Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Helyünk az asztalnál VV.AG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK? i 'merek egy éjjeliőrt, aki meghittebb körben gyak­ran mondogatja, félig tréfásan, félig komolyan: „A igazgató után én vagyok a második ember a vá) DEL-MMARORSZÁB lalatnál". Amikor megkérdezik tőle, hogyan érti ezt, ké szen áll a felelettel: „A nap huszonnégy órájának egyik felében az igazgató elvtársra bízták az üzemet, a másik felében pedig én ügyelek". Ha némileg talán túloz is az öreg, alapjában véve igaza van. Ez a beosztás is — csak­úgy, mint más számtalan — becsületes helytállást, lelki­Ismeretes figyelmet követel azoktól a többnyire már nem éppen fiatal emberektől, akiknek az a hivatása, hogy őrizzék a vállalat, az intézmény, a nép yagyonát. Szándékosan használtam ezt a kifejezést: hivatás. So­kan ha ezt hallják, csak olyan foglalkozásokat tudnak el­képzelni, mint orvos, pedagógus, katonatiszt, tudós vagy művész. A felsoroltak valóban a legszebb hivatások közé tartoznak, és talán ebből származik a tévedés. Két dolog keveredik itt: a szép és a fontos Amit szépnek tartanak, azt hivatásnak, s ezért fontosnak is tekintik, amiről úgy vélekednek, hogy nem szép, azt legjobb esetben fontosnak tartják, de gyakran annak sem. Sokan vannak, akik emiatt lekicsinylik, semmibeve­szik mások munkáját, csendes, de megbízható szorgalmát. Csak azért, mert abban nincs semmi látványos csillogás. Ugyanakkor saját tevekenységükről ellenkezően véleked­nek, bár a munkában „fogjuk meg és vigyétek" a fő jel­szavuk. Többé-kevésbé ismerős ez a típus mindenki szá­mára még akkor is, ha ismertető jegye különböző. Az egyiket úgy tartják számon, hogy a „nagy okos", a má­sikat úgy, aki „nem most lépett le a falvédőről". A har­madikat ott találjuk azok között, akik a legerőszakosab­ban reklamálnak, ha vélellenül — s szerencsére — kima­radnak a jutalmazásból. Valamennyiükre egyaránt jel­lemző, hogy a megérdemeltnél több elismerést, több fi­zetést, több tiszteletet és bámulatot követelnek maguk­rak, akár mások rovására is. Ha ezt mégsem kapják, megtelnek sértődöttséggel. Maguk körül megkeserítik a levegőt, agresszívek lesznek, zavarják mások munkáját, éivódást, egyenetlenséget sz'tanak. Az ellenkező véglet sem ritka tünet. Ismerünk olyan embereket is, akik saját munkájukat tekintik tizedrangú feladatnak. Ügy érzik, a világ egészen jól meglenne az C szorgoskodásuk nélkül. Emiatt kelletlenül, örömtelenül. félszívvel dolgoznak és néha keserű irigységgel gondol­nak azokra, akiknek szerintük szép munkájuk, fontos hivatásuk van. Ismert megállapítás: pótolhatatlan ember nincs. Ez megfelel a valóságnak, de csak annyiban, amennyiben egy-egy emberről, vagy egy-egy esetről van szó. Egész más a helyzet, ha általában a munkára, a társadalom éle­tében különféle funkciót betöltő emberi tevékenységre gondolunk. A hangsúly ugyanis nem azon van, hogy egy adott tevékenységet más is képes elvégezni, nemcsak az, aki éppen azzal foglalatoskodik, hanem azon, hogy vala­kinek mindenképpen el kell végeznie — méghozzá ren­desen, tisztességesen —, mert a kisebb, vagy nagyobb kö­zösség számára az nélkülözhetetlen. Nem nehéz belátni, hogy különösen a modern társadalomban, fejlett gazda­sági viszonyok között, amikor a tudományos és technikai haladással a termelő, és mindennemű társadalmi tevé­kenység egyre erősebben differenciálódik, bármely egy­szerűnek, igénytelennek tűnő munka elmulasztása is súlyos zavarokhoz, vagy pótolhatatlan veszteséget előidé­ző fennakadásokhoz vezethet. Ami csak szépet, fontosat, érdekeset látunk maguk körül, az mind közös erőfeszítéssel — ki tudja hány em­ber munkája révén — születik. N 'm árt ha néha gondolnak erre a hencegők, az önmagukat felmagasztalók, a mások fáradozását lekicsinylők is. És azok is, akik saját tevékenysé­güket értékelik le igaztalanul. A reálisabb önértékelés minden bizonnyal megkönnyíti, hogy az asztal körül előbb vagy utóbb mindenki az őt megillető helyet foglalhassa el. GYERTYÁNOS ZOLTÁN AMA G Y A R SZOCIÁLIS TA MUNKÁS PÁRT lapja : 58. évfolyam. 65. szám Ara: 1 forint Vasárnao, 1968. március 17. Több száz hektár új erdő Nagy telepítésbe kezdenek Ásotthalmon és Sándorfalván Szegeden Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre ki­terjedő jogkörrel erdőrende­zőség alakult. A jövőben ez a szervezet végzi többek kö­zött a termelőszövetkezetek más mezőgazdasági nagyüze­mek erdőgazdálkodásának el­vi irányítását. Tudományos megalapozottsággal készít terveket új erdők telepítésé­hez, műveléséhez szaktaná­csokkal, szakvéleményekkel szolgál az eddigieknél lénye­gesen nagyobb méretű, in­tenzívebb erdőgazdálkodás megteremtéséhez. Különösen nagy feladat há­rul most a szegedi székhelyű erdőrendezőségre a már fo­lyamatban lévő országos nyárfásítási program megva­lósításában. A termelőszövet­kezetek részéről rendkívül nagy az érdeklődés a nyáro­sok telepítése iránt. Csong­rád megyében is sok olyan terület van, amely mezőgaz­dasági szántóföldi művelésre kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas. Nyárfasítás révén viszont tisztességes jövede­lemhez juttatják e területek is a gazdákat. Korábban e fontos termelési ágazatnak azonban útjába állt az a kö­rülmény is, hogy engedélyt kellett kérni művelési ágvál­tozásra, ezt pedig legritkáb­ban kapták meg a tsz-ek. Ma viszont már — ha gyorsan növő nemes nyárosok telepí­téséről van szó — szükségte­len a terület szántóföldi mű­velésből való kivonását kér­ni. Ugyanakkor a teleoítők sokoldalú állami kedvez­ményt is élveznek. A" Csongrád megyei Álla­mi Erdőgazdaságban mon­dották el tájékoztatásul, hogy az idei tavaszon például több mint 2 millió nemes­nyár suhángot adnak át a telepíteni szándékozó üze­mek részére. Ugyanennyi dugványt pedig a csemete­kertekbe raknak szaporítás­ra. Számos ternyelőszövetke­zetben maguk a gazdák is berendezkedtek már nyársu­hángok nevelésére, mert így olcsóbban és biztosabban hozzájutnak a szaporító­anyaghoz. Az állami erdészetekben új dolog az is, hogy áttér­tek a szeptember 31-től ok­tóber l-ig — lombhullástól, lombhullásig tartó — gazda­sági évek rendszeréről a nap- I tári években való számolás­ra. így az esztendő már az állami erdőgazdaságokban is mindig január 1-gyel kezdő­dik. A Csongrád megyei Álla­mi Erdőgazdaság az idei ta­vaszon is nagy munkát vé­gez a megye erdőinek gya­rapítása érdekében. Többek között 390 hektáron kell eb­ben a szezonban új erdőket telepíteni a régi letarolt er­dők helyébe. Harminc hek­táron pedig most először lé­tesítenek erdőt. A legnagyobb területű erdőfelújítás — 160 hektár — az ásotthalmi er­dészetben valósul meg, Sán­dorfalván pedig 120 hektá­ron ültetnek az idei tava­szon új erdőt a régiek he­lyébe. Ugyancsak jelentős te­lepítési programot valósít meg a kisteleki erdészet. A kiirtott erdők helyén 218 hektárnyi területen a tuskókat távolítják el, s ez­zel együtt az év folyamán mintegy 500 hektár területet készítenek elő 1969 évi tele­pítéshez. Az eddig már meg­lévő fiatal erdők mintegy 1500 hektáron adnak majd ápolási munkát az esztendő folyamán a Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság dolgo­zóinak. Mezőgazdasági gépek az NDK-bél Ez évtől kezdve a mező­gazdasági gépek importja közvetlenül a belföldi érté­kesítő szerv, az Agrotröszt feladata. Az Agrotröszt igaz­gatója, Kovács Andor a me­zőgazdasági üzemek több képviselőjével együtt az e héten zárult lipcsei vásáron megtekintette az NDK áru­kínálatát és több szerződést írt alá. A lipcsei tárgyalások eredményeiről NDK magyar­országi mezőgazdasági kép­viseletén a következő tájé­koztatást adták: — A magyar partnerek kívánságára most Lipcsében pótszerződésekkel egészítet­tük ki az 1968-ra már ko­rábban megkötött szállítási szerződéseket, s így többek között az eddig lekötött nyolcszázon kívül még két­száz szalmabálázót szállítunk az idén. Ugyanakkor több nagy gépegység sorozatgyár­tására hosszúlejáratú szer­ződést is kötöttünk, és így 1969-re és 1970-re 100—100 burgonyabetakarítót és ré­pafejeiét, illetve felszedőt rendelt az Agrotröszt. Uj alapokra helyezzük a Ma­gyarországon működő NDK gyártmányú gépek alkatrész utánpótlását. Néhány szak­emberünk látogat majd el Magyarországra, felméri az alkatrész szükségletet. Nagygyűlések Lengyelországban „Aki a népi Lengyelor­szágra tör, a szocializmus ellensége" — ennek a jel­szónak a jegyében Lengyel­ország-szerte nagygyűléseket tartanak a munkáskollektí­vák, a dolgozó értelmiség képviselői, pedagógusok, ve­terán harcosok. UNESCO­tanfolyam A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató­intézet az UNESCO támogatásával féléves nemzetközi hidroló­giai továbbképző tan­folyamot rendez Bu­dapesten. Tizenhá­rom ország mérnökei víz-kémiai gyakorla­ton vettek részt a VITUKI vízminőségi laboratóriumában. Képünkön: új-zé­landi. Indiai és nigé­riai mérnökök a la­boratóriumban. 'MTI Foto — Szebellédy Géza felvétele. A nagygyűléseken elfoga­dott határozatok ezreiben a dolgozók követelik, hogy a felsőoktatási tanintézetek a tudomány központjai legye­nek, ne pedig politikai fel­fordulás centrumai. „Nyu­godtan akarunk élni, a párt vezetősége által megjelölt úton kívánunk haladni, meg akarjuk óvni a fiatalságot attól, hogy a népi Lengyel­ország ellenségei bevonják őket szennyes játékukba" — hangoztatják. A varsói utcákon lezaj­lott kilengések bűnöseinek szigorú felelősségre vonását követelik a falusi dolgozók is. Tüntetések Francia­országban Péntek este a Párizsban tartott felvonulással meg­nyílt az a háromnapos tünte­téssorozat, amelyet a franci­ák a békemozgalom felhívá­sára tartanak a vietnami nép harcának támogatására. A francia fővárosban 15 ezer ember tüntetett. Egyide­jűleg tüntető felvonulás volt a Párizs környéki Boulogne­Billantcourt-ban, Bobignyben Malakoffban, Nanterre-ben, valamint több nagy vidéki városban, a többi között Clermont-Ferrand-ban, Tou­louse-ban, Nantesban, Gre­noble-ban. Makhusz tárgyalásai Dr. Ibrahim Makhusz, szí­riai miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, aki pén­teken délután Kairóba ó-ke­zett az egyiptomi vezetőkkel folytatott megbeszélései után vasárnap Algírba utazik, majd Bagdadba is ellátogat A szíriai külügyminiszter ki­jelentette az újságíróknak, hogy megbeszélései konzultá­ciót jelentenek Izraelnek a megszállt területek bekebele­zésére irányuló intézkedései után. Ezek az intézkedések újabb lépést jelentenek a „Nílustól az Eufráteszig" ter­jedő „nagy Izrael" megala­kítására. Ezek után nem mondhatja senki, hogy Iz­rael a békét keresi az ara­bokkal ... Kozmosz—2C7 A Szovjetunióban szomba­ton földkörüli pályára jutat­ták a Kozmosz-207 jelzésű mesterséges holdat, hogy tu­dományos műszereinek segít­ségével folytassák a koráb­ban bejelentett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik berendezése kifo­gástalanul működik. Kincs már ereje a télnek Az elmúlt napok során mind közelebb került a Kár­pátok—Alpok vonalához a sarkvidéki származású hideg levegő úiabb hulláma. Hatá­sára már többfelé volt zá­poreső, eső, s a hőmérséklet általában 4—6 fokkal maradt alacsonyabban a szokásos, évszaknak megfelelő átlag­nál. Nálunk már csak egy-két helyen emelkedett a hajnali órákban egy-két fokkal fagy­pont fölé a hőmérséklet, 0 fok körüli volt, vagy egy-két fokikai a fagypont alatt ma­radt. A hideg előretörését mutatja a hőmérsékleti el­osztás is. A Stockholm—Ki­jev—Leningrád háromszög­ben általában fagypont alatti értékeket jelentettek. Az európai fagyos hidegje­lentések azonban ne rérrüsz­szenek meg bennünket: a kemény tél visszatérésével nem kell számolnunk. Mire a hideg levegő megérkezne hozzánk, addig nagy utat tesz meg: a talajjal való érintkezése folytán felmeleg­szik és nálunk legfeljebb kisebb mértékű és átmeneti lehűlést okoz csak. A nappa­lok is hosszabbak, s ennek hatását is érezzük már: a napsütés hatása a tartós, nagy lehűlést kizárja.

Next

/
Thumbnails
Contents