Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

Komszomol­delegáció Budapesten A KISZ Központi Bizott­sága meghívására öttagú Komszomol-küldöttség érke­zett Budapestre. A J. Csesz­navicsusz-nak, a Komszomol Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével az ifjúsági mozgalom új munka mód­szereinek tanulmányozására. Új növény­védő szerek Rendelet jelent meg a ke­mizáció veszélyeinek csök­kentéséről; tilalmat rendel­tek el egyes, az egészségre ártalmas vegyi termékekre. Milyen készítményekkel pó­tolják a „levitézlett" növény­véd ószereket? — tette fel a kérdést az MTI munkatársa dr. P Nagy Sándornak, a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet igazgatóhelyettesének. — A rendelet nem ért bennünket váratlanul, hi­szen az intézetben évek óta foglalkozunk újabb szerek kidolgozásával. A számításba jövő űj ké­szítményeknél nem kell szá­molnunk a kár.os utóhatással, ugyanakkor a hatásosság dolgában is előbbre léptünk. A fosztforsav-észter típusú készítmények miután elpusz­tították a növényi kártevő­ket, a levegő oxigénje és a talajnedvesség hatására na­pok alatt elbomlanak, kö­zömbös anyagokká válnak. Most alapozzuk meg a nagy­üzemi gyártás technológiáját, amelyhez több tízmillió fo­rintos beruházással új üze­met emelnek. Körzeti állomások, megszűnő vonalak Á megyei tanács ülése A Csongrád megyei tanács teg- mazó előnyök gazdaságos ki- sárhelvi, a kiskundororamai, nap, szerdán ülést tartott Szege den. a megyei tanácsháza nagy termében. Az ülésen használását. Az országban 1973-ra a makói vizsgálatát T«r«k jelenleg működő vasútállo- írja elő. Az úgynevezett for­t-aszjo. a tanács vh einfike he- mások 44 százalékában a ko- galomfelvevö állomások kö­miVn v%gzV,rm^JkVr%°ttKo* csirakományú aruforgalom zül 1970-re Kistelek, Szék­várs Imre. n vb elnökhelyettese évről évre csökken, átlago- kutas, 1973-ra Apátfalva, a megye is«s. évi költségvetését san a napi három vasúti ko- Kiszombor és Szőreg vizsgá­tervet eiö'^ jövá'ha! rsit Rem éri eI A közieke- latát, az iparvágányforgalom­gyásra. ugyancsak Kovács ím™ déspolitikai irányelvek célul ra kijelöltek közül 1970-re elötw^tt^ébcn^ haligá^ mre tűzték ki a kisforgalmú vas- Algyő, Kiskundorozsma-Ra­fokozatos meg- kodó. 1973-ra Makó-Űjváros. szüntetését és a vasúti ko- Nagylak-Kendergyár és Üj­gyalásán részt vett Hödönyi KA- csirakománvú áruforgalom szeged állomásainak vizsgá­miniizterhriyettes, a MAV" "re- körzetesítését. Ez azt jelenti, latát jelöli meg. Megvizs­zérigazgatnja. csoitö László, a hogy a kisforgalmú állomá- gálják a megszüntetésre ja­Központi Szállítást Tanáes titká- sok helyett napi 25 kocsi fel- vasolt állomások forgalmi az ülés az. egységes közlekedés- .•ltvf_niai, politikát koncepció Csongrád Utvonalak megyei terveit. F.nnek megtár­ra. Csakmag Ovörgv. az MS7MO Csongrád megvei hizott.ságának osztályvezetője, Kiss Károlv. gerince, a vasút mintegy 120 évvel ezelőtt épült ki, az ak­ós leadását végző körzeti helyzetét is, éspedig 1970­állomásokat, illetve napi 25- ben a balástyait, a esenge­Máv sresedi igazgatóságának nél nem sokkal kevesebb ko- leit, a kopáncsit, a kútvölgyi A*KOv Igazg'atója. "^íame'nnrt f8Ít felve™ állomásokat ala- gyógyintézetit, 1971-ben a napirendi témáról élénk-vita ala- kítanak ki. Ezekre az álló- nagyérit, a pitvarosit, 1972­knlt ki. majd a tanácsülés meg- másokra közúton, gépjármű- ben a mártélyit, a nagytó­mA végVf ?ntérp^,áHó'k "iava^' vekkeI borozzák az árut. keit. 1973-ban a hódmezóvá­latok hangzottak el. ' A közlekedés átszervezésére sárhely-újvárosit, a klárafal­Csongrád megyében is szűk- vait, a nagylakit, a szikán­Az ország közlekedésének ség van. csit. 1974-ben a rösakeit. Az előzetes terv szerint a többi A megyei tanács ülése vasúti állomás változatlan , • , , meghatarozta n vasútvona- feladattal működik tovább kori viszonyoknak megfe- lak kocsirakományű árufor- a megyében, de ezek mun lelően sűrű vasúti hálózattal galménak körzetesítéséhez káját is megvizsgálják az és állomást rendszerrel. Ez szükséges vizsgálatok ütem- 1970—73-as években, ma már nem mindenütt fe- tervét. Ez a körzeti állomás­lel meg a követelmények- sá kijelölt állomások közül A Fábiánsebestyén—Ar­nek. nem biztosítja a vasút 1970-re a Szeged-Rókus, a Pádhalom normál nyomtávú technikai fejlődéséből szár- Szeged-Tisza, a hódmezővá- közforgalmú vasútvonal, a Szeged-Átrakó—Pusztamér­fminni—»m hihimii.il ces—Kunhalom—Halasteleki iskola keskeny nyomtávú vasútvonal, továbbá a Szeg­vár—Árpádhalom közt veze­tő gazdasági vasút megszün­tetésére irányuló vizsgálat időpontjául a tanácsülés az 1971—75 éveket javasolta a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumnak. Mind. a kör­zetesítés, mind a kisforgalmú vasútvonalak megszűntetése csak akkor hajtható végre, ha az előfeltételeket biztosít­ják. A legfontosabb előfelté­tel, hogy megfelelő közúti úthálózat álljon rendelkezés­re a megszűnő állomások és a javasolt, körzeti, illetve fel­vevő állomások között. En­nek kiépítésére különösen a Magyar—angol megállapodás Szerdán Londonban aláír- szág kölcsönös kereskedelmi ták a magyar—angol hosszú kapcsolatának bővitésóre. lejáratú (öt évre szóló) áru- Ezzel ^ftóejúleg aláírták . , . ' azt az okmányt is, amely a csere-forgalmi megallapo- foiyó évre konkretizálja bi­dást. amely igen kedvező zonyos áruk szállítási kvótá­feltételeket biztosít a két or- it. Felelősség a városért Megalakult a népfront városi bizottsága a Hazafias Népfront vá- A Hazafias Népfront 79 nár, kisiparos és háziasszony rosi bizottsága dr. Biczó tagú városi bizottsága meg- tett javaslatot, észrevételt a Györgynek, a városi tanács választotta 17 tagú elnöksé- közéleti fórumon. vb elnökének elnökletével gét: Elnök: dr. Kedvessy a népfront programja — tartotta alakuló ülését teg- György, titkár: Hofgesang „ pórt és a kormány prog­nap délután a városi tanács- Péter, elnökhelyettesek: Ár- ramja. Szegeden a népfront­háza dísztermében. Az el- vai József, a városi tanács mozgalom ezután is ezt a nökségben foglalt helyet Sí- vb elnökhelyettese. Lácsán közérdekű programot segíti pos Géza, a városi pártbi- Mihályné és Tomhácz lm- a maga eszközeivel, a varos zottság titkára, Katona Sán- re. Az elnökség további tag- lakossága, kommunisták és dor, a Hazafias Népfront jai: Deák Béla, a városi pártonkivüliek támogatása­Csongrád megyei bizottsága- pórt-végrehajtóbizottság val, akik együtt, összefog­nak titkára, országgyűlési tagja, a pártbizottság osz- va munkálkodnak, képviselő, dr. Kedvessy tályvezetője, Csonka István, György professzor, a Hazafi- a KISZ városi bizottságá­as Népfront városi bizott- nak szervező titkára, Fülöp ságának elnöke, Lácsán Mi- János, az MSZBT városi tit­hályné. Szeged országgyűlé- kára. Forgó Pálné pedagó­si képviselője és Tombícz gus, Kakuszi Géza, a kábel­Imre munkásmozgalmi ve- gyár főmérnöke, Nagy Lász­terán is. ióné, az SZMT osztályveze­.. , „ tője, Nagymihály Lászlóné, a Hofgesang Péter, a Haza- ' ' ** J ' fias Népfront városi bizott- konzervgyár szocialista bri­ságának titkára elemzően gádjának vezetője, Oltvai számolt be a népfront el- Ferenc, a városi levéltár ve­múlt négy évben Szegeden zgtéje> ^ Kárf),y nyug_ díjas, dr. Szalai László egye­temi tanár, Szekszárdi Ist­Nem családi háromszögről lesz szó. Sokkal prózaibb dologról kívánok beszélni., Fizetésekről, órabérekről és a hozzájuk kapcsolódó munkásesábitásról. A piacról élünk — hangoztatjuk gyakran. S ez így is van, mert valóban onnan élünk é« minden elsején szortírozzuk hari jöve­delmünket, hogy jusson is, meg maradjon is. Az utóbbi rit­kábban sikerül, de néha még az előbbi ls csorbát szenved A pénz ugyanis mindig kevés, Ha sok vari belóle, akkor is több kellene. Szélsőséges példa, de megtörtént: beszéltem egy emberrel, akinek négyes találata volt a lottón és 170 ezer forintot nyert, ö is sopánkodott, hogy nem telik mindenre abból a nagy összegből. Lehet, hogy igaza volt, hiszen a „minden" nagyon tág fogalom, oly­annyira kiterjeszthető, hogy még a Dárius kincse se lenne elegendő. Persze nem ez a kérdés lényege, hanem az. hogy miként juthat egy szorgalmas, csendes, szereny és megbízható beosztott, munkásember béremeléshez. Hogv ez nem is prózai dolog? Valóban nem. Nagyon ts érdekes, életbevágó és sokakat érintő kérdés. Mondok egy példát: B. Kádár Zsuzsanna műszaki irodán dolgo­zott hosszú évek óta, s ott 1490 forint volt a havi fize­tése. Nacionáléjához még hozzátartozik, hogv ugyan­annál az intézménynél közel húsz esztendőt töltött él szerénv, szorgalmas munkával. Aki ennyi időt egv hely­ben dolgozik, ritkán tartozik a gvengébb munkások kö­zé. Az emiitett személy is jól végezte munkáját, a törzs­gárda tagjainak sorában is a leghűségesebbek. leg­szorgalmasabbak közé tartozott. Egv valami külön is jel­lemezte őt: a szerénység, egyike a legszebb emberi jel­lemvonásoknak. S Itt lenne az első megjegyzésem. Az ilven embere­ket, sajnos, gyakrabban éri hátrányos megkülönböztetés, mint, azokat, akik harsányabbak, értenek az önadmi­nisztrációhoz, a magamutogatáshoz, az önreklámozáshoz. A csendes, szerény munkavégzőket gyakran észre sem veszik a szürke mindennapokban. Mint ahogyan nem gondolunk az erőművekre sem, ha ég a villanyunk. A hiány akkor tűnik fel. amikor a szürke, szerény ember nem jelenik meg. munkapadjánál vagy íróasztalánál. S manapság nem ritka, hogy elmarad régi helyéről egy-egy dolgozó. Nézegettem a statisztikai adatokat és feljegyeztem, hogy tavaly Szegeden és Csongrád megyé­ben a 129 ezer dolgozó közül 13 ezer hagyta ott a mun­kahelyét és keresett helyette másikat. Azt ls tudom, hogy ebből a ti zen háromezerből legalább tízezernek alapos in­doka lehetett arra, hogy megváljon. Nem kevés azoknak a száma sem, akik vándorolnak, mert nem képesek meg­nyugodni egy-egy özemben. De azoknak a száma sem csekély, akiket a kényszerűség visz a csábítás útjára. Méghozzá a fizetésből fakadó kényszerűség. Munkáscsábítás? így szoktuk mondani, bár ezen a meghatározáson lehetne éppen vitatkozni. Egy elismert, anyagilag ls megbecsült dolgozót nehezen tudnak elcsá­bítani megszokott helyéről. Akkor miért megy el mégis? Néha éppen a szerénysége miatt. Igen amiatt, mert. nem tud, s nem is akar odaállni felettese elé. hogy fizetés­emelést kérjen, hogy elmondja: öt éve 1400 forint a havi jövedelme. Inkább elmegy, s fáj ugyan az elhatározás. t*rüleléP van i de enged a csábitásnak, mert ahova hívják, ott 3—400 nromtávú vasutat, TeTa fbrinttal többet "inkájáért Amikor már nincs a régi megszokott munkahelyén, ahol tapasztalata, gyakorlata, helyismerete legalább meg­ér annyit, mint amennyit az új helven ráígértek, észre­veszik a hiányát. Néha meditálgatnak is önmagukban a vezetők: eszre sem vettük, hofp' B. Kádár Zsuzsanna öt­A megyei tanács az I vagy ti7 éve egv fillér javítást sem kapott. Előfordul, MSZMP Csongrád megyei hogv "zennek érte; jöjjön vissza, régi helyén is meg­bizottságával egyetértésben ^ú.ia azt- amit az úí helyen fizetnek, úgy foglalt állást, hogy kéri Gyakran vissza is térnek régi helvükre néhányan. S most következhetne a második megjegyzés: miért csak ilyen úton-módon juthat anyagi elismeréshez egy csen­közúti közlekedésnek he­lyettesítenie. Az is fontos, hogy a fuvaroztatók kiadá­sai se legyenek nagyobbak az új rendszerben. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, hogy a vas­úti kocsirakományű árufor­galom körzetesítését, vala­mint a kisforgalmú vasút­vonalak megszüntetését hoz­zák előbbre Csongrád me­gvében — a vizsgálatoktól függően, de a megadott vizs­gálati programtól eltérően — és ennek feltételeit már az idei gazdasági évtől kezdve folyamatosan biztosítsa. ván, a Móra Tsz brigádveze­végzett sokrétű munkájáról, s mindazokról a teendőkről, amit a part útmutatásával a népi, nemzeti egység továb­bi erősítéséért, a szocialista t6je és dr_ Tarl Jánosné. építés és a város további fejlődésének segítéséért cse­lekednek. Az élénk vitában felszólalt: Fülöp János, az MSZBT városi titkára. Szi­ládi Sándor, a III. kerületi népfrontbizottság titkára, dr. Szalai László egyetemi ta­A város népfrontmozgal­mát 52-en képviselik a nép­front megyei tanácskozásán, s Szegedről részt a népfront kongresz­szusán. A tanácskozás erős közcé­NEB-vizsgálat az ipari tanulókról A Csongrád megyei KISZ- hogy a minisztérium új szak­bizottság kezdeményezésére munkastörvény és ösztöndíj­a megyei Népi Ellenőrzési rendelet kidolgozását hatá­Bizottság megvizsgálta az rozta el. iparitanulók helyzetét Szege­desebb, szerényebb dolgozó? Miért kell kilépnie régi he­lyéről. s más vállalatnár szerencsét próbálnia ahhoz, hogy őt is észrevegyék eredeti helyén? Ez kissé érthetetlen, s ahol csak ilyen módszerek segítségével juthat valaki ft­zetósjavítéshoz, ott nem jó a káderpolitika. Tovább megyek egy másik hasonló területre: a kezdő szakmunkások fizetésének megállapításához. Az a válla­lat. amely éveken át nevelte, oktatta, tanította a fiatalo­kat gyakran hátrányos .helyzetbe kerül a bérmegállapí­tások miftt. A „kezük alatt" tanult fiatal szakembernek csak a legalacsonyabb szakmunkasfizetést lehet adni Mit tesz a kezdő fiatalember? Elmegv egy másik válla­lathoz, ahol nem kezdő, hanem csak egyszerűen szak­munkás. így magasabb bért is kaphat Pedig mi lenne a helyesebb? Hol ér többet az a kez­dő fiatal? Nyilvánvaló, hogy ott ahol a szakmáját tanul­ta, hiszen a tanulóévek során megismerte a vállalat ze­glt-zugát, gépeit termékeit. Egy harmadéves tanuló sok­szor többet ér tanitó vállalatánál, mint egy idegen hely­ről jött kezdő szakember. Nem jó ez a merevség itt sem. meg a fentebb emii­tett szerény, csendes dolgozóknál sem. Az előrehaladás­nak. beosztasban, és fizetésben ne az legyen az útja. hogy el kelljen távozni a megszokott munkahelyről. Egy­szerűbben is lehetne, s kétszeresen megérné. GAZDAGH ISTVÁN den és Csongrád megyében. Az eredményekről, tapaszta­latokról tegnap, szerdán dél­előtt tartottak tanácskozást S-en vesznek j a szociális, kulturális és tár­sadalmi bizottság, valamint nár, a József Attila Tudo- 'ülését, a jó ügy ér­mánvegyetem rektornelyet- ékében elhangzott észrevé­tese, dr. Martonyi János teleket nem lehet clss2aadni' egyetemi tanár, Hörömpó Szűkreszabottan róluk any­József, a DÁV főmérnöke, nyit- hogy átfoglak a gazda­dr. Tari Jánosné, a városi godó város e«esz életét­nőtanács titkára, Hajdú Jó- "melyben ott izzott a szolt­zsefné, a Kállai Éva nevelő- daritás a harco10 Vietna" otthon vezetője. Papp Lajos 37 Wúsúg nevelésé­költő, Juhász István, a KI- ért, a lakóházépítésért, az OSZ szegedi titkára, Katona urbanizációért, és a népfront Sándor, dr. Szántó Imre államjogi tevékenységéért egyetemi docens, Sípos Géza érzett felelőssége is. Gyári es dr. Kedvessy György. a szakszervezet bevonásával. Az értekezleten szó esett a bejáró iparitanulók nehéz helyzetéről, a diákotthonok, tantermek hiányáról, a foko­zott anyagi ösztönzésről. A szakemberképzés helyzetének megjavítására többek köz.ött László Nándor, a 600-as Ipa­ritanuló Intézet igazgatója javasolta, hogy a vizsgálat eredményeit széles körben ismertessék, hozzák tudomá­sára a vállalatok, üzemek vezetőinek is. Kardos Szil­veszter. a Munkaügyi Mi­nisztérium területi felelőse munkás, orvos, egyetemi ta-. bejelentette az értekezleten, Az alapszabálytervezet elké­Hinta alapszabály készül Az általános fogyasztási és szült, s az áltatlános fogyasz- felold, s önállóságot biztosít értékesítési szövetkezetek tási és értékesítési szövetke- a szövetkezeteknek. Az alap­legfontosabb működési ok- zelek országos tanácsa már- szabály mintának csak egy mánya, az alapszabály, az cius közepén tárgyalja meg, része, kizárólag az alapvető utóbbi években végbement hagyja jóvá. kérdésekben lesz kőtelező, a fejlődés. változások miatt A korábbi minta alapsza- tervezet többsége ajánlás módosításra szorul. Űj alap- bályt szinte rendeletként jellegű. szabály kialakítását követeli szószerint átvette a szövet- A minta alapszabályt az meg az is, hogy a gazdaság- kezetek többsége, meg akkor nFT , iránvítás új rendszerében na- ha nem volt számára meg- OFT JOvahagyasa utan vala­gyobb lehelőségeket, jogokat felelő. Az új alapszabály mennyi szövetkezet megkap­kaptak a Szövetkezetek. A tervezet sok megkötöttséget ja. fontos okmány összeállításá­hoz a SZÖVOSZ úgyneve- . — . zetl minta alapszabállyal ad CSÜTÖRTÖK, segitseget a szövetkezeteknek, iggg. FEBRUÁR £9. DÉL-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents