Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

A mögöttünk lévő évtizedben párt-, álla­mi és társadalmi szervek nagy gondot for­dítottak arra, hogy politikai, gazdaság-po­litikai elképzeléseinket megértse és cselek­vően támogassa Csongrád megye lakossá­ga. E munkánk segítői a televízió, a rádió, a napi- és hetilapok minden családnál megtalálhatók. Ezek a politikai hírközlő eszközök megkülönböztetett jelentőségűek, de sem a múltban, sem a jövőben nem pótolják, nem helyettesítik a politikai te­vékenységben az élő szó erejét; a szóbeli informálást. S kizárják a vita lehetőségét is. Ebből a meggondolásból kapott na­gyobb szerepet a párt IX. kongresszusa alapján a tömegpolitikai munkában a szó­beliség; a pártnapok, gyűlések, csoportos beszélgetések, üzemi, szövetkezeti és tár­sadalmi rendezvények sokszínűsége jól szolgálta a politikai tájékoztatást és tájé­kozódást. A párt és az állam a dolgozó emberek tízezreivel tart fenn e csatorná­kon keresztül állandó érintkezést Csong­rád megyében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csong­rád megyei bizottsága idén április 5-én megvitatta a tömegek körében végzett po­litikai munkánk továbbfejlesztésének elvi es gyakorlati kérdéseit és a jövóre vonat­kozóan kialakította álláspontját. A téma napirendre tűzését szükségessé tette az, hogy hazánkban a szocialista gazdasági és társadalmi alapok megteremtésével a szo­cializmus teljes felépítéséhez kezdtünk. Ebben a periódusban több olyan új gaz­dasági, társadalmi törvényszerűség gya­korlati érvényesülése jelentkezik, amelye­ket szükséges alaposan megismertetni a lakossággal, mert csak tudatos társadalmi cselekvéssel válnak életünk hathatósabb támogatóivá. Mindenekelőtt a gazdaság új irányítási rendszeréből adódó gazda­sági, politikai és társadalmi feladatok megértetéséről és megvalósításáról szólunk. A párt megyei bizottsága figyelmét fő­ként az új kérdésekből adódó politikai fel­adatokra és teendőkre fordította. A párt IX. és X. kongresszusa közé eső négy évet úgy foghatjuk fel, hogy a szo­cialista építés meggyorsításához készü­lünk; korszerűbbé, célirányosabbá és haté­konyabbá tesszük munkánkat. Ehhez a párt IX. kongreszusának megállapításai adnak kedvező elvi alapot a gyakorlat számára. Ezen az elvi alapon került na­pirendre a gazdaság új iránytíási rendsze­rének kimunkálása és bevezetése, továb­bá az a tevékenység, amely majd társa­dalmi mechanizmusunkat is jobban hoz­záigazítja a politikai, gazdasági szükség­letekhez, amely egyben elősegíti a párt vezető szerepének jobb és korszerűbb ér­vényesülését ls. Az állami irányító mun­kában már érdemleges változások jelent­keznek; hasonlóképpen a szakszervezetek hatáskörének, jogkörének és felelősségé­nek növelésében; s a Hazafias Népfront azóta lezajlott IV. kongresszusa e mozga­lom társadalmi, politikai erejének és hatá­sának lényeges növeléséhez teremtett szi­lárdabb elvi és politikai alapot. napirendre kerül p« vizsgálata olyan mélységig, mint aho­gyan ez a gazdaság esetében történt Ha­sonló céllal kerül előtérbe kulturális éle­tünk alapos elemzése is. Ezek a tények azt mutatják, hogy a párt — a két kong­resszus közötti időszakban — kimunkál­ja a szocializmus teljes felépítését tisztá­zó ée szolgáló elméleti kérdések egy ré­szét a gyakorlati munka számára. Társa­dalmunk előtt ezzel olyan távlatokat nyit, amelyek megvalósításúért érdemes küzde­ni, dolgozni. Ezeket a lelkesítő távlatokat és összefüggéseket politikai tömegmunká­val a napi gyakorlat síkján szükséges ért­hetően közreadni. A dolgozó emberek igénylik a tájékoz­tatást és elvárják, hogy az ő tájékoztatásuk is meghallgatásra találjon. Nemcsak nem­zetközi és országos eseményekre kíváncsi­ak, legalább ilyen mértékben érdekli őket, hogy milyen közérdekű, fontos kérdések szerepelnek lakóhelyükön: városokban és községekben, s a munkahelyükön; üze­mekben, szövetkezetekben, intézmények­ben. Míg a nagy kérdésekről folyama­tos információt kapnak, addig a helyi ese­mények, gondok ritkábban és rendszertele­nebből jutnak el hozzájuk, a politikai tö­megmunka helyi gyengeségeinek követ­keztében. Továbbra is a politikai felvilágosító munka és a közérdeklődés középpontjá­ban áll a gazdaság új irányításából adó­dó változások megismerése. Az első né­hány hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdasági reform bevezetése Csongrád megyében sem jár gazdasági zökkenőkkel, a lakosság általános politi­kai hangulatának kedvezőtlen irányú vál­tozásával. A kedvező fogadtatásból azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a tömegek értik is a gazdasági mechanizmus lényegét és maradéktalanul támogatják is. Sok olyan kérdés, összefüggés van. amit a dolgozó tömegek nem, vagy nem eléggé ér­tenek, s ezért egyes problémák, nehéz­s gek és-feladatok jelentkezése előtt értet­lenül állnak. A gazdasági reform beve­zetése nyomán elég széles körben érez­hető az új vonások lebecsülése. Sokan azt kérdezik: ..Csak ennyi az egész?" II töiregpolilikai munka időszerű kérdései A másik, szélsősé­gesebb megnyi­latkozása, hogy minden Jelentkező problé­mát az új gazdasági mechanizmusra ye­aetnek vissza. Ez v helyzet » indokolja, hogy tovább folytassuk az új gazdaság­irányítási rendszer kérdéseinek ismerte­tésére vonatkozó propagandánkat és agi­tációnkat. De az általános elvek ismerte­tése helyett most már áttérünk a gyakor­lati életben konkrétan jelentkező kérdé­sek magyarázatára. Az üzemi munkást, a tsz-gazdát a gazdasági célkitűzéseknek azok a következményei, összefüggései ér­deklik, amelyek mindennapi munkáját, jö­vedelmét, életszínvonalát és jövőjét a legközvetlenebbül érintik. Ez nyomban mutatja, hogy gazdasági egységeinkben működő párt- és tömegszervezetek vezető­ségeire és a gazdasági egységek kommu­nista, vagy pártonkívüli irányítóira lénye­gesen nagyobb politikai feladat hárul, mint a korábbi esztendőkben. Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk a javak elosztási rendszerével, a követke­ző hónapokban és években a figyelmet főként a javak előállításának és megter­melésének elsődlegességére fordítsuk. A munkafegyelem és a munkaerkölcs kér­dései éppen úgy napirenden maradnak a jövőben, mint a múltban. Hiszen az új irányítási rendszer fő célja a termelés, a gazdaságosság, a műszaki fejlesztés, a kor­szerű termelés elősegítése és csak ezek gyarapodása szolgálja valójában a fo­gyasztásra kerülő javak bőségét, de az új irányítási rendszer önmagában nem növe­li a fogyasztási javak mennyiségét. Az új irányítási rendszer nyújtotta kedvező le­hetőségeket kihasználva a vállalatok, szö­vetkezetek a dolgozók munkájától, az egész társadalom erőfeszítéseitől várhat­nak életszint-növekedést. A gazdasági reform az anyagi ösztönzés, • nagyobb jövedelemdifferenciálódás, a piac hatásának fokozottabb érvényesülé­sét eredményezi. Ez egyben azzal jár, hogy az e kérdésekkel összefüggő korábbi, sok tekintetben merev, egyoldalú felfogás szemléleti változásokon megy át. Politi­kai tömegmunkánkon nagymértékben mú­lik, hogy a közvélemény, a közgondolko­dás milyen mértékben és ütemben érti meg elképzeléseinket Hasonló a helyzet a jövedelem nagyobb differenciálódásá­nak szükségességét illetően is. Ez napi gyakorlattá válik, megértéséhez azonban huzamosabb Időre van szükség. De megnövekedhet a következő hóna­pokban és években a meg nem engedett eszközökkel történő nyereséghajszolás, az egyéni és kollektív érdekek indokolatlan előtérbe állítása a társadalmi, az összné­pi érdekek sérelmére. Megfelelő admi­nisztratív rendszabályok mellett a politi­kai munka eszközeivel szükséges küzdeni az ilyen jelenségek ellen konkrétan ott, ahol jelentkeznek. Az új gazdasági viszonyok széles kőrű lehetőséget biztosítanak a közérdeket szol­gáló alkotó munkához, kedvező feltétele­ket teremtenek a szocialista építés szá­mára nélkülözhetetlen demokráciához. A politikai tömegmunka számára ebből az következik, hogy eszközeivel és módsze­reivel segítse elő az üzemekben, szövet­kezetekben a közvetlen demokrácia erő­teljesebb fejlesztését. Kedvezőbb helyzet teremtődik vezetők és munkások viszo­nyában, nagyobb egymásra utaltságuk. Pártvezetőségeink lépjenek fel kezdemé­nyezőien az üzemekben és termelőszövet­kezetekben egyaránt a közvetlen demok­rácia, a vitatkozó légkör fejlesztése ér­dekében. Teremtsék meg — a gazdasági vezetőkkel közösen — a munkások köré­ben a rendszeres tájékoztatást az üzem, termelőszövetkezet aktuális gazdaságpoli­tikai. termelési kérdéseiről. is kedvezően hat a gazdaság ú.i irányí­tási rendszere. Erősödnek a meg­felelő vitafórumok. A közügyekkel foglalkozni kívánó lakosság ezeken kifej­ti véleményét, álláspontját. Ügyelünk arra, hogy a vitatémákat mi válasszuk meg és a párt helyes álláspontja minden esetben kifejezésre jusson. Tömegpolitikai mun­kánkra ez a körülmény is felelősségtelje­sebb feladatokat hárít. Csongrád megyében is nagyszámú mun­kás, paraszt, értelmiség segíti a szocialis­ta építőmunkát alkotó, gondolkodó tevé­kenységével. A gondolatokra most külö­nösen nagy szükség van. ezért a gondola­tok bátorítását, a viták ösztönzését állít­juk első helyre. Természetesen azzal, hogy mi sohasem voltunk és nem is leszünk az öncélú viták mellett. . Megoldásra váró nagy és helyi kérdések képezik a megol­dási lehetőségekre irányuló viták tárgyat. Eszmei, politikai munkánkban, felvilágosí­tásunkban fontos szerep jut a szocialista ha­zafiságra való nevelésnek, a nacionaliz­mus, a nemzeti nihilizmus elleni küzdelem­nek. .Az. imperializmus eszmei behatolása, íellazilasi poliiikája erősödik, ezzel szem­beállítjuk igényesebb, ideológiai és politi­kai munkánkat. A nacionalizmus, a nem­zeti közömbösség elleni harc megkívánja a marxista osztályszemlélet erősítését és az internacionalista felfogás és életérzés széles körű terjesztését Tömegpolitikai munkánkban jelentős szerepet kap a nem­zetközi kommunista mozgalomban jelent­kező ellentmondások tisztázása, megérte­tése. A szocialista országok, a kommunista pártok egysége nem jelent uniformizálást, nem jelenti a pártok álláspontjának egy­egy konkrét kérdésében esetleg a teljes azonosságát. A szocialista országok és a kommunista pártok függetlensége és önállósága felté­tele az egészséges együttműködésnek és egységnek. Az önállóság és függetlenség önmagában azonban még nem elegendő az egységhez, szükséges ehhez az, hogy minden szocialista ország és kommunista párt saját országa és népe érdekei mellett tartsa szem előtt a nemzetközi munkás­osztály, a szocialista rendszer érdekeit és eszerint cselekedjék. Ezekről a kérdések­ről tömegpolitikai munkánkban reálisan és megfontoltan beszélünk, mert minden illúziókeltés, vagy a negatív jelenséget el­túlzó vélemény árt belső politikai életünk­nek is A szocialista nemzeti egység kialakulása megteremtette a feltéle­leit a szocialista nemzeti tudat, a szocialista hazafiság erősödésének. A mindennapi munka a szocializmus építésében való részvéted egyik jel­lemző kifejezője a szocialista hazafiság­nak. De nagy szerepet kap a kisebb közös­séghez, a szülőföldhöz való ragaszkodás, az adott üzem, intézmény, község város boldogulásáért való munkálkodás és oda­adás. A jó értelemben vett lokálpatrióta vonások, a közösségért végzett munka ép­pen ezért fontos serkentője és lendítője a szocialista hazafiságnak. A következő években erre sokkal nagyobb gondot for­dítunk, ezt kívánja lakosságunk érdeklő­dése, fejlett gondolkodása. A tömegpolitikai munka módszereit és eszközeit is alkalmasabbá kell tenni arra hogy célszerűbben szolgálja a társadalom politikai igényeit A következő években nagy szerephez jut a meggyőzés, a politi­kai vita. Sok hatás éri az embereket: ked­vező és kedvezőtlen hatások, elveink érvé­nyesülnek, de hatnak a velünk szemben­álló eszmék is. A politikai tömegmunka a jövőben főként az informálás és a vita síkján realizálódik a gyakorlatban. A különböző érdekellentétek jobban fel­színre kerülnek, mint korábban. Lényeges, hogy politikai eszközökkel nyúljunk a kü­lönböző szemléletű álláspontok tisztázásá­hoz és érdekösszeütközések vizsgálatához. Es ne adminisztratív módon, mert egy-egy elhirtelenkedett lépés, különösen most még, egy városra, járásra vonatkozóan kedvezőtlen politikai hatással járhat. Míg egyfelől bátorítjuk a vitát, meghallgatunk minden véleményt, s polemizálunk saját plattformunk alapján, eközben ne süssünk valamilyen ijesztő jelzőt vitapartnereink­re. A „szektás", vagy „revizionista" jelző elriasztja az embereket. Szektáriánizmus persze létezik, és ez támadja politikai piattformunkat, de ez tudatos, megfontolt, elméleti és politikai koncepció. S ott. ahol jelentkezik, természetesen a nevén nevez­zük. Hasonlóképpen a revizionizmus is tu­datos, megfontolt, elméleti és politikai koncepció, ott ahol jelentkezik, érthetően fellépünk és leleplezzük. De az egyszerű emberek vitáiban jelentkező véleménye­ket nem lehet úgy kezelni, hogy valami­lyen. velünk szembenálló tudatos eszme­áramlatot próbálnak melengetni és kifej­teni. A viták a szocialista építés egy-egy új lépéseinek hogyanjai körül zajlanak, amelyben lehetnek egymásnak ellentmon­dó nézetek és vélemények. Magatartásunk­ban lényeges vonás, hogy mi nem kinyi­latkozásokkak hatalmi álláspontok han­goztatásával akarunk nézeteinknek érvényt szerezni, ezt érvekkel és tényekkel tesszük; mert az a célunk, hogy szocialista építé­sünk közös gondjai építőmunkánk sok. sok kérdése minél több ember ügye, gondja le­gyen. A gazdaság új irányítási rendszere kö­vetkeztében az önállóság és a kezdemé­nyezőkészség nagy szerephez jut. A tömeg­politikai munka fejlesztése, hatékonyságá­nak fokozása megkívánja a pártszerveze­tek önállóságának, kezdeményezőkészségé­nek. aktivitásának növelését is. A pártalapszervezetek nagyobb önál­lósága nem megalapozatlan kívánság: gazdasági, társadalmi fejlődésünkből, az új gazdasagi mechanizmusból adódó objek­tív szükségesség. Az új gazdasági mecha­nizmus viszonyai között az egyes vállala­tok, üzemek, termelőszövetkezetek, közsé­gek és városok helyzete, a felmerülő konk­rét problémák, a helyi gondok és feladatok annvira eltérőek lesznek, hogy ezekben a helyes álláspont, a jó megoldás kimunká­lása elsősorban a helyi szervekre, a veze­tőkre, a pártszervezetekre vár. A felső szervektől tanácsot, általános útmutatást, megfelelő politikai orientálást kapnak. Ez a helyzet előírja, hogy pártszerveze­teink önállóan reagáljanak a körülöttük történő eseményekre, mert az adott konk­rét kérdésekre nem kapnak „felülről" pon­tos recepteket. Szükséges, hogy olyan po­litikai, harci szervezetté váljanak pártszer­vezeteink, hogy megfelelő hatást gyako­roljanak a környezetükben dolgozó embe­rekre. önálló működő termelési egységekben növekszik a helyben eldöntendő kérdések nagyságrendje. Ezeken a helyeken a párt­vezetőségekre igényesebb, felelősebb mun­ka vár, mint a nagyobb kötöttségeket hor­dozó. úgynevezett telephelyeken. Mégis mindenütt szükséges kialakítani azt a po­litikai bázist, amelyre pártvezetőségeink támaszkodhatnak rendszeresen és tudato­san (a párt és a szakszervezeti bizalmiak, szocialista brigádvezetők, tsz-brigád- és munkacsapat vezetők, akiket gyorsan le­het informálni az üzemben, szövetkezetben jelentkező, a munkásokat, tsz-tagokat érintő kérdésekről.) Pártvezetőségeink üléseiken rendszere­sen vitassák meg az üzem, a szövetkezet dolgozóit foglalkoztató politikai kérdése­ket, s a kialakult vélemény alapján rea­gáljanak önállóan. E munkájukba minde­nütt vonják be a gazdasági vezetőket, akik helyzetüknél fogva politikai tényezők is egyben. Párttagságunkkal jobban foglalkozunk, mert azt akarjuk elérni, hogy erősödjék a párt alapszerevezetek közvéleményformáló szerepe. Éppen ezért a kommunisták tájé­koztatására, nevelésükre, képzésükre a következő években nagyobb gondot fordí­tunk. Ezáltal tudjuk elérni, hogy a kom­munisták mindenütt még hathatósabb po­litikai erőt képviseljenek. A tömegpolitikai munka differenciálását sokoldalúan kezdeményezzük. Ebben jelen­tős szerepet játszik a társadalmi munka­megosztás a különböző társadalmi és tö­megmozgalmak között. A párt a szakszer­vezetekben dolgozó kommunista tisztség­viselők és az üzemi szakszervezeti szer­vekben dolgozó kommunista tisztségvise­lők és az üzemi szakszervezeti szervek­ben dolgozó párttagok útján serkenti a munkásosztálynak e nagy tömegszerveze­tét arra. hogy politikai tevékenysége hatá­sosabbá váljék az. ipari munkásság köré­ben A szakszervezetek feladatai nőnek az üzemi demokrácia fejlesztésében, a dol­gozók érdekeinek érvényesítésében és vé­delmében. Ez azonban csak akkor valósít­ható meg, ha politikai munkájukban na­gyobb jelentőséget biztosítanak az agitá­ció és a tömegpolitika fórumainak: terme­lési tanácskozásoknak, taggyűléseknek, bri­gádértekezleteknek, bizalmi megbeszélé­seknek stb. A Hazafias Népfront vezető szerveiben dolgozó kommunisták az, egész népet átfo­gó tömegmozgalom keretein belül segít­sék elő a szocialista demokrácia erősítését, fejlesztését. Foglalkozzanak a közélet, köz­igazgatás, az állampolgári együttélés de­mokratizmusával, a városok és községek fejlesztési, kommunális kérdéseivel. Se­gítsék közéletünk pezsgőbbé válását A Kommunista Ifjúsági Szövetség mun­kájának fő tartalma: a marxizmus-leni­nizmus eszméinek terjesztése, a párt poli­tikájának népszerűsítése, az ifjúsági töme­gek társadalmi aktivitásúnak fejlesztése és szervezése. Az ifjúsági szövetség bátrab­ban kezdeményezze megoldásra érett ifjú­sági problémák napirendre kerülését. A politikai tömegmunka dif­feren­ciáltsága megkívánja a társadalmi tömeg­szervezetek és tömegmozgalmak hatéko­nyabb munkáját, s itt jelentős szerepet kap minden fokon a pártszervezetek elméleti politikai inspiráló tevékenysége és koordi­nációja. A tömegpolitikai munkában a differen­ciálás természetesen alkalmazkodik élet­kori sajátosságokhoz, műveltségbeliséghez, érdeklődési körökhöz. Ezzel kifejezzük azt is. hogy politikai tömegtevékenységünk módszereit tovább kell tökéletesítenünk. Munkánk középpontjában most a kis kö­zösségekben dolgozó emberekkel való fog­lalkozás áll. Ez az az igény, ami különösen megnöveli pártalapszervezeteink vezetősé­gével és tagságával szemben támasztott követelményeket. A megyei pártbizottság állásfoglalása a tömegpolitikai munka fejlesztésének reá­lis célkitűzéseit tartalmazza. Nem zárja le a napirenden levő elvi és gyakorlati kérdéseket. Pártbizottságaink és pártszer­vezeteink. s a tömegszervezetekben, tö­megmozgalmakban dolgozó kommunisták számára több éves tervszerű és koncent­rált tevékenységhez nyújt támpontot.

Next

/
Thumbnails
Contents