Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

Szeged bolygói 8. Ásotthalom Megvallatták már többször ls a „lófogdosó" dombot, ahonnan régi, bronzkori idők bizonyítékai jöttek elő. A jó hun vitézek 425-ben szállották meg Szeged környékét és később faluszerű csoportok alakultak ki. A futóhomok, a tócsák, nádasok és járhatatlan utak világában a szél, a betyár volt a legnagyobb úr. A beláthatatlan legelőkön állatok és pásztorok éltek, a dombokon ütötték fel galylbájukat, ott élték le silány kis életüket, ott haltak meg, beletemetkeztek a módosabb dombok tövébe. Rúzsa fa A szegedi várat 1688 októberében ürítették ki. Ekkor húzódtak ki a lakosok a szállásokra, a tönkrement szőlők helyett új telepítésekhez kezdtek, s fellendült a földművelés. Nagy út volt a városig. Szabadkára, Horgosra, Szegedre igyekeztek keresztelőkre, házasságkötésre, temetkezésre. Alsó-, Felsőtanyán egy-egy központot állított fel a város 1883-ban. Majd a 83 ezer holdat kitevő Alsótanyát kilenc kapitányságra osztotta fel, így lett Atokháza is tanyai kapitányság. Nagy tisztelete van még ma is a faluban a hajdani betyárvezérnek. A szegénységet pártoló embert látták benne, annak idején bújtatták, most meg legendákat mondanak róla. A Ruzsafa valóság. Hatalmas, fekete nyár, töredeznek már az ágai. Négyen ha körülérik. A pusztázók kergették, elkapta a lehajló ágakat, a lova pedig futott tovább. Sohasem fogták el ezen a tájon. Várostanya néven 1942ben önálló közigazgatást kapott a falu. jegyzőséggel. Akkoriban 7480 lakost számláltak errefelé. A közintézményeken kívül 12—13 épület árválkodott a belterületen. Költözök A tanácsok megalakulásával új fejezet kezdődött Asotthalmon is. A választást 1950. október 22-én tartották. Azóta alakult ki a falu. Most a 22 ezer holdas közigazgatási területen 5850 lakost tartanak nyilván. Tanácsháza, templom, orvost rendelő, óvoda, iskolai napközi otthon, 12 iskola, külés belterületen, művelődési otthon, mozi, gyermekotthon, szőlő- és borfeldolgozó, posta, erdőgazdaság, erdészeti szakiskola, takarékszövetkezet, egészségügyi tanácsadó, cukrászda, 13 bolt, 3 kocsma, kisvendéglő és egy tisztasági fürdő, stranddal együtt, jelenti a központot. Egy állami birtok, egy közös gazdaság és három termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik a határban. Hangulatos, de rendezetlen falu. Hőst emlékmű lapul a tanácsháza mellett, szembe vele az út másik oldalán a kőkrisztus. A sarkon hatalmas nyárfa, feldíszítették plakátokkal, hirdetésekkel. Szép, kényelmes, új házak. A kertekben szőlő. Mindjárt a központban szürke, unalmas futballpálya ásít, kisvasút kanyarog, rossz kis fodrászüzletek cs őzike néven egy hangulatos presszó. Fogy a falu. Nagy az elvándorlás. Messze esik Szeged, 33 kilométerre, mégis hívja, csábítja az embereket. Számok. 1962-ben 6542 lakos élt Itt, 1965-ben már csak 5957. Évenként 550 család rakja kocsira bútorát, máshol keresi a boldogulását, leginkább Újszegeden, vagy Petőfi telepen. Egy vélemény. — Nincsen szőlőm, gyümölcsösöm. Pedig a jó pénzt ez adja. A kenyérért Szegedre járok. Miért ragaszkodnék a faluhoz?! Eljárnak busszal, kisvasúttal, vállalati autókkal. Hatszázan is lehetnek, akiknek rendes, állandó munkahelyük van Szegeden, kezdve a gyáraktól a vízügyi igazgatóságig. Hódít még a piac is. Szőlőt, gyümölcsöt, tejterméket, tojást és élő állatot kínálnak a homokiak. Autóval, motorral hamar beszaladnak. Futóhomok Megélni Asotthalmon. 68 embernek személykocsija, 250-nek nagy-, 340-nek pedig kismotorja van. Ezren fizetnek elő a rádióra, 110en pedig a televízióra. Akadnak, akiknek igen jó szőlő, gyümölcsterületük van, duzzadó bugyellárisuk. Párszázezer forinttal. Az időjárás szélsőséges. A víz, az aszály az utóbbi években meglátogatta a homokot. Sajnos a talajszint miatt a vízelvezetés nem nagyon lehetséges. Ipar nincs. Fő termények; rozs, kukorica, fűszerpaprika, szőlő és gyümölcs. Kiterjedt az állattenyésztés. Korábban 3 ezer holdnyi szőlő díszítette a határt, ma már csak 1600 hold. A Kissoron az állami birtokon található egy tagban 500 hold, igazi nagyüzem. Tájjellegű bora a falunak nincs. Amúgy az emberek szívcsen isszák még a kocsmában is. Évente 2 millió 200 ezer forintot forgalmaznak a boltok italból, ami a községre fordítandó összes költség kétszerese. Nem fut el a homok. Bedő Albert erdőmérnök, akinek nevét a szakiskola viseli és Kiss Ferenc erdőmérnök sokat tett a homok megkötéséért, fásításáért. így aztán hozzákötődött a tájhoz, mása az embernek. Üj szokások Változik a lakodalom. A vőfély nem maradhatna el a fél világért A kikérés sem, a nagy fonott kalács, a gyűrűzés sem. Ami új, két helyen tartják a lagzit, ne legyen panasz. Első szombaton a lányos háznál, másik szombaton pedig a fiús háznál. Jó kiadósan, több száz résztvevővel. A legutóbbi népünnepély statisztikája: levágtak 15 birkát, 130 baromfit, s megittak 900 liter bort, meg aztán néhány mázsa édességet is elkótyavetyéltek. Más. Minden esztendőben négy-öt ember eldobja magától az életet. Fiatalok is. Magány, szerelem, féltékenység, ezek játszanak leginkább közre. De néha megfoghatatlan, érthetetlen az egész. Mondják, jól bíró fiatalember volt, kocsit vásárolt, anyagi gondok nélkül élt. Egyszeriben végzett magával. A homok szőlővel, gyümölccsel teríti meg az asztalokat, akik még nem hűtlenkedtek meg a főidtől, vigasztalást, nyugalmat, megélhetést találnak. Sz. Lukács Imre fl kenyér kézről kézre A nagykörúti kenyérszaküzlet és más boltok előtt is gyakran látni, hogy a kenyér több kézen át kerül utcáról az üzletbe. Megáll a sütőipari vállalat fedett szállítókocsija a járda szélén, aztán a vezető bemegy a kenyerek közé, onnan dobálja azokat egyenként a járdán álló embernek, az meg a boltosnak. Másutt nagy kosarakban viszik ugyan a boltba a kenyeret — s ez a helyes —, de ott az eladótérben rakják le a kosarakat és ki-ki válogathat, vehet belőle magának. Nem jó, nem egészséges, ezért nem Is megengedett a kenyérdobálás és a kenyérválogatás. Az egészségügyi és a kereskedelmi hatóság egyaránt tiltja mind a kettőt. Vajon az ilyen szabályoknak tényleg csak bírságolással lehet érvényt szerezni? J. K. Meddig élnek a hidak? Az amerikai Ohio-i híd tragikus összeomlásáról beszámoló hírek az áldozatok számának közlése után azt is megemlítették, hogy a szerencsétlenség két nappal azelőtt történt, mielőtt átadták volna a már megépült új hidat. Nem gyakoriak, de előfordultak már ehhez hasonló tragédiák. Három éve Venezuelában dőlt össze egy függőhíd; ez azonban szabályos közlekedési balesetnek számít, hiszen az történt, hogy a sűrű ködben egy tankhajó nekiütközött az egyik pillérnek. Hazánkban több mint tízezer híd szolgálja a forgalmat; felügyeletük a KPM Hídosztályának a feladata. — Előfordult-e már nálunk is hasonló szerencsétlenség? — kérdeztük Tráger Herbert főmérnöktől. — Nem — hangzott a válasz. Aztán a Kossuth-hidat említi, amelyet éppen IdőHarminc pH ér Éppen Trombitás legújabb vagánykodásairól viccelődtek a kocsmacimborák. Arról, hogy végigjárja az Italboltokat, mindenütt egy pohárral Iszik meg, s minden esetben 30 —80 fillérrel kevesebbet fizet, mint amennyi járna. Megjátssza, mintha éppen annyi pénze hiányozna. De csak miután kimérték neki az italt. — Na, engem nem ver át — mondta a csapos. Ekkor lépett be Trombitás. — Kérek egy „házmestert". — Adom — s rákacsintott a többiekre. — Tessék, három deci bor, két deci szóda, az annyi mint ötharminc. — Igen...négyötven, négynyolcvan. ejnye, ugy látszik a másik kabátom vettem fel. öt forint, tessék, harminc fillérrel jövök. Jó? — Jó. Egy pillanat — s a csapos a még át nem vett kriglit jó feléig meghúzta —, tessék. Leittam a harminc fillért. Egészségére. A sarokban plafonig csapott a hahota. K. J. Történelmi visszapillantás Szegedi harcok ötven évvel ezelőtt ÜSSPSF gj3 tftá mmmmm vasárnap, El gj3 gjjg mSSSm 1968. április 28. ötven évvel ezelőtt, 1918 április-májusában megerősödött hazánkban a tömegek harca az imperialista háború és a népelnyomó kormányzat ellen. A fiatal szovjet állam következetes békepolitikája követendő példát nyújtott a magyar nép számára is. 1918 április-májusában minden addiginál hatalmasabb megmozdulások zajlottak le a háború és a reakció ellen. Ezekből méltóképpen kivette részét Szeged dolgozó népe is. 1918. április 22-én országszerte nagyarányú sztrájkok és tüntetések zajlottak le a békéért és az általános titkos választójogért. Szegeden is leállt aznap délután az üzemekben a munka. Az üzletek, vendéglők és kávéházak is bezártak ekkor. A város minden részéből elindultak a munkások három órakor. Mintegy nyolcezer ember vonult a Korzó mozi elé .„Világbékét akarunk!" ..Éljen az általános, egyenlő, titkos választójog!" — ezek a kiáltások töltöttek be az egész várost. A Korzó moziban négykor kezdődött meg a népgyűlés. Zsúfolásig telt meg az épület; a székeken sok esetbon ketten ültek. Olejnyik István ismertette az április 22-i országos megmozdulások célját. Nemes Lajos felszókilásában hangot adott a munkások békevágyának. Jelen voltak a gyűlésen a polgári demokratikus csoportok képviselői is. Részükről dr. Balassa Ármin, dr. Kállai Emil és Becsey Károly szólaltak fel. Érdekes színfoltja volt a gyűlésnek Széli Juliska beszéde, ki a munkásnők békevágyát fejezte ki szenvedélyes szavakkal. Az impozáns népgyűlés végén határozatot fogadtak el, mely kimondotta: Szeged népe a békéért és a választójogért ,.a legélesebb és legelszántabb fegyverekkel küzd, és annak érdekében minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vess..," Eljött május 1. A hagyományos nemzetközi munkásiinnepot, 1918-ban hazánk dolgozói nagyarányú háborúellenes tiltakozásra használták fel. Szeged munkásai is lázasan készültek a nagy napra. A haladó polgárság is rokonszenvvel figyelte ezt. A Délmagyarország május 1-én megállapította• ..Ezen a napon a béke boldog éveiben is megállt a munka zakatolása . .. Megáll most is minden a háború förgetegében, amikor elfelejtettek ünnepelni már az emberek... Május elsején a világ összes munkásai kivonulnak a gyárak füstjéből, a műhelyek fullasztó levegőjéből a szabadba, hogy békét, választójogot és szabad emberi életet követeljenek. A munkásság tüntetése mind nagyobb méreteket ölt és nem lesz sokáig már pusztába vesző szó." Május 1-én reggel mór nyolc órakor tömegesen jelentek Szeged proletárjai a Munkásotthon előtt. Kilenc órakor elindult a tömeg. Vörös zászlók és békét követelő jelszótáblák alatt, négyes sorokban haladt a nagy sokaság a Zrínyi, a Somogyi és a Kelemen utcákon át a Széchenyi térre, majd innen a közúti hídon át a Népligetbe. Közben a majdnem tízezres tömeg „Vesszen a háború!" kiáltásai betöltötték az egész várost. Alig múlt el a május 1-i ünnep, néhány nap múlva jött a másik. Május 5-én emlékezett meg az egész világ proletariátusa Marx Károly születésének századik évfordulójáról. Szeged munkássága igyekezett e nagy napot méltón megünnepelni. Megjegyzendő azonban, hogy Marx nagyságát ekkor már a város haladó polgársága is elismerte. A Délmagyarország így írt a munkásosztály nagy halottjáról: „Neve a kevés halhatatlanoké között van. Fényére nem vetnek árnyékot egyesek, csoportok vagy tömegek elkanyarodásai. sokszor végzetes ballépései vagy tévedései." Május folyamán megélénkült a szegedi munkásmozgalom. Ennek legharcosabb megnyilvánulása ekkor a Kenderfonógyárban játszódott le. Május 4-én volt fizetésosztás. és a gyár tulajdonosai sok munkásnőnek a béréből levontak komoly összegeket. Ez érthetően nagy elégedetlenséget keltett. Mintegy négyszáz munkásnő követelte a levont összegek azonnali kiutalását. Miután a hivatalnokok erre nem voltak hajlandók, a tömeg egv re fenyegetőbb magatartást tanúsított. Betörték az ablakokat és be akartak hatolni az irodába. A gyár urai szorult helyzetbe kerültek; ezért telefonon hatósági segítséget kértek. Nagyszámú rendőri és katonai erő jelent meg, és erőszakkal oszlatta fel a munkásnők tüntetését. Májusban más szakmák dolgozói is élénk mozgalmi tevékenységet fejtettek ki. Május 17-én a dohánygyári munkásnők kétszáz főnyi küldöttsége kereste fel a polgármestert. Tiltakoztak az ellen, a hadbavonultak hozzátartozóitól megvonják a hadisegélyt azon a jogcímen, hogy „mivel dolgoznak, kétféle címen pénzt nem kaphatnak". A küldöttség rámutatott arra, hogy a dohánygyártól kapott rsekély fizetés nem ellensúlyozza a katonai szolgálatra bevonult férj kiesett keresetét. A felvonulás sikerrel járt; a hatóság kénytelen volt a sérelmet orvosolni. Május 14én a szegedi vasutasok tartottak közgyűlést Elhatározták a szakszervezetekhez való csatlakozást és tiltakoztak a háború ellen. Május végén pedig a cipőipari szakmában kezdődött nagyobb arányú sztrájkrrvozgalom. Ennek célja az anyagi körülmények javítása volt A munkásmozgalom megnövekedett aktivitása mozgásba hozta a polgári demokratikus ellenzéket is. Szegeden élénk tevékenységet fejtett ki a Károlyi-párt helyi szervezete. Május közepén országos botrányt keltett. amikor nyilvánosságra került az, hogy a német titkosszolgálat Károlyi Mihályt el akarta tenni az útból. A szegedi „függetlenségi és 48-as" szervezet is tiltakozott a hazánk belügyeibe való német beavatkozási kísérlet ellen. A helyi Károlyipárt erős agitációt folytatott a háború és a hazánkat katasztrófába vivő német szövetség ellen. Májusban megélénkült Szeged irodalmi élete is. Ebben jelentős szerepe volt a nagy költőnek: Juhász Gyulának. Május 8-án előadást tartott „Szociális eszmék a modern szépirodalomban" címmel. A költő ez alkalommal is kifejezte: az irodalom hivatása a nép ügyének szolgálata Nagy tetszés fogadta előadását. Május 22-én ujabb felolvasást tartott. Ebben Hauptmann, Heyermann. Zo'a és Barbusse világhírű írók munkásságát elemezte. Finnek az előadásnak az volt az érdekessége, hogy az említett alkotók mind a legélesebben támadták a háboi-út. Nem véletlen tehát., milyen időszerű célzattal választotta Juhász Gyula ezt a témát. 1918 április-májusában igen elénk politikai élet volt Szegeden. Az április 22-1, május 1-1 és 5-1 megmozdu lások, a sztrájkok, a munkásság és a polgári demokratikus ellenzők különböző megnyilvánulásai híven tükrözték a város népének véleményét. Dr. MERÉNYI LASZI.Ö a történettudományok kandidátusa ben bontottak le. Közvetlenül a háború után épült, s számítottak arra, hogy legfeljebb egy évtizedet szolgál. Állandóan ellenőrizték, s amikor jelentős hibákra bukkantak, először a járműforgalmat állították le, majd később a gyalogosok elől is elzárták. Volt olyan idő, hogy nyáron lehetett használni, télen viszont nem. Ennek az a magyarázata, hogy a hegesztési hibák a hidegben nagyobb veszélyt jelentettek. — Mi veszélyezteti a hidak biztonságát? — Minden anyag, még az acél is öregszik. A régebbi szerkezetű, sokpilléres hidak azonban biztonságosak. Fennmaradtak köböl épült kisebb hidak még a római korból is. A legöregebb magyar híd a kilenc lyukú hortobágyi, amely 1829-ben épült. A Margit-híd két parti nyílása is száz éves lesz nemsokára. A függöhidak szorulnak leginkább ellenőrzésre, ennek az a magyarázata, hogy konstrukciójuknál fogva több a hibalehetőségük. A függőhidakat elsősorban a szél- és a tartókábelek korróziója veszélyezteti. Magyarországon minden hidat a szabályzatban előír! módon ellenőriznek, egyetlen függőhidunk, az Erzsébet-híd azonban különleges — és sűrűbb vizsgálatoknak van kitéve. A főmérnök szabálykönyvet lapoz fel, ez tartalmazza a hidak ellenőrzésének előírásait. Negyedévenként egy technikus végzi a szemlet, évenként egy mérnök, -s ez már mélyrehatóbb vizsgálatokkal jár. A nagyobb hidakat minden tíz évben alapos ellenőrzésnek vetik alá, amelynek során a hagyományos módszerek mellett'ipari röntgenberendezéseket is használnak. A legtöbb hibaforrást a szegecskötések, a hegesztések, d függőhidaknál pedig a tartókábelék bilincskötései rejtik magukban. A korrózió eltien • a gondos festési eljárások nyújtanak védelmet, ezért szükséges a festés rendszeres ellenőrzése is. A kulcsfontosságú pontokról időnként fényképfelvételeket készítenek, s azokat összehasonlítják. Az ilyen fővizsgálatok leglényegesebb eleme a hidak tengerszinthez viszonyított magasságának mérése, vagyis a süllyedés meghatározása. Jól megépített hidaknál nem fordulhat elő egy-két milliméternél nagyobb süllyedés. Egy-egy nagy hídnak kötetekre rúgó „egészségügyi lapjai" vannak. Évenként mintegy 12 milllió forintba kerül a biztonsági okokból végzett vizsgálat — és javitássorozat az ország hidjain. A hidakat, amelyeknek átlagos életkora száz év, már megépítésükkor nagy biztonsággal tervezik. Az erősen igénybevett részek két és félszer szilárdabbak, mint amennyit az elképzelhető legnagyobb igénybevétel megkíván. Az ellenőrzés azonban szükséges, hiszen valószínű, hogy az Ohio-híd tragédiáját is meg lehetett volna előzni. A leglényegesebb természetesen az a vizsgálatsorozat, amelyet a híd megépülés után végeznek eL Ilyen a terhelési próba is. Az ennek során követ szállító gépkocsivezetők gyakran veszélyességi pótlékot kérnek. Ez azonban nem jár, hiszen a terhelési próbát nem azért végzik, hogy megtudják, vajon összedől-e a híd? így ellenőrzik a mérnökök számításaikat, s a legnagyobb biztonság végülis az átgondolt tervezésben rejlik. Benedek B. István Divat a teázás Az elmúlt öt év alatt 80 százalékkal emelkedett a teafogyasztás Európában. Ugyanakkor Nagy-Britanniában, amelyet a világ legfőbb teafogyasztó országának tekintenek, a teafogyasztás változatlan maradt