Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) II legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Dr. Szénási Géza, a Népköztársaság legtöbb ügyész megállapította: határozott törekvés tapasztalható jogszabályaink maradéktalan betartására és betartatására, így a törvényesség tovább szilárdul. A bűncselekmények 1962. és 65 között tapasztalt enyhén növekvő tendenciája megszűnt, sőt már bizonyos csökkenést is mutat. Igen lényeges, hogy a súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős, a büntethető korú lakosságot számítva. tízezer személyre, az 1965. évi 154-ről 148-ra csökkent Szervezett bűnözésről sem lehet nálunk beszélni, ami pedig a bűntettek mintegy 60 százalékát kitevő vagyonelleni cselekményeket illeti, azok kétharmadában ls a kár nem haladta meg az ezer forintot. Jelentős a személyek elleni bűncselekmények aránya — az összes bűntettekhez viszonyítva 16 százalék — ezek jelentős hányada azonban gondatlan magatartásból következő közlekedési baleset. Külön felhívta a figyelmet az ittas gépjárművezetőkre, akik számos balesetet okoznak. A fiatalkorúak bűnözése, az 1964—1966. évek átlagához mérve, mintegy 15 százalékkal csökkent Feltűnő azonban, hogy elég sok a fiatalkorúak által elkövetett csoportos bűncselemény és közöttük súlyos esetek is előfordulnak. A fiatalkorúak bűnözéséért elsősorban a rossz környezetet és a hibás, vagy olykor egyenesen bűnös családi nevelést kell okolnunk. A bűnüldöző szervek továbbra ls határozottan lépnek fel minden államellenes támadással szemben, az ilyen cselekmények száma azonban az összes bűncselekményeknek mindössze 0,4 százalékára tehető. A legfőbb ügyész ezután azokról a bűncselekménykategóriákról tett említést, amelyekben nem javult a helyzet, esetleg visszaesés is tapasztalható. így az emberölés bűntettéről, a rablás jellegű vngyon-elleni bűncselekményekről. Az 1967ben némileg csökkent társadalmi tulajdon elleni cselekményekkel kapcsolatban feltűnő, hogy a kárt csak negyedrészben sikerült nyomban megtéríttetni, valamint az esetek 90 százalékát jobb, gondosabb helyi vezetéssel el lehetett volna kerülni. Hosszasan beszélt a közlekedési balesetek aggasztóan növekvő számáról és n hatóságok ezzel kapcsolatos körültekintő feladatairól. A rendőri nyomozás színvonala tovább emelkedett, jelentette ki a továbbiakban, az eseteket gyorsan felderítik, biztosítják a védő működését már a rendőri eljárás során, s az előzetes letartóztatásba helyezettek aránya is csökkent. Mind több esetben élt a rendőrség a vád elejtésével, a figyelmeztetéssel. A nyomozás során azonban nem mindig kielégítő a bizonyítékok feltárása. Az a követelmény, mondotta, hogy a súlyosbító és az enyhítő körülményeket egyaránt fel kell deríteni. Javítható a rendőri munka még az ügyek érdemi elbírálása terén is. Befejezésül a jogpolitikai elvek érvényesüléséről, majd az ezzel kapcsolatos problémákról szólott, így a társadalmi bíróságok elé utalt ügyek számának csökkenéséről, a megelőzés érdekében tett erőfeszítésekről, a visszaeső bűnösök nagy számáról, és néhány, a bíróságoknak különösen a kártalanítások ügyében sok gondot okozó jogi problémáról, a mezőgazdasági területek jogtalan igénybevételéről, s az új mezőgazdasági törvény végrehajtásának kérdéséről. Dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolójában érdekes adatokkal bizonyította a törvényesség erősödését. Az összes bírósági ügyeknek mindössze 2,2 százalékánál panaszollak törvénysértést és csupán 0,52 tized százalékában került sor törvényességi óvásra. Csupán kivételesen alkalmazható halálbüntetést, katonai- és büntető ügyekben együttvéve, 1966ban 16, 1967-ben pedig 15 esetben mondtak ki bíróságaink. De a büntetést csak 10, illetőleg 8 esetben hajtották végre. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények növekvő számára való tekintettel — például a közlekedésben — van olyan felfogás, hogy indokolt lenne a súlyosabb elbírálás, különösen ami az emberi élet veszélyeztetését illeti. Gazdasági bűncselekmények esetében azonban változatanul Igen gondos elemzésre van szükség. A jogalkalmazó nem tekinthet el attól, hogy szükséges a társadalmilag elfogadható mértékű gazdasági kockázatvállalás, s ennek jogosságát körültekintően kell elbírálni. Utalt ezzel kapcsolatban az új gazdasági mechanizmusban megnövekvő szerződéses kapcsolatra, jótállási, szavatossági, vállalkozási ügyekre, amelyek megkívánják a fejlettebb, jobb felfogást. Végül részletesen szólt a Legfelsőbb Bíróság elnöke a kisajátítási, kártalanítási perekről, az ezekkel kapcsolatos mindkét oldali panaszokról. Figyelemreméltó, mondotta, hogy az érdekeltek a telkekért felajánlott összeget általában keveselték, az épületekért ajánlott kártalanítást viszont a legritkább esetben kifogásolták. Hangsúlyozta, hogy bár a forgalmi értéknek van jelentősége, a túlságosan felhajtott, konjunkturális árakat nem lehet figyelembe venni. Ami a lakásbérleti jogviszonyból eredő pereket illeti, változatlanul arra törekszenek, hogy a tulajdonosok beköltözhessenek lakásukba, de lényeges, hogy a cserelakást valóban megfelelőnek lehessen tekinteni. II belügyminiszter beszéde Benkei András belügyminiszter beszéde bevezetőjében hangsúlyozta: statisztikai adatok, a nyomozáselrendelések számának alakulása kétségkívül igazolja. hogy az elmúlt évben — bér még távolról sem kielégítő mértékben — általában csökkent a bűnözés, javult a közrend, a közbiztonság. szilárdult a szocialista törvényesség, erősödött államren'dünk biztonsága. E javuló tendencia mindenképpen összefügg azzal, hogy pártunk és kormányunk politikája helyes, hogy népgazdaságunk helyzetét egészséges fejlődés jellemzi, társadalmunk aktivitása a szocializmus építésében fejlődő, hatékony. Országunkban nyugodt, jó politikai légkör uralkodik, s ez kedvező feltételeket teremt a bűnüldöző szervek tevékenységéhez is. Ez erőinket megsokszorozza, növeli munkánk hatásfokát. — Hazánkban a bűnüldöző szervek tevékenységet — különös tekintettel a törvényesség érvényesülésére — társadalmunk, egész közvéleményünk figyelemmel kísérheti és — örvendetes módon — kíséri is. Ez a körülmény, illetve jelenség szocialista rendszerünkből, rendszerünk demokratizmusából következik. — A Belügyminisztérium, munkája során, igyekszik eleget tenni pártunk, kormányunk, társadalmunk e téren tanúsított magas fokú és jogos igényességének. Igényeltük és Igényeljük munkánkban a társadalom aktív közreműködését, támogatását mind a bűncselekmények megelőzésében, mind a megtörtént bűnesetek eredményes leleplezésében, felderítésében. — Tudjuk, hogy munkánk sajátosságából következően intézkedéseink általában sújtják azokat az állampolgárokat. akik megsértik törvényeinket, szabályainkat, a társadalmi együttélés normáit: mégis mivel ezek az intézkedések a törvényes keretek és előírások alapján történnek, egybeesnek a lakosság, a társadalom nagy többsége érdekével, Igazságérzetével, ezért az emberek többsége segít és támogat bennünket. Rendőreinket, akikkel az élet legkülönbözőbb területein találkoznak a dolgozók, közéleti embernek tekintik, olyanoknak, akik együtt élnek az állampolgárokkal, szolgálatuk ellátása során kapcsolódnak a dolgozók mindennapi életéhez, munkájához. Gyakorlattá vált, hogy a különböző szintű rendőri szervek beszámolnak a tanácsok és végrehajtó bizottságok plénumain területük közrendjének, közbiztonságának, a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről, a közlekedcs állapotáról. Tapasztalati tény, hogy e feladatokhoz a tanácsok, helyi szerveik és a tanácstagok aktív segítséget nyújtanak. A munkásörök, az önkéntes rendőrök mindennapi munkájuk becsületes elvégzése mellett — tiszteletet és elismerést érdemlő módon — hozzájárul2 DÉL-MAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1968. MÁRCIUS 30. nak sok bűncselekmény megelőzéséhez, leleplezéséhez, a bűnözők elfogásához, az utcák és szórakozóhelyek rendjét, a dolgozók nyugalmát zavaró garázda személyek megfékezéséhez. — Mint már említettem: az elmúlt évben csökkent a bűnözés, de a fejlődésre utaló tendenciák mellett vannak figyelmet igénylő olyan területei is a bűnözésnek, ahol stagnálásról, esetenként pedig a helyzet rosszabbodásáról adhatunk számot. Ügy ítéljük meg, hogy a társadalmi tulajdon védelmére az eddiginél nagyobb gondot és figyelmet kell fordítanunk. A csökkenés ellenére is gyakori még a társadalmi tulajdon gondatlan kezelése, nem ritkák az olyan visszaélések, amelyek gyengítik a dolgozók bizalmát, a közélet tisztaságába vetett hitét. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények alakulásáról szólva Benkei András aláhúzta: — Ifjúságunk túlnyomó többségének eszmei, politikai. erkölcsi arculatát jó irányú fejlődés, egészséges tendenciák jellemzik. Helyeslik és aktívan segítik pártunk politikáját, általában helytállnak a munka, a tanulás frontján. Mindamellett ifjúságunk soraiban, igaz, nem nagy számban, vannak nyugtalanító, nem kívánatos megnyilvánulások. A büntetőeljárás alá vont fiatalkorúak száma az ország 14—18 éves lakosságának 1,1 százaléka. Ez indokolja a jelenleginél összehangoltabb állami és társadalmi intézkedések meglételét a fiatalkorúaknak a bűntettől való megóvása és visszatartása érdekében. Különösen az imperialisták által szervezett lélekmérgező propaganda leleplezésére kell nagyobb figyelmet fordítanunk. Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk jó feltételeket biztosít ifjúságunk neveléséhez és a fiatalokat ért ellenséges hatások fokozott viszszaszorításához. Beszéde következő részében Benkei András elmondta: — Ismeretes, hogy az utóbbi években jelentős mértékben növekedett az idegenforgalom. Az elmúlt évben a kapitalista országok 485 ezer beutazó, illetve átutazó állampolgára tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig hazánkban. Törvényeink megsértése miatt közülük összesen 325 személlyel szemben jártunk el: 144-nek bevontuk a tartózkodási engedélyét, 83 személyt kiutasítottunk és — súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt — 98 személy került őrizetbe, egy részük bíróság elé. Törvényesen alkalmazott rendszabályaink a hozzánk utazó nyugati állampolgároknak tehát csak ezred százalékokban kifejezhető hányadát érintették. A belügyminiszter felszólalásának következő témája az volt, hogy a közúti balesetek száma — csökkenő mértékben ugyan, de mégis nő és igen sok emberéletet követel, illetve anyagi kárt okoz. — A közlekedési fegyelem szilárdítása, a forgalom zavartalansága és biztonsága érdekében rendőreink az elmúlt évben 13 067 esetben kezdeményeztek büntető eljárást, 154 000 alkalommal tettek „ szabálysértési följelentést és alkalmaztak helyszíni bírságolást. — Az elkövetett bűncselekmények felderítésének eredményessége, vagy az ismeretlen tettesek kézrekerítése miatt megszüntetett nyomozások aránya, illetve az a körülmény, hogy rövidebb lett a bűncselekmények felderítésének ideje — mindez nem csökkentheti a bizonyítás objektivitását célzó erőfeszítéseket. Kormányzatunk gondoskodott és gondoskodik korszerű, tudományos és gyakorlati igényeket kielégítő technikai eszközökről a rendőri munkához. A tudományos felkészültségű szakemberek, mind a büntető, mind a polgári eljárásban jelentós segítséget nyújtanak az igazság, a bűnösség vagy az ártatlanság felderítéséhez. E tekintetben — mondta a belügyminiszter — a rendelkezésünkre álló lehetőségek jobb kihasználásával minőségileg javítani kell és lehet a bizonyítási eljárásokon. — Tavaly a büntető eljárások számának csökkenéséhez — a közbiztonság kedvező alakulásával együtt — az is hozzájárult, hogy a belügyminisztérium szervei kevesebb ügyet adtak át bírósági eljárásra. Így például hétezer esetben eltekintettek a nyomozás elrendelésétől, mert az elkövetett cselekmény csak csekély mértékben volt veszélyes a társadalomra. Ilyenkor az elkövető személy kioktatást, figyelmeztetést kap. A rendőri szervek a nyomozást több mint tízezer ügyben úgy zárták le, hogy a tettest figyelmeztetésben részesítették, illetve ügyét a társadalmi bírósághoz, vagy a fegyelmi hatósághoz adták át. A rendőri szerveink tevékenységük során széles körűen differenciálnak, s ez a tendencia találkozik a dolgozók igazságérzetével, egyetértésével is, A rendőri munkának e kiegyensúlyozott gyakorlata azzal jár, hogy egyes esetekben a nyomozást felülbíráló ügyészi szervek a rendőrségétől eltérő álláspontot foglalnak el. Ilyen esetekben sokoldalú mérlegelésre van szükség és lehetőség. Ezért különösen „a határesetekben" előfordulhatnak eltérő minősítések is. A törvényesség biztosítása érdekében mindamellett még szorosabb együttműködésre van szüksége a rendőri és az ügyészi szerveknek. Felszólalását így zárta Benkei András: — Eredményeinket a pártszervezetektől, állami szerveinktől, a dolgozóktól kapott segítséggel tudtuk elérni. A sokirányú munka során személyi állományunk szakmai és politikai ismeretei gyarapodtak, fejlődtek, tapasztalatai gazdagodtak. Erősödött hivatástudatuk, politikai meggyőződésük. A Belügyminisztérium állománya a továbbiakban is képes és alkalmas arra, hogy ellássa bonyolult feladatait. Katona Sándor felszólalása Üdvözölte, hogy a mostani ülésszakon a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójához is megjegyzéseket, észrevételeket, esetleg javaslatokat fűzhetnek a képviselők. Hangsúlyozta, hogy mindkét beszámolóval egyetért, majd a bíróságok mellett működő telekkönyvi hatóságok munkájával foglalkozott. Rámutatott: tarthatatlan az a helyzet, hogy a telekkönyvek nem tükrözik a földtulajdonban bekövetkezett változásokat. Utalt arra, hogy a várakozással ellentétben az 1961. évi VI. számú törvény sem hozott megnyugtató megoldást és eredményt. A nyilvántartások adatainak tekin. télyes részében a földterület tényleges gazdája, használója helyett a régi tulajdonos neve szerepel. Megemlítette, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyáregységének területe még mindig MÁV tulajdonként van bejegyezve, holott már sok éve a gyár telephelye. Ugyanúgy rendezetlen az ötvenes évek elején az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tulajdonába, kezelésébe adott, tagosított földek helyzete. Csongrádban is és az Alföld más részeiben ls, különösen a tanyavilágban — mindmáig sok áldatlan vita, hosszadalmas felesleges pereskedés forrása a rendezetlen tulajdonviszony, nem egyszer az is bonyolítja a helyzetet, hogy az eredeti tulajdonosok annakidején nem fogadták el a felajánlott cserelehetőséget. A képviselő nyomatékosan aláhúzta: sürgős változásra van szükség, s a kormány segítségét kérte, hogy legkésőbb 1970-ig pótolhassák a több évtizedes elmaradást. Jövőre megkezdődik a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről 1967-ben elfogadott törvény végrehajtása. Ehhez azonban olyan telekkönyvekre lesz szükség, amelyek már a reális képet tükrözik. Ezért a telekkönyvi hivatalok munkájához, sokrétű feladataik megoldásához mielőbb meg kell teremteni a szükséges anyagi és személyi feltételeket. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját elfogadta és elfogadásra ajánlotta. flz országgyűlés ügyrendjének módosítása Napirend szerint tárgyalták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak az országgyűlés ügyrendje egyes szakaszainak módosítására vonatkozó javaslatát. A javaslatot dr. Jókai Loránd, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára terjesztette elő. Utalt arra, hogy az országgyűlés munkájában mind sokoldalúbban tükröződik az a közéleti aktivitás, amely a gazdaságirányítás reformjának kidolgozását és bevezetését kísérte. Az országgyűlés több mint tíz évvel ezelőtt elfogadott ügyrendje már nem szolgálja kielégítő módon ezt az örvendetesen megnövekedett aktivitást. Ez indította a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot arra, hogy megvizsgálja az ügyrendet, és indítványozza annak — ez alkalommal csak a legszükségesebb — módosítását. Az előterjesztett módosító javaslatok első csoportja az országgyűlési munka demokratizmusát erősítik. Javasolja például a bizottság annak ügyrendbe illesztését, hogy a benyújtott javaslatokat az ülésszak megkezdéséig, de legkésőbb a tárgysorozat megállapítása után, kinyomtatva meg kell kapniuk az országgyűlési képviselőknek. A bizottság javasolta változtatások most egyebek között előírják, hogyha a képviselő módosító javaslatot kíván előterjeszteni, azt legkésőbb felszólalásáig, a módosítás pontos megjelölésével az országgyűlés elnökénél írásban kell benyújtania. Az ügyrend kiegészítését az új választójogi törvény es az államtitkári tisztségről szóló törvényerejű rendelet megalkotása is szükségessé tette. Az ügyrendet a bizottság úgy javasolja, módosítani, hogy az időközi választás során mandátumot kapott képviselő megbízólevelét az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága vizsgálja meg. Az államtitkári tisztség létrehozása szükségessé tette továbbá, hogy e funkció betöltőinek országgyűlési jogait az ügyrend is meghatározza. Ezért az ügyrendi módosítás javasolja, hogy az államtitkárokat tanácskozási joggal állandó jelleggel, vagy esetenként meghívhassa az országgyűlés, s határozathozatal előtt bármikor felszólalhassanak. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész legyenek kötelesek működésükről rendszeresen beszámolni az országgyűlésnek. Az ügyrendmódosítást az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Vass Istvánné ezután javasolta, hogy az új ügyrend alapién az országgyűlés tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg következő ülésszakaira az úllamtitkarokat. A javaslatot az országgyűlés tudomásul vette. 0