Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

Az alkohol és a törvény Álba Regia Napok, 1968 Sokszor és sokat esik szó az alkoholistákról, különösen bírósági íteletekben. Sokszor az alkoholizmussal függ össze a megítélt gyermektartási díjak nem fizetése is. A megrontott családi életek hosszú sorát lehetne példákkal visszavezetni az alkoholizmusra, amely ellen küzdeni hatósági és társadalmi feladat. Mindkettő jogszabályhoz kötődik, amely szabályozza az alkoholisták gyógyításával kapcsolatos eljárást. Az előbbi az alkoholista önkéntes jelentkezésére, kérelmére tartalmaz intézkedéseket, az utóbbi a kötelező gondozás és elvonókezelés mikéntjéről rendelkezik. Egy vizsgálat tükörképe Vajon az egészségügyi szakigazgatási szervek államigazgatási eljárásaikban hogyan élnek törvény adta jogukkal, illetve biztosítják-e a törvényes lehetőségeket mindazoknak, akik alkoholizmusukkal hozzájuk kerülnek? Szegedre, a szegedi járásra és Csongrád megyére kiterjedő széles körű vizsgálatával erre keresett valaszt a Csongrád megyei Főügyészség. Általános megállapítása, hogy a tanácsok egészségügyi osztályinak vezetői, főorvosai — kivéve a szegedi III. kerületi tanácsét — nem ismerik kellően és nem alkalmazzák gyakorlatukban az államigazgatási törvény rendelkezéseit az alkoholisták kezelésével kapcsolatban. A főorvosnak a megfelelő előzetes eljárások után államigazgatási jogkörükben határozottabban kellene rendelkezniük a kötelező alkoholelvonó kezelésre rendelésről, illetve a kúra eredményessége, vagy sikertelensége esetén annak megszüntetéséről. A rendelkezések nem kellő ismerete szüli ilyenformán a törvénysértő gyakorlatot, amellyel nem egy esetben találkozott vizsgálata során az ügyészség. A környezet 1966 októberéig két korábban hozott rendelet úgy intézkedett, hogy a kötelező gondozásba vételt orvosegészségügyi megfontolások, vizsgálatok előzzék meg. A jelenleg érvényes rendelkeKlsmőretfl tehergépkocsink részére garázst keresünk Szabó Ktsz. Szeged. Kölcsey u. 13. xS. 180 340 zés — az állampolgári jogokból és kötelezettségekből kiindulva — viszont azt tartja fontosnak: az egészségügyi államigazgatási szervek vezetői vizsgálják az alkoholisták környezetét, életét. Első lépésként államigazgatási jogkörben hozott határozattal kell a különböző társadalmi, hatósági kezdeményezésre az alkoholistát ilyennek nyilvánítani, illetve elrendelni az elvonókezelést. Az általános gyakorlat sajnos nem ez. Jogi tájékozatlanságból ered — állapitja meg az ügyészség vizsgálata —, hogy a törvénysértések visszavezethetők arra is: sem a Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztálya, sem a Szeged megyei jogú városi tanács vb egészségügyi osztálya e tekintetben nem élt eddig ellenőrző, irányító tevékenységével az alárendelt egészségügyi szakigazgatási szer\ éknél. A jogszabályi rendetlenség, valamint az elvonókúrák eredményessége elé tornyosuló tárgyi akadályok miatt e tekintetben bizonyos közömbösség ls tapasztalható a csoportvezető főorvosok munkájában. Példákkal is szólva: a szegedi I. kerületi tanács egészségügyi csoportján összekeverik az alkoholista kérelmére történt eljárást a hatósági kötelezésen alapulóval. A kettő pedig — erkölcsi hatásában is — alapvetően különbözik egymástól. Súlyos mulasztás, hogy a hónapokkal korábban érkezett ügyeket intézkedés nélkül tették irattárba. A szegedi II. kerületi tanács egészségügyi csoportja az alkoholizmus elleni küzdelmet kizárólag az állandó bizottság tevékenységére korlátozta. 1966. október 15-től a vizsgálat napjáig egyetlen államigazgatási határozatot sem hoztak kötelező elvonó kezelésre. Ha nincs ilyen ügyirat, nincs rászoruló sem? Ez aligha hihető. Az elvonó kezelésre önként jelentkezést is ki lehet játszani, és teszik ezt sokan, következmények nélkül. Azokról van itt sző, akiknek kötelező gondozásba vételét hatósági, társadalmi szerv vagy vállalata társadalmi bírósága kezdeményezte, önként jelentkezőként Szerepel, s két-három kezelés után ..lelép". Senki sem keresi. A kúra alól azok az alkoholisták is kiesnek, akik szervi betegségek miatt nem kezelhetők. Kijózanító szoba Lapunkban is többször sürgettük mór, hogy Szegeden is szükség van kijózanító helyiségre, sőt annak intézményesített jellegére. Ennek szükségességét az ügyészségi vizsgálat is megállapította. Egy 1966. évi törvényerejű rendelet azt tartalmazza, hogy ilyen helyiségről a tanácsok vb igazgatási osztályai gondoskodnak. Csak már gondoskodnának! Sajnos ez mindeddig anyagiakon múlott. Szeged és Csongrád megye számára a szentesi kórházat jelölték ki zárt intézeti alkoholelvonó kezelésre. Ez az intézet csak 15 ágyas, oda csak jogerős bírói ítélettel lehet „bejutni". Hivatalos adatok szólnak arról, hogy országos viszonylatban Csongrád megyében fordul elő a legtöbb olyan öngyilkosság, amelynek közvetett előidézője az alkoholizmus, önmagában ez is figyelmeztető, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemben vannak még nagyon is kiáltó fehér foltok. A Dunántúl kapuja, ha a fővárosból irányuló forgalmat tekintjük, de hídfő Budapest felé is a nyugati országrészből. A kettős tranzitra nagyon büszkék Székesfehérvárott. Az átutazó' nak éppoly maradandó emléket nyújtanak a középkori bazilika hatalmas romjai, barokkhangulatú kanyargós utcái, mint az alumíniumgyár tízemeletes munkásszállója. vagy a villamossái gi és televíziógyár új épü1 letei, ahonnan 8 és fél ezer I helyi lakos munkája nyomán a hazai rádiógyártás 96. százaléka, a tv-gyártás majdnem 70 százaléka kerül ki. A közel 70 ezres lélekszámú Fehérvár múltja kötelezi, jelene meghatározza, jövője biztosítja annak a nagyszabású, idén fél évtizedes kis-jubileumához érkező rendezvénysorozatnak létjogosultságát, amelyet az orL. F. 1 szág különféle tájaira szétHot vannak a nagykocsik 7 Március 24-én megváltozott a József Attila sugárúton közlekedő 4-es villamosvonal Széchenyi téri végállomása. A közlekedési vállalat előzetes tájékoztatója alapján lapunkban is megírtuk, hogy a végállomást azért tették át a Vörösmarty utcába, mert ezen a vonalon nagy utasforgalmú csúcsidőkben a kis befogadó képességű kocsik helyett nagyobb szerelvényekre van szükség. A nagyobb kocsikról viszont csak egyik oldalon lehet leszállni, s a felszállás is ezen az oldalon van. A Széchenyi téren lévő központi megállóbán ez a rendszer balesetveszélyt okozott volna, tehát a Fodortelepről utazóknak vállalniok kellett á kényelmetlenséget, hogy a Vörösmarty utcából a csatlakozó villamosokhoz 200 métert gyalogoljanak, illetve a legtöbbször szaladjanak. Vállalták az utasok, mert úgy gondolták, valóban lesznek nagyobb kocsik, s legalább nem kell hering módjára utazniok. Két hónapja mégis hiába várnak nagyobb befogadóképességű szerelvényekre. A II. kerületi tanács közlekedési állandó bizottsága e problémák megbeszélésre ült össze és meghívta a vállalat és a városi tanács illetékes osztályának képviselőit. Szóba került, ezen az is. hogy 1970 végére számítások szerint 10 ezerrel nő az ú'j telep. lajkQssiíga. A kerületnek ezen a részén nincs ipari üzem, tehát úgyszólván mindenki utazik naponta oda és vissza. A többség villamoson. Miért nem segítenek hát a mostani nehéz közlekedési helyezeten, akikre tartozik, s miért nem kezdenek már hozzá a 2—3 évet igénylő nagyobb munkálatokhoz is. hogy megoldódjanak a nagyonis közeli közlekedési gondok? A közlekedési vállalat a csúcsforgalmi időszakokban szükséges nagyobb szerelvények beállítására tett ígéretét azért nem teljesíti még. mert előbb meg kell hoszszabbítani a megálló szigeteket és a fodortelepi végállomást. Viszont ezekhez a munkákhoz már régen, még a belső végállomás áthelyezése éTőtt hozzáfoghattál; volna. Most azonban végleg nem lehet ezeket halasztgatni. Annakidején arra is ígéret hangzott el, hogy júliustól a 4-es vonalra helyezik a készülő új 240 személyes villamoskocsit, s még másik két nagy kocsit is kapnak a fodortelepiek. Az állandó bizottság ülésén ezt a dátumot augusztus l-re módosította a vállalat, anyagbeszerzési okokra hivatkozva. Így már ez az időpont is bizonytalan lehet, hiszen a hiányzó anyagokat ezután sem lesz könnyebb beszerezni. A későbbi. 1970-et érintő időpont még alaposabb intézkedéseket igénylő tervetről egyelőre csak variációs elképzelések vannak. Ezek között legreálisabbnak látszik a sugárúton két nyomtávú pálya megépítése. Ehhez .azonban- még nagyon , sok minden, többek között terv, pénz, s főleg elhatározás szükséges. K. J. küldött meghívók úgy jelölnek: Alba Regia Napok, 1968. május 5—május 26. Amikor a helyi városi tanács vb elnökhelyettesével, Gubics Istvánnal beszélgettem a rendezvények jellegének válogatási szempontjairól, elmondta: még 1963-ban hoszszas vita után határoztak úgy, hogy ne látványos színi- és filmelőadásokkal fémjelzett fesztivált, hanem tudományos konferenciákat, ülésszakokat hívjanak egybe. Így mindenekelőtt a történész ülésszak jelentősége dominál, hiszen Székesfehérvár a historikusok kincsesbányája. Az idei programban a legnevesebb szakemberek tartottak előadásokat a kései Árpád-korról, a pénzverésről, a királyság jelvényeiről, a középkori könyv- és zenekultúráról, melynek fejezetei lépten-nyomon kapcsolódnak a város történetéhez. Székesfehérvárott az utóbbi évtized legszembetűnőbb fejlődését produkálta az ipar. Ma több mint 80 termelő üzemének foglalkoztatottságát tekintve az ország ötödik ipari városa, tehát indokolt az iparfejlesztési problémák megvitatása is. Korábban már napirendre került, a jövőben tágabb teret kap a rádió- és tv-gyártás időszerű kérdéseinek konferenciája, valamint a „fehér arany", a bauxit, az alumínium felhasználása az építőiparban. „Fehérvár a kiállítások városa" — mondják errefelé, s az Alba Regia Napok egy-egy tudományos vagy művészeti rendezvényét gyakran kísérik kiállítások. Közülük kiemelkedik a nemrég elhunyt Bokros Birman Dezső szobrászművész kisplasztikáinak, portréalkotásainak összegyűjtött anyaga a Csók István Képtárban, illetve a város szülöttének, a Kossuthdíjas Bencze Lászlónak festményeiből rendezett tárlat az István Királyi Múzeumban. De a fehérvári fesztiválhónapról nem hiányoznak a művészeti rendezvények sem. A május 8—11 között lebonyolított második interdzsessz fesztiválon válogatott külföldi együttesek — Monty Sunchine's Jazz Band. a Mieczyslaw Kosz Trio, a szófiai Jazz Fokus 65, a Leningrádi Dixieland, a Kurt Edelhagen Jazz Big Band stb. — bemutatói melett lebonyolították a hazaiak dzsesszversenyét is, mely a tavalyihoz hasonlóan ismét Pege Aladár győzelmét hozta. A másik jelentős esemény a fehérvári és egyben a magyar színjátszás másfélszázados jubileumának ünneplése volt május 14-én amikor is délelőtt a Vörösmarty-színházban emlékeztek a fehérvári Pelikán-fogadóban „elszállásolt" magyar színjátszás hőskorára. Este a Budapesti Nemzeti Színház társulata mutatta be Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című drámáját. N. L A találkozó emléke Tegnap reggel üzemi rendezvényekkel folytatódott az I. országos ifjúsági textilipari konferencia és találkozó programja. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a Szegedi Textilművek, a Ruhagyár, a Rostkikészítő Vállalat, valamint a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár KlSZ-istái voltak a vendéglátók. Ezeket az üzemeket keresték fel az ország minden részéből ide érkezett textiles fiatalok csoportjai. Megismerkedtek az üzemek munkájával, életével, tanulmányozták a gyártási eljárásokat; egyszersmind megvitatták az ifjúsági szervezet akcióprogramjával, a KISZ tevékenységével kapcsolatos tapasztalataikat és teendőiket Tovább ismerkedtek a város nevezetességeivel is a találkozó résztvevői, akiket a kétnapos rendezvény emlékein-élményein kívül egy-egy szép ..Szeged" feliratú, a Dómot ábrázoló ajándékkendő is emlékeztet majd az itt töltött májusi napokra. autónyereménysorsolás Az Országos Takarékpénztár május 20-án, hétfőn Szombathelyen rendezi a gépkocsinyereménybetétkönyvek 28. sorsolását. A húzáson a január 31-ig váltott és április 30-án még érvényben volt betétkönyvek vesznek részt Az jelenleg 442 000 gépkocsi nyereménybetétkönyvben 2,3 milliárd forint betét van. A fővárosban 206 000, vidéken 236 000 betétkönyvet tartanak nyilván. Ezúttal 283 személygépkocsi, Moszkvics, Wartburg, Skoda, Trabant jut a szerencsés betétkönyvtulajdonosoknak. Tekintse meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron i az E'pítő Vegyi a nyago Unt Gyártó Vállalat legújabb építőipari, vegyészeti segédanyag és műanyag termékeit i H. L. 48 Könyvünnep előtt A május 25-től június 2ig tartó ünnepi könyvhétre Szegeden is készülődik az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Szeged központjában — a Széchenyi tér és a Klauzál tér közötti korzószakaszon — öt könyvsátrat szeretnének felütni a könyv ünnepi-e'. Közben egymás után érkeznek a fővárosi kiadóktól az újabb és újabb könyvszállítmányok. Az ünnepre kiadott kötetekből körülbelül négyezer darab jut Szegedre, ami jóllehet tekintélyes könyvtárat képvisel, ahhoz képest, hógy 60 újdonságból tevődik össze, nem tekinthető éppen soknak. Már előre megjósolhatjuk, hogy több ünnepi kiadványból szegényes lesz a „piac". A 60 mű közül különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a Szép versek 1967 és a Körkép 1968 kötet, továbbá a szovjet kisregényeket tartalmazó Alpesi ballada című könyv, melyeket a könyvhét idején 50 százalékos kedvezménnyel árusítanak. A könyvhét újdonsága lesz továbbá az egykötetes Kislexikon, a Művészeti lexikon IV., befejező kötete. Kádár János Hazafiság és internacionalizmus címmel megjelent beszédgyűjteménye. Lőrincze La.ios nyelvvédő könyve, a Nyelvőrségen. a Klasszikus német kisregények gyűjteménye, a Magvető Világkönyvtár 50. kötete, amely egyúttal a sorozat új formátumát is bemutatja — Kuznyecov Babij Jar című regénye. A politikai, társadalmi témájp könyvek közül kiemelkedik Auguste Cornu Marx és Engels című könyve és az a gyűjtemény, amely Marx születési évfordulójóra ugyancsak most jelent meg. ! A Könyvterjesztő Vállalat j a könyv ünnepén, május 26án vasárnap is nyitva tartja üzleteit, azon kívül az említetteknél több kedvezményt is nyújt. Egyebek között minden 50 forintot meghaladó könyvheti vásárláshoz ajándéksorsjegyet ad ráadásként, mellyel a vávárlók esélyesek a július 23-i sorsoláson a Skoda személygépkocsi, a különböző televízió készülékek, külföldi társasutazások, magnetofonok, lemezjátszók és 1000 —3000 forintos könyvutalványok elnyerésére. Egy 89 éves tolnai parasztember, aki cseléd volt, üjgazda, tsz-tag, majd tsznyugdíjas lett — még sohasem hallotta énekelni müvészfiát... Szíven üti az embert, amikor ilyet halL Tuskókkal birkózik, állatokat nevel az öreg Szabadi Mihály, akinek fia, Szabadi István 1945 óta egyfolytában a Szegedi Nemzeti Színház énekese. Kellemes, olaszos baritonjával annyi embernek - szerzett már örömet — csak éppen az édesapja nem látta nem hallotta még soha színpadon . . . Most Alfiót énekli június 1-én Szabadi István a Parasztbecsületben. És a bemutatón itt lesz Tolnából Szabadi Mihály ... Ritka pillanat egy művész életében. Neki való szerep — s ha azon az estén az édesapjának énekel. talán bizony élete legszebb, legnagyszerűbb művészi teljesítményét nyújtja. VASÁRNAP. 1968. MÁJUS 19. A DÉL-MAGYARORSZÁG