYA, Budapest XIV„ Népstadion út 61. Telefon: 298-596, 297-429. tént azon a csillagtalan nyári éjszakán. A figyelőállásból a járfir a vízen gyorsan úszó sötét pon­tot vett észre. Fatörzs-e vagy elszabadult csónak? A sö­tét foltot viszi a folyó, a ka­nyarjában közelebb hozza a parthoz, Hogy ml lehet, nem lehet tudni. A járőr azért kiált: Állj! Csend és sötét­ség. Várni nem lehet, mert a sodrás viszi a „valamit": Már a folyó közepe táján. A figyelmeztetés után mán lőhetnék az árnyat De bi­zonyosság kell. Működésbe lépnek hát a fényszórók. A túlsó parton a röszkei őr* járőre is akcióban. A fénycsóvában látszik, hogy a motorcsónak aljában emberek lapulnak. Megállás­ra és megadásra szólító pa­rancsok. Semmit nem hasz­nál. Figyelmeztető sorozat a levegőbe. Tovább lapulnak az úszó csónakban. Újabb tűzparancs. De nem a csó­nak törzsére, hanem a há­tuljára, ahol nem lapul em­ber. Találatok. A szökni aka­rók belátják, hogy nincs me­nekvés. Aztán az őrsön vall a két budapesti fiatalember. A csónakot Szegeden lopták, mert azt hitték, hogy a sötét éjszakán „átúszhatnak" a ha­táron. Miért akartak szökni? Egyikük, a fiatalkorú — ott­honról búcsú nélkül távozva — egyszerűen „csak" Jóska barátjával tartott. Jóska azért akart „meglépni", mert szíilei korainak tartották a nősülését. Nyugaton „karri­ert" akart csinálni. Karrier. Próbálta ezt Ti­szaszigetről ls nyugaton — meséli Kiss András, a köz­ségi tanács vb. elnöke — Molnár János. Évekét töltött kint, aztán szegényen, szinte egyszál gúnyában hazajött. Itt aztán karriert csinált. Traktoros a Búzakalász Tsz­ben, és havonként 3—4 ezer forint között keres. Jól, szé­nen él családiával, munká­iát megbecsülik. A saját bő­rén tapasztalta, hogy jobb, emberségesebb itthon, mert, haza csak egy van. Morva? Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents