Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Fock leni) De Gaulle nál Véget értek a francia—magyar tárgyalások VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljetek^ A magyar miniszterelnök franciaországi látogatása során kétségkívül a pénteki nap jelentette a politikai "súcspontot: az országjárás és az előkészítő megbeszélések után ez a nap a diplomáciai tárgyalások jegyében telt el. Az Elysée-palotában, amely 1870 óta nyújt otthont a francia államfőknek, De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök fogadta pontosan 12.15 órakor a magyar kormányfőt. Fock Jenő a köztársasági gárda színpompás díszszázadának sorfala között elhaladva — a gárda viselete: piros tollas, lófarkos sisak, fekete mente, fehér nadrág, fekete csizma — lépett be a pálotába. Az elnök dolgozószobájában fogadta a magyar kormányfőt: a fényképészeket rövid időre beengedték a terembe, hogy megörökíthessék az íróaszta1 nál helyet foglaló két államférfit, majd az ajtó bezárult és megkezdődött a négyszemközti tárgyalás. A megbeszélés után De Gaulle ebéden látta vendégül a magyar miniszterelnököt és kíséretét, a Murat-teremben. Az ebéden megjelent Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja, A francia elnök pohárköszöntőben üdvözölte a magyar miniszterelnököt. A francia elnök pohárköszöntőjére Fock Jenő válaszolt. Pénteken délután a Matingnon-palotában Georges Pompidou francia miniszterelnök és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke másfél órás megbeszélésének befejeztével véget értek a francia—magyar tárgyalások. A megbeszélés során Fock Jenő magyarországi látoga tásra hívta meg Georges Pompidou francia miniszterelnököt és Maurice Couve de Muriville külügyminisztert. A meghívást mindketten örömmel elfogadták, a látogatás időpontját később határozzák meg. Pénteken este a francia diplomáciai sajtószövetség vacsorát adott Fock Jenő tiszteletére. A vacsora után Fock Jenő válaszolt a megjelent francia és külföldi újságírók kérdésére. francia közös közlemény A magyar—francia megbeszélésekről pénteken a következő közös közleményt a^ták ki: A francia kormány meghívására Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 1968. március 25-e és 30-a kőzött hivatalos látogatást tett Franciaországban. Fock Jenő miniszterelnököt a látogatás alatt fogadta De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke. A magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Georges Pompidou francia miniszterelnökkel. A tárgyalásokon részt vett: Magyar részről: Péter János külügyminiszter, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sebestyén János, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökhelyettese, dr. Itosta Endre, a kulturális kapcsolatok intézetének ügyvezető elnöke, Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság franciaországi nagykövete: Francia részről: Couve de Murville külügyminiszter, Olivier Guichard iparügyi miniszter, André Bettencourt külügyi államtitkár, Roland Nungesser gazdasági és pénzügyi államtitkár, Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete. A tárgyalások baráti légkörben folytak, és lehetővé tették a fontos nemzetközi problémák és a két ország kapcsolatainak megvitatását. Kölcsönösen hasznosnak és jelentősnek értékelték a magyarfrancia kapcsolatok fejlődését. Elsőnek az európai problémákkal foglalkoztak. Mindkét fél híve az európai országok kapcsolatai sokoldalú fejlődésének, beleértve a politika területét is. Magyarország és Franciaország egyaránt óhajtja, hogy a folyamat tovább szélesedjék, és szilárd elhatározásuk, hogy ezt tevékenyen elősegítsék. Ügy vélik, hogy Európában a feszültség enyhülése kedvező feltételeket teremt a megoldásra váró nagy problémák, nevezetesen a német kérdés és az európai biztonság rendezéséhez. Ez csakis az összes érdekelt felek egyetértésével, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, minden ország szuverenitása, függetlensége, területi sérthetetlensége és az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása alapján lehet elérni. A tárgyaló felek megvitatták az európai biztonsági konferencia gondolatát. Az ilyen értekezlet összhívásával kapcsolatos kérdésekről további eszmecseréket tartanak szükségesnek. Mindkét felet nyugtalanítja, hogy tovább szélesedik és elhúzódik a vietnami háború, amely állandósítja a nemzetközi feszültséget és súlyosan fenyegeti az egyetemes békét. Vietnamban csakis a külső beavatkozás teljes felszámolása — mindenekelőtt pedig a bombázások megszüntetése —, az 1954-es genfi egyezményekhez való visszatérés vethet véget a konfliktusnak, és teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy a vietnami nép maga döntsön sorsáról. Megvitatták a közel-keleti válságot is és sajnálattal állapították meg, hogy nem történt haladás a probléma megoldása felé. Hangsúlyozták, hogy a háború által előidézett állapot fenntartása veszélyes helyzetet teremtett, amelyet csak a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának gyors és maradéktalan végrehajtása szüntethet meg. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy az ENSZ-nek fontos szerepe lehet a válság megoldásában. Azzal a kölcsönös szándékkal tárgyaltak Magyarország és Franciaország kapcsolatairól, hogy azok fejlődésének minden területen új lendületet adjanak. Megállapították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt években kedvezően fejlődtek. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az árucsere további szélesítésével kell megteremteni a Magyarország és Franciaország közti kereskedelem szilárdabb alapjait. Francia részről megelégedéssel állapították meg, hogy növekedett a Magyarországra irányuló ipari berendezések kivitele, és ezen belül a késztermékek részaránya. A magyar fél ugyanakkor megelégedéssel vette tudomásul a francia kormánynak azt a szándékát, hogy kész Magyarországról származó behozatalának növelését elősegíteni. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy közösen megvizsgálják, milyen módszerekkel lehet biztosítani a két ország közötti gazdasági csere kiegyensúlyozott fejlődését a jelenlegi hosszú lejáratú egyezmény lejárta után is. A két fél vegyes bizottság létrehozásában állapodott meg, hogy elősegítse a két ország ipari, műszaki és tudományos együttműködését. Megállapították, hogy a kooperáció távlatai biztatóak. Helyesléssel vették tudomásul az elektronikus számítógépek gyártása terén létesítendő együttműködésről folytatott eszmecserét. A Magyarország és Franciaország közötti kulturális kapcsolatokat úgy értékelték, hogy azok az 1966. július 28-án megkötött kulturális egyezmény alapján megfelelően fejlődnek. Ez az egyezmény a magyar és a francia írók, művészek, tanárok és tudósok kapcsolatainak jelentős növelését irányozza elő, hogy elősegítse a két ország kultúrájának és nyelvének kölcsönös megismerését. Fock Jenő miniszterelnök franciaországi látogatása igen szívélyes légkörben folyt le, a két ország barátsága, régi hagyományai, jelenlegi kapcsolatai fejlődésének szellemében. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy Magyarország és Franciaország között a közeledés a politika területére is kiterjed. Különös megelégedéssel üdvözölték azt a körülményt, hogy a gyakorlati poltikai konzultációk a két ország képviselői között rendszeressé váltak. E konzultációk gyakorlatát mindkét fél a jövőben is alkalmazni kívánja. Ügy gondolják, hogy Magyarország és Franciaország barátságát és együttműködését fejlesztve, jelentősen hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez és a béke megszilrádításához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Fock Jenő miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg De Gaulle tábornokot, a Francia Köztársaság elnökét. De Gaulle tábornok a meghívást elvileg örömmel elfogadta. A magyar kormány nevében Fock Jenő miniszterelnök hivatalos látogatásra hívta meg Magyarországra Georges Pompidou miniszterelnököt, valamint Maurice Couve de Murville külügyminisztert. A meghívást ugyancsak örömmel elfogadták. 58. évfolyam, 76. szám Ara: 70 fillér ST A. .MUNKÁSPÁRT. LAPJA Szombat. 1968. március 30. Befejezte ma Bikáját az országgyűlés A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója — A belügyminiszter beszéde Módosítás a parlament ügyrendjében Bozsán Endre felvétele Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az országgyűlés ülésén Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalta budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a pénteki ülés a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolójával kezdődik Javasolta, hogy az országgyűlés a beszámoló elhangzása után hallgassa meg a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének beszámolóját is, s a két előterjesztést együttesen vitassa meg. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután dr. Szénási Géza, a népköztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót. A továbbiakban dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartotta meg beszámolóját. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója feletti vitával folytatódott Felszólalt Nánási László Szolnok megye képviselője, majd Benkei András belügyminiszter, Kovács István Pest megye, Katona Sándor Csongrád megye, Terényi Józsefné Borsod megye országgyűlési képviselője. Az ebédszünet után dr. Korom Mihály igazságügyminiszter volt a következő felszólaló. Kiemelte, nálunk ma rend és jogbiztonság van, országunk helyzete nyugodt és konszolidált, s ebben nem kis része van a rendőrség, az ügyészség, a bíróság dolgozóinak. Mindez — mondotta — nem jelenti azt, hogy nincsenek gondok, problémák. A reális felfogás az, hogy az átmeneti társadalomban a bűnözés növekedése, csökkenése és a stagnálás váltogatja egymást. Dr. Korom Mihály után Iván Istvánné Bács-Kiskun megye, Szerecz László Somogy megye, Klujber László Fejér megye, Gazsó Sándor Zala megye, dr. Szabó József Baranya megye, Lehel Ferenc Vas megye, dr. Marton Zoltán Budapest, Mráz Tibor Borsod megye képviselője beszélt. Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt a felszólalásokra. Megállapította, alkotmányunk fejlődése szempontjából igen jelentős, hogy a magyar országgyűlés a szocialista parlament történetében először vitatta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját. Az országgyűlés mind a legfőbb ügyész, mind a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy az Elnöki Tanácstól átirat érkezett az országgyűléshez. Az átirat a következőket mondja: „Dr. Szalay Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének öt évre szóló megbízatása lejárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével együtt a népköztársaság Elnöki Tanácsa javasolja az országgyűlésnek, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányának 39. paragrafusa (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Szakács Ödönt válassza meg. Ezzel egyidejűleg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége, a népköztársaság Elnöki Tanácsával együtt megállapította, hogy a nyugalomba vonuló dr. Szalay József a Legfelsőbb Bíróság elnöke tisztében eredményesen tevékenykedett és elismerte a szocialista jogrendszer fejlesztésében és alkalmazásában végzett munkája érdemeit". Ezután szavazás következett. Az országgyűlés dr. Szakács Ödönt a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökévé egyhangúlag megválasztotta. Szünet után az elnöklő Vass Istvánné bejelentette, hogy Szakács Ödön az ülés szünetében letette az esküt. Napirend szerint ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására vonatkozó javaslatát tárgyalták meg. A javaslatot dr. Jókai Lóránd, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára terjesztette elő. Ezután interpellációkra került sor. Interpellált Kiss Pál Békés megye, Varga Zsigmond Békés megye, Varga Gáborné Borsod megye, Szilágyi Sándor Veszprém megye, Bali Zoltán Tolna megye képviselője. Az interpellációkra adott válaszokkal befejeződött a parlament ülésszaka. (A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, Benkei András belügyminiszter beszédét, Katona Sándor Csongrád megyei országgyűlési képviselő felszólalását, valamint a módosítást az országgyűlés ügyrendjében lapunk 2. oldalán ismertetjük.) (Folytatás a 2. oldalon.) •