Délmagyarország, 1968. március (58. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

Emlékezés a Tanácsköztársaságra Szegeden Segítség VielHamnak Koszorúzás az emlékműnél Az emberiség érzése diktálja, a segítő szándék ösztönzi azokat a szolidaritási akciókat, amelyeknek napról napra tanúi lehetünk Szegeden is. A vietnami műszakok ajándékösszegei mellé a napokban a ruhagyáriak ls odaírták a magukét. A Törekvés szocialista brigád és a Zója ifjúsági munkacsapat tagjai nyereségrészesedésükből ajánlottak föl pénzt a szolidaritási csekkszámlára. Példájuk és felhívásuk nyomán az üzem többi dolgozója is testvéri együttérzéssel csatlakozott a kezdeményezőkhöz. így gyűlt össze 30 ezer forint; az összeforrt szegedi munkáskollektíva ajándéka egy távoli, de szívünkhöz mind közelebb álló, hősi nép számára. Magyar-osztrák tárgyalások Bécsben csütörtökön tárgyalások kezdődtek magyar —osztrák műszaki-tudományos együttműködési egyezmény megkötéséről. A magyar delegációt Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetenek ügyvezető elnöke vezeti, az osztrák küldöttség élén Franz Karasek követ, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője áll. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 49. évfordulója alkalmából tegnap délután koszorúzást ünnepséget rendezett a Magyar Szocialisa Munkáspárt Szeged városi bizottsága, a Szeged megyei jogú városi tanács és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa a Tanácsköztársaság Tisza-parti emlékművénél. Az ünnepségre a város sok lakója eljött, ott voltak a gyárak, vállalatok, intézmények dolgozóinak képviselői, az iskolák diákjai. Felsorakozott a díszegység és a szegedi helyőrségi zenekar. Felhangzott a Himnusz, majd a megyei és a városi pártbizottság, a városi tanács, az SZMT, a tömegszervezetek, a fegyveres erők képviselői, a munkásmozgalmi veteránok, valamint a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységének Március 21. nevet viselő szocialista brigádja helyezte el az emlékmű talpazatánál a hála és emlékezés koszorúit. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget Iskolanap Szeminárium a füzesekben Megemlékezéssel kezdődött szerda reggel a hagyományos március 21-i iskolanap a Tömörkény gimnáziumban: az iskolarádió 45 perces műsorral idézte a Tanácsköztársaság emlékét. Délután ünnepi KISZ-taggyűlésekkel folytatódott az eseménysorozat: a KISZ új tagjai ezen a gyűlésen kapták meg tagkönyveiket Este a zenei szakközépiskola növendékei jól sikerült műsort adak a Zeneművészeti Szakiskola han versenytermében. Tegnap délelőtt került sor az iskolanap legfontosabb rendezvényére, o diák parlament tanácskozására. A diákok eszmecseréjén GoIIó Mária IV. osztályos tanuló mondott bevezetőt a vitához. Tegnap tartotta ünnepi ülését az irodalmi, történelmi és az angol nyelvi szakkör. Az iskolanap a szegedi Ifjúsági Házban rendezett esti sportbemutatóval ért véget. Az ünnepi KISZ-gyűlés valóban ünnepélyesen kezdődött: Tóh Árpád Űj isten című versét szavalta el a fél évszázad előtti időkre való emlékezés intonációjaként Varga Zsigmond harmadéves gyógyszerészhallgató. A ma is lázas, ma is forradalmi verset a régi harcok egyik ma is nagyon aktív részesének, Krajkó András elvtársnak, a Csongrád megyei Pártbizottság tagjának emlékező szavai követték. A szegedi harmadéves gyögyszerészhallgatók KISZ-alapszervezetének csütörtökön este megtartott, ünnepi, tagkönyvkiosztó taggyűlését az ő részvétele tette nagyon széppé, nagyon emlékezetessé. Fiatal éveinek történetével kezdte a régi idők felelevenítését Krajkó András. Arról szólt, hogy 18 éves korában hogyan fogott fegyvert, hogyan lett vöröskatona. A TRAKTOROK ÜGYE A mezőgazdasági gépjavító vállalatoknál minden évben megrendezik a nagy végkiarusító gépvásárokat. Lehet venni jó Zetorokat, MTZket, DT-ket, kombájnokat, eléggé olcsón. Fontos az, hogy előbb, utóbb egyetlen gép se legyen a gépjavító üzemek birtokában, melyekre talajmunkát, normálholdat kellene tervezni. Profiltisztítás van, s a szántás, vetés, betakarítás gépesítése, a gépi munkák bonyolítása is legyen teljes mértékben a tsz-eké. Az átszervezés végső tendenciájában vitathatatlanul helyes és szükséges. Okot ad azonban az általános aggódásra, hogy jól hatjuk-e végre ezt a programot? A tsz-ek nagyrésze eddig nem tudott az önálló géppark kifejlesztésében közelről sem lépést tartani a gépállomások felszámolásával. Ugyanis az önálló szövetkezeti gépüzemek kialakításához nemcsak gépekre van szükség, hanem sokmilliós járulékos beruházásokra is. Építeni kell javítóüzemeket, hozzájuk való szociális létes'tménve'ret géptároló színeket. Milliókba kerül a szerszámgépek megvásárlása és a szükséges alkatrész raktárak biztosítása. E nagy anyagi kiadásokra ma még csak a legjobb, élvonalbeli gazdaságok képesek. Ezek után magától értetődik, hogy különösképp a gyenge, vagy éppen mérleghiányos termelőszövetkezetekben ma még sokkal többe kerül a gépi munka normálholdja, mit amennyiért azt a gépállomások végezték eddig. Tapasztalatok vannak arról is, hogy a mezőgazdasági munkacsúcsok idején a szövetkezeti gépek nem győzik elvégezni a feltorlódó munkát, s emiatt tetemes közvetett veszteségek is keletkeznek. Szóba került ez az ügy mostanában azon a konzultatív tanácskozáson is, melyet az MSZMP szegedi já rásl végrehajtő bizottsága rendeziett dr. Sághy Vilmosnak. a mezőgazdasági és élelmezésügyi mini^ter első helyettesének részvételével. Ezen a tanácskozáson is az a vélemény alakult ki, hogy sóikkal inkább meg kell becsülni az állami traktorokat, mint eddig tettük. Idő előtti elkótyavetyélésük súlyos gondokat okozhat a gyengébb termelőszövetkezeteknek. Berár Demeter, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója mondotta el: az ügyben üzemük sajnálatos módon már korábban kész helyzet elé került. A mezőgazdasági munkákból eredő bevételeikből — pénzügyi tilalom van erre — nem képezhetnek amortizációs alapot. így aztán nincs mód traktoraik, kombájnjaik, másféle mezőgazdasági gépeik felújítására. Egyetlen dolog lehetséges csak: minél előbb megszabaduljanak gépeiktől, amíg azokért pénzt is kaphatnak; Jelenleg már csak 220 saját traktoruk van a megyében és még 50 kombájnnal rendelkezik a vállalat. Jóllehet tavaly még 470 állami traktor és 170 kombájn dolgozott a megye mezőgazdaságában. A megyében tervezett állami gépi munka egy év alatt 650 ezer normálholdról 270 ezer normálholdra csökkent. Jóllehet, a tavalyi terveket túl is teljesítették, bizonyságául annak, hogy még sokáig szükség van ezekre a gépekre is. Az egyenletesebb fejlődés érdekében mindenképpen módot kellene találni arra, hogy a gépjavító üzemek saját gépeiket is felújíthassák, s ezekből biztonsági erőgép tartalékokat képezhessenek a feltétlenül rászoruló tsz-ek részére. Másképp — sok szakember véleménye alapján — a teljes átszervezés nem mehet végbe kisebb-nagyobb megrázkódtatás nélkül. Csépi József — A ránk nehezedő élet, a nincstelenség késztetett bennünket arra, hogy kommunisták, vöröskatonák legyünk — mondotta. — A gyűlölet fogott át bennünket, hogy azok ellen induljunk, akik nemcsak a legszükségesebb életfeltételektől, de a kultúrától, mindentől elzártak bennünket. A fegyverrel eltöltött nehéz hónapok története után az illegalitásban átélt időkről szólt. Hogy miképpen is végezték akkoriban mozgalmi munkájukat, azt már az egyik fiatal kérdésére válaszolva beszélte el Krajkó András. — Nemcsak a Sárgán, de jóval többször a Tisza-menti füzesek eldugott zúgaiban találkoztunk — mondotta. — Ott tartottuk gyűléseinket, szemináriumainkat. Sőt, megesett, hogy a Tiszán úszva beszéltük meg a soronlevő feladatokat. Ez a megoldás volt a legbiztosabb, így semmiképp semtudtak kihallgatni bennünket... A harmadéves győgyszerészhallgatók tegnap esti, ünnepi KISZ-taggyűlése bizonyára az egyik legsikeresebb volt a szegedi fiatalok sokfelé — üzemekben, iskolákban, intézményekben — megtartott ünnepi megemlékezései közül. Teljes körben V

annak emberek, akik úgy beszélnek az új mechanizmusról, mintha az egyenlő lenne az új árrendszerrel. Ez a szemléletmód a fontos kérdést rendkívül leszűkíti és ennélfogva el is torzítja. Miről van szó? Kétségtelen, hogy a megváltozott gazdaságirányítás mind az üzemek, vállalatok nyersanyag vásárlásaiban, mind a kereskedelem és vendéglátóipar áraiban új árrendszert is eredményezett. Nem vitás, hogy az árak alakulása közvetlenül érinti az embereket, akik valamilyen vásárlók, s természetesen cseppet sem közömbös, hogy mit és menynyiért vehetnek meg. De ez — mármint az ár — önmagában egyáltalán nem az új mechanizmus, csak része annak. Hogyan, milyen tényezők hatására alakulnak az árak? Ha ezek összetevőit vizsgáljuk, akkor — a bonyolult közgazdasági okfejtések summájaként — eljutunk a munka, a termelés szféráihoz, és ebben is a legfontosabb szerepet játszó dolgozó, alkotó emberekhez. Ahhoz, hogy a legkülönfélébb eszközöket a termelés, a fogyasztás számára milyen termelékenyen, gazdaságosan állítjuk elő; mennyire veszik figyelembe a vállalatok, üzemek a piac, a szükségletek igényeit stb. Az új mechanizmus arra is serkent, hogy az ár közelítse az árú értékét, kerüljön azzal össz- • hangba. Ezért, s egész általános fejlődésünkért a figyelem középpontjába kell kerülnie a munka társadalmi hasznosságának, annak mértékének. Korábban ugyanis a vállalati, üzemi munkát többnyire mechanikus előírások „kipipálásával", továbbá „egyéni teljesítmények" alapján mértük. Idén január 1-től az értékmérő: a munka társadalmi hasznossága. Az új mechanizmusban, mint eszközben a társadalmi hasznosság a maga sok pozitív töltésű rezdülésével, tényével szolgálja a célt; az élet- és munkakörülmények további javítását, a népgazdaság egészének izmosodását Ebből következik, hogy az új mechanizmus — amelynek indulása jó, lényegében zökkenőmentes volt — átfogja egész gazdaságunkat és hatósugarában van napjaink, jelenünk, jövőnk helyzete. Ebben a teljes körben van — sok egyébbel együtt — nemzeti jövedelmünk alakulása, aminek alapján készül az ország költségvetése: mennyit fordítunk építkezésekre, új családi otthonok emelésére, városfejlesztésre, egészségügyi, szociális stb. célokra, általában életkörülményeink jobbítására. Kézenfekvő, hogy az ország háztartása a nagy családnak, a lakosságnak minden tekintetben akkor képes többet nyújtani, ha van miből. Azaz: ha több a nemzeti jövedelem és valamennyi szellemi és fizikai munka valóban ad és nem elvon a társadalomtól. A munka társadalmi hasznosságának keretében jutunk el az árakhoz is: a nagyobb választékhoz, a minőségileg jobb és olcsóbb termékekhez. A vállalati, üzemi nagyobb önállóság egyúttal nagyobb felelősséget is ad, vállalni kell egy-egy adott területen a döntések konzekvenciáit. Elsődleges, hogy a gazdasági vezetők az új mechanizmus követelményeihez igazodva mindenkor a munka társadalmi hasznosságából induljanak ki, hiszien ezt, mivel jól akarnak dolgozni, másként nem is tehetik. A vállalatok, üzemek, intézmények vezetőinek rátermettségén és elsődleges felelősségén túl ott az egész közösség rátermettségének, felelősségének szerepe. Kinek-kinek a munkája, hiszen a közösség produkciója egyének tevékenységéből adódik. Érdemes és szükséges tehát a közösség fórumain a jövőben is kérni a véleményeket, javaslatokat, s azokra odafigyelni. a

bban pedig hogy viszonylag nem is kevesen az új gazdasági szisztémát mereven azonosítják az új árrendszerrel, a politikai felvilágosító munka és eszmecsere adósságai is megtalálhatók. A párt-alapszervezetek, a kommunisták, a KISZ-isták jó, ha kiegyenlítik az adósságszámlát, ahol a közvélemény megnyilvánulásai ezt sürgetik. Az emberek ugyanis, miután róluk, közvetlen, és közvetett érdekükről van szó, az okos szavakat, tényeket, nyílt beszélgetéseket, ha úgy tetszik, vitát, szívesen fogadják. MORVAY SÁNDOR Magyar találmány sikere Kanadában Nagyszámú erdőgazdasági szakember részvételével országos tanácskozást rendezett szerdán és csütörtökön Egerben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Az egyik fontos erdőgazdasági-faipari tevékenység —a fa kérgezésének — gépesítésével kapcsolatos kérdések szerepeltek a napirenden, öt évvel ezelőtt Egerből indult el világhódító útjára Adamkó József, Kovács Jenő és Pápista József találmánya az azóta már nemcsak Európában, de Kanadában is nagy sikert aratott kéregező gép. Az addig ismert külföldi gépieket csak egyenes rönkfánál alkalmazhatták. Az egri gép viszont görbe és hasábfánál is használható. Előnyei közé tartozik, hogy kezelése rendkívül egyszerű. Hazánkban eddig mintegy 300 ilyen berendezést állí- j tottak munkába. A tanácskozáson húsz előadás és tájékoztatás hangzott el a gép helyes kezeléséről. (MTI) 1 MTI foto — Kovács László felvétele „ Emeletes kubikos Az épülő Gyöngyösi Hőerőművet szolgáló visontai külfejtési! bányában a nyitóárok kiásása során eddig 7,5 millió köbméter földet mozgattak meg. Ebben a hónapban a második, ugyancsak NDK-gyártmányú öriáskotro gép is munkába állt. A sokemeletes épületkolosszushoz hasonló marótárcsás kotrógép (képünkön) egy óra alatl több száz kubikos napi munkáját végzi el. PÉNTEK, 1968. MÁRCIUS 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 1