Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Magyarkoreai tárgyalások a Phenjan (MTI) A magyar—koreai múszaki-tudomanyos együttműködési bizottság Phenjanban megtartotta VII. ülését Az ülésen értékelték a múlt évi megállapodás végrehajtását. Barátságos légkörben megvitatták az 1968. évi műszakitudományos együttműködéssel kapcsolatos kérdéseiket, az idei együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvet. Jávor Ervin, a magyar— koreai műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, a Magyar Népköztársaság Tervhivatalának alelnöke és Ro The Szok, a koreaimagyar műszaki-tudományos együttműködési bizottság koreai tagozatának vezetője, az Állami Tervbizottság alelnöke írta alá. A magyar küldöttség ott tartózkodása alatt gyárakat, üzemeket és kulturális intézményeket látogatott meg. A vállalatok devizahitele A Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyminisztériummal és a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben szabályozta a devizahitelek nyújtását és igénybe vételét Ilyen hitelt a bankok devizában nyújtanak belföldi vállalatoknak és szövetkezeteknek, s azt kamataival együtt ugyancsak devizában kell visszafizetni. Devizahitel igényelhető exportüzletekre, továbbá úgynevezett lecseréléses áruüzletekre, amikor egymást helyettesítő áruk importjára és exportjára kerül sor. Beruházási devizahitelt is nyújtanak, mégpedig olyan gépek, műszer, berendezés, vagy licenc beszerzésére, amelynek devizaköltségei és kamatai az export tiszta devizabevételeiből két-három éven belül megtérülnek. A vállalatok kezdeményezhetik olyan áruk behozatalát, amelyek belföldi feldolgozás után exportra kerülnek, s ehhez devizahitelt igényelhetnek. Próba az üj öntödében Júliustól kétmiiszakos termelés — Egy évben 5 ezer tonna öntvény A Szegedi Vasöntöde több mint 50 millió forint értékű rekonstrukciója jelentős állomáshoz érkezett. Az építőmunkások teljesen befejezik munkájukat az újjáépített nagycsarnokban. Az öntöde új munkahelyein így megkezdődtek a nemrég felszerelt gépek próbái is. A bonyolult korszerűsítés — amelyet tízféle szakipar végez — a tervek szerint jól halad. Kiss Imre műszaki vezető arról tájékoztatott, hogy a jó együttműködés segítségével a második félév elejére befejeződik a nagy munka. Ennek érdekében az elmúlt napokban késedelem nélkül megkezdődött az NDK-ból vásárolt új homokmű és görgősoros formázó próbajáratása. Az elmúlt napokban már az új technológiával előkészített homokot használták az öntéshez. Az első tapasztalatok azt bizonyították, hogy az új technológia, az új berendezés megfelel a várakozásnak. A szegedi öntöde sokáig az ország egyik legelmaradottabb nehézipari üzemének számított. Az NDK-ból vásárolt gépekkel, a nemrég elkészült szociális berendezésekkel gyökeresen megváltozott a helyzet De ezzel sem fejeződik be az öntöde fejlődése, új, nagy teljesítményű légcserélő ventillátorokat szerelnek fel az üzemrészekben. Az új technológiával, saz új berendezésekkel a munkarend is megváltozik az Llebmann Béla felvétele Az nj homokmű az egyik legnehezebb fizikai munkát szüntette meg az öntödében. A porelszívásról itt is nagyméretű ventillátorok gondoskodnak öntödében: július 1-től két kétszereződik a szegedi vasműszakban folyik majd a öntöde termelése, s évente munka. Az előzetes számi- mintegy 5 ezer tonna önttások szerint csaknem meg- vényt készítenek majd. Nevelési konferencia Sajtótájékoztató a tudományegyetemen Két nap múlva, április 9én, kedden délelőtt nagy jelentőségű tanácskozás kezdődik a szegedi József Attila Tudományegyetemen: a Művelődésügyi Minisztérium által összehívott országos egyetemi nevelési konferencia. Az ország összes egyetemének, főiskolájának és minden egyéb felsőoktatási intézményének képviselői első ízben találkoznak ilyen nagyszabású nevelési értekezleten, hogy három napon át megvitassák az egyetemi munka bizonyos mértékig elhanyagolt területét, az ifjúság szocialista nevelésének jelenlegi helyzetét és legfontosabb tennivalóit. Ebből az alkalomból tegnap, szombat délelőtt a tudományegyetem rektori hivatalában dr. Ágoston György egyetemi tanár, a JATE Nevelési Bizottságának vezetője tájékoztatta az országos és a helyi sajtó képviselőit a tanácskozás jelentőségéről és munkarendjéről. A konferencia április 9én délelőtt fél 10 órakor kezdődik a tudományegyetem Ady téri épületének nagy előadójában. A tanácskoA forradalmi ifjúsági napok sikere Több mint kétmillió fiatal vett részt a forradalmi ifjúsági napok idei eseménysorozatán — vonták meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságánál a március 15 és április 4 közötti időszak gyorsmérlegét Elmondták: a tavaszi történelmi évfordulók méltó megünneplésére az ifjúkommunista közösségek mindenütt az országban gazdag programot állítottak össze. Az előkészületek során és legnemesebb nemzeti hagyományaink ápolásával egyidejűleg impozáns állásfoglalással. új tettekkel bizonyították, hogy nagy elődeik példáját kívánják követni. A fiatalok lerótták kegyeletüket az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztársaság és a hazánk felszabadításáért vívott harcok hősei előtt. Találkozók és más öszszejövetelek százaira hívták meg a magyar munkásmozgalom veteránjaik llazánk valamennyi városában és községében ünnepi taggyűléseken méltatták az első magyar proletárállam kikiáltásának jubileumát és ünnepelték meg a KISZ újjászervezésének évfordulóját. Azokat a fiatalokat, akik már tíz esztendeje tevékenykednek az ifjúsági szövetségben, emlékjelvénnyel, illetve oklevéllel tüntették ki. A felszabadulás évfordulója alkalmából 180 városban és községben rendezték meg a legifjabb KISZtagok fogadalomtételi ünnepségeit, amelyeken 35 000 diák, szakmunkástanuló stb. erősítette meg' társai és a felnőtt társadalom képviselői előtt, hogy méltó akar lenni a megtisztelő ifjúkommunista címre. Az előzetes adatok tanúsága szerint kevés híján 50 ezer különféle rendezvény zajlott le március 15 és április 4 közölt a forradalmi ifjúsági napok programjában hazánkban. Ebben az időszakban újult meg a KISZ ..Vádoljuk az imperializmust!"" akciója, amelynek résztvevői újabb vállalásokkal adtak bizonyságot szolidaritásukról, proletár internacionalizmusukról. A fiatalok adományaiból már eddig is sok száz tranzisztoros rádió ára gyűlt össze a szabadsagukért és függetlenségükért harcoló vietnami hazafiak megsegítésére a KISZ csekkszámla j á n. A forradalmi ifjúsági napok időszakában bonyolították le a IX. Világifjúsági Találkozó alkalmából meghirdetett Ki mit tud? vetélkedő járási, városi, illetve megyei döntőit. A különböző művészeti ágak művelői közül több mint 50 000-ren neveztek be a versengésre. A zsűri 500 szólistát és együttest talált alkalmasnak arra, hogy április 6 és 10 között Budapesten részt vegyen az országos selejtezőn. zást dr. Kahulits László, a Művelődésügyi Minisztérium főosztály-vezetője nyitja meg, majd dr. Márta Ferenc, a szegedi tudományegyetem rektora tart bevezető előadást A nevelőmunka helyzete és fejlesztésének feladatai a felsőoktatási intézményekben címmel. Az előadást egész napos plenáris vita követi, amelyén a 250 résztvevő a bevezetőn kívül megvitatja azt a nagy terjedelmű dokumentumot, amelyet a vita céljaira az Országos Egyetemi Nevelési Munkaközösség dolgozott ki. Ennek elkészítésében jelentős szerepet kapott a szegedi tudományegyetem és a budapesti műszaki egyetem. Másnap, szerdán szekcióüléseken folytatódik a vita. A hat szekció tanácskozásán a bevezető előadásokat a JATE oktatói tartják. A vita összefoglalására a csütörtök délelőtti plenáris ülésen kerül sor. Konjunktúra„kócerájok" dvözölni kell a talpraesett vezetők kezdeményezését, IJ amellyel a mezőgazdasági munka szczonjellegének csökkentésére törekszenek. Hasznos ez a közösségnek is és a népgazdaságnak is. Szeged és a járás tsz-einek több mint 320 különféle segédüzemében az emberek ezrei jutottak jó keresethez. Gyártanak ma már a tsz-ekben az apró elektromos tömegcikkektől a nehéz réti boronáig, az irodaszerekig és a vasbeton födémtálcáig szinte mindent. Egyik-másik termelőszövetkezeti segédüzemben nagynevű iparvállalatok is felismerték a partnert. Szívesen adnak megrendelést olyan cikkekre, amelyeknek gyártása a házukon belül nem kifizetődő. Jó dolog például az is, hogy több Szeged környéki tsz-ben ismét elővették a mezei égetett téglagyártás mármár feledésbe merült módszerét. Gazdasági épületek, lakások százai készülnek ezekből a téglákból. Tulajdonképpen ennyivel több jut az állami készletekből az új gyárak és a városi lakások építéséhez. Akkor hát mi itt a hiba? Az is, hogy tendenciáit tekintve a tsz-ek segédüzemi tevékenysége mostanára túlzott mértékben eltolódott az olyan ipari munkákra, melyeknek semmi közük sincs a mezőgazdasági termeléshez. Pedig elsősorban olyan segédüzemekre volna szükség, melyek tevékenységükben közvetlenül kapcsolódnak a mezőgazdasághoz. Például nincsenek nyáron eladhatatlan, de télen keresett gyümölcsök, zöldségfélék tartósításával foglalkozó segédüzemek. A konzervgyárban az ipari paradicsom átvétele gyakorlatilag mostanában is csak néhány hétre korlátozódik. Amikor „fullad" a gyár a paradicsomban, ütemezi az áru érkezését Mi mást tehetne? Az érett termés azonban nem várja meg, hogy napok, hetek múltán rákerüljön a sor. A termés sok tonnái rothadnak el emiatt évente a földeken. Pedig megfelelő segédüzemben olcsó, jó minőségű ivólevet készíthetnének belőle. Még számos lehetőség kínálkozik, mely gazdaságosabbá tenné magát a mezőgazdasági termelést is. Ilyen segédüzemek azonban általában még nincsenek. Olyanok viszont már vannak, melyek lakatosipari termékeket gyártanak exportra is. Ezek a falun élő parasztembereknek, fiataloknak jóformán semmi munkát nem adnak. Az esetek többségében arról van szó, hogy ügyeskedő városiak úgy érezték: most jött el az ö idejük. Magukkal hozzák üzemi tapasztalataikat, üzleti kapcsolataikat, baráti körüket, s a nyereség tekintélyes százalékáért vállalkoznak valamilyen ipari áru gyártásának megszervezésére. Tömegesen viszik magukkal volt üzemük szakmunkásait is. Az egyik ilyen „jó szervező", aki m os tanába r termelőszövetkezeti tervező részleget alakított, öt hét alatt 20 ezer forintot keresett. Egy másik tsz-üaember. néhány ügyes vállalkozó bizonyos banándugók gyártását szervezte meg. Havi keresetük hosszab ideje 10—12 ezer forint Olyan példánk is van. ahol évente a sokmilliós forgalmat lebonyolító segédüzem állami iparból kilépett vezetője a bevétel 17 százalékat knpja Most — ami a jövedelmét illeti — egykori vezérigazgatóján is túltesz, jóllehet munkahelyén nagyon is közepes képességű szakembernek számított. Kétségtelen, ezekben az üzemecskékben a volt nagyipari munkások is általában jobban keresnek, mint korábbi munkahelyükön. Miből telik? Abból, hogy bár többnyire állami anyagból dolgoznak — kézen-közön megszerzik —, állami közterheket alig. vagy egyáltalán nem viselnek. Nem képeznek vállalatfejlesztési, amortizációs, kulturális, szociális stb alapokat, melyekkel a nagyüzemekben jóelőre szigorú tervek alapján számolni kell. A tsz-ek égisze alatt az adózás ls nagyon méltányos. Természetesen a búsás jövedelemből a közösnek is juttatnak valamicskét, másként nem adná a nevét a vállalkozáshoz, és a helyet. Egy-egy gyengébb gazdaságban viszont párszázezer forint is sokat nyom a mérlegben az esztendő végén. Érdemes lenne ezeket a nagy Pzetéseket is egyszer közelebbről szemügyre venni. Miből telik sokszor egészen rövid idő alatt drága gépkocsira, s ugyancsak nem olcsó utazgatásokra? Ugyanakkor néha még azt a gumicsizmát, is a tsz-siel vásároltatják meg. amelyet a munkahelyen viselnek. I

smételten hangsúlyozzuk: nincs, nem is lehet kifogás a tisztességes falusi ipari vállalkozások ellen, azonban mindenképpen azokat a vállalkozásokat kell előnyben részesíteni, melyek a helybeli lakosságnak adnak munkát, s a nyersanyagot is maguk, vagy más tszek állítják elő. így a nyereségvadászok sem találnának talajra. Az apró „konjuktúra-kócerájok" és „vezérigazgatóik" rontják falun a politikai légkört is. Igazuk van azoknak a gazdáknak, akik szóvá teszik: egész esztendei mezei munkájukért sem kapnak annyit, mint amennyit egyikmásik ügyeskedő egyetlen hónap alatt zsebrevág. Ekkora különbség azért meg sincs a becsületesen végzett földművesmunka és a nagyobbrészt utazó, beszerző ügynökök munkája között. CSÉPI JÓZSEF Pártküldöttségünk hazautazott Látogatásának be.fejeztével szombaton hazautazott az MSZMP küldöttsége, amely Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a LEMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban, és tárgyalásokat folytatott a LEMP Központi Bizottságában. valamint a Kül- és Belkereskedelmi Minisztériumban, Magyar-belga vegyesbizottsági tárgyalások A Magyar Népköztársaság és a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unió közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás végrehajtásáról e héten Budapesten vegyesbizottsági tárgyalások folytak. A tárgyalások eredmenyeként aláírt jegyzőkönyv meghatározza azokat az ipari területeket, amelyeken mindkét fél kívánatosnak tartja az együttműködés fejlesztését. (MTI) VASÁRNAP. 1968. ÁPRILIS 7. DEL-MAGYARORSZÁG . 3