Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

Szeged bolygói s. réPé i;. mely az ősi föld zsellére csak és várja az időt, amikor saját portáján úr leszen, mikor az élet neki is terem. Isy vallott Juhász Gyula. Mert a Tisza-parti csendes Tápét, az örökös szegénység kisembereit ő is szerette. So­kan megfordultak erre, s megörökítették, hírnévvel ajándékozták a vidéket. Oreg nótafák A nagy árvízről, amely Tá­pét is elpusztította, Mikszáth Kálmán szemtanúként írt, Ady Endre Pusztaszeren cí­mű cikkében emlékezik meg a falubeliekről. Kodály Zol­tán első népdalgyűjtő útján ellátogatott ide, meglehet Bartók Béla is, aki Nyilasy Sándor tápéi festőművész társaságában nyaralt és gyűjtött a tájon. Ezt a vilá­got örökíti meg Szőri József és Heller Ödön művészete is. Móra Ferenc, Tömörkény István sokat járt Tápén, s írt róla, Móricz Zsigmond pedig 1940 júniusában for­dult itt meg. A tragikus sor­sú Radnóti Miklós Tápé, öreg este című versében em­lékezik. A föld pedig kőkorszak­beli, bronzkori leletekkel vallott. E táj az Arpád-kor legelején királyi birtok volt, s az értékes halászóhelyet Álmos herceg ajándékozta a dömösi prépostságnak. Két foglalkozás: a halászat, a halsózás, valamint a gyé­kényszövés már a történe­lem előtti időkben virágzott a Tisza és Maros szögében. Mostanára két öreg halászt: Lele Antalt és Cs. Nagy Ist­vánt tartja el a víz. A gyé­kényszövés viszont virul. A nóták, a balladák, a szó­lások könnyen megszülettek, s ma is éinek. öreg nótafák ápolják, mint Biacsi Mihály, jóhírű műkedvelő együttesek, citerások, táncosok, éneke­sek. Ilyeneket dalolnak, ci­teráznak: összefolyik a Kis­maros a Tiszával, Kistápai lány, A tápai bírónak, a Tápal malomban, Még azt mondják Kistápéba stb. Ilye­neket mondanak: Szeged csak öccse Tápénak, Szeged csak azért híres, mert Tá­néval határos, Szeged tán kicsinyít magát, hát ide­'•satojják megint Tápéhoz, "zcval, nagyokat mondanak. ~>edig a falut jóformán Sze­ged tartja el. Hűséges falusiak Sohasem vándoroltak el. ""usztított a víz, leégett a ádas, tatárok, törökök sa­zargatták, pereskedtek ér­\ adományozgatták, a falu­cliek kitartottak. A kenyé­írt is, a gyékényért a víz lentén jártak eL A lányok legenhez ritkán mentek Vjhez. A földekből élt a íkosság 90 százaléka; kesér­zésén, de megélt Most vi­zont csupán 38 százalék él földművelésből. Tanácsháza, templom, hét iskola, több mint 600 tanu­lóval, kultúrház, takarékszö­vetkezet, posta, óvoda, tűzol­tószertár, hat vegyesbolt, cukrászda, két szakbolt, há­rom vendéglő, halászcsárda, gyógyszertár, két orvosi ren­delő, egy tsz, azután házi­ipari szövetkezet, földmű­vesszövetkezet, egészségügyi tanácsadó, felszabadulási emlékmű, hajóállomás, a MAHART tápéi telepe, a vízügyi igazgatóság és a sü­tőipari vállalat telepe tarto­zik az általános képhez. A 8 ezer 12 hold közigazgatási területen 5 ezer 200 lakoséi. A faluban 1250 lakóházat, ebből 630—640 új házat, vagy átépítettet tartanak nyilván. Benceháton, s a volt liba­legelőn új lakótelep alakult A betétállomány megközelíti a hatmilliót, 588 televíziót, 1153 rádiót és 12 személy­gépkocsit vásároltak. A porták, az udvarok ki­csik és szegényesek. Nincs fólia, nincs intenzív háztáji gazdálkodás, nincsen kert­kultusz. A Tiszára 16 utca, vagy köz vezet. Leteleped­nek itt a tanyákból, a vá­sárhelyi, maroslelei határból valók, hiszen közel a város, teljesen összeér a faluval, munka pedig akad. Települ­nek az olajosok is. A földe­ken 252 kutat fúrtak, 27 ki­lométernyi műutat építettek, vezetékek szelik át a határt. Családostól jönnek, 250 sze­mély választotta Tápét la­kóhelyéül. A régi, szűkre szabott ruhát kinőtte a falu, erkölcsében, szokásaiban alapvető változások történ­tek, gyorsabb fejlődést kö­vetel. Korszerűtlen a keres­kedelmi hálózat, rosszak az utak, kevés a kommunális beruházásokra fordítható összeg. Ki kinek az öccse? A Tiszatáj Termelőszövet­kezetben 941 ember boldo­gul. Az 5 ezer 744 holdon gazdálkodók egynapi átlag­keresete 79,50 forint A tisz-r ta vagyon 26,5 millió, a kö­zös vagyon 44,5 millió fo­rint. A hagyományos nö­vénytermesztési kultúrák mellett a fűszerpaprikát és a kertészkedést ápolják nagy-nagy szeretettek A háziipari szövetkezet 1102 embernek ad munkaalkal­mat és megélhetést Közülük 532 bedolgozó. Évi bevételü­ket 14—15 millió forintra tervezik. Külföldön és hazai piacokon keletje van az áru­nak, új színek, új formák hódítanak. Űj anyagként fel­használják a rafiát és a celofánt A szatyorvárosból mindenfelé eljárnak gyéké­nyért 50—60 ezer kévét is összehordanak évenként Szeged kenyeret ad a két­kezi munkát mindig szerető és becsülő falubelieknek. Kétezerre tehető a bejárók száma. A fafeldolgozó szak­mákban, az építőiparban, a konzervgyárban, a textilmü­vekben, a húsipari vállalat­nál, a kereskedelemben ta­lálkozunk velük. Ma már pincs különbség az iparban, vagy a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala kö­zött. A szövetkezet erősö­dött, egyre több fiatalt fog­lalkoztat. Török Jenó, aki szintén ott dolgozik, ezt mondja: — Mi, fiatalok, úgy élünk, mint a városiak. Magunké­nak tekintjük Szegedet és szülőhelyünket, Tápét is. A mezőgazdaság utolérte az ipart, jól megélünk belőle. Szórakozni, vásárolni ugyan­csak bejárnak. Jó a közle­kedés. Szeged is számít rá­juk. Nincs éles határ, a jö­vőben az építkezésekkel még közelebb kerülnek a több­szintes házak lakói.. Most terem a föld. Nincs már ere­je a babonáknak, ráolvasá­soknak, kevesebb, jóval ke­vesebb a tüdőbetegek száma. S az idó múlásával a régi nóták új színt nyernek. Igaz, hol vannak már a citerás házibálak, háttérbe szorultak a népi hangszerek is. Hangulatát, hagyományait azért még őrzi a falu, Tápé mindig elválaszthatatlan volt a várostóL Hiszen Szeged nótafája. Sz. Lukács Imre Cipők - futószalagról Usszurijszkban, a Szovjet Távol-Keleten új cipőgyár épült. A 19 automatizált ter­melőszalagból álló gyár évi kapacitása 3,5 millió pár láb­beli lesz. A gyár berendezésének egy része importból szárma­zik. Ez lesz a Szovjetunió egyik legnagyobb cipőgyá­ra. Házaló Lesz-e elegendő anyag az építkezésekhez? Csongrád megyében — Szegedet is beleértve — ta­valy 443 családi ház épült magánerőből, az Országos Takarékpénztártól kapott köl­csönnel 1222, állami költség­vetésből pedig 737 lakás. A lakosság építőanyag-ellátá­sával a TÜZÉP foglalkozik, s 1967-ben gyakran volt pa­nasz amiatt, hogy egyes épí­tési anyagokhoz nem a kí­vánt időben? nem elegendő mennyiségben lehetett hoz­zá jutnL Az idén az eddigi jelentke­zésekből arra lehet számíta­ni, hogy a lakosság építke­zési kedve még fokozottabb, ezért nem közömbös, javul-e a múlt évekhez képest az anyagellátás. A szegedi TÜ­ZÉP igazgatójához, Fabula Jánoshoz fordultunk tájé­koztatásért, akitől azt az in­formációt kaptuk, hogy 1967-hez viszonyítva mint­egy 15 százalékkal több építőanyagra lehet számíta­ni. Elmondotta, hogy lakos­fi dohányosok önvédelme A dohányosok, mint szám­talan statisztikából kiderül, jobban ki vannak téve a tü­dőrák veszélyének, mint a nem dohányzók. lehetséges azonban, hogy némelyikük természetes védekezést fej­leszt ki a veszéllyel szem­ben. Legalábbis erre követ­keztethetünk egy különös felfedezés alapján, amely a New York állambeli Tucka­hoeban múködö Wellcome kutatólaboratórium tudós­csoportjának nevéhez fűző­dik. A tudósok megvizsgálták dohányosok testszöveteít, s kimutattak benne egy enzi­met, a hidroxiláz benzopi­rént, amelyet nem dohányo­sok szöveteiben nem találtak meg. Ennek az enzimnek egyik sajátossága, hogy szét­bontja a benzopirént Már­pedig a benzopirén, amely a cigaretta egyik égéstermé­ke, köztudomásúlag rákkel­tó hatású. Ebból a tudósok arra következtetnek, hogy a dohányosok szervezete véde­kezésül talán egy olyan en­zimet állít elő, amely alkal­mas a veszedelmes égéster­mék szétbontására. VASÁRNAP, 1968. ÁPRILIS 7. Eltartás — ellenőrzéssel Korábban meglehetősen sok probléma adódott az el­tartási szerződésekkel kap­csolatban, és több vissza­élésre is fény derült. Mióta kormányhatározat intézkedik arról, hogy az illetékes ta­nácsok hivatalból kísérjék figyelemmel az eltartási szerződések megkötését, s az abban foglaltak betartását — alapvetően megváltozott a helyzet. Az eltartottak élvezik a hatóságok maxi­mális segítségét. A szóban­forgó kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban vizsgálatot tartott a Csong­rád megyei főügyészség: a többi közölt Szeged mind­három kei-ületi tanácsánál, ugyanígy Balastyán, Móra­halmon, Tápén. Kisteleken, Zákányszéken és Algyön. A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy a tanácsok a ré­gebben kötött eltartási szer­ződéseket felülvizsgálták, s az új szerződéseket akként köttették meg. hogy a la­ikásügyi szabályokat senki ne játszhassa kL Ügyelnek általában arra, hogy a szer­ződésben az érdekelt felek közös akarata érvényesüljön. Szegeden és Csongrád me­gyében összesen 1439 eltar­tási szerződést tartanak nyil­ván, s ennek mintegy 60 százalékát vizsgálta felül a főügyészség. A régi szerző­dések felülvizsgálatával azt a tapasztalatot szűrték ie, hogy több esetben megrom­lott a felek között a viszony, s legtöbbször az eltartott nyújtott be fellebbezést a szerződés felbontására. Sze­geden például a fellebbezé­sek többségét azért nyújtot­ták be, mert mint kiderült, a két fél nem lakott együtt Ilyen formán a szerződés jó­váhagyását mellőzni kellett, s ez ellen az eltartók nyúj­tottak be fellebbezést Olyan esetet is tapasztal­tak, a miikor ösztöndíjából élő orvostanhallgató vállalta el lakásért idős ember eltar­tását. A szerződést megelő­zően a környezetvizsgálat nem tisztázta, hogy az or­vostanhallgatónak van-e ösz­töndíja és mennyi, s azon kívül milyen anyagi tárrioga­tást élvez a szüleitől: az el­tartott gondozását, élelmezé­sét teljesíteni tudja-e? Kifejezetten lakásszerzésre összpontosult H. F.-né igye­kezete. Egy háromszobás összkomfortos lakásra kötött tartási szei-ződést. A nagy lakást megpróbálta volna két különálló lakásra elcserélni. Nyilvánvaló, hogy az együtt­lakás, a gondozás, az ápolás nem valósulhatott volna meg. Érthető, hogy a tanácsi szervek mindkét fokon a szerződés jóváhagyását meg­tagadták cs a keresetet a bíróság is elutasította. Meg­tagadták a jóváhagyást olyan esetben is, amikor az eltar­tott olyan lakással rendel­kezett, amelyben a tartós együttélés nem volt biztosít­ható. Kuriózumként hat egy másik példa, amikor az el­tartott havi 960 forint nyug­díjat élvezett. Az ót eltartó­nak pedig havi 380 forint volt a nyugdíja. Jogosan me­rült fel a kérdés: ki tartja el a másikat? Az eltartási és öröklési szerződések megszüntetésével kapcsolatos perekben az ítél­kezések általában megfele­lőek. Törvényességi óvással élt azonban az ügyészség abban az esetben, amikor egy idős asszony a lányának és a vejének 74 ezer forin­tért vásárolt házingatlant, hogy azért majd eltartják. A fiatalok a szóban vállalt kö­telezettséget később felrúg­ták. A bíróság bizonyítási eljárás nélkül életjáradék fizetésére kötelezte a fiatalo­kat, akik a tárgyaláson meg sem jelentek. Törvényességi óvásban az ügyészség arra hivatkozott, hogy a bíróság nem tisztázta az eljárás so­rán: létrejött-e a feiak kö­zött eltartási szerződés? En­nek figyelembe vétele nél­kül alakította át a szerződést életjáradékká. H. I.-né Szegeden albérlő volt, s közben a lakás bér­lője elhalt. Kérte a lakás ki­utalását, de azt nem kapta meg. Fellebbezés folytán ke­resetét a megyei bíróság el­utasította, mert kétszoba összkomfortos lakásról lévén szó, amely H. I.-né lakás­igényének mértékét megha­ladja. Ezt a döntést tör­vénysértőnek találta a fő­ügyészség. A jogos lakásigé­nyen felüli lakrészek hasz­nálatáért H. I.-né lakbérpót­lék fizetésére kötelezhető, vagy lehetősége van a lakást elcserélni. Az ügyészség meg­állapította: a keresetet amiatt kellett volna elutasítani, mert megnyugtató módón nem állapítható meg, hogy H. I.-né valóban eltartója volt-e az elhalt bérlőnek. Ahány ügy, annyi ember [kötődik egymáshoz. Érde­keik azonosak, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget te­gyenek. A tanácsok mind jobban élnek a lehetőséggel, hogy az eltartási szerződések minden tekintetben megfe­leljenek a jogszabályi ren­delkezéseknek és ne érhes­sen senkit csalódás, de ne is legyen lehetőség arra, hogy valaki is megkeserítse az eltartásra szorult emberek öreg napjait L P. Egy helyen megkapja! a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat BORÁSZATI, SZŐLÉSZETI, KERTGAZDASÁGI SZAKÜZLETÉBEN (Budapest V., Tolbuhin krt 12. (Telefon: 389-100.) a gazdaságából hiányzó BORÁSZATI CIKKEKET: borászali vegyiáruk, borkezelési eszközök, boroshordók, dézsák stb. MEZŐGAZDASÁGI KISGÉPEKET: különféle permetezők és alkatrészek, szőlőprések, zúzók, terménydarálók és morzsolok stb. KERTGAZDASÁGI SZERSZÁMOK: ásók, kapák, metszőollók stb., bor- és víztömlőket, parafa és gumidugókat, továbbá vendéglátóipari cikkeket. NYITVA: 8—16 h-ig. SZOMBATON: 8—13 h-ig. A BOLT VIDEKRE UTÁNVÉTTEL IS SZÁLLÍT. 3585/MIL sági felhasználás céljára 0® millió téglát, 6 millió csere­pet, 15 ezer tonna cemen­tet, több mint 15 ezer tonna szenet, mintegy 200 ezer fo­lyóméter vasbeton gerendát, 5 ezer köbméter fenyófűrész­árut, s 25 ezer ajtót-ablakot hoznak forgalomba. Ezeken kívül az építkezésekhez szükséges, kő, kavics, ho­mok, szigetelőlemez, nád, csempe, cserékkályha, fa­redőny folyamatos beszerzé­se biztosított. A korai jó időjárás lehető­vé tenné az építkezések meg­kezdését, s máris probléma mutatkozik a téglaellátásban. A tájékoztatás szerint ennek oka, hogy a tégla gyártása időszakos, a Csongrád és a Békés megyei téglagyárak — amelyekből a szegedi TÜZÉP szükségletének nagy részét kapja — csak április máso­dik felében kezdenek na­gyobb kapacitással termelni. Éppen ezért ésszerű lenne, ha a TÜZÉP más beszerzé­si forrásoknak is utána néz­ne. Erre nézve a vállalat igazgatója ígéretet tett Az igények kielégítése és a választék bővítése céljá­ból a Szovjetunióból cemen­tet,. fedéllemezt, hullán)pa­lát, az NDK-ból, Csehszlová­kiából és Romániából ajtó­kat, ablakokat, falburkoló csempét, padlózási anyagot, Lengyelországból fedélle­mezt, Bulgáriából parkettot igyekeznek beszerezni. Ezek­re az importanyagokra már az első félévi szerződéseket megkötötték. Jobban járnak azok az építtetők, akik a korábbi évek gyakorlatának megfe­lelően anyagbiztosítási szer­ződést kötnek az anyagtele­pekkel, mert így a folyama­tos, kiszolgálásra nagyobb a garancia. Sokan azért tar­tózkodnak ettől, mert nin­csenek tisztában az építő­anyagok árváltozásaival. Tudnivaló pedig, hogy a kis­lakások összes építőanyag­költsége az idén sem több, mint az előző években volt. Ugyanis a cement fogyasz­tói ára (vasúti fuvart is szá­mítva) 30, a fedéllemez ára 36, a tetőszerkezeti faanya­gok ára 4—5, az ablakok, ajtók ára 15 százalékkal ala­csonyabb, mint volt. Lénye­ges, 25 százalékos áremelke­dés csupán a falazóanyagok­nál van. Ezt viszont ki­egyenlíti az előbb felsorolt anyagok árcsökkenése. A hagyományos építési cikkek mellett a TÜZÉP-nél be lehet szerezni előregyár­tott elemekből könnyen összerakható garázsokat, ví­kendházakat, műanyag csem­pét és színes redőnyt, több­színű poliészter hullámle­mezt, vaskaput, pozdorjala­pokat és egyéb cikkeket. A tájékoztatás alapján min­den remény megvan arra, hogy 1968-ban kevesebb gonddal építhet a lakosság, a szegediek is, akik a megye részére biztosított anyagok­nak körülbelül egynegyedét használhatják fel. K. J. K—660-as NDK burgonyasxedő­rakodó új állapotban eladó Szivárvány Mgtsz, Rúzsa S. 144 852 4 *DEL-MAGYARORSZAG I

Next

/
Thumbnails
Contents