Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

Apró Antal Moszkvában Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szom­baton délután Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 34. ülésén. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. (MTI) Bőség­szaru a BNV-n Szombaton befejezték a BNV élelmiszeripari pavi­lonja régi szárnyának beren­dezését A leendő vásárlátogatók a múlt évinél Névjegyünk Jugoszláviában Szombaton a 35. nemzet- ható újdonsága a ltismozi­közi mezőgazdasági vásár terem, ahol színes magyar kiállítására Újvidékre érke- filmeket vetítenek. Látható zett Tito jugoszláv elnök és e filmeken Csongrád me­felesége. A vendégek 10 óra- gye, Szeged több nevezetes­kor érkeztek a vásár főbe- sége is. járatához, majd Grósz Lász­lónak, a vásár vezérigazga­A vásár első óráiban lát­ható volt hogy itt a vevő ES^J^^JíE uralkodik a pavilonok e'rde­Tito elnök vágta át a vásár bejáratánál kifeszített vörös jében, a szabadtéri bemuta­tókon, a versengő áruk ren­szalagot Pontban 12 órakor etanol ^mi? s ^ d^ms^ nivilon t csak.a vasár zárása után METRIMPEX Külkereske­4-Orttv\ ÁlrolF delmi Vállalat képviselői fo­gadták. termékek. A vásáron levő magyar c . _ , szakemberek joggal bíznak Szerénv, de tetszetős „cso- • — „ . . . o abban- b°gy a nagyszabasu mezőgazdasagi felvonulás eredményességét nemcsak közönségsiker, hanem szá­. s-s*zszLfissr* 8 magolású" anyag képviseli a magyar mezőgazdaságot és a magyar mezőgazdasági gép­gyártást az idei vásáron. élelmiszer-kiállítást tekint­hetnek meg. A kétszeresére bővített modern, csupaüveg pavilonban, az 1200 négyzet­méternyi kiállítási terület impozánsabb végén még csemegeüzletet is építettek. A pavilonban 15 élelmi­szeripari vállalat másfél ezer cikke kap helyet Az ipar gyártmányai mellett megta­lálhatók az állami gazdasá­gok és a szövetkezetek ter­mékei is, amelyek számot­tevően járulnak hozzá a la­kosság választékosabb ellá­tásához. A mezőgazdasági termelés, a felvásárlás, az ipari és a mezőgazdasági fel­dolgozás és értékesítés szer­ves kapcsolatát fejezi ki az „A plusz T egyenlő E kép­let" — az agrokultúrát, a technikát és az élelmiszert, s egyben az exportot jelentő három betű —, amely sok­szor ismétlődik a bemuta­tón, nemegyszer árukból megformáltam Élelmiszeriparunk gazdag­ságát az árubemutató újsze­rű megoldásával is igyekez­nek szemléltetni, amennyi­ben a látogatók ötletesen ki­képzett „bőségszaruban" mintegy 40 tonnányi áru kö­zött járnak majd, megismer­hetik élelmiszeriparunk leg­újabb termékeit, korszerű a szegedi fűszerpaprika, kon­zerv, szalámi, található itt A nagyközönség számára sok magyar nemes bor, kü- délután 1 órakor nyitották lönböző termények és virá- meg a vásár kapuit. Az el­gok. sők között érkeztek a pavi­. Ionokba szegedi turisták is. Ez a névjegy szereny a Szeged környéki termelő­ugyan, de melto a magyar szövetkezetek csoportja a mezogazdasaghoz és ipar- CSÉB szervezésében látoga­hoz. Központi helyet kapott tott Újvidékre. Május 20-ig a magyar pavilonban az további 27 Csongrád megyei épülő kiskörei Tisza-vralep- csoport érkezését jelezték, cső makettje. A pavilon egyik érdeklődésre számít- Nagy Pál A pártvezetoseg gondja Porfelhőbe burkolózik a az árakat, az új lakások ter- Ehhez keli mielőbb nwzzá­József Attila sugárút vége. A heit közérthetőbben és szé- segíteni őket. igényük, ki­Tarjántelepen magasuló bér- lesebb körben meg kellene vánságuk természetes, ma­házak körül gépkocsik fúva- ismertetni az érintett lakos- gátol értetődik. A terület roznak, gépek dübörögnek— sággal. Ezek a kérdések ér- politikai munkájának sikere lárma is van bőven. Az egy- zékenyen érintik az embe- megköveteli, hogy a politi­két évvel ezelőtt még csen- reket. Nem jó a bizonyta- kai munkások tisztában le­des, tiszta családi házak lanság. gyenek az építkezés tervei­rendje egy idő óta felborult. — Sok az olyan nyugdíjas, vei, az építkezéssel járó in­akinek akár a mostanában, tézkedések sorrendjével, A ió STQ fiaczna akár később kisajátításra ke- minden, a lakosságot érintő " / rülő házacskája kevés pénzt várható változással. Kérték, Mécsem ez a bai Ahol ér" Tebát nem sokat fog h0gy készítsék el a tervezők naevsSsú érütkezésbe ke^ ^P™ érte- ugyanakkor ezer a városrész makettjét, amit nagy^basu epitlrezesbe kez- forinton alyl V{m a nyug_ a pórtheiylségben kiállitaná­keUemetlenséfiekre Is stand- d«a- Az ilyen nyugdíjas már nak. Indokolt a kérés. Tud­M eme ensegekie LS Szami most szeretné tudni> jut_e niuk kenene többek között a? tt takótóTtútóv^órészt neki olyan lakás- amely" azt is> hogy szintén lebon­az itt lakok, s tulnyomoreszt nek a bérét ki tudja fí_ tósra szánt pártházuk he­zetni? lyett hol, mikor, milyen he­Kérdések kérdések után. S lyiségekre számítsanak a la­a párthelyiségben taggyűlé- kosság számának növekedé­seket, pártnapokat, tanács- sével együtt növő párttagság házak tövébe szorult nárt tagi beszámolókat tartanak, befogadására. Szokásuk sze­P1± itt jönnek össze a népfront, rint tavasszal, nyáron utcai háborgás nélkül el is vise­lik. Türelemre inti a törzs­lakosságot a Petőfitelep II. számú pártszervezet vezető­sége, amely a készülő bér­helyiségben inspekciót a naponta tart tanácsért, fel­a nőtanács, a Vöröskereszt, beszélgetéseket szerveznek: világosításért folvamodókré- az ifíúsági "^rvezet tagjai, jó lenne, ha meg is mutat­^ágos^ért fol^modokré- m tertanak ismeretterjesztő hatnák hallgatóiknak, hoL szére. A jo szót, az okosszot eiőadásokat Nincs egyetlen mi lesz. az emberek megfogadják, tu­'társra** » & r* a - mert higgye el m!nden hogy ha itt megnő a lakos ság száma, több lesz az üz­let, az áru. Lesz óvoda, böl­csőde, miegymás. Ott van már a magasnyomású víz­csomagolási módszereit, esz- I lóknak. Nem ők tehetnek kérdések lennének az elsők ki, az itt élő emberek nin­is, az utolsók is. Ezek a leg- csenek ellene az újnak, a közelebbiek, a legsürgőseb- fejlődésnek, mégha most bek. S elveszik az időt, az porral, zajjal jár is az. De alkalmat még ennél is fon- ellene vannak az ésszerűt­vezeték, b^üTa k=h££ tosabb politikai, társadalmi lenségnek, a következetlen­zat. Javulnak a közlekedési aktuabtások megtárgyalása- ségnek^mindefele bizonyta lehetőségek is. A baj ott van, hogy a pártvezetőség tagjai mosta­nában egyre inkább csak ál­talános információkat tud­nak adni a hozzájuk fordu­tóL közeit. * A Szovjetunió ezúttal szakkiállítással jelentkezik a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron; a vegyipar és olajipar legújabb berendezéseit mu­tatják be. Ez a döntésük ta róla. Sőt, nekik a legna­gyobb gond a saját tájéko­zatlanságuk. Eiler Márton­nal, a pártszervezet titkárá­val és Újházi Szilveszter pártvezetőségi taggal beszél­getünk erről. Nyolcvan, ^ többnyire idős, nyugdíjas lálkozott a magyar partne- i part,tag él, m a környéken. lanságnak. Igaz. Hiszen csak azt kí­vánják ismerni, tudni, ami mindennapi életükkel össze­függ. Az emberek, a lakos­ság tájékoztatása pedig a párt politikai elveinek egyik De csak addig, amíg a párt- legfontosabb gyakorlati meg­szervezet vezetősége nem tud valósítása, kielégítő válaszokat adni. K. J. Az érdeklődés természetes rek kívánságával. — A pa­vilon bejáratánál a Barát­ság-távvezetékre emlékeztető csövet helyeztek el. Ugyan­csak a bejáratnál építették fel egy olajfúrótorony körül­belül 50-szeresen kicsinyített modelljét Változások a vámkezelésben Ez év január 1-én új vám- nem töltött és az útlevél mentesen behozott árut csak jogszabály lépett életbe, s szerint együtt utazó, család- akkor adhatja el, ha a vá­most az idegenforgalmi tagnak feltüntetett gyermek mot előzetesen ezután is idény kezdetén elsősorban nem kaphat vámkedvez- megfizette, az érdekli a közönséget, hogy ményt _ , , ,, .. . , az új rendelkezések milyen . . .„ . . Gyakran problémát jelent A mar említett 80 száza- az utas szamára annak meg­lékos vámtétel kivételével a állapítása, hogy külföldről vám továbbra is 40 százaié- behozott árainak belföldi kos. A vámot nem kell a forgalmi értéke a 4000 forin­határon azonnal megfizetni, tot meghaladja-e vagy sem. erre a vámhivatal 30 napos Ennek eldöntése a hatóság kamatmentes haladékot en- feladata. Az utas csak akikor az uta-mértékben érintik zási forgalmat. Dr. Terpitkó András, a vám- és pénzügyőrség orszá­gos parancsnoka elmondotta, hogy az új jogszabályok vámkezelésének rendiét vál- í vamot kőzetté az rolast, ha biztos abban, IZ^ltí f J3* utas szabadon értékesítheti, hogy áruinak toztatta meg, a mechanizmus követelményei szerint. A la­kosságot érintő kérdésekben a régi jogszabályok csupán egy-két rendelkezését módo­sította. S változások első­sorban az utasok érdekeit szolgálják. Mint ismeretes, az utas­forgalmi vámtarifa a be­hozható árukra mennyiségi keretet szab meg. Ha ennél többet hozott be valaki, a többletet még vámfizetés el­lenében sem tarthatta meg. A mennyiségi keretek to­vábbra sem változtak, az új jogszabály azonban lehetővé tette, hogy a meghatározott mennyiség kétszeresét hoz­hatják be az utasok egy­egy áruféléből. Az új ked­vezmény alapján a meg­határozott mennyiségen fe­lül behozott áru után 30 százalékos vámot kell fizetni. Az utasforgalomban be­hozható tárgyak értékkere­tében nincs változás. Az egyéni útlevéllel utazók sze­mélyenként továbbra is 3000, a társasutazásokban, csoportos útlevéllel részve­vők pedig 2000 forint értékű áru behozatalára jogosultak. Ebből az egyéni útlevéllel utazók 4000. a csoportos út­levéllel utazók pedig 1000 torint összértékű árut vám­mentesen hozhatnak be az i erszápba. A 16. életévét be ' _ együttes ér­A 4000, illetve 1000 forintos téke az előírt értékhatárt kedvezmény alapján vám- nem haladja meg. Régi szokás, hogy minden közérdekű kérdésben, egyéni bajban a pártszervezet ad el­igazítást. A bizalom, a köz­vetlenség átlagon felülivé emelte erretájt a pártélet, a pártmunka színvonalát Kérdés kérdést követ — De most már mi sem tudunk mit mondani. Műsza­kiak tartottak a párthelyi­ségben többször is előadást arról, mi, mikor, hogyan épül. Azóta sok minden megváltozott. Például beje­lentették két hónapja, hogy kezdik az ÁBC áruház ala­pozását. Nem kezdték. Vi­szont a napokban itt láttunk egy csoport hivatalos em­bert. vizsgálódásuk nyomán elterjedt a hír, hogy egye­lőre a sugárúton nyílik új üzlet. — Az eddigi kisajátítások befejezése után azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a régi házakat, kerteket 1970-ig nem bolygatják. Most me­gint sok a mendemonda, hogy előbb is lesznek kisa­játítások. . — A kisajátítások módját, A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szegedi ki­rendeltségének homokbányászai a kora tavasztól kezd\e dol­goznak a Maroson. A magas vízállás, amíg kedvezett, feljebb engedle. majdnem Makó alá. a kotróhajót. Ahogy apadt a víz, ngy szorultak Iclelé. Jelenleg Szegedtől 8—9 kilométerre ko­tornak és fúlnak a hajók az uszályokkal, hogy a Felső Tisza­parlon, az úgynevezett FOKA-lelepen kirakodják terhüket az eicxáior lapátjai. Idén 90 000 köbm éter homokot kell ki termelni a Marosból. és közömbösség L apunkban is elég gyakran ismétlődő rendőrségi hír a garázdaság, amelynek minősítése — a cselekmény súlyosságától és az elkövető addigi életvitelétől, maga­tartásától függően — szabálysértés vagy bűncselekmény. Mindkét alakzat tartalma azonban abban azonos, hogy közösségellenes, a társadalom szabályait semmibe vevő cse­lekmény, amely minden esetben megbotránkoztatja a tör­vénytisztelő embertársait becsülő állampolgárokat. A garázda eleve fel akarja borítani az utca vagy nyil­vános szórakozóhely rendjét, hogy „különleges" mivoltát fitogtassa, embert, társadalmi és egyéni javakat úgy rúg­hasson fel, mintha azok az ő szeszélyétől függnének. Az ilyen példák hosszú sorát lehetne idézni, és termeszetesen a következményt, a rendőrség büntető eljárását, illetve a bíróság által kiszabott megérdemelt ítéletet is. Száz garázdaság közül legalább 90 összefüggésben van az it­tassággal. A gátlástalan állapot a jelentéktelenekből ügyet csinál; elég egy barátságtalan tekintet a felindulásra, hogy a fenegyerek „elhajítsa" a kezét. S jön az „olthatatlan" szomj, amikor az ittassága miatt a szórakozóhelyről ki­tessékelt, ki nem szolgait legénykedő tettleg vagy szóval bántalmazza a felszolgálót, beleköt mindenkibe. A következő lépés viszont már „adott", hiszen a tár­sadalomnak oly becses „holt tárgyai'' — a sétányokon, tereken a padok, az utcákon a hulladékgyűjtő kosarak, a házak elé kitett KUKA-tartályok, nemrégen elültetett kisfái;, sok munkával létrehozott virágágyak — nem üt­nek vissza, ha azokon próbálják ki erejüket a garázdák. Rendszerint azok a nők sem tudnak visszaütni egyma­gukban, akik este munkából jövet egymaguk tartanak hazafelé. Az a fiatalasszony sem tudott szembeszállni a férjével, akit a ferj részeg fővel esernyővel ütött le az ut­cán és hajánál fogva húzott, mert nem tetszett neki az új frizurája. S ezt a jelenetet legalább nyolcvanan nézték végig nevetgélve, vagy sziszegve. Ezt azok mondták el tanúvallomásukban, akik ki mertek lépni a passzív szem­lélők közül, hogv megfékeznék a garázdát. Passzív szemlélők. . Hát igen. önkéntelenül, is idáig ér az ember, akit felháborít a közöny, az érdektelenség. De kerüljön csak hasonló helyzetbe egyenként ós külön­külön az a nyolcvan passzív szemlélő, aki fenti példánk­ban szerepelt, mennyire kiabálna es ostorozná a közöm­bösséget A nagyobb kellemetlenség pedig az, amikor a passzív szemlélődés úgy fordul visszájára, hogy fellázad a lelki­ismeret a gyávaság, a közömbösség, a nemtörődömség miatt. S ezt bizony csak be kell ismerni az önérzetnek. S túl az állampolgári kötelességen, a garázdával szemben határozottan fellepőt a törvény is védi. A Büntető Tor­vénykönyv ide vonatkozó paragrafusa szerint: ..Jogos vé­delemben az cselekszik, akinek a cselekménye a közér­dek vagy a saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett vagy azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges". Tehát mások személye, javai ellen intézett támadás elhárítása. A garázdáktól megtámadottak segítése, a közvagyon megóvása egyszers­mind jogos önvédelmet is biztosít a cselekvőknek. Szeged közrendjében, közbiztonságában nem minden­napos, de gyakran előforduló jelenség a garázdaság, amely annak arányában csökken, amilyen mértékben fellépünk a közösségellenes, a társadalom szabályait semmibe vevő „fenegverekek" ellen, akik nagyon is mes tudnak hu­nyászkodni, ha igazán emberükre találnak. f ndi Ferenc VASÁRNAP, 1968. MÁJUS 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents