Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Eladhatók a külterületi földek A Gazdksági Bizottság a mezögazdasagi és élelmezésügyi miniszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes előterjesztése alapján határozatot hozott egyes állami tulajdonban levő külterületi földek eladásáról, illetve haszonbérbe adásáról. A földtulajdon és a földhasználati viszonyok továbbfejlesztése indokolttá, egyes gazdasági és társadalmi igények kielégítése pedig szükségessé teszi, hogy a községek, vártosok külterületén az olyan állami tulajdonban levő földeket, amelyek területi elhelyezkedésük, terepviszonyaik miatt mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak, megosztva értékesíteni lehessen, s ezeket az állampolgárok személyi tulajdonként megszerezhessék. A földtulajdonról és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény megszüntette a korábbi. korlátozásokat, s ez lehetővé teszi az említett területeknek az eddiginél gazdaságosabb hasznosítását. Az akció lehetőséget ad a mezőgazdasági termeléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó falusi és városi dolgozók szabad idejének társadalmilag és egyénileg egyaránt célszerű felhasználására, a telekspekuláció megakadályozását célzó intézkedések hatékonyabbá tételére. Éjszakai műszak Vietnamért Nem álltak meg a gépek tegnap, szombaton este 10 órakor, mint máskor a szegedi kenderfonógyarban. Vietnam megsegítéséért éjszakai műszakra jöttek a munkások, műszakiak. Azok, akik a héten délelőtt és éjszaka — nekik, az éjszakásoknak jár a teljes szabad szombat — dolgoztak. Vasárnap reggel 6 óráig tartott az önként vállalat munka. amelyben közel hatszázan vettek részt, jó szívvel adva a szombat éjszakai keresetet a harcoló és vérző Vietnam népének. Kiktől indult a kezdeményezés? Nem lehet rá felelni, mert közös munkásakció — ahogyan Gyulai Zoltán, a csúcspártvezetőség titkára megállapította. Idősebbek és KISZ-isták, a gyári közösség tiszteletet parancsoló, cselekvő szolidaritása volt ez újra. A Cél nevű szocialista brigád a fonóipar legjobbja. Heten vannak: a patronáló Szi lasi Béla művezető, Bali Andrásná brigádvezető, Dvkai Ernő, Lengyel Zsuzsa. Lévai Ferencné, Németh Pál és Szilasi Béláné. Kétgyermekes édesanya Bali Andrásné. Látta a tévé képernyőjén, hogy az amerikai szuper-repülők bombáitól pusztulnak a vietnami emberek. Méltón simogatta meg fiait, a 12 éves Andrist és a 10 éves Ferkót. — Mi, anyák — mondta —, akik életet adunk, csak gyűlölhetjük azokat, akik kioltják az életet. Együttérzünk a vietnami néppel, akikre gonoszul rátámadtak. A legtermészetesebb, hogy segítünk és megtoldjuk a munkát szombat éjszaka. Közbeszól Lévai Ferencné, akinek unokája, Éviké, tízhónapos, — Még hallani, látni is borzalmas, hát még végigélni. ami Vietnamban történik. Szívesen jövünk a 11 m ,...:• Somogyi Károlyné felvétele Négyen a vietnami műszakban dolgozók közül. A termelés adatait nézi lengyel Zsuzsa. Szilasi Béla, Bali Andrásné és Lévai Ferencné vietnami műszakra, mert úgy érezzük, hogy enyhítenünk kell a fájdalmat^ a gondokat. — Lengyel Zsuzsa — jegyezte meg később a brigádvezető a fiatal, szerény lányról — Makóról jár be dolgozni. Szombat délután, műszakja után nem utazott haza, itt maradt és este 10 órakor megint a fonógép mellé állt. Szorgalmas, az életet komolyan vevő fiatal Dukai Ernő technikus és Németh Pál segédművezető isc ök, mint hasonló korú társaik, a fárasztó munkáshétköznapok után szombaton kicsit szórakozni indulnak. Ezen a szombat éjszakán Dukai Ernő és Németh Pál, akárcsak Szilasi Béla művezető, közvetlenül fonógépen dolgozott: ami pénz a termelésük után jár, a vietnami szolidaritási alapnak adják. Szilasi Béla 28 esztendős. Miután 1958-ban érettségizett, mindjárt ide jött dolgozni. — Kicsi gyerek voltam a második világháború idején — mondta —, de o légiriadót nem tudom felejteni, az agyamban van ... A VDK fölött egymást követik a légiriadók, hullanak a bombák, pusztítva embereket, otthonokat, kórházakat. Ha ebbe valamelyest is belegondolunk, akkor elönt a harag azok ellen, akik ezt teszik. Telnek az éjszaka órái — gyűlnek a forintok. ' M. S. Olajbányászok gondjai 1968 fordulópontnak számít az olajtermelő munkások, a szegedi olajtermelés történetében, mert hónapról hónapra több és több olaj kerül a felszínre, gombamódra szaporodnak a különféle berendezéseik, a kísérletezés helyett a rendszeres olajbányászat veszi kezdetét. Köztudomású: a szegedi olajmedencében hazánk egyik legnagyobb gazdasági beruházását, a 3.2 milliárd forintos olajprogramot hajtják végre — gyorsított ütemben. S ez az erőpróba tetemes feladatok elé állította és állítja az embereket. Közben ezernyi gond, s bizony jó néhány galiba is keletkezik, amelyeknek nagyobbik része a pionir munka természetéből. a kezdet nehézségeiből származik. A napokban nyolc termelési tanácskozáson 800 munkás összegezte az elmúlt év tapasztalatait. Tárgyaltak, nem egyszer szenvedélyesen vitatkoztak, pontról pontra derítették fel a gondokat, melyeket talán semmiféle más módszerrel nem lehetne kideríteni. Ha az emberek nem szólnának róla, lehet, hogy elsikkadnának a fiókok mélyén lapuló jegyzőkönyvekben. Ezeken a termelési tanácskozásokon például elmondották. hogy a Moszkvai körúti zárt telepen is — finoman szólva — eltűnik az. üzemanyag az autók tartályaiból. Elmondották, hogy ínég mindig minimálisak a szociális lehetőségek, nincs melegedő, elég öltöző, fürdő. Az elmúlt évben több ezer munkaóra veszett el szervezetlenség miatt,- sokszor előfordult. hogy nemcsak anyagok. de a tervek is hiányoztak egyes fontos építkezésről. Kiderült, hogy az amúgy is szorongató gépkocsihiányt a hosszú javítási idö súlyosbítja. A nélkülözhetetlen gépkocsik 10r—30 szaza lék* állandóan áll, nincs hely, ahol az autókat megjavítsák, az idegen vállalatok nem megfelelően végzik el ezt a munkát. De a sofőrök becsületesen elmondották azt is, hogy maguk is felelősek, hiszen nem egyszer az ő hibájukból akadozik a munka. Belterjes ügyek? Valóban azok. De ezeknél is nagyobb figyelmet érdemel, hogy a munkástanácskozáson minden eddiginél erőteljesebben, őszintébben vetették fel a gondolatokat. Méghozzá a változtatás indítékaival, hogy mindre kivétel nélkül megoldást találjanak. A teimelési tanácskozásokon a kritikák mellé javaslatokat fogalmaztak, olyanokat, amelyeket az egész olajtermelés érdekében érdemes végrehajtani. Nem túlzás: az olajbányászok ilyen kiállása, változtatni akarása garancia. Biztosítók a feladat jó elvégzéséhez. Emlékszem, évekkel ezelőtt, ahogy az első olajmunkások jöttek, úgy, azonnal indultak volna vissza Szegedről. Akkor is beszéltem velük. Az volt a véleményük. hogy nagyon nehéz lesz itt gyökeret verni, kilátástalanul nagy munkát bíztak rájuk. Idegen volt a város. a feladat. És ezek az emberek ma egészen másként nyilatkoztak. Sajátjuknak érzik az egész olajprogramot, úgy beszélnek róla, mint személyes ügyükről. A Kőolajtermelő Vállalat sok milliós gondja — egészét nézve — hatalmasnak látszik. A munkások azonban szétosztották maguk között ezt a gondot. A közös felelősségvállalás az üzem életében talán soha nem történt meg ilyen érthetően, kézzel foghatóan. A jelent, a jövőt nézve — ez is döntő fordulat Matkó Isti aj* Forradalmi ifjúsági napok A forradalmi ifjúsági napok Szolnok megyei megnyitójaként szombaton „Damjanich tábornok nyomában" jelszóval ünnepi ifjúsági találkozót rendeztek Cibakházán. Szolnok, Bács, Békés és Csongrád megye mintegy félezer parasztfiatalja vonult az 1848-as szabadságharc egykori főhadiszállásának színhelyén felállított emlékműhöz. Minden hely foglalt a BNV-n Az idén május 17—27 között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, nyitásig tehát éppen két hónap áll rendelkezésére. Minthogy az idei BNV az új gazdasági mechanizmus bevezetésének első évében zajlik, fokozott érdeklődés jellemzi mind a hazai mind a külföldi részvételt. Éppen ezért o kiállítók az eddiginél jóval nagyobb helyigénnyel jelentkeztek, de már az év elején kitehette volna a HUNEXPO a táblát: ,,Minden hely elkelt". Több mint 30 országból jönnek kiállítók. Tavaly ezernél több külföldi cég mutatta be gyártmányait a BNV-n, s többnek nem tudtak helyet adni az idén sem. A vásár területén már élénk a .munka: az, építők, szerelők hozzákezdtek a vasárváros mintegy 50 épületének, paviloniának tatarozásához. szépítéséhez. Az előkészületek lendületesen folynak azokban az üzemekben is, amelyek új konstrukcióikat akarják megismertetni a vásáron, vagy új közszükségleti és divatcikkekkel jelentkeznek. A MASPED raktárába mér befutott az első külföldi szállítmány is. A .Szovjetunióból mintegy 8 vagon áru érkezett. Számos nyugati cég, — t köztük angol és NSZK-beliek — a lipcsei vásárról egyenesen Budapestre kívánják eljuttatni kiállítási anyagukat. A MASPED-nek mintegy 600—700 vagon külföldi árut keli fogadnia a BNV megnyitásáig. Az alkotó emberért G

azdasági reform. Kimondjuk a szót és tudjuk, érezzük mögötte az embert; az alkotó, dolgozó emberért született az új mechanizmus, aminthogy szocialista társadalmunkban végső fokon mindennek az ember szolgálata ad célt es értelmet. Ebből következik, hogy a reform közvetlenül is, közvetve is fokozott szerepet szán a munkálkodó ember egészségét, testi épségét vigyázó törekvéseknek. Kétségkívül indokolt, s nem mond ellent az önállóság elvnek, hogy a munkások egészségét-biztonságát védő intézkedésekre továbbra is központi- rendelkezések kötelezik a vállalatokat. Iránymutatásuk alapján jöttek létre a vállalati kollektív szerződések idevágó passzusai, valamint a vállalati munkavédelmi szabályzatok. Miután a fejlesztéshez, felújításhoz rendelkezésre álló eszközöket önállóan használhatják fel az üzemek, különösen fontos, hogy rövidebb és hoszabb lejáratra is munkavédelmi terveket kell készíteniök a korszerű, egészséges, biztonságos körülmények fejlesztésére. Ennyi is elég annak bizonyítására, hogy a reform még felelőségteljesebb tevékenységet követel az üzemek vezetőitől. Külön figyelmet érdemel a Munka Törvénykönyvének ez a kitétele: „a vállalat köteles a munkavégzés körülményeit tervszerűen javítani és ha szükéges, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásán túlmenően is minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására". A „megtartásán túlmenően is" hangsúlya érthető: a dolgozók védelme nem lehet csupán az előírások formális megtartása, hanem ha egy speciális esetre nincs előírás, akkor is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. A termelés egyik napról a másikra változhat, új termékek gyártására, új technológiák bevezetésére kerülhet sor; új veszélyforrások is keletkeznek így. Ilyenkor soron és paragrafuson kívüli intézkedésekre lesz szükség, s minden anyagi meggondolásnál fontosabb, hogy az alkotó embert körültekintően oltamazzák. Elismerést érdemel az a szakszervezeti munkásvédelmi apparátus, dicséret illeti azokat a gazdasági vezetőket is, akiknek lelkiismeretessége, fáradozása nyomán fokozatosan csökken a balesetek száma. A közelmúltból is azt mutatják a tapasztalatok: a sérülések, csonkulások, s az olyan szerencsétlenségek, mikor már az orvosi beavatkozás sem segíthet, nem törvényszerű velejárói a munkás hétköznapoknak. Az árgusszemű óvatosság helyett azonban egyes vezetők még mindig kényelmesebbnek tartják a szabályok megsértése fölötti szemhunyást A dolgozók némelyike pedig gyakran virtuskodásból, legénykedésből teszi kockára épségét, egészségét. Ezért kell minden eddiginél jobban fölkelteni az emberekben a felelősségérzetet, maguk miatt éppúgy, mint társaikért. A közelmúltból a gonoskodó elővigyázatosságra a változtató jószándékra, de ezek ellenkezőjére is idézhetünk példákat a szegedi üzemekből. Öröm egy-egy munkásgárdának, ha régóta vajúdó szociális problémái oldódnak meg, tisztálkodási, étkezési lehetőségei „komfortosodnak". A Szegedi Falemezgyárban viszont építettek ugyan egy új ládaüzemet, de a szociális rész elkészítésével mindmáig adósaik az ott dolgozóknak. A 10-es számú AKÖV egyes munkahelyein, s paradox módon új telepén is, kl vannak téve az idő viszontagságainak, a tél hidegének a munkások. A vállalat ugyan mindent megtett a körülmények mielőbbi rendezéséért, de törekvései zátonyra futottak a kivitelező építővállalat bűnös felelőtlenségén. A Szegedi Nemzeti Színház asztalosműhelyóben is van hiányosság: évről évre húzódik a gépeknél a forgácselszívás megvalósítása. Több eltitkolt balesetre is fényt derítettek a szakszervezeti szervek. Előfordult nem egyszer, hogy a dolgozóval elismertették, az ő hibájából történt a baleset. Az ilyen aláíratási tortúrák egyébként január 1-től végleg megszűntek: lényegretörőbb, bürokráciamentesebb lett a balesetek kivizsgálása. Mind teljesebbek, megalapozattabhak a mimkásvédelem feltételei. A szakszervezeti tisztségviselők mellett ott őrködik az üzemekben a szocialista bri gadmozgalom is. Ennek a mozgalomban a legjobbjai tár saikat is óvják, figyelmeztetik, a tapasztalt szakmunkások mind nagyobb részt vállalnak a fiatalok segítéséből, megtanítják őket a biztonságos fogásokra. V munkavédelmi őrök őrjáratai is hasznosan igyekeznek elejet venni a - bajoknak. Csak a gazdasági vezetők, szakszervezeti funkcionáriusok s a munkások együttes erőfeszítése vezethet közös eredményre, teheti sikeressé a megelőzést. Éi pedig, nemcsak azért, mert a munkanap-kiesés helyett termelési érték képződik, hanem mert társadalmunk legfőbb értékét, az embert oltalmazza; igazán nagy és értekes eredménye lehet az új mehanizmusnak. S. M. \Az új tyolqa A Gorkij autógyár elkészítette az új Volga személygépkocsi elsó szériáját. A hatszemélyes, modern karosszériájú autónak 100 lóerős a motorja. óránként 145 kilométeres a maximális sebessége. Fogyasztása 100 km-en 10—13 liter benzin. A motor 250 000 kilométert fut generáljavitás nélkül. lilpf^hll:: (Telefoto — MTI Kútfőid! Képszolgálat) VASÁRNAP, 1968. MÁRCIUS 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3