Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Egy het a világpolitikában E héten példátlan méretű spekulációs hullám söpórt végig a nyugati világ tőzsdéin, súlyosan fenyegetve a nyugati vezérvaluta, a dollár szilárdságát: az arany felvásárlása fantasztikus méreteket öltött, a londoni aranypiacon egyetlen nap leforgasa alatt 200 tonna arany cserélt gazdát, holott máskor, normális üzletmenet meilett 3 —5 tonna aranyat adnak csak el. Az „aranyláz" olyan nyomást gyakorolt a dollárra, hogy végülís rendkívüli intézkedéseket kellett tenni az egész nyugati pénzügyi rendszer megrázkódtatásával fenyegető fejlemények megakadályozására. Aranyláz a tőkés piacokon Dubcek beszéde Brnóban Johnson elnök telefonon fordult segítségért Londonhoz, s Wilson miniszterelnök egy sebtiben összehívott éjszakai tanácskozás után elrendelte a londoni aranypiac átmeneti bezárását, hogy ezzel a kényszerszünettel lefékezze a pánikszerű aranyvásárlást. Ugyanakkor sürgős tanácskozásra hívták össze a nyugati bankvezéreket, hogy közös intézkedéssel mentsék meg a dollárt a leértékeléstől. A nyugati aranylázat voltaképpen helyesebb lenne a dollár lázának nevezni, mert hiszen alapvető oka, hogy széles körökben megingott a dollárba vetett bizalom. Az amerikai fizetési mérleg deficitje — nem utolsósorban a vietnami háború következtében — krónikussá Vált s az elmúlt hónapokban egyre inkább beigazolódott: a dollár árfolyama túlságosan magas és hosszú időn át már nem tartható fenn az a jelenlegi paritás, amely 1 uncia arany árát 35 dollárban szabja meg. Francia részről már régóta hirdetik, hogy új alapokra kell helyezni a nemzetközi fizetési rendszert, s meg kell változtatni a mesterségesen magas szinten tartott dollár-árfolyamot. Washington azonban íoggal-körömmel ragaszkodik az eddigi paritáshoz, mert hiszen a dollár leértékelése nemcsak óriási presztízsvereséget jelentene, hanem törvényszerűen maga után vonná eddigi politikai befolyásának csökkenését is. A „galambokat" nem lehet eltemetni A washingtoni Fehér Házban egyébként nemcsak az aranyláz okozott főfájást e héten, hanem az elnökválasztási kampány első próba mérkőzésének, a New Hampshire államban megtartott előválasztásnak kimenetele ls. A vietnami beavatkozást ellenző McCarthy szenátor ugyanis több szavazatot kapott, mint Johnson elnök. Az eredmény szenzáció erejével hatott, mert hiszen a politikai megfigyelők többsége mindeddig semmilyen esélyt nem adott McCarthynak Johnson nal szemben, a Demokrata Pártban, az elnökjelölésért folyó küzdelemben. Amerikai politikai körökben általános volt a vélemény, hogy a békeprogrammal induló szenátor „mégcsak labdába sem rúghat" és Johnson minden különösebb erőfeszítés nélkül megszerezheti pártja jelölését. Bár a New Hampshire-i eredményt nem szabad túlértékelni, MsCharthy sikere kétségkívül megcáfolta azokat, akik azt állították: nem számíthat tömegvisszhangra a választási kampányban az a politikus, aki szembefordul a vietnami agresszió folytatásával. A „galambok" tehát mégsem olyan esélytelenek a „héjákkal" szemben, mint azt az irányított propaganda állította. A politikai megfigyelők bizonyosra veszik azt is, hogv McCarthy sikere lényegében az elnöki ambíciókat tápláló Róbert Kennedy útját egyengeti. A választási kampány pszichológiai légkörében tehát fordulat kezd kibontakozni, s ez épp akikor következik be, amikor a Fehér Házban azt fontolgatják, hogy több mint 200 000 újabb katonát küldjenek Dél-Vietnamba. A New York Times, amely elsőnek adott hírt ezekről a tervekről, vezércikkében erélyesen síkraszálH az újabb eszkalációs lépés ellen. A lap szerint az elmúlt hat. hét eseményei minden kétséget kizáróan bebizonyították az eszkalációs politika kudarcát „Eljött, az. idő — írta —, hogy végre felhagyjanak ezzel uz eszkalációs politikával. A nemzet sorsa függ ettől." A közélet aktivizálódása Csehszlovákiában Csehszlovákiában megélénkiüt közéleti aktivitás légkörében folyik a CSKP Központi Bizcllsaga március végén összeüíó plémimártak előkészítése. Az eddig tartott járási és városi pártkonferenciák általában azt mutatták, hogy a párttagság helyesli a legutóbbi/plénumok határozatait, sikraszáll a közélet, erőteljes demokratizálásáért és határozottan elutasítja azokat a helyenként megnyilvánuló törekvéseket amelyek a most megindult megujhódási folyamatot gátolják. A CSKP KB elnöksége legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott a megnyilvánuló fokozott politikai aktivitással, s hangsúlyozta, hogy ez alapvetően egészséges folramat, s a párttagok és' pártszervezetek mindenütt álljanak e mozgalom élére. Az elnökség nyomatékosan rámutatott. arra is: kifejezetten szocialista Jellegű demokratizmusról van szó, » Csehszlovákia hü marad a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő hagyományos barátsághoz A hét eseményeihez tartozik az is, hogy Varsóban sajnálatos incidensekre került sor. lelkiismeretlen kalandorok tüntetésbe heccelték a diákság egy részét. A vartói egyetemen a nyugalom időközben helyreállt a varsói üzemekben és az ország más részein tartott gyűléseken a dolgozók megbélyegezték az incidens szervezőit. Dr. Dobsa János # Prága (MTI) A brnói városi pártkonferencián szombaton beszédet mondott Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Beszédében pozitívan értékelte az elmúlt két hónap eseményeit és hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Kommunista Párton belül megindult az aktivitás, megerősödött a párt iránti bizalom. A párt kezd tudatára ébredni annak, hogy az alkotó társadalmi aktivitás élére kell állnia és azt vezetnie kell. Kijelentette: a demokratizálás folyamatához tartozik, hogy a pártonkívüliek is nyíltan megvitatják a párt munkáját. Ez vonatkozik a pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepére is, amelyet igyekszünk elmélyíteni — mondotta. A párt munkájával kapcsolatos kritikai észrevételek megfelelnek az 1967 októberi, decemberi és az 1968 januári tanácskozások céljainak — folytatta. — A januári plénum után a párt is, Központi Bizottsága ls egyetértett abban, hogy a régi módon nem lehet tovább dolgozni. Dubcek hangsúlyozta, jó lett volna, ha az akcióprogram már előbb elkészül, de néhány hét alatt nem lehetett azt kidolgozni. Mivel a pozitív program és az aktivitás pozitív tartalma még nincs kidolgozva, az utóbbi napokban vákuum keletkezett és a politikai munka is nehezebbé vált Különböző nézetek is támadtak á szükséges változások és intézkedések megvalósításának üteméről, helyenként türelmetlenséget és aggodalmat lehetett tapasztalni. A szónok megállapította, hogy ezek az aggodalmak becsületes emberek véleményét tükrözték. Hangsúlyozta: ha a CSKP Központi Bizottságának volt elég ereje, hogy a januári plénum megoldja a pártmunka alapvető kérdéseit, a"kkor továbbra is lesz elég ereje, egyrészt a visszatérés megakadályozására, másrészt az új, haladó irányzatok és a pártmunka további fejlesztésére. Az aktivitás nem véletlenül jött létre, hanem az a párt Központi Bizottsága céltudatos törekvésének eredménye. Bebizonyosodott, hogy a társadalom nemcsak követeli a szocialista demokrácia elmélyítését, hanem meg is érett arra. A Központi Bizottság feladata a jelenlegi folyamat vezetése és figyelése, de annak' az egész párt és minden egyes kommunista ügyévé kell válnia. Dubcek hangsúlyozta, a januári plénum után . bebizonyosodott az a feltevés, hogy a szocialista meggyőződés mélysége és az állampolgári felelősségérzet mértéke olyan nagy, hogy a nyílt demokratikus nézetcserét nem lehet felhasználni a szocialista erők ellen. Az antikommunisták, akik léteznek Csehszlovákiában is, talán örülnek az önkritikának, de nem ők fogják e folyamatot befolyásolni, hanem — éppen ellenkezlőleg — ez fogja táptalajukat elvenni. Azoknak válaszolva, akik attól félnek, hogy a jelenlegi folyamat meggyengíti a hatalom alapjait, a honvédelmet és a szocializmus alapelveit, Dubcek kijelentette, hogy a belső politikai életben megfosztották a hatalomtól, a befolyástól azokat az erőket, amelyek az állam szocialista alapjait támadhatnák. A fejlődésért folyó belső politikai harcban a párt nem folyamodik adminisztratív beavatkozáshoz. A helytelen nézetek és egyoldalúság ellen az eszmék erejével fog fellépni. Ez nem jelenti, hogy az ellenséggel szemben lemond a hatalom eszközeiről. Ezért erős és harcképes, politikailag képzett hadseregre van szükség. Ezt éppen most kell hangsúlyozni — mondotta Dubcek —, amikor a Sejna-ügy, amelyet a Központi Bizottság Elnöksége által kijelölt bizottság vizsgál, egyes személyeknek ürügyül szcrigál arra, hogy a hadsereget rágalmazzák. Személyes tapasztalatai alapján kijelentette, hogy a hadsereg kommunistái és többi tagjai egyöntetűen támogatják a januári plénum határozatait Bejelentette, hogy a Központi Bizottság legközelebbi plenáris ülésén, március 28-án előterjesztik az akcióprogramot, amelynek célja a» párt új irányvonala alapvető kiinduló pontjainak meghatározása, amelyekkel tág lehetőség nyílik \a dolgozók aktivitásának fejlesztéséhez, valamint a társadalom legsürgősebb problémáinak megoldásához. A cseh és szlovák nemzet államjogi kapcsolatainak eddigi alakulásáról szólva kiemelte, hogy foglalkozni kell az államjogi elrendezés számba jöhető formáival, de mivel ez hosszú időt vesz igénybe, már a mostani elrendezés keretein belül olyan változtatásokat kell végrehajtani, amelyek biztosítják a szlovák nemzeti szerveknek a reális jogkört A párt törekszik arra is — hangsúlyozta Dubcek —, hogy a társadalom állami és politikai rendszerében olyan kapcsolatok és normák alakuljanak ki, amelyek lehetővé teszik a kikerülhetetlen személyi változások lebonyolítását Ezeket azonban rugalmasan fogják megvalósítani, és a funkciókkal olyanokat bíznak meg, akik képesek lesznek az új feladatokat új módszerekkel végrehajtani. Beszéde végén a csehszlovák külpolitikáról szólt A csehszlovák külpolitika tartós alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott szövetség megszilárdítása, az egyenjogúság, a kölcsönösség figyelembevételével, az internacionalizmus alapelvein nyugodva. Pályázik az elnökjelöltségre Amerikai tókeinvázió Európában DÉL-MAGYARORSZÁG 446 VASARNAP, 1968. MÁRCIUS 17. Térképünkön dlacramnk aegítségévrl arokal az összegeket ábrázoljuk, amelyekben mér szereutóbbi busz esztendő alatt hat és félszeresü kre emelkedtek. Róbert Kennedy bejelentése 0 Washington (MTD Róbert Kennedy szombaton hivatalosan is bejelentette, hogy pályázik a demokrata párt elnökjelöltségére, Johnson elnökkel szemben. A szenátor ugyanabban a szenátusi helyiségben jelentette be elhatározását, ahol nyolc évvel ezelőtt testvére, John Kennedy tett hasonló nyilatkozatot „Meggyőződésem, hogy csak a személycsere biztosíthatja a jelenlegi, veszélyekkel terhes politika megváltoztatását" — mondotta Kennedy, több mint 300 újságírd előtt, kijelentve, hogy programjának lényeges eleme „végetvetni a vérontásnak Vietnamban, megszüntetni azokat a szakadékokat, amelyek feketék és fehérek, szegények és gazdagok, öreged és fiatalok körött fennállnak". A szenátor azt mondotta, hogy „nem személyes ellentét vezeti" amikor Johnson ellen fellép, hcinem „eszmékről és elgondolásokról van szó" és „meg kell változtatni a jelenlegi veszélyes és súlyos következményekkel terhes politikát". Róbert Kennedy kijelen-; tette, hogy a vietnami háborúban „deeszkalációt kell végrehajtani". Azt mondotta, hogy kész a VDK elleni légiháború megszüntetésére a tárgyalások érdekében. Megválasztása esetén tárgyalásokat akar kezdeni a Délvietnami Nemzeti Felszabadítást Fronttal, amelynek szerepei van az ország politikai jövőjének Jdalakításában, ugyanakkor a háborúban fokozottan a dél-vietnami haderőkre akarja hárítani a felelősséget az amerikai csapatok helyett. A sajtóértekezleten éleset bírálta Johnson elnök politikáját, amely szerinte „keveset és későn tett az égető kérdések megoldása érdekében Vietnamban, a városokban, a gettókban, a farmokon". Azt mondotta, hogy tapasztalatai győzték meg a változás szükségességéről. „Láttam éhező gyermekeket a Mississippi deltavidékén, egészséges családokat tétlenségre kárhoztatva, fiatal indiánokat, akik reménytelen helyzetükben öngyilkosságot követnek el a rezervátumokj ban" i— hangoztatta. Kijelentette, hogy nem akar McCarthy szenátor ellen fellépni, hanem vele ' együtt kívánja megakadályozni Johnson újrajelölésétj A szenátor végül bejelentette, /hogy elhatározását közölte mind Johnson elnökkel, mind McCarthy szenátorral. „Az a meggyőződésem, hogy győzni tudok" — jelen tétté ki. A második világháború után az Egyesült Államok lett a kapitalista világ legnagyobb tőkeexportőre. Becslések szerint az elmúlt húsz év tőkekivitelének kétharmad része amerikai töke volt, amelyben a legjelentősebb szerepet az úgynevezett közvetlen tőkebefektetések játszották. Ehhez a kategóriához a más országokban létesített ipari, kereskedelmi, szolgáltató és bankvállalatokat, leányvállalatok létrehozását, ellenőrző részvénykötegek felvásárálást soroljuk. Ezeknek jelentőségét — a kölcsönöktől és más hitelformáktól eltérően — az határozza meg, hogy közvetlen befolyást biztosítanak egyes gazdasági ágazatokra, sőt olykor egész országok gazda, ságára is. Az amerikai tőkekivitel elsősorban Nyugat-Európába, Kanadába, néhány latinamerikai országba, az ázsiai országok közül pedig Japánba irányult. Nyugat-Európában az amerikai tőke közvetlen befektetései elsősorban a feldolgozó iparágakba, főleg a gépkocsi-, a kőolajfinomító és az elektrotechnikai iparban összpontosultak. Itt kell megjegyeznünk, hogy 1962. óta az Európai Gazdasági Közösség területe lett a tőkeinvázió fő terepe. Eze'c közül is a Német Szövetségi Köztársaság áll az élen. A nyugat-európai tőkebefektetések előretörése elsősorban azzal magyarázható, hogy ezen a területen igen kedvező konjunktúra alakult ki. A beruházási hatásfok 21—24 százalék, míg az Egyesült Államokban csak 16—17 százalék körül mozog. További kedvező tényezőként jelentkezik, hogy a munkabér alacsonyabb az amerikainál. Nem kis mértékben szerepet játszott az is, hogy a Közös Piacon belül fokozatosan csökentették a vámtarifákat, ami vámkorlátot emelt az EGK köré. Az amerikai töke a vámkorláton belülre akart kerülni, hogy élvezhesse a vámcsökkenéseket és a szabad áru- és munkaerőforgalmat. A közvetlen befektetésre szánt amerikai tőkekivitel persze nem ad teljes képet a tényleges külföldi beruházásokról, illetve nem mutatja meg az amerikai cégek külföldi vagyonának növekedési dinamikájat. Ezek ugyanis még helyi hiteleket és vállalati nyeresegből származó öszegeket is felhasználtak. Ismét Sfewart 0 London (MTI) George Brown, a Wilsonkormánv második embere lemondott s a kormányból való távozásával felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a miniszterelnök nem tárgyalt vele a dollárválság megoldása érdekében tervezett intézkedésekről. Michael Stewart került ismét a brit külügyminisztérium élére. Stewart 1965 januárja és 1966 augusztusa között rnár irányította a brit külügyminisztériumot. Politikai megfigyelők szerint Stewart visszatérése azt is jelenti, hogv Wilson személyesen irányítja majd a külpolitikát.