Délmagyarország, 1968. február (58. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-25 / 47. szám

Bőséges tavaszi vetőmagellátás Nyugaton élőnkül az érdeklődés a magyar aprómagvak Iránt A tavaszias tél kicsalta a traktorokat a földekre, a homokon megkezdődött a tavaszi szántás, a gyalog­munkások pedig a szőlők­ben, gyümölcsösökben talól­rlnt között váltakozik. A már ismert kétszeres keresztezésű martonvásári fajtákból minden igényt ki tudnak elégíteni, s ezek termesztése a jelen viszonyok között sok­tak maguknak elfoglaltságot, kai biztonságosabb. Jóllehet a gazda k még szó- Más években a burgonya mitanak arra, hogy a tél vetógumó ellátás körül mu­visszatér. Éppen ezért igye- tatkoztak általában nehézsé­keznek kihasználni az eny- gek. Jelenleg, amint a terü­he februári napokat. A ba- leti szövetség főagronómusa lástyai Alkotmány Tsz-ben elmondotta, szabolcsi erede­például mér a mákot is el- tű vetőburgonyából kisebb, vetették egy jókora táblán, eladhatatlannak látszó kész­Nem kisebbek a tavasz fo- letek is mutatkoznak. Ennek gadására való belső élőké- ellenére sem mondhatjuk születek sem. Muzsik And- azonban azt, hogy minden rás, a Szegedi Járási és Vá- rendben van a burgonyater­rosi Tsz-ek Területi Szövet- mesztés körül. A tavalyi, kö­ségénék fómezögazdásza zel 100 napos aszály miatt mondotta el: a tavaszi veté- alacsonyak lettek a burgo­sekhez szükséges különféle nya terméseredményei, s az magokat szinte már mindé- új esztendőre tekintve sokan nütt beszerezték. Csak elvét- menekülnek a kockázattól, ve kérnek tsz-ek, -csoportok Hibás ez a számítás, hiszen segítséget beszerzési ügyben mindenfajta mezőgazdasági a szövetségtől. Csupán egy- munka jelentős kockázattal szeres keresztezésű jugoszláv jár. Sokkal inkább az lenne cs magyar kukorica fa jtákból , helyes,- ha a termelési fel­mutatkozik hiány. Másfele tételeken javítanának a tsz­vetómagokból viszont — ekben, s ezzel ellensúlyoz­a mire még sosem volt példa nák az aszályt, eddig — jelentós feleslegek A termeltető vállalatoknál s vannak. A Jugoszláviából egyre élénkül az érdeklődés importált egyszeres és a a magyar aprómagvak iránt, 'martonvásári egyszeres ku- Komoly kiviteli lehetőségek­koricavetómRg-készleteket a ről tárgyalnak. Épp ezért Tsz-ek. Állami Gazdaságok most korlátlanul kötnek ter­Szervezó Irodája (TASZI) melési szerződéséket példá­osztotta szét. S e kukoricák- ul étkezési borsó, takar­ból Szegeden és a járásban ményborsó. fűmagok, szudáni mindössze 17 százalékig tud- fű, bokorbab és különféle ták az igényeket kielégíteni, kertimagvak termesztésére. Szakemberek megítélése sze- A nyugati tőkés piacokra rint azonban nem okvetlenül borsóféléket és különféle fontos, hogy most valameny- szálas pillangós takarmá­nyi gazdaságban egyesapás- nyok — fehérhere, bíborhe­ra térjenek ét a belfcenyész- re, szarvaskerep stb. — mag­lett kukoricák termesztésére, jait kérik. A KGST-tagor­Rendkívül Igényes növények szagok pedig lucerna- és ezek, s az intenzív termelési bükkönymagféléket szándé­feltételeket még kevés he- koznak vásárolni tőlünk na­lyen tudták megteremteni. A gyobb mennyiségben. E té­gazdaságok többségében a mából nemrég tájértekezle­termelési veszteségek aligha tet rendezett az Orosházi lennének elkerülhetők, an- Vetőmagellátó Vállalat, ahol nál is inkább, miután egy kérték a területi szövetségek mázsa egyszeres keresztezé- segítségét a külföldi űzletkö­sű kukorieavetőmag ára 5 tések feltételeinek megte­ezer 500 és hatezer 500 fo- remtéséhez. Tűzbiztos ajtók mögött | A kalapos király, II. Jó- köztársaság Elnöki Tanácsa különféle profilú vállalatok zsef őta ismerjük a fbldtu- 1950 évben országos földren- és gazdaságok hogyan sáfár-1 lajdon kataszterezését. s eb- d ^ d u , h a kodnak faállományukkal. De bol nőtte ki magat az in- „„„„„1, mí. gatlan „anyakönyve", ame- l°ságos helyzet felmérése hatra vannak meg Szegen Ivet a telekkönyvi hivatalok után a tények tükröződjenek vonatkozasaban a varosme­vozetnek. Akinek Szegeden, majd a telekkönyvben is. r®si feladatok is, hiszen vagy a szegedi járás kózsé- Ennek a nagy munkónak a «hogy a föld, ugyanúgy a fa^lil?tnySeTbbatindoí: telekkönyvi átvezetéséből a ház vagy házrész is gazdát ga akad. a bizonyosságot szegedi járásban még Röszke csereit, igaz, hogy nyiltabo akar szerezni például ha- és Zákányszék van hátra. A viszonyok között Etekintet­gvatéki kérdésekben, telek- valóságban a már amúgy is hen nem olyan zilált a hely­benkbietéálokgkSbl ^az eltűnt "apró - nadrágszíj - 3 tényleges tulajdonosi legelőször a járásbíróság te- parcellák helyett most mára változást jobban nyomon ko­az egyse- v®tte a telekkönyvezés. A alá vett városon élők különben ls in­lekkönvvi hatóságához be tájékozódás végett. Olyan ges hivatal ez, ahova — ahogy mondani szokás — nem süt nyit telekkönyvben gazdálkodás hivatal ez, ahova - ahogy nagyüzemi Wblálwt tüntetik kább ragaszkodnak az írás­be a nap, mégis akkora az fel. amelyek új helyrajzi b«liséS dokumentumaihoz. Ügyirat,- és ügyfélforgalma, számot is kaptak. A terme­amit csak négy számjeggyel lehet kifejezni. A zsebszerződés korában Évtizedekre... A telekkönyv közhitelessé­gét szinte szimbolizálják, Az ötvenes években hely­telen gyakorlat folytán a földingatlannal kapcsolatos lóságot tükrözik változások részben „elkerül­ték" a telekkönyvi bejegy­zést, másrészt a földnyilván­tartó hivatal is átvett bizo­nyos adatszerű nyilvántar­tást. Jogilag akkor és ma is csak a telekkönyvi bejegy­zés bizonyít Éppen ezért a különféle percsoportokban a lőszövetkezetek használatá­ban levő földet külön ter­melőszövetkezétt betétben tartják nyilván, természete­sen a földdel belépett tagok ~kik a beiegvzéseket vég. nevének és ingatlanuk rész- zik> az el6addkj akik a tűz. arányának feltüntetésével. A most folyó földrendezéssel ritkulnak a dűlök és a va- egyenes' arányban a ie^sek. e, az jd6 biztos ajtók mögött dolgoz­nak. Munkája gyarapodásó­járt a nyugalomba vo­nult Hódi Miklós fölött, aki mintegy ötven esztendőt töl­tött ebben a hivatalban. A vezetésben is a nyomába lé­pett Tóth József, aki a negy­venes évektől kezdve hajlik E nagy munka befejezése, M munkája frtlé. Négy nyug­a valóságos állapotok telek- dfjaR tórRa moRt ,s ^ dol_ Erdő­és városmérés lekkönvvi bejegyzésről. A földeket akkor is adták-vet­ték — zsebszerződés alap­ján —, amikor azt nem volt tanácsos lobogtatni. Birtok­ba vettek, gazdálkodtak, el­adtak, s a tényleges helyzet mindjobban eltért a telek­bírósagok nem hoznak add.g kön^ rftgzítése utan lehet „ „ AH m .... mllflIrét döntést az ügyekben, amíg id hozzákezdeni 1989 ja. goZT11' Akl val]al munkal­meg nem' győződnek a te- ™ 3 « évtizedekre rendezkedik meg nem gj őzödnek a te nuarjatol a földtörvény veg- ^ hjR7W1 az ^ szükséges rehajtásához. Ezzel egy idő- ^^ beéréséhez is ben történik Szegeden, a sze- hosRZÚ esztend6k illenek a gedi járásban és Csongrád pr<cizitás és a jogi feIké_ megyében az erdők ismételt RZÜIUég mellHt s a7 számba vétele, telekkönyve- gek„ sz(vesen vezetik ^ fla. zése is annak erdekeben, tal kolWgálkat az lngatlan hogy a szocialista erdögaz- anvakönvvezésébe. Csak le­, „ . ... A dálkodás tulajdonképpen mi- klk t bevezetniük, könyvi állapottol. A megko- ]ven ,és mennyl erdőséggel tőttség sok bonyodalmat if rendelkezik. s egyáltalán a Lődi Ferenc okozott, amelyet most hoz­a földrendezés- ^MM^^HH^mm^gf^gmi sel. Olyan esetekre is fény derül, amikor az ingatlan négyszer-ötször is gazdát cserélt, s a közbülső tulaj­donosok egyike sem fizetett illetéket. Ahány adásvételi szerződés, annyi illetékkel tartozó illetékes. Művészeti megbízások Húszmillió forintnál na­gyobb az az összeg, amely­ből 1968-ban a képző- és iparművészeti lektorátus gaz­dálkodik — a közhaszhú képzőművészet mecénása­ként. A rendelkezésre álló — központilag, a Beruházási Bank által biztosított < — anyagiak hovafordításáról, továbbá azokról az űj for­mákról, amelyek a korábbi­nál nagyobb lehetőségeket, jelentenek a képzőművészet állami, társadalmi pártolá­sára, az alábbiakban tájé­koztatják az MTI munkatár­sát a lektorátus vez.etöi: Számszerűleg nagyjából ugyanannyi megbízást kap­nak a képzőművészek ar idén is, mint tavaly, amikor 140 alkotói vállalkozásra kér­tek fel, illetve jelöltek ki (pályázat útján) képzőművé­szeket. Műfaj szerint a szobrászat képviseli a legnagyobb há­nyadot (körülbelül 70 száza­léka a megbízásoknak), az­után a festészet, elsősorban a falikép, a pannó műfaja, majd az iparművészet, a bel­ső és külső épületkerámia következik. Így bontakozik ki egyre szélesebb körben — az új mechanizmusban még foko­zottabban — a képzőművé­szet mecénaturája. A taná­csok, az építtetők (helyi anyagi forrósokból) maguk döntik el, hogy a rendelke­zésükre álló pénzből meny­nyit és hova adnak képző­művészi megbízatásokra. (A zsűrizés továbbra is a lektorátus dolga.) Kevés dűlő — pontos jelzés Az igy kialakult helyzet és a mezőgazdaság szocialista átszervezése miatt a Nép­Dolgozik az új vasasüzem Borsócséplők a Szovjetunióba - Saját tanműhelyek Á kerületek háztartása Mindhárom szegedi kert- összeget fordítani. Az utak ten, amelynek rendezési ter­letben a tanácsüléseken egy- felújítására szánt 21 milüó vére már pályázatot hirdd­hangúan elfogadták, jóvá- forintból az idén azért kel- tett a városi tanács, hagyták a költségvetést, lett 16 milliót az I. kerület- S ha ilyen szemszögből amellyel háztartásukban nek adni. mert, megkezdik a vizsgálódunk, akkor azt kell egész évben gazdálkodnak a Lenin körút egy részének látnunk, hogy város legbel­tanácsók. Feladatok vannak korszerűsítését, majd a kö- ső. kulturáltabb része egyre bőven, s ha egyszerre akar- vetkező években tovább foly- jobban kisugárzik, tért „hó­nánk a lakosság minden igé- tatják. Minden szegedi tud- dít" a külső részek javára. ja. hogy milyen elavult, a S anélkül, hogy a közigaz­mai forgalomban mind- gatasi területek határai vól­inkább felszakadozó, süppe- toznának, az úgynevezett vá­dö a Lenin körút burkolata, rosközpont egyre szélesül, a város belső pereme. Az az igényeknek megfelelően, öreg, 70—80 éves közmüve- Másképpen nem is lehetne ket sem lehet máskor kicse­rélni újakra, nagyobb telje­sítménvúekre, csak most, nyét kielégíteni, akkor a költségvetés ötszöröse is el­kelne mindenütt. Jól emlék­szünk, hogy 1961-ben a há­rom szegedi kerületi tanács együttes költségvetése 46 millió 364 ezer forint volt. 1968-ban pedig — ugyancsak együttesen számolva — 90 ^^^H millió 879 ezer forint. Az amikor az útszakaszra kölle­, arányok természetesen most nek. Mindenki örül a Nagy­is különbözőek, és eltérőek körút mai szépségének, kor­voltak korábban is az I. ke- szerűségének. örülhetünk rületi tanács javára, amely- maid a Lenin körútnak is. nek jóval nagyobb férőhelyű A II. és a III. kerület éppen bölcsődei és napközi ottho- ezért, aránvosan elosztva 5 nos óvodai, általános iskolai milliót költhet idén útfel­tanvlo- és napközi csoport újításra, és nemcsak azért mert nem lenne mint akár a II., vagy a III. szükség többre, de ennyit kerületi tanácsnak. engednek meg a lehetőségek. Szeged egész háztartásé- Ma már ott tartunk, hogv ban is a harmadik ötéves akár Alsóváros legvégéről, terv jelen időszakára eső Felsővárosról, Petőfitelepről, Szeged nyugati iparöveze- gyárban ehhez megteremtet- meg a szakmunkás-utánpót­ben űj vasipari üzem mű- ték az előfeltételeket. A lást: az új üzem második | ellátásáról kell gondoskodni, ennyit, ödik. A munkakezdés nem munkahelyek két szinten he- szintjén jól felszerelt ipari­•atvánvosan — ahogy mon- lyezkednek el, új gépeket tanuló-tanműhelyeket ké­dani szokták — szalagátvá- vásároltak. A régi szűkös, peztek ki, ahol az oktatók gással. inkább célszerűen sötét műhelyekkel szemben irányításával a tanulók is történt. Az új gyár az el- tágas csarnokokban folyik a részt vesznek a termelésben, múlt év végén elkészült, de munka. A szövetkezet dolgozói a ktsz dolgozói már akkor A vasas szövetkezetet bő- örülnek az egészséges, új hozzáláttak a költözéshez, ven ellátták megrendelések- épületnek. A régi műhelyek­mikor még a kőművesek, kel. Több mint 24 millió fo- ben alig volt fürdő — itt szakiparosok is az épületben rintban készülnek eszterga- csempézett falú, hideg-meleg tanyáztak. Ennek másfél hó- padok és fúrógépek, a Szov- vizes, korszerű fürdő és öl­napja. azóta a szövetkezet jetunió is jelentős megren- töző áll rendelkezésükre. A kollektívája sikeresen ide- delésekkel jelentkezett: 33,7 szociális épületben tágas valamennyi szer- millió forintért 100 borsó- ebédlő, szépen berendezett cséplő gépet készíttet a ktsz- orvosi rendelő biztosítja el­ben. Ezzel együtt a szövet- látásukat, kezet egész évi termelésé- Mindössze egyetlen körül­nek több mint egyharmadát ménv nehezíti a munkát. A exportálja. A napokban az Katai közben szinte járha­első termékek is útnak in- tatlan az üzemhez vezető út, dúltak: öt új borsócséplő gé- gyakran meg a nagy telje­pet szállítottak a Szovjet- sítményü gépkocsik is meg­untába es az NDK-ba. feneklenek a sárban. Nagy A vasas ktsz vezetői el- gondot okoz a többtonnás gé­mondták, hogy az új gyár- pek szállítása, de a dolgozók gazdálkodni, csak a városnak ilyen értelmű terjeszkedésé­vel, hiszen a lakosaag szá­mának növekedése olyan gyors ütemű a nehézipar szegedi. Szeged környéki meggyökeresedésével. a ha­gyománvos iparágak további fejlesztésével, hogy az elő­relátás hiánya később meg­bosszulná magát. szállította szómát, gépét. A Szegedi Vas- és Fém­ipari Ktsz azelőtt a város­ban több mint tíz szétszórt apró műhelyben dolgozott. A mostoha körülmények kö­zött is gyarapodott, terme­lese évről évre növekedett: 1967-ben elérte az ötvenmil­lió forintot. Az idén azon­ban az eddiginél is fokozot­tabb a fejlődés. A tervek tennivalókat kell alapul venni, éppen a város egész­séges fejlődése érdekében.. Vegyük további példának, hogy 1961-től 1968-ig együt­tesen több mint százmillió forintot fordítottak a kerü­leti tanácsok utak felújítá­sára. Az elosztás arányai a közbeeső időszakban sem voltak egyformák és most sem azok. Nem lehetett és nem is lehet, hiszen a város központja mégiscsak a bel­város, a köz- és kulturális intézmények centruma, ugvanígy az üzlethálózaté. A forgalom zöme is az I. kerület úthálózatán bonyo­lódik le úgy. hogy a másik is ide tor­ban emelkedett a munkás^ közlekedését is, akadályozza. két kerületből szerint 1968-ban 150 "míűió létszám is. Eddig csaknem A jelenlegi helyzeten feltét- kollnak az utak. Közvetlenül forint értékű árutermelést 50 ú' dolgozót vettek fel, a len ül változtatni kell ahhoz. ! érdekelt a lakosság a belső végeznek közeljövőben azonban ennel hogy Szeged új vasas üzeme is több szakemberre lesz zavartalanul dolgozhasson. A korszerű, 22 millió fo- szükség. A szövetkezet rintos beruházással épült új egyébként saját erőből oldja M. L területek megközelítésében. vagy Rókusról a főbb utcák gyalogjárdái aszfaltburko­lattal futnak a csomópontok felé. Petőfitelepet a Csap utca. Alsóvárost a Földmű­ves utca korszerűsítése emel­te ki a sárból, hogy csak két jelentős példát emiit­sünk. Az utóbbi négy év alatt mégiscsak 1 milliárd forint jutott Szegeden beru­házásra. felújításra, míg ezt megelőzően nyolc esztendőre oszlott meg ugyanennyi ösz­szeg. A Bécsi körutat és az Al­földi utcát érintő lakásépí­tések után áttolódott a to­vábbi építkezés Tarjántelep­re. a II. kerületbe. Van, aki a III. kerületből ezt rosz­szallja. Annak viszont már örül. hogy a következő esz­tendőkben majd ismét a III. kerületben alapoznak, áll­Szegedi Epítd Ktsz azonnali kivitelez e«sel parketta lerakását vállalja Szeged! Eptld Ktsz Brüsszeli krt. ». 5CS. 133 -09 A Soltvadkerti FMSZ TttZÉP-telepén korlátlanul kaphatók hollandi ágyak S es « részes ablakkerettel. szélezetlen melegágy! valamint Ahol a napi élet leginkább ványoznak a vágóhíd és a zajlik, oda kell a nagyobb Cserepes sor közötti terüle­tölgydeszka és farost lemez Nyitva 8-tól 18 orl-ii. tele­fon 9. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG, Vasárnap, 196&. leöruár 25.

Next

/
Thumbnails
Contents