Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

Ujabb izraeli agresszió (Folytatás az 1. oldalról.) Tanács sürgős összehívását kérte. Szíria készültségbe helyezte fegyveres erőit és állandó kapcsolatot tart fenn Egyiptommal, Irakkal, és Algériával egy esetleges egységes katonai akció céljából. Az angol külügyminisztérium ismertette Nagy-Britannia kormányának nyilatkozatát, amely felhívja az izraeli erőket, hogy azonnal vonuljanak vissza a tűzszüneti vonal mögé. Az USA is hasonló felhívást tett közzé. Csütörtökön, magyar idő szerint 18,28 órakor összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Jordánia ellen végrehajtott újabb izraeli agresszió nyomón kialakult helyzetet. Az ülésen Jordánia, Izrael, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselője jelentkezett szólásra. El Farra jordániai delegátus tájékoztatta a tanács tagjait az izraeli csapatok agressziójáról. Kiemelte: miközben az arab államok bíznak abban, hogy Jarring, a világszervezet különmegbízottja sikerrel teljesíti feladatát, addig az izraeli kormány újabb és újabb agressziós tettekkel ássa alá a közvetítési kísérleteket és nyíltan semmibe veszi a Biztonsági Tanács határozatát. Jordánia képviselője sürgette a Biztonsági Tanácsot, hogy haladéktalanul hozzon hatékony intézkedéseket az izraeli agresszió elítélésére, a további agressziós cselekmények meggátlására. Az izraeli delegátus felszólalásában Jordániát próbálta felelőssé tenni, s azt mondotta, hogy Jordánia területéről ..terrortámadásokat" követtek el Izrael ellen. Ezért a katonai akció csupán válasz volt, — hangoztatta. El Farra visszautasította az izraeli vádakat és bizonyítékokat ismertetett az izraeli agresszióról. Felmutatott néhány robbanó lövedéket, amellyel izraeli csapatok a múlt hónapban támadták a Karame-i menekülttábort. El Farra kijelentette, hogy Jordánia nem képes ellenőrizni a hatszáz kilométer hosszú határt, s nem vállalathat felelősséget egyes akciókért, amelyeket olyan elkeseredett fiatalok hajtanak végre, akiknek családját az izraeli csapatok elkergették otthonából. A tanács ülését az éleshangú izraeli—jordániai szóváltás után felfüggesztették, majd magyar idő szerint az éjjeli órákban folytatták. Offenzíva Laoszban 0 Vientíane (MTI) A Laoszból érkező jelentések szerint a hazafiak folytatják a támadássorozatukat az ország déli részében. A vientianei kormány hadügyminisztériumának szóvivője bejelentette, hogy „a baloldali partizánok'' Attopeu városától mintegy 24 kilométernyire délnyugatra elfoglalták Ilin Lap és Hin So helységeket. A támadás — megfigyelők szerint — arra irányul, hogy a várost védő körülbelül egy zászlóalnyi helyőrséget teljesen bekerítsék. A Khaosan Pa tet Lao, a hazafiak hírügynöksége közölte. hogy a hazafias fegyveres erők március 17-én Sam Neua tartomány felett lelőttek három amerikai repülőgépet, sok más gépet pedig megrongáltak. Nyílt és közvetlen politikai harcot Tito a JKSZ-rőI és Jugoszlávia gazdasági helyzetéről Kozmosz-208 0 Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—208. jelzésű szputnyikot. A fedélzeten elhelyezettműszerek Wífogástalanu' működnek. Párizs és Budapest A magyar—francia államközi kapcsolatok a hatvanas évek elejétől kezdve állandó javulást mutatnak. Ez a tény annál figyelemre méltóbb, mivel a két ország viszonya nemcsak a hidegháború éveiben, hanem — más történelmi okok miatt — már az első világháború előtt, majd a két világháború között sem volt barátságos. A húszas, harmincas években az akkori Harmadik Köztársaság sok baloldali magyarnak, munkásnak es értelmiséginek nyújtott menedéket, akik a fehérterror elől menekültek Párizsba. A budai Várban a német orientációval akarták ellensúlyozni azt, hogy a francia kormányok a kisantant országaival léptek szövetségre. A hivatalos kapcsolatok hiányát pótolta, hogy a magyar nép őszinte rokonszenvvel viseltetett a francia nép iránt, elismerte és igényelte a francia kultúra évszázados eredményeit 0 Államközi megállapodások A második világháború után a francia—magyar kulturális kapcsolatok már hivatalos támogatással lendültek fel, s még a hidegháború esztendeiben sem szakadtak meg. (Francia részről nagyra értékelik, hogy Budapesten mindvégig működhetett Francia Intézet, a párizsi Magyar Intézet tevékenysége ugyancsak viszonylag zavartalan volt azokban a nehéz időkben.) A legutóbbi időszakban a kölcsönös művészeti kiállítások (elég csak a párizsi Petit Palais-ban megrendezett átfogó magyar művészeti kiállítás óriási sikerére utalni), professzor- és diákcserék, a francia tudományos kutatóközpont, a CNRS és a Magyar Tudományos Akadémia bővülő kapcsolatai. a hidrológusok, archeológusok, borászok, sportedzők és számos terület szakembereinek rendszeres tapasztalatcserél jelzik, milyen elő tartalommal lehet megtölteni a francia—magyar kulturális egyezmény kereteit Egyébként ls egyezmények jelzik a két ország viszonyának normalizálódását és javulását: hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény, konzuli egyezmény, tudományos-műszaki együttműködési egyezmény. Ezek az államközi megállapodások már a két ország között 1965 januárjában, Péter János külügyminiszter párizsi látogatása idején elkezdődött közeledési folyamatnak a kézzelfogható eredményei. (Magyar külügyminiszter azelőtt csak békeszerződések aláírására utazott a francia fővárosba, Couve de Murvillenek 1966 nyarán Budapesten tett látogatása pedig egyáltalán precedens nélküli volt...) Gazdasági kapcsolatok Érdemes külön kitérni a magyar—francia gazdasági kapcsolatokra. 1966 februárjában Budapesten kötötték meg a két ország történetében az első hosszú lejáratú megállapodást. A francia vendéglők asztalára a „burgundi csiga" nemegyszer magyarországi exportból kerüL Kivitelünknek több mint a háromnegyedét még 1965-ben is mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tették ki. Az árucsere volumene mindaddig viszonylag alacsonyszinten mozgott és a két ország külkereskedelmében nem biztosított fontosabb helyet. Ez jórészt annak a következménye volt, hogy Párizsban a legutóbbi időkig kevéssé törekedtek a szocialista országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. (A Közös Piac országaival például a franciák sokszorosan nagyobb árucsere-forgalmat bonyolítanak le: 1967-ben is még tizennégyszer több árut importáltak onnan, mint a szocialista országokból, nyolcszor több árut szállítottak oda. mint a szocialista országokba.) Magyarország vonatkozásában pedig az árucsere fejlődését sokáig gátolta a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága. Az egyenleg évről évre számottevő deficitet mutatott a magyar külkereskedelem szempontjából. 1966 tavaszáig még bizonyos franciaországi hatósági előírások is megnehezítették a magyar áruk behozatalát Gondot okozott az is, hogy a franciák figyelmen kívül hagyták a magyar népgazdaság fejlődési irányát és strukturális átalakulását Ne feledjük, hogy ma már a teljes magyar kivitelnek mintegy 45 százaléka gépipari, finommechanikai termék — nem pedig mezőgazdasági áru ... A már említett francia „liberalizálás" 1966 elején a francia vámtarifa-jegyzéknek mintegy 700 főtételére terjedt ki, általában megszüntette a beviteli mennyiségi korlátozásokat. Most már bútorokat, szerszámgépeket, vegyipari és gyógyszeripari termékeket, rádiókat, rádiócsöveket, háztartási üvegárut, textilipari gyártmányokat, villamosipari készülékeket preciziós- és mérőműszereket szállítunk. A hosszú lejáratú megállapodások alapján megnyílt az út a kooperáció előtt, amely még ígéretesebb fejlődésre ad lehetőséget mint az árucsere fokozása. (Ez utóbbit egyébként nehezítik a Közös Piac diszkriminációs előírásai.) A tudományos kutatóintézetek éppúgy együttműködnek, mint az iparvállalatok. A kooperációban előállított termékek a magyar vagy a francia gazdaság igényeinek kielégítését szolgálhatják, de — ami talán még fontosabb — más. úgynevezett harmadik országokba is exportálhatók. 0 Belgrád (MTI) A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége csak akkor töltheti be szerepét, ha jól megszervezett munkájával, egységével, következetességével és tekintélyével szoros kapcsolatot biztosít a munkásosztállyal. A JKSZben erősebb befolyásra kell szert tenniök a munkásoknak — hangoztatta a JKSZ 20. zágrábi értekezletén Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke. A szerdán és csütörtökön lebonyolított zágrábi tanácskozás része a JKSZ decemberben megtartandó 9. kongresszusa előkészítésének. A JKSZ feladatairól szólva Tito hangsúlyozta, hogy a 9. kongresszuson kifejezésre kell jutnia a forradalmi fejlődés folyamatosságának Jugoszláviában, és bejelentette: a kongresszus anyagát — a kongresszus előkészítéseként — meg ktell vitatni a JKSZ szervezeteiben, a társadalmi, politikai szervezetekben, gyárakban, intézményekben. Tito felhívta a figyelmet arra, hogy a munkások száma a JKSZ-ben csak lassan növekszik, s hozzáfűzte, a munkásokat gyakran csekélységekért kizárják a szövetségből. Tito hangoztatta, hogy a jugoszláv társadalomban „láthatatlan" erők, különféle csoportok és csoportocskák tevékenysége észlelhető, amit az is lehetővé tesz, hogy nem hatékony a kommunisták szövetsége tagjainak, szervezeteinek es szerveinek a munkája. A kongresszust megelőző vitában való tevékeny részvétellel jelentős mértékben letörhetjük ezeknek az erőknek és csoportoknak a tevékenységét és leleplezhetjük őket. Természetesen, ha a JKSZ-ben is vannak ilyenek, ki kell zárni őket — mondotta. Bírálta, hogy a vezető emberek jelentős száma a tagságtól, a dolgozóktól, a társadalmi életetői kisebb-nagyobb mértékben elkülönülten él, s ezzel elvesztik a mércéket, elvesztik ítélőképességükét. Tito nyílt és közvetlen eszmei-politikai harcot követelt mindazok ellen az irányzatok és áramlások ellen, amelyek fékezik a fejlődést. Nem fogjuk megengedni — mondotta —, hogy a társadalmi élet bármely területén, egyebek között a tudomány és a kultúra területén, megerősödjenek avagy megújuljanak különféle csoportocskák monopóliumai. Jugoszlávia gazdasági helyzetéről szólva Tito kijelentette, hogy megállították az inflációt, megszilárdították a dinárt, ésszerűbb ügyvitelt biztosítottak a vállalatokban, némileg emelkedett a kivitel és csökkent a behozatal. A mostani szakaszban az a legfontosabb, hogy a legnagyobb figyelmet szenteljük a termelésnek, megőrizve az elért szilárdságot. De Gaulle tétje Politikai közeledés 2. DELMAGYARORSZAG Pf.NTEK, 1968. MÁRCIUS 22. A gazdasági, technikai-tudományos és kulturális kapcsolatokon túl igen fontos a politikai közeledés Magyarország és Franciaország között. A párizsi diplomácia nem egy nemzetközi kérdésben a mienkéhez hasonló, ahhoz közeli álláspontot foglal el: a vietnami problémától a Közel-Keletig többször megmutatkozott ez. A politikai közeledés mértékét e sorok írója is érzékelni tudta, amikor 1966 júliusában az a megtiszteltetés érte, hogy tolmácsként a francia külügyminiszter oldalára üljön a Gellért Szállóban megtartott sajtókonferencián. Nem volt nehéz tolmácsi feladata: Couve de Murville a diplomáciai zsargon bonyolult kifejezéseit félretéve, egyszerűen és világosan fogalmazott. A két ország viszonyának javításáról őszintén nyilatkozott, hangsúlyozva a kapcsolatok bővítésének mind francia— magyar, mind európai viszonylatban megmutatkozó jelentőségét. PALFY JÓZSEF # Párizs (MTI) De Gaulle tábornok bizonyosfajta játszmába kezdett a nemzetközi pénzügyi rendszer válságával kapcsolatosan — írja a Combat vezércikke. — Ebben a játszmában legfőbb tétje az. hogy a múlt hét végén Washingtonban elhatározott intézkedések kudarcára számít Egy ilyen kudarc pedig elkerülhetetlenné teszi a nemzetközi pénzügyi rendszer megújítását. Ezenkívül a tábornok a „hatok" szolidaritására számít. A játszma tehát megkezdődött és rövidesen megtudjuk, hogy ki győz majd. Az Egyesült Allamok-e, amely eltökélten a dollárra tesz az arannyal szemben, vagy pedig Franciaország, amely az arany szerepének helyreállításáért küzd. Ahhoz, hogy De Gaulle tábornok győzzön, az kell, hogy az átmeneti megnyugvás után az aranyláz újjáéledjen a szabadpiacon. Kétségtelen tény— állapítja meg a lap —, ha az amerikaiak nem tesznek rövid időn belül szigorú intézkedéseket fizetési mérlegük egyensúlyának helyreállítására, a gaulleista tézisek beigazolódnak. A játszma azonban még nem dőlt el. Johnsonnak van egy közvetlen fegyvere: az arany mítoszának lerombolására. Johnson a továbbiakban az aranypiac ingatagságára, a spekulációra való érzékenységre számíthat, és építhet arra a kárra, amit a dollár leértékelése minden nyugati országnak okozhat. A harc tétje óriási, ha De Gaulle győz. ez a dollár veresége, ha De Gaulle veszít, ez Franciaország elszigetelődése. Svájc elismeri a VDK-t? 0 Róma (AFP) Mai Van Bo, a VDK párizsi fömegbízottja, aki ez 'dó szerint Svájcban tartózkodik, Bernben interjút adott a Paese Sera című olasz lap tudósítójának. A svájci kormány feltehetőleg rövid időn belül elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaságot — jelentette ki a VDK diplomatája; hozzátéve, hogy az említett rövid idő „reméli, néhány napon belül" lesz. Arra a kérdésre, hogy Mai Van Bo a svájci kormánnyal közvetítő missziót akar-e létrehozni a vietnami béke érdekében, és hogy a kapcsolatokat hivatalosnak lehet-e tekinteni, a diplomata kijelentette: „Ez a helyzet küldetésünkben tükröződik, bizonyos, hogy miszsziónk hivatalos". Ismét Brandt az SPD elnöke 0 Nürnberg (MTI) A Német Szociáldemokrata Párt nürnbergi pártkongresszusa csütörtökön, a kongresszus utolsó napján megválasztotta az új vezetőséget. Elnökké ismét Willy Brandtot választották, akire a leadott 333 szavazatból 325 esett Brandtot a kongresszus hatalmas ünneplésben részesítette; a külügyminiszter helyzete még jobban megerősödött ezen a pártkongresszuson. Az eddigi egy helyettes elnök helyett ezután két helyettes elnököt választottak: Herbert Wehnerre, az eddigi helyettes elnökre 269 szavazat esett, 57-en ellene szavaztak, egy küldött tartózkodott a szavazástól. A másik elnökhelyettes Helmut Schmidt. a parlamenti frakció elnöke lett: 261-en mellette foglaltak állást, ellene 64-en szavaztak, három pedig tartózkodott a szavazástól. Szakadás Rhodesiában 0 Salisbury (Reuter) Rhodesiában kettészakadt a Ian Smith miniszterelnököt támogató kormánypárt: a jobboldal mellett egy szélsőjobboldali nézeteket valló csoport alakult, amely „radikális" intézkedéseket sürget Angliával szemben és a négerek ellen. ?

) Moszkva (MTI) smerősök, jóbarátok megbabonázva szemlélték a családi körben zajló „mutatványt". Nelja Mihajlovna megbűvölte az asztalon fekvő tárgyakat Erősen fixírozta az abroszon levő kenyérszeletet és az elkezdett kúszni feléje. Ugyanígy jart a gyufaskatulya, a töltőtoll müanyagkupakja, a Likőrösposár. Néhányan turpisságra öranakodtak. Ellenőrizték, nem koti-e össze vékony szál a megigézett tárgyakat Nelja Mihajlovnával, vagv valaki máesal. Kiderült semmilyen vékony szálak nincsenek. Mások az abroszt figyelték, hátha az mozog, de ezt a feltevést is ki kellett zárni. Rejtett mágnesről sem lehetett szó, mert a mágnes köztudomásúan az üvegpoharat nem vonzza. Megbűvölt tárgyak A tudomány keresi a választ Ezek a „házi bemutatók" a tudományos világ érdeklődését is felkeltették. A Mengyelejev Intézet bizottsága előtt végrehajtott kísérletekről Jegyzőkönyv számol be. A bizottság megállapította, hogy a tárgyak áthelyezése megtörtént, de jelenleg nem tudja a tárgyaik elmozdulásával kapcsolatban észlelt jelenségeknek magyarázatát adni. Nt-lja Mihajlovna otthonába legutóbb a televízió munkatársai is ellátogattak. Amtkor a felvétel megkezdődött, az asztalon csupán egy bőrszíjon elhelyezett iránytű maradt. A szerkezet tűje Nelja Mihajlovna intenzív nézésének hatására elkezdett remegni, majd fél fordulatot tett. Ez azonban kevés volt A kísérleti alany a végsőkig összpontosította figyelmét. A mutató elkezdett forogni tengelye körül, majd még nagyobb szenzáció következett: az egész szerkezet elkezdett körbe forogni. Protogyakonov professzor, a műszaki tudományok doktora szerint elektrostatikus erőről van szó. amely egyaránt hat a mágneses éa a nem mágneses targyakra. Szitkovszkij pirofeszszor. a filozófiai tudományok doktora úgy véli, fizikai-vegyi folyamatokról lehet beszélni. Amikor az ember gondolkodik, energiát sugároz kJ. Egyesek fizikai-kémiai reagálása magasfokú. A fokozott energia lehetővé teszi olyan aikció bekövetkeztét, amely az első látásra természetfelettinek tűnik. Semmiféle természetfelettiről nincs azonban szo. A tárgyaknak a televíziós filmen látszó mozgása nem misztika, hanem tanulmányozásra váró fizikai-fiziológiai tény. Mikulin akadémikus is úgy látja — miután a hamisítás minden lehetősége ki van zárva az esettel kapcsolatban —, hogy az emberben meglevő új erő felfedezésének szemtanúi vagyunk. k