Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

II konzultatív találkozó szerdai munkanapja (Folytatás az 1. oldalról.) dijának Összehívásával még ebben nz évben. Azt mondotta, ha lehetséges, ennek legjobb helye a Szovjetunió fővárosa. VIRADJ ESKANDARY. az Iráni Néppárt Politikai Bizottságának tagja emlékeztetett a Néppárt állásfoglalására. Ez az állásfoglalás a jelen nemzetközi helyzetben a kommunista mozgalom számára életbevágóan fontosnak tartja a nemzetközi tanácskozás öszaze hívását. A szónok ezután kifejtette azokat a külső és belső okokat, amelyek szükségessé teszik egy új konferencia öszszehivását a felvetődött problémák kollektív tanulmányozására és a közős cselekvésnek . megfelelő következtetések levonására. A konferencia napirendje a következő legyen: „A nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi és azonnali feladatai az imperializmus növekvő agressziójával szemben es a béke megőrzésére". Véleménye szerint a parink konferenciáját egy szélesebb antiimperiálista tanácskozásnak kell követnie. A konferencia előkészítése céljából a párt egyetért egy bizottság megteremtésével, amelyben minden párt részt vesz Ügy véli — mondotta többek között —, hogy a nemzetköz konferencia legkésőbb ez ev végéig. Moszkvában üljön össze. GEORGES MARCHAXS, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: Ügy véljük, hogy pártjaink jelenlegi legfontosabb feladata a kommunista mozgalmunk egvségenek erősítése minden nép közös ellensege, az imperializmus — elsősorban az amerikai imperializmus — elleni harcban. Mivel közös tevékenységünk egy fontos állomásáról van szó, úgy gondoljuk, hogy valamennyi partnak kötelessége hozzájárulni a konferencia siketéhez szükséges erőfeszítésekhez. Az előkészítés során felvetődő kérdéseket a kölcsönös megértes szellemében kell megoldani. Ily módon fog megnyilvánulni az elvtársiasság, a demokrácia és a hatékonyság szelleme: ennek kell a konferendát jellemeznie. már az előkészítés időszakában, amely már meg is kezdődött A találkozón összegyűlt hatvanhét kommunista és munkáspárt képviselői ezután elfogadták a vietnami népnek küldött szolidaritási üzenetet. A találkozó ma folytatja munkáját. (MTD Partizántámadások II Szovjet | Szakszervezetek kongresszusa Saigon és Bien Hoa ellen 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet szakszervezetek XIV. kongresszusa kedden nyílt meg Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában. A kongresszus első munkanapján Alexandr Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tartott beszámolót a szovjet szakszervezetek tevékenységéről, majd megkezdődött a vita. A kongresszus szerdán folytatta munkáját. A délelőtti ülésen Gáspár Sándor, a SZOT fótitkára, a magyar szakszervezetek, a magyar munkásosztály megbízásából köszöntötte a kongresszusi küldötteket és eredményes jó munkát kívánt a kongresszusnak. MINDENFELŐL Genf A flzennyolchatalml leszerelési bizottság szerdai ülésén Bulgária. Nigéria és Kanada delegátusai egyöntetűen hangoztatták, hogy kis változtatásokkal jelenleg már rövid időn belül lehetséges az atomsorompó-szerződés teljes szövegének jóváhagyása. Washington Rusk amerikai külügyminiszter hivatalában negyvenperces megbeszélést folytatott Anatollj Dobrinyinnel, a Szovjetunió washingtoni nagykövetével. Külügyi források szerint a szovjet— amerikai viszony problémái és egyéb világpolitikai kérdesek kerültek szóba. Felmerült a szovjet nagykövetség ellen egy héttel ezelőtt régrehajtott pokolgépes merénylet ügye is. New York A Biztonsági Tanáes kedd este. egy héten belül immár másodízben halasztotta el ülését, amelyen a jogtalanul bebörtönzött délnyugatafrikai hazafiak ügyét kívánták megtárgyalni. Prága Jakubovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszüM-ének első helyettese, a Varsó Szerződés országai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. szerdán a csehszlovák fővárosba érkezett Helsinki Miután sem a lelépő Paasia. sem Fagerholm volt miniszterelnök nem akarta elfogadni a kormányfői tisztséget a finn szociáldemokraták dr. Mauno Koivisto rolt pénzügyminisztert, a Nemzeti Bank vezérigazgatóját kérték fel, hogy álljon az átalakuló kormány élére. Kotsdsto közölte, hogy elfogadja az ajánlatot ÜJ-Delhl Az Indiai alsóház szerdán 203 szavazattal 72 ellenében bizalmat szavazott a kongresszuspárt! kormánynak. A bizalmi kérdést a jobboldali Indiai Néppárt vezetője, Balradzs Madokh vetette fel, elsősorban a kormánynak Kutch térségével kapcsolatos politikája miatt Rangoon A burmai koimány további 127 politikai foglyot közöttük volt. minisztereket bocsátott szabadon. Legtöbbjüket 1962 márciusában vették őrizetbe, amikor Ne Win tábornok eltávolította U Nu kormányát Kairó Az AJ Ahram szerda reggeli jelentese szerint a múlt heti diáktüntetések során letartóztatott személyek közül 400-at szabadlábra helyeztek. A még letartóztatásban levő személyek nem diákok. Az EAK belügyminisztériuma bejelentette, hogy a meg fogvatartott személyek ügyében folytatják a vizsgálatot. Az egyetemeket és főiskolákat további rendelkezésig aarva tartják. Csehszlovák nemzetgyűlés • Prága (MTI) A csehszlovák nemzetgyűlés szerdán befejezte ülésszakát Törvényt fogadott el az áruk minőségének ellenőrzéséről és a mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi felügyeletről szóló törvényt módosította. Mindkét kormányjavaslat körül élénk vita folyt a parlamentben és az utóbbi törvénymódosítást végül is 135 szavazattal 56 ellenszavazattal szemben fogadta el a nemzetgyűlés. • Saigon (AFP, AP) A dél-vietnami hazafias erők fegyveres alakulatai szerdán rakétákkal és aknavetőkkel támadták Saigon katonai célpontjait a Tan Son Nhut légitámaszpontot és Bien Hoa térségét. A partizántámadások fő ereje a Bien Hoa-i támaszpont ellen irányult. Itt tizenöt ellenséges katona vesztette életét köztük 12 amerikai. Az anyagi károk súlyosak. Az első jelentések szerint legalább két U—2-es repülőgép megsemmisült A partizánok Bien Hoa térségében aknavetőkkel lőtték az egyik dél-vietnami zsoldos ezredet A hazafias erők felgyújtották a Bien Hoa-i katonai tábor több épületét 0 Washington (MTI) Johnson elnök szerdán sürgős tanácskozásra ült össze az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnftkévet Wheeler tábornokkal, aki most tért vissza vietnami szemleútjáról. A washingtoni megbeszélésen részt vett McNamara távozó és Clifford új hadügyminiszter, továbbá Rusk külügyminiszter is. Johnson a megbeszélést követően a teljes kormánnyal ült össze tanácskozásra. Beavatottak szerint Wheeler továbbította Johnsonnak a saigoni amerikai parancsnokság kérését, amely 50— 100 000 főnyi újabb erősítést javasol, valamint a vezérkari főnökök tervét mintegy 50 000 főnyi alakqlat kiküldésére. A New York Times szerdai vezércikkében felszólítja vonatkozó követeléseket és az Egyesült Államok kor- tegye próbára az U Thant mányát, ne teljesítse a viet- főtitkár által továbbított bénami háború kiszélesítésére kejavaslatokat Uj arab állam létesül Bíróság helyett — kamera 0 Bahrain (AFP) Az értekezlet, amely Omán hét kisebb emirátusának és a Perzsa- (arab) öböl két nagv emirátusának, Bahrainnek és Quatarnak részvételével február 25-én kezdődött Dubaiban, befejezte munkáját azzal a bejelentéssel, hogy megalapították kilenc független állam szövetségét. Az üj állam hivatalosan 1968. március 30-ával születik meg, imnrt a 15. arab állam, „Az Arab-öböl Emirátusainak Szövetsége" névvel. A szövetségi kormány még nem döntött, melyik várost válassza fővárosává. A kormány elnöki tisztét egyévi időtartamra a szövetségre lépett emirek felváltva töltik be. Az új szövetségi állam kérni fogja felvételét az Arab Ligába, mint az' arab világ tizenötödik állama. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság mindenkori kormányának az a ténykedése, hogy különböző módon igyekszik menteni azokat a személyeket, akikről hosszas bujkálás eltitkolás után kiderül a második világháborúban elkövetett bűntettük. Előfordul. hogy a bizonyítékok súlya miatt látszatpereket rendeznek, s enyhe vagy felmentő ítéleteket hoz a nyugatnémet bíróság. A volt nácik, a háborús bűnösök mentése „természetes" az NSZK-ban, hiszen százával találhatók az állami gépezetben olyanok — erről dokumentumfilmek is készültek — akik annakidején Hitlert is hűen kiszolgálták. Most ismét napirenden szerepel az NSZK elnökének ügye. Ismeretes, hogy Lübke mindig visszautasította azt a vádat, amely szerint a Hitler-uralom idején részt vett volna koncentrációs táborok tervezésében. Howard Harring ismert amerikai írásszakértő néhány héttel ezelőtt a Stern című nyugatnémet folyóiratban azonban ugyancsak megállapította, hogy Lübke aláírása az egy kon koncentrációs táborépítési terveken — valódi Kormánykörökben nagy felháborodást keltett a Stern közleménye, cáfolták annak szakszerűségét, s emiatt Harring kártérítési pert indított az NSZK ellen. A CDU-CSU U védelembe vette Lübkét, sőt a pártvezérek nem restell ték azt állítani — ugyancsak a Stern hasábjain —, hogy a köztársasági elnök Hitler idejében „ellenálló** volt. A Spiegel című hetiláp szerint viszont Lübke a belügyminiszternek, Lückének azt mondotta, hogy emlékezete szerint nem vett részt koncentrációs táborok tervezésében, de ma már nem merne erre megesküdni. A vádakkal kapcsolatban felkereste Lübkét Kiesinger kancellár is, külön foglalkozott az üggyel a bonni minisztertanács és arra a korábbi álláspontra jutott, hogy Lübke ne forduljon bírósághoz a vád tisztázása végett. Erek után a legfrissebb fejlemény a kérdésben az, hogy Lübke péntek este a nyugatnémet televízióben személyesen nyilvános nyilatkozatot tesz. Nyilvánvaló. hogy menti majd magát, de — szavalt idézzük — „esküdni nem mjerne rá" — ezért áll a kamerák é« nem a bíróság cié »•« M. T. A százhúsz éves Kiáltvány B

mikor 1848 fébruár végén a Kommunista Kiáltvány elsó kiadasa Londonban napvilágot látott, akkor meg a kommunisták elsősorban azért, mert számuk csekély volt, nem alkottak külön pártot, egyetlen szervezetbe, a Kommunisták Szövetségébe tömörültek. Ma pedig korunk legbefolyásosabb, legszervezettebb, egesz világot átfogó mozgalma a kommunista mozgalom. Fokozottan érvényes tehát annak a megállapításnak a helyessége, melyet Engels tett e zseniális mű 1888-ban történt újbóli kiadása kapcsán: „a Kiáltvány története hűen visszatükrözi a modern munkásmozgalom történetét; jelenleg kétségtelenül az egész szocialista irodalom legelterjedtebb, legnemzetközibb müve. közös program, melyet Szibériától Kaliforniáig a munkások milliói magukénak vallanak." A Kiáltvány életpályája — es erre ugyancsak F.ngels mutatott rá 1890-ben — abban a vonatkozásban is tanulságos. hogy az fontos mutatója, volt egy-egy ország ipara, s így proletariátusa fejlettségének, illetve a forradalmi mozgalom fellendülésének vagv visszaesésének. Természetes, hogy elsőként a tőkés fejlődésben élenjárt országok proletariátusa ismerkedett meg e programot adó dokumentummal, hiszen ezekben az országokban kezdődött el a legkorábban a proletariátus történelmi hivatásának valóra váltásáért folytatott küzdelem. A XIX. sz. végéig azonban Európa — így Magyarország munkássága is — és a' világ szinte valamennyi országúnak proletariátusa megismerkedett az új világszemléletet tömören és mindenki számára érthetően kifejtő történelmi jelentőségű művel. A Kiáltványban Marx és Engels a kommunizmusról ..meg csak" mint tudományos eszmeipolitikai áramlatról szólhattak, olyanrol, azonban, amely már ebben az állapotában megfélemlítette a reakciós uralkodó osztályokat, s &z arra késztette őket. hogy összefogjanak ellene, kíméletlen hajszát indítsanak a kommunisták és eszméik ellen. Ezzel a hajszával a Kiáltvány Szerzői is, a kommunisták százhúsz évvel ezelőtt is és a későbbiekben is számoltak, azzal tisztában voltak és mégsem mondtak le az eszméik gyakorlati megvalósításáért folytatott harcról. Tudatában voltak annak, hogy a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni, hogy a tőkés társadalom nemcsak azokat az antagonisztikus ellentéteket, rejti magában, tartalmazza és egyre jobban kiélezi, amelyek elkerülhetetlen bukásához vezetnek, de „megszülte azokat a férfiakat is, akik a fegyvereket forgatni fogják — a modern munkásokat, a proletárokat." A Kiáltvány egyik legfontosabb alapgondolata éppen az, hogv a proletariátus egyetlen más osztálytól sem várhatja felszabadítását, hogy ezt magánok kell véghezvinnie, összefogva mindazokkal, akik közvetlenül vagv közvetve érdekeltek a burzsoázia uralmának a megdöntésében, a tőkés társadalom elleni harcban. A proletariátus eme történelmi küldetését annál is inkább teljesítheti, mert „az ipar fejlődésével nemcsak szaporodik a proletariátus, hanem nagyobb tömegekbe zsúfolódik, ereje gyarapszik, s ezt mind jobban érzi is" — olvashatjuk a Kiáltványban. ég 25 év sem telt el a Kiáltvány megjelenése után, amikor már a párizsi proletariátus erőteljes kísérletei tett az abban foglaltak gyakorlati megvalósítására. Ami ismert okok miatt 1871-ben nem sikerült a francia munkásosztálynak, az teljes mértékben sikerült 1917-ben a len in vezette orosz proletariátusnak, s azóta még 13 ország munkásosztályának. A szocialista világrendszer létrejötte és szakadatlan erősödésé mellett további nagy változások következtek be földünk lakott területén, valamennyi kontinensén. Ezek a hatalmas változások nemcsak azt mutatják, hogv a Kiáltvány alapeszméi egvtől egyig megvalósulnak. illetve megvalósulóban vannak, de azt is, hogv nem egv tétele 120 év után is úgv hat, mintha ma fogalmazták volna. Ebben az összefüggésben érdemes idéznünk a mű kommunistákra mondottak néhány sorát. Marx és Engels rámutattak arra, hogy a proletariátus M történelmi küzdelmét a kommunisták vezeflk, azok akik „o gyakorlatban minden ország munkáspártjainak leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják; az elmélet terén a proletariátus többi tömegével szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltételeivel„ menetével és általános eredményeivel." A Kiáltvány elsösorhan tartalma miatt valamennyi ország reakciós köréniek dühödt támadását váltotta ki. Sőt, a burzsoázival együttműködő revizionisták, munkásárulók is szakadatlanul támadták és támadják ma is a Kiáltvány alapgondolatait, azok elévüléséről szónokolnak. A magyar uralkodó osztályok is mindent elkövették annak érdekében, hogy megakadályozzák a forradalmi eszmék, a Kiáltvány Magyarországon való terjedését, kiadását és terjesztését. Minden erőfeszítésük hiábavalónak bizonyult: már Frankéi Leó megismertette az 1870-es években e mű fontosabb részeivel a magyar proletariátust. a teljes Kiáltványt pedig magvar nyelven 1896-ban jelentette meg az MSZDP. Természetesen Magyarországon a nagy tömegekhez ez a munka is csak a Tanácsköztársaság idején, illetve a felszabadulás után juthatott eL E

leve elhibázott törekvés lenne a Kiáltvány jelentősegét azzal mérni, hogy megjelenése ota hsny nyelven és menynyi példányban adták ki. Ez utóbbi már csak azért sem sikerülhetne, mert pl. arról nem készülhettek statisztikai kimutatások, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legjobbjai, harcaik során az illegalitásban, a börtönökben hány példányben másolták le. Lenin szavaival élve ezt a könyvecskét, amely kötetekkel ér fel. melynek „szelleme élteti és mozgatja mindmáig az egész civilizált világ szervezett és harcoló proletariátusát." A Kiáltvány történelmi jelentőségét 120 év távlatából nézve mindenek előtt az mutatja, hogy egyrészt segítségével tíz- és százmilliók ismerkedtek meg a marxizmus forradalmi eszméivel, másrészt a Kiáltvány alapgondolatai szinte maradéktalanul valóra váltak. A Kommunista Kiáltvány ma is a nemzetközi munkásmozgalom. a tudományos szocializmus alapvető dokumentuma. RACZ JÁNOS