Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-25 / 47. szám

Kereskedők, Aj helyzetben|Mezőgazdaságunk számadása Szombatonként mindig — S ami nagyin érdekes — Van, csak nem Orion nyüzsgőbb az üzletek forgal- _ mondja Győrffi István gyártmányú. Egyébként megnia, egymásnak adják a ki- üzletv„_ető e„k llt-h győződésem, hogy korántsem lincset a vásárlók. uziettezeto —, csak az utob- keresnék annyian, ha volna. — Negyvenes fekete férfi- biaknak van kereslete. Sok Más inkább a baj: nem kaeipőt kérek — fordul az el- külföldi szövetet kaptunk, ka- punk alkatrészeket, különadóhoz valaki az Elitben. pitalista országokból is s böző szerelési cikkeket, Nem tudom, miként jött bár k fe á mégis olyan egyszerű kis dolgokat, letre a bolt. mert közben ... mint a konektor, kavefozoMajor Ferenccel, az üzlet szívesebben vásárolják, mint gumii s ehhez hasonlóak, vezetőjével félrevonulunk ami olcsó. Azt hiszem, az ármegállapíegy kis beszélgetésre. _ Mi ez ..sznobizmus" tás húzódik el ennyire. S ha vagy a konfekció diadala? már az árnál irtunk: "em . . , , értem, hogy miért kellett — Bar mind a kettő koz- „ , , . , . . , felemelni a vulanysuto arat. re játszott benne, szerintem , , ,, , „, ' ..,.,.. . holott sem azelőtt, sem most mégis a vásáriak igenyessege . , , ,' , ... , , , nincs ra kereslet. Nem sokteremtette ezt a helyzetet. . , ...., , ^ . , , ,, „ kai többért mar komplett ba7, 87 - Mil-ven a kapcsolatuk viiianytűzhelyet lehet kapra. — Nem panaszkodhatom: az iparraI' jól — válaszolja. — Külö- — Meglepően jó. A győri nősen a szezonvégi vásár gyár szállítási ajánlatokat sikerült kitűnően. Sokkal „, „ „ irjobban mint az eddigiek. ad- a csepeh- a Hazai Fe~ Az ok9 sűsfonó és a Magyar Se— Egyrészt, mert szép ci- lyemipar kiállítást szándékopőket, csizmákat adtunk zjk rendezni termékeiből itt meglehetősen nagy árengedAz érdekeltség motorja A jelek biztatóak Megkérdeztem mindhárom . . , .. az üzletben. S amire koráb- üzletvezetőtől, hogy tapaszmennyel, másreszt pedig, ban élda js alj volt haj. talataik szerint éreznek-e ^vfTa^tékról Ts mennS- landók anyagbó1 változásk iavulást íanuay sSőlT^etlenü^sá- akár csak 80 folyómétert is elseje óta? Milyenek a kilároltunk a mai-tfűi Tisza Ci- gy ani" tások? Más-más szavakkal, pögyártól és a budapesti de végeredményben egyfornagykereskedelmi vállalattól kÍÁrt míndlO mán azt válaszolták, a jelek is, ugyhogy csak ebben az 1 mmuiy üzletben 2 ezer pár cipőt m hoztunk forgalomba idegen oÍHCS területről. — Tehát megkerülhetik A

mezőgazdasági terme- épület. Elkészült 180 vagon lés 1967. évi eredmé- befogadóképességű magtár nyeinek összegezése és kukoricatároló. Egészen még nem fejeződött be. A minimális az 1967-es évre termelőszövetkezeti zárszám- befejezésre tervezett beruháadásokon és az állami gaz- zások közül az, amelyik nem daságok mérlegein az utolsó valósult meg. A gépi berusimításokat végzik. Az eddi- házások értéke is meghaladgi előzetes adatok azonban ja a 113 millió forintot, tükrözik a tervekben kitű- melyből — többek között — zött főbb feladatok megva- közel 200 traktort, 93 aratóiósulását. A korábbi tapasz- cséplő gépet, 64 rendfelszetalatok bizonyítják: érdemes dő-bálázót és 427 pótkocsit a gazdasági év elején szá- vásároltak a gazdaságok, mot vetni az elmúlt évről, A korábbi években visszahogy a jó tapasztalatokat térő probléma volt a műtráhasznosítsuk, s a fejlődést gya és növényvédőszer-eliágátló tényezőkre is ráirá- tás. A múlt esztendőben nitnyítsuk a figyelmet. rogéntartalmú műtrágyát kiA megye mezőgazdaságé- véve> elegendő mennyiség nak termelési volumene allt a gazdasagok rendelke1967-ben — mint ezt az résére. A termelőszövetkezeMSZMP Csongrád megyei tekben az egy holdra jutó Bizottsága 1968. január 25-i műtrágyamennyiség egyre ülésén megállapította — inkább megközelíti az állami meghaladta az 1966. évi gazdaságokban felhasznált szintet. A szélsőséges időjá- mennyiséget, rás következtében azonban . mezőgazdaságban a fokozatosan növekvő anyagi-műszaki ellábíztatóak. Az ipar és a kereskedelem szervezetei jobban odafigyelnek az üzletek Januárban rendkívül kívánságaira, azok pedig íil^wr^; nagy volt a forgalmunk, igyekeznek a vásárlók ér. Ciponagytoereskedelmi februárban sem esett vissza dekeit az eddisinél iobban Vallalatot? aeKeit az eaaiginei joooan egy-másfél százalékkal maradt a tervezettől. A belettt'alermeletoből továbbá tottság nagyobb ereseit a termelesbol, tovaDoa tékb teremti meg a lehemintegy 15-20 ezer _ holdon - . afrotechniszintén a belvíz miatt az tőséget a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazáséoptim^snál kéróbb végez- nak Nagy az előrehaladás a tok el a taiajmuveiest es a ko r- talajművelés, az vetest. S ez a termesatlago- időbeni é Ja növéi;yvé_ kon is megmutatkozott. de]em> a jó ^inőségű byeta. A gazdasagok vezetőinek karítás és a termékek megvallalatot? kicsi de normaiizáiódott ~ ' . J~és dolgozóinak erőfeszítései óvása tekintetében. Bővül az - Azelőtt is volt ra mod, _ mondja a Kárász utca és kePvlselni- °k maguk 18 sok I azonban jelentősen enylrí- intenzív, nagy termést adó •sak kevesbe eltünk vele. _ tz-ki ... mindenben szabadkezet. kan- tették a károkat Az elért i«i. .— esak kevésbé éltünk vele, a Kölcsey utca sarkán nem- mindenben szabadkezet kaparóst viszont az érdekeltség rég megnyíit műszaki szak- tak ehhez, visz rá bennünket. Nem li7lpt v„7pt.,-;i„ Tdth m-™ mindegy, hogy a kis- vagy j^ l A naJkereskedeh Méf valami -óbakeriilt: nagykereskedelmi árrést, mi vállalatok kitettek ma- az udvanassag. Tóth Nagy hasznot mondhatjuk-e ma- gukért a legnehezebb hetek- János mondta, s úgy igaz: gunkenak ben, gyorsan gondoskodtak IT, . , ,,, — Szerintem a valaszték az utánpótlásról — Udvarias kiszolgálás még F?rftotoő^negjarábnvlna De azért" kétnormás nélkül nincs 10 ker&skede— Ferficipoben aránylag tpVé-készülék méa most lemmegfelelő. Több kisipari tévékészülék meg most szövetkezettel állunk kap- sincs? Feher Kalman rsolatban. Az idén a szegedivei ls a nagykereskedelem nélkül, közvetlen szerződést kötöttünk. Ezer páran felüli rendeléssel sokkal olcsóbban kapunk meg egy-egy fazont A női divatcipők választéka azonban most is gyenge. A Minőségi Cipőgyárnak nincs konkurrenciája, de van export-kötelezettsége. Egyelőre nem tudjuk pótolni a kereslet és a kínálat közötti különbséget. Igényesek a vásárlók Meglehetősen nagy volt az árváltozás skálája a különleges méteráruk boltjában. Dtazásksaiiyífssek Magyarország és Románia között A Magyar Népköztársaság utasforgalom számára megkormánya és a Román Szo- nyitott bármely határátkelő cialista Köztársaság korma- helyen utazhatnak és a hanya között 1967. november tárátlépéstől számított 30 na1-én aláírt és ez év február pig tartózkodhatnak a má24-én életbe lépett egyez- sik ország területén. Az útimény alapján a két ország okmányokat a városi, járási, állampolgárai érvényes úti- illetve kerületi rendőrkapiokmánnyal látogatás és tu- tányságok adják ki. rizmus céljából is vízum nél- A jövőben beutazási enkül utazhatnak a másik or- gedélyt csak azoknak a sze_ . szagba, vagy azon keresztül, mélyeknek kell beszerezni, Egyes szövetek ára olcsóbb' Meghívólevél az útiokmánv akik véglegesen kívánnak a lett, másoké alaposan meg- j beszerzéséhez nem szüksé- másik ország területén letedrágult. I ges. Az utazók a nemzetközi lepedni. (MTI) tették a károkat. Az elert növényfajták területe. Mindgazdasági eredményekhez ezek növelték a mezőgazdajelentős mértékben hozzá- sági munka eredménvesséjárult az is, hogy a gazda- gét. a szántóföldi növényságok élni tudtak az új le- termelés volumene 14 száhetőségekkel. Az 1967-es esz- zalékkal haladta meg az tendőben a tervlebontás 1961—1965-ös évek átlagát, rendszere nélkül lényegében Emelkedett az állattenyészközvetett eszközökkel sike- fes színvonala és nőtt az álrült megvalósítani a népgaz- iati termékek termelése, dasági célkitűzések és az üzemi tervek közötti össz- Kalaszosokbol az elmúlt hangot. A gazdaságok a kü- időszak legnagyobb termését lönböző ösztönzők (ár, amor- takarították be a gazdasátizáció, értékesítési lehető- gok- A 14 3 mázsás holdanség, állami támogatás stb.) kentl buzatermésátlag jófigvelembevételével állítót- reszt Pótolta a belvizek miíák össze termelési és pénz- att kipusztult területek ter. ügyi terveiket. A különböző mését- s lgv megyénk meI ösztönzők hatására néhány zogazdasága a kötelezettsénövényféleség (fűszerpapri- gérlél 7 százalékkal több keka, takarmánybúza, vörös- nyergabonát tudott adni a here, kender) vetésterülete nepgazdasag szamara. Sajnövekedett. a sertés- és I10s nem kedvező a szarvasmarha-állomány helyzet az abraktakarmány számszerűen gyarapodott, termelesében. Kukoricából Az amortizáció képzése a ugyanis 6 százalékkal kirendelkezésre álló eszközök sebb területen, 3 ezer vagonhatékonyabb felhasználását nal kevesebb termett, mint eredményezte: a beruházá- az elozo évben. így az evek sok komplettebben készültek ota tartó abraktakarmányel, és az igényekhez jobban gondunk 1967-ben sulyosigazodó gépeket vásároltak bodoU- A probléma enyhía gazdaságok. A termelőszö- tésére a gazdaságok importvetkezetekben és az állami takarmanyt kaptak, gazdaságokban felépúit 2300 A zöldségből a termés miszarvasmariia-ferőhely. 1150 nóségileg jobb. mennyiségisertésférőheiy, és több mint feg pedig több volt a koráb600 juh elhelyezését szolgáló bi éveknél. Fokhagymából és egyes gyökérféleségből vi Ütépítés A Dóm téren, a szabadtéri játékok színpada mellett is bontják az útburkolatot, hogy lefektessék majd a korszerűbb közműhálózatot. Az Aradi Vértanúk terén a Vízés Csatornamű Vállalat előkészíti a Lenin körúti szakaszhoz a vízcsővezetékeket. szont nem termett elegendő. , A zöldségtermelésben egyre szembetűnőbb, hogy a gazdaságok a termőterület növelése nélkül, az egységnyi területekre jutó hozamok emelésével érnek el magasabb színvonalat. Szőlőből és gyümölcsből jó közepes termés volt. Több mint 1300 hold szőlő és 450 hold gyümölcsös telepítés fordult termőre. Ennek következtében például a szőlőből és mustból a felvásárlás közel annyi volt, mint a legutóbbi rekordtermés idején. Az állattenyésztés minőségi és termelékenységi mutatói a magasabb árak, valamint a jobb tartási és tenyésztési körülmények következtében javultak. A i szarvasmarha-tenyésztés fejI lesztésére fordított erőfeszíi tések eredményeként az év I végi állomány 5 százalékkal | nagyobb az év elejinél. Ezen I belül igen kedvező, hogy a j termelőszövetkezetek összál; lománva 7. és különösen az, : hogy a tehénállomány ez.) i meghaladó mértékben, 10 i százalékkal nőtt. A sertésál; lomány év eleji csökkenése | megállt, és nyilvánvalóan az újabb ösztönzés (az 1967. október elsejei felvásárlásiár-emelés) hatására az állomány 12 százalékkal nagyobb az egy évvel ezelőttinél. Megnyugtató. hogy ugyanez a tendencia mutatkozik meg a szarvasmarhát Irta: Rózsa István és sertést tartó kisgazdaságokban is, tekintve, hogy ezek szerepe az állattenyésztésben nem lebecsülendő. A felvásárlás előirányzatait megyénk gazdaságai a legtöbb cikkből teljesítették, illetve túlteljesítették. A felvásárolt áruk volumene az előző évhez képest 4 százalékkal emelkedett. Ezen belül 8 százalékkal nőtt a növényi termékek, kisebb mértékben pedig az állati termékek felvásárlásának mennyisége. Az árutermelés ütemének növekedését azonban ezek a számok nem mutatják reálisan, hiszen a gazdaságirányítás új rendszerének előkészítése során a mezőgazdasági üzemek már az elmúlt esztendőben lehetőséget kaptak — többek között — az értékesítési és feldolgozási tevékenység bővítésére. Ezzel a lehetőséggel élve a szövetkezetek az áru egy részét közvetlenül a felhasználóknak adták el, kisebb részét pedig feldolgozták. Megyénk mezőgazdasági dolgozóinak, szövetkezeti parasztságának aktivitását, termelési kedvét kedvezően befolyásolták a IX. pártkongresszus agrár-, szövetkezeti és szociálpolitikai intézkedései. E kedvező légkör és bizakodás kifejezést nyert a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusán, ahol megyénk szövetkezeti parasztságának képviselői is részt vettek, az egész szövetkezeti mozgalmat alapvetően érintő nagy fontosságú kérdéseket tárgyaló eszmecserén. Ezen a kongresszuson kifejezésre juttatták, hogy helyeslik a párt- és kormány politikáját, munkájukkal támogatják azt. Az elért gazdasági eredmények mellett azonban néhány gátló tényezőre is fel kell hívni a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a magunk figyelmét. Tény ugyanis, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy többsége tovább szilárdult, stabilizálódott. Egy részükben azonban a termelés színvonala és hatásfoka a lehetőségekhez képest továbbra is megengedhetetlenül alacsony. Fokozott figyelmet kell fordítani azokra a szövetkezetekre, amelyek a közepesek, vagy a jók színvonaláról estek vissza 1967-ben. Nem lehetünk megelégedve a gyenge termelőszövetkezetek megerősödésének ütemével sem. Kifogásolható az egyes mezőgazdasági termékek minősége, ugyanakkor magas az előállítási költségük is. Gondot okoz, hogv egyes termékek a külkereskedelem által támasztott követelményeknek nem mindig felelnek meg, de a belső fogyasztók is jobb árut várnak a termelő gazdaságoktól. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a megtermelt áru igényesebb osztályozására, válogatására és csomagolására is. Az állattenyésztés fejlődésének továbbra is egyik legnagyobb akadálya egyes gazdasagokban a takarmányhiány, továbbá magas a ráfordítási költség és nem kielégítő az állategészségügyi helyzet sem. A beruházásoknál a járulékos létesítmények nem következetesen valósulnak meg, emiatt az üzemek drágán termelnek, a kívánt gazdasági eredményt nem tudjak elérni. E

gátló tényezők felszámolása már az 1968 ^ as esztendőnek is feladata. amelyhez már kedvező feltételeket teremt a gazdasági mechanizmus reformja. A termelőszövetkezetei;, valamint az állami gazdaságok vezetőin és dolgozóin múlik, hogv ezeket a feltéleleket miképpen tudják kihasználni. Vasárnap. 1968. február 25. i