Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

Rangos sereg­szemle A Szegedi Ünnepi Hetek kiemelkedő rendezvénye lesz július 19-e és 28-a között a Szegedi Ipari Vásár és Kiál­lítás. Idén ismét a Horváth Mihály és a Deák Ferenc utcai épülettömbökben rende­zik meg. Ezúttal a Jancsó Kollégium épületét, valamint a képtár udvarát is felhasz­nálják majd a kiállítás cél­jaira. A termek, pavilonok jö­vendő „lakói" közt olyan or­szágos hírű vállalatok és gyá­rak szerepelnek, mint a szé­kesfehérvári VIDEOTON, a HUNGÁRIA Műanyagfeldol­gozó Vállalat, az Országos Gumiipari Vállalat, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat, a debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek. Közős kockázat A külkereskedelmi vállala­tok sorra szerződésben rögzí­tik hogyan kívánnak az ipar­vállalatokkal az új gazda­ságirányítási módszerek alapján a jövőben együttmű­ködni A Technoimpex Kül­kereskedelmi Vállalat e hé­ten újabb partnereivel, bel­földi termelő-szállító vállala­tokkal írt alá megállapodást. Az együttműködés kiterjed a közös elhatározással, közös kockázattal raktárra gyár­tott termékekre is, hogy a Szállítási határidőket a kül­földi megrendelők kívánságá­nak megfelelően, a verseny­képesség érdekében le tud­ják rövidíteni. A külkereskedelmi export­tevékenységet hivatott előse­gíteni az a megállapodás, amelyet a Technoimpex a di­ósgyőri gépgyárral és a hír­adástechnikai gépgyárral kö­tött. Kínálat és választékbövilés A szegedi kábelgyár híres termékeiről a kábeltermékek iránt van kereslet, nem gond el­adni a megtermelt árut. In­kább az igények kielégítése jelent nehézséget. Különö­sen a hajlékony, gyenge­áramú híradástechnikai ve­zetékekből. A megrendelé­sek némely termékféleségnél meghaladják a gyár kapaci­tásának a háromszorosát is. Erről az ellentétes helyzet­ről és az idei feladatokról beszélgettünk Halász Árpád­dal, a Magyar Kábelművek szegedi gyárának igazgató­jával. Finanszírozási gondok — A szegedi kábelgyár termékei keresettek, s ép­pen ezért évekkel ezelőtt úgy határoztak, hogy je­lentősen bővítik a gyárat. Közel 300 milliós beruhá­zással számoltak, sőt a gyár­tócsarnok építését el is kezdték. Mi a helyzet most, amikor előtérbe került a sa­ját erőforrásokból történő fejlesztés? Magállják-e he­lyüket az eredeti elképzelé­sek? — Az eredeti elképzelé­sek módosultak, illetve las­súbbodott a beruházás meg­valósítása. Finanszírozási viták vannak jelenleg. Az a kérdés, hogy sikerül-e költ­ségvetési forrásból fedezni a gyár bővítését, vagy nem. Ezt ma még nem döntötték el. Valószínűleg vegyes do­tációjú beruházás lesz. Min­denesetre a kábelművek máris „bevetette" saját pénzügyi kereteit Tavaly 10 milliós összeget fordítottunk az építkezésekre, s az idén is tízmilliót költünk erre a célra. — Szép makettet láttam a folyosón, a gyár távlati képét mutatja. Mikor lesz ilyen a szegedi kábelgyár? — A jelenleg folyó épít­kezések során 8000 négyzet­méter alapterületű üzem­csarnok már tető alatt álL A régi 4000 négyzetméteres­sel együtt egybefüggő csar­nokunk alapterülete ponto­san 12 000 négyzetméter. Ekkora területet terveztünk, amikor a beruházást fontol­gattuk. Saját erőforrások — De ha csúsznak a ha­táridők, s jelenleg nincs ele­gendő pénzük, mi lesz az új csarnokkal? Ha nem tud­ják kihasználni a termelés érdekében, ráfizetést jelent­het a vállalatnak. — Saját lehetőségeinket aknázzuk ki elsősorban. Kö­rülbelül három vonatkozás­ban nyílik erre mód: a nagy­vállalatnál történt régebbi profilrendezés több gépi erőt szabadított fel, s tett tartalékállományba. Ezeket a gépeket most rendbehoz­zuk, néhányat közülük kor­szerűsítünk. és így újból munkába állítjuk. Ugyancsak a gyártás szolgálatába tud­juk állítani azokat a régeb­bi alapberendezéseket, ame­lyeket ki kell egészíteni új cél- és egyedi gépekkeL Az élőbb elmondottakkal kap­csolatban a saját műhelye­inkre hárul a tennivaló. Harmadsorban pedig vásá­rolunk új gyártógépeket. — S így mind a 12 ezer négyzetmétert kihasználjál;? — Igen, mert a jelenleg szétszórtan működő üzemré­szek is az új csarnokba ke­rülnek. De talán még ennél is fontosabb, hogy a gyár­tás menetét a legjobb és leg­optimálisabb technológiai sorrendbe tudjuk szervezni, s így ésszerűbb műszaki vonalvezetés érvényesülhet a szegedi gyárban. Ha lassúb­bodott is a beruházás üte­me, mégis bízunk abban, hogy 1973-ra minden cél­kitűzésünket elérjük és va­Az Arialgomat második „premierje11 Ácsai Mihályné tegnap dél­után két óra 15 perckor egészséges leánygyermeknek, a két és fél kilós Gabriellá­nak adott életet a szegedi női klinikán. Az esemény önma­gában persze nem különös, ám az újdonsült édesanya alig fél órával később el­mondta: „amikor szülési fá­jásaim voltak, arcomra tet­tem a maszkot, s szinte alig éreztem fájdalmat". Félelem és fájdalom nélkül címmel jelent meg lapunk 1966. október 29-i számában riportunk, melyben beszá­moltunk olvasóinknak a sze­gedi női klinikán készült Analgomatról. Még 1962-ben kísérletezték ki az elmés szerkezetet, ami az úgyneve­zett nevettető gáz (korábban használt kifejezéssel: kéjgáz) és az oxigén elegyét juttatja az anya szervezetébe. Mivel szüléskor a fájdalom szaka­szosan jelentkezik, a készü­lék végére szerelt maszkot a szülő nő csak akkor és ad­dig használja, amikor fáj­dalmai vannak, s lélegzése­vei automatikusan nyitja meg a szelepet. Az Analgo­mat erősen tompítja a fáj­dalmakat a szervezetre tel­jesen ártalmatlan. Akkor megírtuk: „a fővárosi Medi­cor Művek 1963-ban elkészí­tette az első mintapéldányt, több hazai és külföldi kiál­lításon bemutatták, maid a Szeeedre visszaküldött készü­léket körülbelül 250 alkalom­má1 használták, aztán kime­rült Sorozatgyártását még Somogyi Károlyné felvétele Működés közben az Analgomat a szegedi női klinika szülőszobájában mindig nem kezdték meg, stb.". Azóta megkezdték. A Me­dicor Művek 25 Analgomat készüléket gyártott, közülük egyet éppen tegnap küldtek le a szegedi klinikára, ahol már „üzembe is helyezték". Dr. Szontágh Ferenc, a női klinika igazgató-professzora elmondta: a készülék fő eré­nye. hogy megfelel a speciá­lis követelményeknek. Szülő nő, tehát egészséges ember fájdalomcsökkentését kell megoldanunk, vagyis olyan eljárást kidolgozni, ami ár­talmatlan az anya és a mag­zat szervezetére. Előnye, hogy nem befolyásolja káro­san a szülés folyamatát, s hosszabb ideig, órákig alkal­mas a fájások csillapítására. Előállítása is viszonylag ol­csó és nem igényel különle­gesen kiképzett szakembere­ket sem. A nyilatkozat sokszemközt, magnósok, fényképészek, ka­merát állítók serény társasá­gában, reflektorfényben, stáb-hangulatban hangzott ei. A tv-híradó munkatár­sai lestél; el a kivételes pil­lanatokat ... N. L lójában megduplázzuk ter­melésünket. Önállóbb üzemvezetés — Termelési terveikről, elképzeléseikről mit hall­hatnánk? — Szeretnénk elérni, hogy termékeink kereslete & kí­nálatunk között megfelelő arány alakuljon ki. Jó a kapcsolatunk a központ ku tatási főosztályával, kölcsö­nösen támogatjuk egymást. Az együttműködés hatása kétirányú: új termékek szü­letnek és új technológia ala­kul ki a gyártás meneté­ben. — A szegedi gyár belső szervezete hogyan alkalmaz­kodik ezekhez az újszerű feladatokhoz? — Egy vállalat általában nem élhet csak a mának, hanem a jövőre is állandóan készülnie kell. A napi mun­kánk teljesítése mellett el­sősorban a gazdaságosságra gondolunk. Ennek megfele­lően kialakítottuk a na­gyobb önállósággal, jogkör­rel és hatáskörrel felruhá­zott üzemeinket Antennaszalag, telefonzsinór — Végezetül szeretnénk érdeklődni azokról a híres­sé vált szegedi kábeltermé­kekről, amelyek az elmúlt években futottak be: a külföldön is versenyképes rugózó telefonzsinórról és a fekete színű tv antennasza­lagokról. Van-e belőlük ele­gendő? — Megelégedésre válto­zott a helyzet Az ismert rugózó, „emlékező" telefon­zsinorokat például már kor­látlan mennyiségben gyárt­juk és a hazai igényeket is kielégítjük. Legjobb tudo­másom szerint a posta már csak ilyen zsinórokat szere! fel a telefonkészülékekre. Tovább gyártjuk és eleget teszünk a kereskedelem megrendelésének tv anten­naszalagból is, s természe­tesen fekete színben, amely időtállóbb a világosnál. Megfelelő ellátást biztosí­tunk az ismert és előnyös villanyvezetékekből, ame­lyeket a vakolat alá lehet helyezni vagy a falra ra­gé* eta ni. Gazdagh István n holnap szakmunkásai Körülmények — A mesterség elsajátítása Szeged és Csongrád me- dolgozókat bízza meg ezze" gye gyors ütemben iparoso- az üzem; nyilvánvaló, hogy dik, a második ötéves terv ők is elsősorban a termelcs­során az ipari fejlődés mér- ben érdekeltek, s csak má­téke meghaladta vidékünkön sodlagosan az oktatásDan, az országos átlagot S mert nevelésben. A tanulók az az iparnak új meg új mun- üzemrész mindennapi mun­káskezekre van szüksége, kájában vesznek részt irá­önként adódik a kérdés: ho- nyitásukkal, s nem foktól gyan szolgálja a szakmun- fokra, folyamatosan az egy­kásképzés az ipar munka- szerűtől a bonyolult felé erő-utánpótlását; milyen haladva tanulják gyakorol­munka- és nevelési körül- ják a szakmát mények közt foglalkoztatják A tanulók munkaruha- és az ipari tanulókat a vállala- védőruha-ellátottsága csak tok, szövetkezeteit es kis- az ügynevezett MÜM-rend­íparosok ? gzerű képzésnéi tel3eSi ami. A kérdést az élet tette fel, kor is a szakmunkásképző s a Csongrád megyei népi intézetektől kapják mag a ellenőrök keresték meg hoz- munkaruhát. Etekintetben, s zá a feleletet vizsgálataik a szociális ellátottság cgyeb során. vonatkozásaiban is -zámos Négy állami, hat tanácsi javítani- és tennivaló van a vállalat, tíz ktsz és húszon- munkahelyeken, öt kisiparos mintegy másfél , . ,,, , .. ,, ezer szakmunkás-tanulója- ,A tanulok munkahoz való nak helyzetéből, tanulásából ™zonyarol úgyszólván va;a­és gyakorlati munkájából mel'?yl munkáltató az ehs­vonták le következtetéseiket ??,erf?, , hangJán beszelt: ér­, „ , . . .. , tekelték szakmaszeretetüket, , * gyakorlati kepzes tárgyi igyekvő magatartásukat. Az ^Iteteleit jöteteban biztosi- elismerés nem egy helyen anyagiakban is megnyilvá­tották a munkáltatók. De hogy milyen fokon az na- nidtT'szélTgesztuC"hógy* a gyon eltero Legfontosabb Szegedi Vas_ és Kémipari feltetel a tanműhely; ma Ktsz.ben nyereségrészesedést már az üzemek jó reszeben kapnak az ipari tanulók is. nem sajnaljak az anyagi ál- Az ÉVM Csongrád megyei dozatot - hisz nekik ka- ÁUami Építőipari Vállalat matozik később! — erre a harmadévesei ugyancsak ré­célra. Külön tanműhelyek- szeSednek a nyereségből, a be,n pktftják a szakma for- iegjobb elméleti, gyakorlati télyait jövendő munkasaik- eredményt felmutató fiata­nak. Kétségtelen, hogy• eza iok pedig a tanévzárókon jovo utja, annal mkább, könyVjutalmat kapnak, mert az ilyen csoportos kép­zés felel meg legjobban az Ahol kifogásolták a tanu­oktatás és nevelés követel- lók igyekezetét, munkáját, ményeinek, így biztosítható ott rendszerint az elhibá­az elmélet és gyakorlat egy- zott, kellően meg nem fön­sége, a tanterv szerinti mun- tolt, „jobb híján" való pa­ka. A továbbiakban egyrészt lyaválasztásban rejlenek a gyarapítani kell az ilyen baj gyökerei. Több üzemben tanműhelyek számát, más- alakult ki olyan vélemény, részt tovább kell fejleszteni, hogy bizonyos próbaidővel, gépekkel, szerszámokkal egy hónapos előgyakorlattal megfelelően ellátni a meg- meg lehetne előzni a lemor­zsolódást Az üzemiek meg­. , . ismernék a jelentkező fiatal a tanácsi jó tulajdonságait adottsá­munkaido gait> készségét< a tanu.ó pe_ dig a szakmával járó szép­ségeket épp úgy közelről lát­hatná, mint a nehézségeket levőket. Az állami és vállalatoknál a szinte mindenhol megfelel az előírásoknak Nem ígv némelyik ktsz-nél és kisipa­rosnál, ahol a túlóráztatás­tól az ebédidő csorbításáig Ami a javaslatból minden­több hiányosságot fedeztek képp megszívlelendő: az ál­fel. Ami szinten elitelendo: . ,. • k ,I4 némelyik szövetkezetben és 131,11108 iskolát vegzok ele magánműhelyben azt is meg- világos és teljes képet kell követelik, hogy a tanuló a rajzolni — pedagógusnak, tanítási napokon is végezze üzemnek, pályaválasztási el ottani munkáját. Feltétle- szervnek együtt _ a szak_ nul szukseges, hogy a ren- . „, deleteknek és utasításoknak mak kovetelmenyeirol. mun­ilyen esetekben érvényt sze- kakörülményeiről. A döntés rezzenek a felügyeleti szer- csak alapos tájékoztatás és vek- tájékozottság után következ­A szakmai oktatás -ok he- , lyütt még az úgynevezett „szórvány" képzést jelenti: Az állami és tanácsi ipar­a tanulókat egy-egy szak- ban úgy tervezik a tanuló­munkás mellé osztják be. Noha általában a legjobban Újjáválasztják a népfrontbizottságokat Holnap Szegedem az első választógy ülés A Hazafias Népfront idén tavasszal tartja IV. kong­resszusát. Ezt megelőzően újjáválasztják bizottságait. Szegeden a Hazafias Népfront kerületi bizottságainak választása holnap, pénteken kezdődik. Ekkor a II. kerület lakóinak választógyűlését tartják a Postás Művelődési Ott­honban. Február 12-én, hétfőn a Fegyveres Erők Klubjá­ban (Victor Hugó utca) az I. kerület lakóinak választó gyűlésére, február 16-án. pénteken a MÁV művelődési otthonban a III. kerület, majd február 19-én, hétfőn Új­szeged lakóinak választógyűlés'*.re kerül sor a November 7. művelődési otthonban. A kerületi népfron tbizottságokat megválasztó gyűlések mindenütt délután 3 órakor kez­dődnek. A gyűléseken a kerületi népfrontbizottság tagjaival együtt tagokat választanak a kerületből a Hazafias Nép­front városi bizottságába, valanunt küldötteket a Hazafias Népfront Csongrád megyei tanácskozására. A Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának ala­kuló ülését február 28-án, szerdán délután 3 órakor tartják a városi tanácsháza dísztermében. Valamennyi választógyűlés nyilvános, azokra várják a város lakóit. létszámot, hogy a vizsgák után szakmunkásként is a vállalatnál dolgozhassanak a fiatalok. Előfordul, hogy ennek ellenére elmegy a „kész munkás" az üzemből. Okok: esetenként a távolság, a bejárás nehézségei, a munkásszállás hiánya, a drá­ga albérlet; de nem egyszer az is, hogy a tanuló más vállalatnál magasabb óra­bérrel helyezkedhet el. A pályaválasztás hibái néha ilyenkor ütköznek ki: akadt olyan lakatos szakmunkás, aki gépkocsivezetőnek vagy villamos kalauznak ment el, s hasonlóképpen olyan vég­zett villanyszerelő is, aki anyagbeszerző vagy raktáros lett. Mindamellett az a tapasz­talat. hogy a végzettek zöme a választott szakmát „tanu­lóhelyén" folytatja. Az otta­ni munkások, vezetők sze­rint szeretik szakmájukat, becsületes dolgozói az üzem­nek. Simái Mihály Csütörtök, 1968. február 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents