Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

Szeged bolygói 7. zsombó Acta Geographica Távolabbi bolygó. Dorozsmához tartozott hosszú ideig, kialakulása az 1900-as évekre tehető. Annyi bizonyos, hogy 1930-ban a Zsombó dúlő lakói már 848-an voltak. Nyolc esztendő múlva postahivatal létesült, a bélyegzőn Zsombó szerepelt Így maradt A névadó dúlő ls megvan még, csak éppen átkeresztelték. Nyolc utca Gyümölcsös, kertes falu. 4760 hold közigazgatási területen 1980 lakos él, a belterületen 160 házban, a külterületen pedig 400 tanyában. Módosak, gazdagok. Rádiót 491 helyen, televíziót 61, személygépkocsit 93, nagymotort 94 háznál tartanak. Összesen 928 sajtótermék jár a faluba. Takarékba 3 és fél millió forintot raktak s legnagyobb összeg 45 ezer forint egy könyvön. Zsombó nyolc utcáján megtalálhatjuk a tanácsházát, templomot, öt Iskolát — belés külterületen —, postát, takarékszövetkezetet, mozit, orvosi rendelőt, a Gyümölcskert, és a Vifágzó Gyümölcsös Termelőszövetkezeti Csoportot, két kocsmát, négy vegyesboltot, az épülő kultúrházat, ktsz-t. és 9 kisiparost. Egy felszabadulási emléktáblát, két felvásárlótelep, enynyl a falu. Virágzó szamócák Nem fizetett mindig így a homok A lakosság 75 százaléka járt el messzi vidékre a mindennapi kenyérért. A silány föld megtermette a rozsot, levágták, s mehettek kenyeret keresni. Pedig az őszibarack már a húszas évek közepén dívott, Sági István tanító sok jókezű gazdának adta át a termesztés tudományát. Mara 1150 hold szőlő és gyümölcsösterületet tartanak nyilván. 1967-ben 130 vagon őszt barackot és 18 vagon szamórát adtak el a felvásárlótelepen. A sláger a szamóca. Aránylag fiatat kultúra itt a faluban, az elmúlt öt-hat év alatt terjedt el inkább. Meghonosodott a fóliázás ls. A hagyományos szántóföldi növények, rozs, árpa, kukorica, kis területen búza, háttérbe szorultak. A terület felén intenzív kertészkedés, gyümölcstermesztés honosodott meg. Aki nem szégyelli a munkát, boldogul. Nagyon ls. A közelmúltban jónéhány jobb pénzű ember építkezett Szatymazon is. Elmentek Makráék, Gyurisék, Zádoriék, Cséziék. Onnan jobb a közlekedés, ott a vasút is, könnyebben hozzájutni mindenhez. Persze tavasszal visszajönnek, kint élnek a tanyán, művelik a földet, eladják a gyümölcsöt. Virágzanak a szamócák, a többi gyümölcs. Ma ós holnap A faluban hitoktatásra általában 15—16 gyereket iratnak be a szülők. Nem hódít még a korszerű esküvő, névadó, s temetés. Ritkán mégis így esküdnek a fiatalok. Nagy pompával. Kétszáz—háromszáz meghívottnál, 20— 25 személyautós lakodalomnál alább nem adják. Annak rendje-módja szerint megesküdnek a tanácsnál, hazamennek és rögtön elszaladnak a templomba is. A közügyek iránt mérsékelt az érdeklődés. Az egy főre eső társadalmi munka értéke 25—26 forint A május elseje kivételével még a neves ünnepekre sem lehet egykönnyen összehozni a falut A termelőszövetkezeti csoportokban új alapszabályt készítettek, ami szigorúbban határozza meg a közős alaphoz való hozzájárulást Vonakodtak elfogadásával a gazdák. A hatodik alkalommal engedtek. Más: szőlőből nincs nagyüzemi telepítés a faluban. Gyümölcsösből 222 holdat tartanák nyilván. Néhány-hold őszibarack tönkrement, pedig - még nem fa fordult termőre. Jónéhányan örültek neki. Sajnos, konkurrenclát látnak saját szövetkezeti csoportjuk erősödésében. Sajnálják a közős alapra befizetett 20 százalékot Nem látnak tovább a mai forintnál, gyümölcsösüknél. Mert nemcsak a közösségi szemléLemezalbum Kodály vonósnégyesei, színes válogatás a század modern nyelvű orgonamuzsikájából és Szokolay Ottó immár a világhír rangjára emelkedett operája, a Vérnász szerepel legfrissebb lemezként a Qualiton albumban. Nemzett klasszikusaink halhatatlanságába csak imént távozott zeneköltő és pedagógus, Kodály Zoltán munkásságának hagyatéki összegező feldolgozása, ápolása örvendetesen hamar indult meg a hanglemeztár számára. Életművében fontos, zenei oeuvre-jének alakulása, formálódása szempontjából kiváltképp szemléletes útjelzők kamaramüvei, így a vonósnégyesek, melyek közül most az első kettőt játszotta lemezre a Tátrai quartett. Az első vonósnégyesből (1909) hamvas tisztasággal sugárzik át muzsikájának népzenei ihletettsége, míg az 1916-18os években keletkezett opus 10-ben már az anyanyelvvé fogadt népi-nemzeti eredetiség határozott egyéni hangon szól. Pécsi Sebestyén öt magyar és négy francia szerző orgonakompozícióját játszotta lemezre. Szönyi Erzsébet Hat orgonadarabjából hármat, a Dohnányt mesteriskolán nevelkedett Lisznyai Szabó Gábor népéneket feldolgozó Pastorale-ját, Kadosa Pál kerek-frappánsra összefogott Négy orgonamüvét, a Kodály-tanítvány Maros Rudolf Boffofelíjelt, Hidas Frigyes bravúros, Eugéne Gigout mozgalmas Toccatáját, Louis Vierne századeleji francia stílust reprezentáló Andantinoját, a modern francia orgonaművészet doyenjének, Marcet Duprénak H-dúr prelúdium és fuga című művét, valamint a szegedi Dóm orgonakoncertjelről már ismert francia szerző, Olivier Messiaen a Megváltó születése vallásos tematikájú sorozatának egyik meditációját. Szokolay Ottó Garancia Lorca drámájára írt operáját nem kell különösebben bemutatni. A Vérnász-t tévedhetelenül helyezhetjük a műfaj legutóbbi hazai terméseinek élére, külföld is clcnk érdeklődéssel figyelt. Ebből a szempontból sem lebecsülhető jelentőségű hazai lemezfelvétele, amelyen az Állami Operaház legkiválóbb szólistáit, 'ének- és zenekarát Kórody András vezényli. N. I. let, élet gyenge, hanem az érdeklődés is az új iránt, a legújabb termesztési eljárások kísérletek iránt. Hallatlanul sok munkával, magas költséggel termelik meg a falu 800 holdas kisüzemi telepítésű szőlő-gyümölcsösében az árut. S ma már a nagyüzemi módszerekkel nem versenyezhetnek. De itt, saját falujukban ilyen nincs. Legközelebb a szomszédban, Forráskúton. Holnap hogyan lesz? Ma kifizetődik, megtérül, haznot hoz az őszibarack, télialma, szamóca, de meddig? Nem akarják észrevenni, eljárt fölöttük az idő. Van, aki panaszkodik. Tombácz János ezt mondja: — Nem jó ez így. Befizetem az adót, a 20 százalékot, s mire odaér az ősz, szétnézünk, hogy ki bírunk-e tavaszodni. öregségünkre még támaszunk sincs, csak a gyerekek. Igaz, a fiatalabbakkal jól fut a ló, akik megelőzöttebbek, meg akiknek jól beállott a gyümölcsösük. Oda dől a pénz. A város vonzása Csézi György ezt mondja: Itt nőttünk fel a homokon, szegénységben. Amikor összekerültünk az asszonnyal, semmink se volt. Egy vastányér, egy vaskanál. A lakodalom is elmaradt. Hatrongyosra jártunk gyalog, Makó alá, hogy boldoguljunk. Szobafestő lettem, tíz esztendeig Szegeden, aztán a földnél maradtam. Apránként vettük. Most három hold van. Elégedettek vagyunk, anyagi gondunk nincsen. Beköltöztünk Szatymazra. Tudom, ha belépnek a nagyüzemi telepítések, vége a konjunktúrának.-De már • 'öreg vagyok," mindenképpen megélek. Nem is rosszul. Csézi tíyörgy tekintélyes ember Zsombón. Évente 500 —600 mázsa almája terem. Mellé a többi, őszibarack, szamóca. Szóval almakirály. A kört így zárták be a zsombóiak- Jól megélnek, Szegedre mindössze 72-en járnak, igaz, a diákok, meg néhány kereskedő is utazik naponta. De a kenyér az odahaza a faluban terem. Gyáraival, üzleteivel, szórakozóhelyeivel, művelődésügyi lehetőségeivel hódit Szeged. A kisüzemek fölött eljárt az idő. A zsombóiaknak jó lenne a jövőben ugyanolyan rangot, helyet kapni, mind a külföldi, mind a belföldi piacokon, mint amilyet eddig kivívtak maguknak. Sz. Lukács Imre 49 DÉL-MAGYARORSZÁG 1968. VASARNAP, ÁPRILIS 81 A szegedi Acía Geographica 1955-ben jelent meg első ízben. Ekkor még a klimatológia körébe tartozó tanulmányokat is magábafog'alta. 1956-ban az Acta Geographica és az Acía Climatologia különvált. Az Acta Geographica a szegedi tudományegyetem gazdasági és természeti földrajzi tanszékein folyó — elsősorban az Alfölddel kapcsolatos — kutatási eredményeket közli. A mintegy 400 példányban évente megjelenő Acta cikkeit tudományos körökben nagy érdeklődéssel fogadják. Az 1967. évi Acta Geographica-ban 3 gazdasági és 3 természeti földrajzi cikk jelent meg. Dr. Krajkó Gyula A gazdasági rayonok és a közlekeDr. Andó Mihály és dr. Mucsi Mihály A pleisztocén végi és holocén klimaritmusok visszatükröződése a Duna—Tisza közi szikes tavak időszakos vízborítások üledékviszonyaiban című cikkükben az Alföld pleisztocén és holocén üledékeinek képződési viszonyaira tesznek értékes megállapításokat Dr. Dank Viktor, Dóczi András és dr. Mucsi Mihály Adatok az Alföld pliocén és pleisztocén fejlődéstörténetéhez című cikkükben kifejtik új elképzeléseiket a DélAlföld üledékanyaggal való dés néhány összefüggése Magyarországon című dolgoza- feltöltődésének folyamatáról. ta gyakorlati szempontból fa hasznos. A témakidolgozás rendkívül időszerű, hisz a felszabadulás után a gazdaságföldrajzosok körében a közlekedésföldrajzi problémák fontosságuk ellenére háttérbe szorultak. Országos viszonylatban az árutermelés növekvő tendenciát mutat, ami a szállítási feladatok növekedését vonja maga után. Nem közömbös tehát számunkra a gazdaságosabb szállítás elvi alapjainak kidolgozása. Dr. Pénzes István A fűszerpaprika termesztés fejlődésének társadalmi és gazdasági alapjai a szegedi és kalocsai körzetben című értekezésében a magyar fűszerpaprika termesztés elterjedésének történelmi, társadalmi, gazdasági előzményeit összegzi a természeti és társadalmi hatótényezők gondos elemzésével. A tanulmány a körzetek között mutátkőző különbség okait alapos körültekintéssel tárja fel, aminek alapján a mai termelés fejlesztése is lehetséges. Dr. Tóth József A magyar városok növekedése 1960—65 között című értekezésében Időszerű téma feldolgozására tett sikeres kísérletet Mind témaválasztása, mind pedig alkalmazott módszere méltán kelthet érdeklődést a hazai és külföldi geográfusok körében. Dr. Jakues László Szempontok a karsztos tájak denudációs folyamatainak is morfogenetikájának értékeléséhez című tanulmányában a karsztok morfológiai és analízise során gyűjtött — eddig még nem közölt, nemzetközileg is érdeklődést kiváltó — tapasztalatait publikálja. Abonyi Gyuláné Számítóközpontok A litván kormány a tudósok javaslatára elhatározta, hogy ebben az évben további számítóközpontokat létesít. A Szigrna litván vállalat e célból elektronikus számítógépek sorozatgyártására állt át. A köztársaság iparában a gazdasági számításoknak egynegyed részét máris gépiek végzik. A közeljövőben irányt vesznek arra, hogy néhány éven belül a gazdasági tervezéshez Szükséges minden információt számítógépiek segítségével szerezzenek meg. A számítóközpontok szolgáltatásait a falusi szövetkezetek máris nagy előszeretettel veszik igénybeKér Töz .Között ma h am kereskedelem üj módszerei Az általános fogyasztási és dését ls. A decentralizált terértékesítő szövetkezetek — vezés eredményeként javult előző nevükön földműves- az iparcikkek, különösen a szövetkezetek — múlt évt ruházati cikkek forgalma, tevékenységét értékelő zár- amely előzőleg éveken át számadó közgyűlések április- egy helyben stagnált ban lezajlottak. A Szövetke- Ezt azáltal érték el a szözetek Csongrád megyei Köz- vetkezetek, hogy feloldották pontja beszámoló jelentésé- az addigi árubeszerzési köbén tájékoztatta a megyei töttségeket. Igaz, az árukzötanács végrehajtó bizottságát mét most is a nagykereskeaz új gazdaságirányítás kí- delmi vállalatok biztosítják, sérlett módszereinek tavalyi de már tavaly óta arra is tapasztalatairól és ezek 1968 van lehetőség, hogy az üzleelső negyedévi alkalmazásé- tek közvetlenül az ipari rőt. üzemtől vásároljanak. A múlt Megállapítható, hogy bár a évben több mint 30 millió szövetkezetek részére nem forint értékű áru került így írtak elő tervszámokat, azok termelőktől a szövetkezetekaz. általuk jól ismert körül- hez. Könnyítést jelentett az menyekre épített saját ter- iá hogy — a választék böveikkel több sikert értek el. vítésere — más megyék A megyei szövetkezetek 1 nagykereskedelmi vállalataimilliárd 400 millió forint tói 40 millió forint értékben forgalma jobb az ország töb- szereztek be árut. bi mezőgazdasági megyéjé- Űj vonás a gazdálkodásnek forgalomnövekedésénél, ban az anyagi érdekeltség De a 12,8 százalékos emel- eszközeinek szabad megvá, ,, , ,, _ lasztasa. Ez — az általanos k«3éssel megelőzték Csöng- kereteken belül — egyaránt rád megye 12,5 százalékos al- vonatkozik a bérrendszerre talános kereskedelmi fejlő- és a dolgozók létszámának megállapítására is. Így a bérLURKÓPARLAMENT Nyolcezer-kilencszáztizenöt legapróbb honpolgár nevében ült, állt és kuporodott össze tegnap délután fél hatkor az I. Szegedi Lurkóparlament a Lechner téri homokozóban. A felnőtt társadalmat én képviseltem — nem elfogulatlanul. A nagy horderejű tanácskozás összehívására is magam voltam bátor javaslatot tenni annak alapján, hogy mostanában mindenféle parlamenteket és fórumokat rendeznek a felnőttek, mindenféle ügyből kifolyólag. S amint az I. lurkóparlament résztvevői egybehangzóan kinyilvánították: nekik is van megbeszélni valójuk és kérésük épp elég. Mind a kilenc küldött (otthonról küldték őket, menjetek játszani, de ne roszszalkodjatok, mert szétverem a fejeteket!) egységesen kifogásolta, hogy a játszótéren még mindig nem szerelték fel a hintát, továbbá az egyéb nyüstölni való alkalmatosságokat. Pedig már jó idő van és a játszóeszközökre feltétlenül szükség lenne (nemcsak a néniknek-bácsiknak, akik már régóta nyugodtan játszadozhatnak a fapadokon), hiszen az izmok meg a ruházat fejlesztésében betöltött szerepüket ország-világ jól ismeri. Igaz — nyilvánították véleményüket a lurkók —, Jó a homokozó is, de este otthon feszültté válik a helyzet, mert cip>ő, ruha, sőt a haj is teli van finom homokkal. Továbbá határozottan elítélte a lurkóparlament a nagyokat, a helytelen viselkedés miatt. Az még hagyján — mondották többen is —, hogy futballozó Góliátok lepik meg a gyepet és a tiltakozó aprónépnek nyaklevest osztogatnak. Határozottan háborog a parlament amiatt, hogy feltűnően csinos, fiatal hölgyek foglalnak helyet a padokon fáradalmalkat kipihenni óhajtó nem is mindig csinos férfiak ölében, akik ugyan nagy szeretettel és gonddal simogatják, puszilgatják őket, Ez a lurkóparlament álláspontja szerint Illetlenség. És különben is apuka ilyenkor nem tud mit csinálni. Tegnap is — mondotta a parlamenti delegátusok egyike — anyu egészen féltette aput és mondta neki: Juj, drágám, ha sokáig nézed azt a nőt, akkor kiugrik a szemed. (Érdekes lett volna.) Az I. Szegedi Lurkóparlament tanácskozása ekkor sajnálatos incidens mi;: tt félbeszakadt. Petikét hazakiabálták, öcsi elvitte az Agi rolliját, Zoli pedig kijelentette, hogy Andrit nem is szereti és öszszetiporták a homokvárat. Kaczúr Istváa alapokon belül ugyan nőttek az átlagbérek, de a létszámmegtakarítás következtében emelkedett a termelékenység is. A kiskereskedelem eredményének 20 százalékos emelkedésével szemben a bérek átlaga 8—10 százalékkal nőtt csupán. Az eredményességet tekintve a Csongrád megyei szövetkezetek jobbak voltak az országos átlagnál. Mindezekhez hozzájárult a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítése, a szükségletek módszeres vizsgálata. s az is, hogy az árukat most már mindinkább a vevők kívánságai szerint rendelik és szerzik be. Alapvető változás tapasztalható a kereskedelem kulturáltságának fejlődésében is, ami ' az áruk csomagolásának korszerűségén és az udvariasabb kiszolgáláson mérhető le. A kísérletek sikerültek, gazdag tapasztalatokat hoztak. Az idei év első hónapjai máris igazolták, hogy a szövetkezeti kereskedelemnek továbbra is ezen az úton kell haladnia. Ugy, hogy módszereit ezentúl is fejleszti, még jobban Igazodik a fogyasztók igényeihez. Koudorosi Jánoo