Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

Természetbeni juttatás a könnyűiparban A könnyűipar különböző ágaiban hosszú évek óta a szokásjog alapján természetbeni juttatásban részesülnek a dolgozók. A természetbeni juttatást ezentúl nem központilag szabályozzák. A könnyűipari miniszternek a Könnyűipari Értesítő 8. számában megjelent, az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben kiadott utasítása arról rendelkezik, hogy a könnyűipari ágazathoz tartozó textil-, ruházati-, bőr-, szőrme-, bőrkonfekció-, cipó-, bútor- és vegyes faipari vállalatok terméseztbeni juttatást adhatnak dolgozóiknak. A természetbeni juttatás feltételeit és kiadásának módját a vállalatok kollektív szerződéseikben szabályozzák. A juttatás összege, mértéke tehát a vállalatok saját anyagi erőforrásaitól xügg. A természetbeni juttatások készpénzben is megválthatók. Az utasítás megjelenésekor lépett hatályba, rendelkezéseit azonban 1968. lanuár 1-től kell alkalmazni. (MTI) AreHenörzési tapasztalatok Vizsgálat a boltok százaiban Az első elvont illetéktelen haszon Az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség legfrissebb tájékoztatója már konkrét árellenőrzési tapasztalatokról számol be. A területi felügyelőségek átlagosan 100— 120, a budapesti felügyelőség 400 üzletben és vendéglátó egységben vizsgálta meg az árak alkalmazását. Megállapították az ellenőrzések, hogy egyes helyeken szükségtelenül gyakoriak és mechanikusak az árváltozások, amelyek indokolatlanul követik a termelői árak tízhúsz filléres módosulásait még a nagyobb értékű cikkeknél is. Az árváltozásokat nem a piac, a kereslet-kínálat szabályozza, hanem gépiesen vezetik át egyes vállalatok. Van olyan megyei ruházati kiskereskedelmi vállalat, amely 400 oldalas utasításban 2 ezer cikk árát változtatta meg, s emiatt az érintett boltokban szinte egész februárban foglalkozniok kellett a leltározással és az átárazással. Általában elmondható, hogy az árközA Duna jövője A Duna-bizottság budapesti jubileumi ülése alkalmából szerdán délelőtt dr. Csanádi György közlekedéséi postaügyi miniszter beszélgetést folytatott a jubileumi közgyűlésre érkezett vendégekkel. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. A jubileumi közgyűlés alkalmából az MTI munkatársának V. Bogdanov, a Dunabizottság soros elnöke a következő nyilatkozatot adta: — A Duna-bizottságban résztvevő országok képviselői a mostani közgyűlésen felszólalásukban kifejezésre juttatták: a Belgrádban 1948 -ban aláírt konvenció alapján életrehívott Dunabizottság nagyban hozzájárult a Duna menti államok egymás közötti és más országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatainak szélesítéséhez. Az elmúlt 20 év bebizonyította a konvenció életrevalóságát Európa e fontos víziútján évről évre növekszik a szállított árumennyiság volumene. A Duna, mint fontos közlekedési út, még jelentősebb lesz, anv.nt megépülnek a nagy európai folyókat összekötő csatornák. Az összeurópai vízlút forgalmáról már most kell tárgyalni. A Duna-bizottság mastani ülésszakán erről is szó esik. Egyébként 1970-ig az európai hajózás számára vízi KRESZ-t javasol a Duna-bizottság, s a mostani ülésen tárgyal a Duna szabályozásával kapcsolatos időszerű problémákról is. (MTI) lési, árfeltüntetési rendszer megfelelő mechanizmusát, lebonyolítási módját még nem találták meg egyes vállalatok, szövetkezetek. Az árképzési szabályok tudatos, szándékos megsértésével általában nem találkoztak az ellenőrök, téves árazással, az osztályos ár helytelen alkalmazásával, hibás kalkulációval viszont eléggé gyakran. A vendéglátó vállalatoknál sok problémát okozott még februárban is a kalkulációk összeállítása, a haszonkulcsok megállapítása. A felügyelőségek jogaikkal élve azonnal intézkedtek az észlelt hiányosságok megszüntetésére az illetékes vállalatoknál, s eljuttatták észrevételeiket az illetékes szervekhez is. Megyénként általában 8—10 esetben felelősségre vonás, büntetés kiszabása is szükségessé vált. Győr megyében a helytelen árak alkalmazása miatt egy bírságot rótt ki, s három fe gyelmit javasolt a felügyelőség. Borsod megyében az egyik áruforgalmi osztályvezetőt kétezer forintra büntették, mert a zsírszalonnát húsz forint helyett 26 forintos sózott szalonnaként áraztatta. Fejér megyében borhamisítás, súlycsonkítás, két esetben árdrágítás miatt szabott kl bírságot. A Hajdú megyei kiskereskedelmi vállalatnál, Debrecenben a felügyelőség egészségügyi higiéniai kifogások miatt házilag készített száraztésztát vonatott ki a forgalomból. Békés megyében egyes szövetkezeti tüzelőtelepek egy hónapig jogtalanul számoltak fel magasabb, úgynevezett tranzitárat. Emiatt mintegy 150 ezer forint illetéktelen haszonhoz jutottak, amelynek elvonását javasolta az AKF. Hajdú megyében a vendéglátó vállalat helytelen árkalkulációja nyomán keletkezett 8415 forintos nyereségtöbbletet az AKF javaslatára ugyancsak elvonják. (MTI) Egy műszak, két műszak... ARCOK eqy asszonybrigádból Cirokcsomóktól szőke a fehér falú terem. Az egyik ajtón csakúgy özönlik be ez ! a szőkeség, rendetlen, kusza fürtökben, a másikon pedig rendezetten, nyírottan, sőt „jól fésülten" halad tovább. Asszonyok hajladoznak, serénykednek a murii^aasziulok, stuccoló — vagyis vágó — gépek között. Van valami „figarós" abban, ahogy igazítiák, méretre vágják a kócos szőke kévéket, akár ki is leheine írni: cirokfodrászat Osztás és hatványozás A Május 1. brigád tagjai — akik a söprűgyár külföldön is híres termékeinek szépségét-minőségét itt alapozzák — ügyesen „fodrászkodnak" a mosolygós Szabó Györgyné vezetésével. Már két ízben nyerték el a szocialista címet. A kiváló dolgozó cím elnyerésével is már csak egyikük adós, azazhogy szerintük inkább az üzem adóssága ez ördögh Mihálynéval szemben. Elfogultak-e, vagy sem, meg nem ítélhetem; no de „ami késik, nem múlik". — Ügy élünk itt, mint a testvérek — mondja a hármas jelszót megvalósító kollektíváról Korom. Józsefné. Szívesen beszélnek a munkájukról, az üzemi eseményekről. Elégedettek a keresetükkel, a várható nyereségrészesedéssel. Életük olyan, mint a többi munkásasszonyé; gyári műszak, otthoni műszak, háztartási problémák, családi ügyekbajok ötvöződnek. A gond azonban megosztódik, az öröm pedig hatványozódik ebben a közösségben, éppen mert ráillik a testvéri elnevezés. Az örök téma Persze asszonyokról lévén szó — s mivel egy kivételével már mind gyakorló mamák is —, nem nehéz megtalálni az örök témát. A gyerek. Minden gyerek mindenki kedvence itt; „mert ezekkel mindig történik valami". A legújabb kedvenc természetesen Nóvák Józsífnénak a kislánya, ez a fiatalasszony-társuk jelenleg szülési szabadságon van. öt és Editkét — csak így mondják: a brigád lánya — nagy szeretettel látogatják. De Gyuszika, Margitka meg a többi „nagy gyerek" viselt dolgairól is sok szó esik egymás közt. Még a nevelésükbe is beleszól időnként a brigád amolyan családi nagytanácsként. S bizony előfordul, hogy az egyik mama „kikap" valamiért, amit a többi anyuka nem tart jó pedagógiának. A kék szemű, beszédes Terhes Istvánné arról mesél, hogy hosszú ideig volt ám a brigádnak egy patronált fia is, az ő kisebbik lányával egykorú, aranyos fekete kisgyerek; Józsika a gyermekotthonból. Vasárnaponként hol egyik, hol másik brigádtag vállalta a pótmamáskodást, A gyermekért élni — Az én fiam sehogy sem értette a dolgot; miért van intézetben a kis barátja, ha egyszer van neki anyukája. Hogy lehet ezt megmagyarázni egy gyereknek? — kérdi Szabóné. Terhesné csuklóján szoritókötés. — Egy kicsit nyomtuk az ipart, megerőltettem — mondja, mint aki már nem tulajdonít jelentőségeta dolognak. — Ha jó éles a kés, gyorsabb, könnyebb a vágás, nem olyan megerőltető. így aztán az egyik legszebb ajándék az lenne a brigádnak, ha nem egyszer, hanem kétszer élesítenék meg ezentúl a stuccoló pengéjét. Csinosan, szépen járni, s ugyanúgy járatni a gyerekeket, a lakásba — ennek gondján már mind túl vannak — új bútordarabokat venni, tovább villamosítania háztartást, családos beutalót kapni' a nyárra — egyszerű, de fontos törekvéseket, megvalósult, vagy megvalósítandó távlati terveket sorolnak. Némelyiküknél idestova a tizenéves gyerek pályaválasztására is kell már gondolni. Családnak élő férj, harmonikus, kiegyensúlyozott élet, jó és jól megfizetett munka, szép otthon jutott mindegyiküknek. így mondanám, ha utoljára, beszélgetés közben el nem sírja magát az egyik pironkodó asszonyka. Nem, az ő nevét ne írjuk ki az újságba. Egyedül maradt a kislányával, mindene a gyerek, annak él. Ügy állják körül, úgy vigasztalják sorsát könnyező társukat, mintha nővérei volnának Simái Mihály Helytállás -tengeren A Magyar Hajózási RT Székesfehérvár nevű tengerjáró hajója az elmúlt évben bekövetkezett közelkeleti események miatt a Vörös-tengeren rekedt. A hajó személyzete a rendkívüli körülmények között is tengerészekhez méltó helytállásról tett tanúságot, aminél; eredményeként 1968. január 8-án — Afrika megkerülésével — behajóztak Odessza kikötőjébe. A bátor és példamutató magatartás elismeréséül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Süveges Lászlónak, a hajó parancsnokának a Munka Érdemrend ezüst fokozata, Bíró Lászlónak, a hajó gép-: üzemvezetőjének a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöké nyújtotta át. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Mészáros Károly közlekedésés postaügyi miniszterhelyettes. Munkánk azonban az új fajtákkal együtt is csak akkor lesz eredményes, ha gazdaságaink több figyelmet fordítanak a kukoricatermesztés megfelelő agrotechnikájára és technológiájára. Nagyon sok állami gazdaság és termelőszövetkezet eredménye bizonyítja, hc-gy a fajta mellett nagy gondot kell fordítani a talajerőutánpótlás, az optimális vetési idő, a megfelelő tőszám, és a növényápolás követelményeire. Csongrád megye l^JZT^ zöldségtermesztés ben. Figyelembe véve a lehetőségeket, 1968-ban csupán a burgonya, a télikáposzta, a fokhagyma, a répa és a gyökérfélék területét növelhetjük mérsékelten. Ebből következik, hogy a növekvő belföldi szükségletek és exportigények kielégítéséhez szükség :s árumenynyiség megtermelésének útja elsősorban a termelés intenzitásának fokozása, a termésátlagok növelése. Erre minden lehetőség megvan, és az új irányítási rendszer keretében, számos intézkedés az eddigieknél kedvezőbb feltételeket teremtett a zöldségfélék termesztésével foglalkozó üzemek számára. Jelentős előny például, hogy a megtermelt zöldségféléket — fűszerpaprika kivételével — bárkinek szabadon értékesíthetik. A zöldségfélék felvásárlási árrendszerében a kötetlenebb árformák kerültek előtérbe. Fix ára csak a fűszerpaprikának van, irányára pedig az eddigi 9 zöldségfélével szemben csak a vöröshagymának. Megszűntek emellett a szerződéses rendszer egyes kötöttségei is. A mezőgazdasági mg üzemek a saját termelésű és a tagok háztáji gazdaságából származó zöldség-, gyümölcsféléket fel is dolgozhatják, ha a szükséges feltételekkel rendelkeznek. Mindamellett, hogy a feldolgozás előnyös, szükségesnek látjuk felhívni a gazdaságok figyelmét: termékeik feldolgozását csak a piaci Igény előzetes felmérése alapján végezzék, előre gondoskodjanak a termékek biztos elhelyezéséről. Nagyobb gondot fordítsunk az állattenyésztés fejlesztésére is. Fő törekvéseink nem az állatállomány számszerű növelésére, hanem a termelési színvonal emelésére irányulnak. A mezőgazdasági nagyüzemekben az állatállomány számszerű fejlesztése csak mérsékelt ütemű lehet, míg a háztáji és egyéb gazdaságokban a fő feladat az állomány mostani szintjének tartása. Az állattenyésztésben az egyik legfontosabb feladat a hozamok és a termelékenység növelése. A legközelebbi feladatak közé tartozik ugyanakkor a sertéshús termelés problémáinak megoldása. Ennek érdekében emelték a hízottsertés felvásárlási árát, ami javította a sertéshizlalás jövedelmezőségét. A sertéstartás és hizlalás jövedelmezőbbé tétele ugyanakkor minden gazdaságtól megköveteli a sertéstenyésztés technológiájának gyökeres megváltoztatását. Ezt egyrészről a meglevő telepek rekonstrukciójával, mint gyorsan ható intézkedéssel érhetik el a gazdaságok, másrészt korszerű sertéstelepek építésével, amelyek után 70 százalékos kedvezményt kapnak. Ez utóbbi azonban hosszabb időt igényel, amire nem várhatunk. Jelentős kedvezményt kapnak a sertést tartó kisgazdaságok is az államtól a süldőnevelési és a sertéshizlalási szerződéskötések után. hogv a háztáji és egyéb gazdaságok lehetőségeit, s nem utolsósorban a meglevő férőhelyeket maximálisan kihasználva, minél több húst szállíthassanak. Az 1968. évre előirányzott reáljövedelem emelkedés megvalósítása érdekében szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemekben már most fokozzuk a foglalkoztatottságot és érjük el, hogy az emberek az év legnagyobb részét, a lehetőségek szerint munkában töltsék. E cél megvalósítására a gazdaságok keressék az üzemi tevékenység bővítésének olyan lehetőségeit, amelyek jól összeegyeztethetők a mezőgazdasági termeléssel, kiegészítik azt, miközben megfelelően hozzájárulnak a jövedelem Igen fontos emelkedéséhez a termelőszövetkezet és tagok javára egyaránt. Sok lehetőség van a különböző vállalatokkal és szövetkezetekkel történő kooperációra, tekintve, hogy még e téren csak kezdeti J epéseket tettek a szövetkezetek. Keressék az együttműködésnek azokat a formáit — a feldolgozás, a tárolás, a bérmunka stb. —, amelyek számukra leginkább megfelelnek. helyet foglalnak el a mezőgazdasági termelés fejlesztésében a különböző beruházások. Jellemző, hogy az igény a mezőgazdasági üzemek részéről lényegesen megnövekedett. Sajnos, ezt az igényt sem a kivitelezői kapacitás, sem az anyagellátás nem tudja fedezni. Számíthatunk arra, hogy a mezőgazdasági üzemekben tervezett beruházások egyrésze nem valósul meg az idén. Ezért észszerű, hogv a jövő évi beruházások alapos előkészítésére és a jelenleg folyamatban levő beruházások minél gyorsabb befejezésére törekedjünk. Ez nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaságban nem indul új beruházás. Azonban differenciálni kell abban a tekintetoen, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a leghatékonyabb beruházásra fordítsák. Elsősorban, azokat a feszültségeket kell felszámolni, amelyeket a már kész létesítmények és azok járulékos beruházásainak hiánya okoz Mindebből kiindulva a megvalósításra váró, különböző termelési és fejlesztési célkitűzéseknél soha sem szabad szem elől téveszteni a reális lehetőségeket. A mostani helyzet minden gazdaságban parancsolóan megköveteli, hogy szűkös anyagi eszközöket a legfontosabb feladatok megoldására koncentrálják. Ugyanakkor messzemenően ki kell használni azokat a tartalékokat is. amelyek a már meglevő eszközökben rejlenek. A gazdaságirányítás új rendszerében növekszik a termelőszövetkezeteik vállalati jellege, növekszik a vezetők joga és kötelezettsége. De ezzel párhuzamosan még jobban figvelembe kell venni a szövetkezeti demokráciát Nagyon fontos, hogy a gazdálkodás minden lényeges kérdésében a tagok döntsemk, vagyis azok, akik a döntés kockázatát, és anyagi következményéit viselik. Ilyen körülmények között a termelőszövetkezeti pártszervezetek szerepe és jelentősége feltétlenül megnő. Tevékenységük lényege: következetesen érvényesíteni a párt pol'tikáját, segíteni annak végrehajtását. Alapvető feladatuk: a fő gazdasági tennivalók kidolgozásában való részvétel, a dolgozók meggyőzése és mozgósítása a kommunista példamutatás segítségével. A jövőben még fokozottabban szükség lesz arra, hogy a szövetkezet gazdasági és politikai munkája egyidejű és egymást kiegészítő legyen. A jó gazdasági vezetőt éppen arról lehet a legkönnyebben felismerni, hogy az adott területen miképpen tudja alkalmazni a párt politikáját, hogyan tudja a feladatok megvalósítása érdekében összefogni, mozgósítani az egész tagságot. A pártszervezet feladata és kötelessége pedig az, hogy a gazdálkodás sokolda'ú feladatai közül mindig a leglényegesebb összefüggésekre, tennivalókra irányítsa a kommunisták és a dolgozók, valamint a gazdasági vezetők figyelmét, adjon segítséget azok megoldásához. Cnlírplfplf 32 1968- évi mező"ar«.uni ClIiGH dasági feladatok. És nagioobak is a korábbiaknál. Ugyanakkor reálisak, amelyeket egyrészről alátámasztanak az új mechanizmus intézkedései, másrészről pedig azok a feltételek, amelyek a célok megvalósításához anvagiműszaki téren rendelkezésre állanak. E feltételek azonban önmagukban a fele-iátok megvalósításához nem elegendőek. Ezeknek párosulniok kell a mezőgazdaságban dolgozók alkotó tevékenységével, bátor kezdeményező készségével. Mezőgazdaságunk ilymódon válik képessé arra, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tegyen. Hozzájániljon a népgazdaság gyorsabb ütemű. Intenzív fejlődéséhez, valamint a lakosság életszínvonalának tervezett emeléséhez,