Délmagyarország, 1968. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

Ezerszáz vagon vöröshagyma exportra Magyar—lengyei hét A magyar—lengyel kultu­rális együttműködés hetét Fegyverrel, munkával A szegedi munkásőrök sikeres kiképzési éve OK BESZÉLNEK Az első szabad szombatról; Köteles Imrené, Csillag Mária és Pádi La Debütál a 44 órás munka­hét a Minőségi Cipőgyár szegedi gyárában. Tegnap délután már elmaradt a szokásos műszak. Köteles János műszakvezető dolgo­zói első ízben jutottak sza­badszombathoz. Kérdés, ho­gyan fogadták és mire for­dították ajándékba kapott szabadnapjukat. Pénteken az esti órákban kerestem fel a dolgozókat, hogy terveik fe­löl érdeklődjem: mit csinál­nak a hétvégi két napon? KÖTELES JÁNOS műszakvezető: — Tréning után vagyunk, ugyanis decemberben kipró­báltuk, hogy 44 óra alatt sikerül a 48 óra teljesítiné­nyét elvégezni, sőt 2 száza­lékkal növelni a mennyisé­get Sikerült — És most? Ez a hét ho­gyan zárult? — Különösebb probléma nélkül. Nem volt lemaradá­sunk a készáru termelés ben. — ön mivel tölti el az első szabadszombatját? — Elmegyek a SZUE-ba úszni. Nyolc éve élek Szege­den. de még nem voltam az uszodában. Anyósom eluta­zik Kecskemétre a kisuno­kájához. Szombaton este moziba megyünk. Vasárnap ultíparti a program. DÖCZ1 JANOSNÉ gépmunkás' — Először is. mindenki nagyon örül a 44 órás mun­kahétnek, s annak, hogy így oldották meg; kéthetenként szabadszombathoz jut az ember. Két nagy fiam van, képzelheti mennyi munka adódik három férfi emberre. — Szombaton délelőtt pi­acra megyek, bevásárolok, délután pedig mosok. Jól esik végre, hogy megérhe­tem; a vasárnap igazán va­sárnap lesz nálunk, pihenni fogok. Egész héten elfárad az ember. Én tizenhét éve dolgozom itt a gyárban, a Vörös Csillag brigádnak va­gyak a vezetője, négyszer el­nyertük a szocialista cí­met. Erre büszke vagyok társaimmal együtt, A kere­set? Az is meglesz ezután is. 1800 forintot általában megkeresek, s ennyire szá­mítok a 44 órás munkahé­ten is. TÓTH IMRÉNÉ gépmunkás: — Hirtelen nem is tudom, hogy mire használom fel ezt a két nap szabadidőt! Egy biztos nagyon örülünk, hogy a párt és a kormány ilyen módon is segítségére van a munkásembereknek, külö­nösen az asszonyokon segí­tettek. akik a gyárból haza­térve újabb műszakot kez­denek. Két gyerekem van odahaza, a férjem a ruha­gyárban dolgozik, állítólag ott is bevezetik a 44 órás munkahetet még ebben áz évben Akkor jó lesz, több idő jut a házimunkára és persze a pihenésre. — Az első szabadnapjai­mon mosok. takarítok és moziba megyek. A kerese­temet nem féltem, mert a teljesítmény nem csökken. Általában kétezer forint fe­lett van a havi fizetésem, s remélem marad is. i CSILLAG MARIA géptnunkás: — Űj dolog és mindenki örül neki. Nemcsak az asz­szonyokrak kedvező az a kéthetenkénti szabadnap, hanem a lányoknak is. Töb­bet segítek odahaza a szü­leimnek. s persze szórako­zásra is több idő jut Most szombaton mit teszek? El­megyek táncolni a Hungá­riába Sainos az a fiú. aki nekem udvarol, nem részese­dik a szabadidőből, mert ép­pen katona. Vasárnap dél­előtt takarítani fogok, dél­után pedig olvasok, mivé1 olvasasra eddig alig-alig ju­tott időm. PAüí L4SZLÓNÉ gépmunkás: — Ügy érzem csak a csa­ládos anyák tudják értékelni igazán a rövidebb munka­hetet. Ezentúl a házi mun­kákat szombatonként elvé­gezhetjük és több idő jut Szttágyl Mózes felvételei János, Dóczi Jánosné, Tóth zlóné pihenésre vasárnap. Hot; most mire fordítom? Hát nem is tudom hirtelen. Pi­henek és tévét nézek szom­batom este, eddig úgyse lát­hattuk a szombat esti mű­sort — A férjem az építőipar­ban dolgozik, nekik eddig is volt szabadszombatjuk, most legalább utói érem én is a férfiak kedvezményét. Egyébként magiam is a Vö­rös Csillag brigád tagja va­gyok és a keresetem 1800— 1900 forint körül ingadozik Ügy vélem a 44 óra alatt nem fog csökkeni a fizetés, rnert azt a mennyiséget most is teljesítjük. * A szombati nap eltelt. Gondolom sakkal több min­denre jutott idő, mint az elmúlt és megszokott szom­batokon, amikor délután kettőtől éjjel tízig a szal­lag mellett dolgoztait. A mai vasárnap talán az első a ci­pőgvári munkásnők életében, amikor ők is igazán jól pi­henhetnek. Gazdagh István Bagoly és vörös vércse... Javaslat a töltések védelméért Lapunk május 12-i számá­ban részletes cikket közöl­tünk arról, hogy a Tisza pá­lyaudvar végén, a Boszor­kányszigetnél az árvédelmi töltést megrongálták a pat­kányok. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság a Sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem Állatrendszer­tani Intézetéhez fordult, hogy' vizsgálja ki, milyen rágcsá­lók szaporodtak el, és tegye­nek javaslatot a védekezés­re. Az intézet Csizmazia Györgyöt és dr. Gál Dánielt bízta meg a feladat elvég­zésével. A minden részletre kiterjedő felderítő munkát nemrég fejezték be és össze­gezték a tapasztalatokat. A biológusok számtalan hely­színi vizsgálatot, mérést vé­geztek, irtási módszert pró­báltak ki és fényképfelvéte­leket készítettek. Mint kide­rült, vándorpatkányok okoz­ták a tetemes kárt: több mint háromszáz méter hosz­szúságú gátszakaszon 1 ezer 800 üreget vájtak. A rág­csálók telepei a töltés lábá­nál és koronájában helyez­kedtek el, s a kifejlett pat­kányok száma elérte itt az ezret. A gát elleni .patkány­invázió azért következett be, mert a rágcsálók a közeli gabonraktárban táplálkoztak s onnét a Tiszára jártak in­ni, a töltésben pedig búvó-, fészkelőhelyet fúrtak maguk­nak. A folyóhoz valóságos patkány-országutat tapos­tak ki. A gát helyreállítása jelen­tős összeget igényel, s nem kis gondot jelent a kártevők elleni védekezés. A tudomá­nyos kutatók erre vonatko­zóan javaslattervet dolgoz­tak ki, s eljuttatták az ille­tékes szervekhez. A legbiz­URH-rádió a buszokban Biztonságosabb less a szegedi közlekedés Többször előfordult már, hogy a zsúfolt autóbuszokra nem fértek fel az újabb uta­sok, a gépkocsi defektet ka­pott, leállt a motor. Az ilyen hibák, sajnos, csak nehezen, sokszor „romantikus" úton jutottak el az irányító köz­pontba, ahonnan a bajba­jutott autóbusz segítséget várhatott. A gépkocsivezető legtöbbször az arra járókat kérte a híradásra, s az is megtörtént, hogy az út szé­lén veszteglő autóbuszon csak a következő járat tu­dott segíteni. Különösen télen az ilyen fél-másfél órás kényszerpi­henő nehéz helyzetbe hoz­hatja az' utasokat, sok bosz­szúságot okoz. A 10-es szá­mú AKÖV ezért határozta el — változtat ezen a hely­zeten, a helyi autóbuszjára­tok gépkocsijaira URH adó­vevő rádiókat szerelnek. Egyelőre 14 gépkocsira tervezik a magyar gyártmá­nyú URH-rádiók felszerelé­sét. A későbbiek során azon­ban valamennyi helyi jára­ton közlekedő buszra felke­rül a hasznos szerkezet. A forgalmista — a kétoldali rádióösszeköttetés segítségé­vel — bármikor kapcsolatot teremthet az autóbuszokkal, késedelem nélkül küldheti a segítséget, ellenőrizheti a kocsik tartózkodási helyét idejét, a menetidőt stb. Az AKÖV műszaki osztá­lyán elmondották, hogy a közel félmillió forintos be­ruházás már megkezdődött. Először a 14 méter magas, központi adóantennát eme­lik fel a Marx téri pálya­udvar szomszédságában. Ez­zel az antennával mintegy 30 kilométeres körzetben biztosíthatják a jó rádió­kapcsolatot. A rádióközpont építése, majd az autóbusz­rádiók felszerelése ezután következik. Előreláthatólag február végén befejeződik a munka, ezután már URH­rádióval közlekednek a sze­gedi autóbuszok. tosabb megoldás a gabona­raktáraknak a távolabb he­lyezése, vagy ha ez nem le­hetséges, legalább korsze­rűbb formában való átépí­tése, a fapadlózatnak beton­nal való felváltása lenne. De legalább ennyire fontos az állandó és szervezett irtás különböző mérgező anyagok­kal, kikérve a szakemberek­nek erre vonatkozó tanácsát. Ehhez kapcsolódik még egy figyelemre méltó javaslat: a biológiai védekezés előmoz­dítása. A patkányok félel­metes ellenfele a bagoly és a vörösvércse, sajnos, kezd kiszorulni az árterületről „lakás" hiányában. Ezért vé­gig a Tisza mentén hasznos volna a fiatal, új telepítésű fák között öreg, odvas fűz­fákat és nagy fehér nyárfá­kat meghagyni — legalább ötszáz méterenként egyet — bagolytanyának. Az ártéri rágcsálók elszaporodásától és ezzel együtt sok százezer fo­rintos kártól mentenének meg a hasznos madarak. Tóth Béta Magyar forgóhidak a Níluson Forgóhidakat terveztek magyar szakemberek a Ní­lusra. Üj technikai megol­dásokat kívánó hegesztett acél hídszerkezeteket java­solnak felépíteni a Nílus­delta feletti közúti forga­lom lebonyolítására. I A tervezésre megbízás ér­Ikezett az Egyesült Arab Köztársaságból. A vásárló: hét Az őszi hónapok óta tart a híres makói vöröshagyma expoi'.'c és még most is jelentői szállításokat bonyo­lítanak le. Eddig hét nyuga­ti állam iratkozott fel a megrendelők listájára. Svéd­ország, Anglia, Svájc, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Olaszország, Ausztria és Hollandia összesen több mint 1 ezer 100 vagonnal vásá­rolt A legtöbb makói fű­szernövényt az NSZK-ban es a brit szigetországban fo­gyasztják. A csomagolás mindig a megrendelő állam kívánsága szerint történik: ötven dekás, egy-, öt-, tíz­és huszonöt kilós zsákokba teszik a vöröshagymát. Eb­ben a munkában és az ex­portvagonok indításában más megyék is segítettek. nyugati állam Belföldre a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja 1 ezer 300 vagon vöröshagymát szállított, szinte az ország valamennyi részébe. Kivétel csupán Bács-, Békés és Szolnok megye, ahol számottevő hagymaterületek vannak. A konzervgyáraknak, valamint a ceglédi szeszipari üzem­nek és a Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalatnak 900 vagonos mennyiséget küld­tek egyrészt konzervek ké­szítéséhez, másrész szárítás­ra. A szárított hagyma is fontos exportcikk. A termés minősége jó, ami a tárolást és a szállítást egyaránt ked­vezően befolyásolja. Sajnos, fokhagymából rossz volt a termés, s belője ezért szű­kösen van. rendezi meg a Budapesti Lengyel Kultúra a két or­szág közötti kulturális egyez­mény aláírásának 20. évfor­dulója alkalmából. Január 25—31-ig kerülnek megren­dezésre a hét eseményei, amelyeknek keretében Len­gyel irodalom Magyarorszá­gon 'címmel Kerényi Grácia, Két ország mozivásznait cím­mel Dalos László, Magyar­lengyel képzőművészeti együttműködés címmel Vin­cze Lajos, Egymás színpada­in címmel ugyancsak Keré­nyi Grácia és Zenei találko­zók címmel Várnai Péter tart előadást. Az új munkásőrök eskütétele Siflis József felvétele Cipő gyári Az első szabad szombatról Tegnap délután a kábel­gyár művelődési termében tartott ünnepi tanácskozást a Gera Sándor nevét viselő szegedi munkásőr zászlóalj abból az alkalomból, hogy sikerekkel hagyta maga mö­gött az 1967-es kiképzési évet. Az ünnepi aktuson részt vett Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Perjé­st László, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának el­ső titkára, dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Mákos István, a Munkásőrség Csongrád me­gyei parancsnoka, továbbá a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága, a fegyveres testületek és a szegedi nagy­üzemek több képviselője is. A Himnusz elhangzása, majd Hnyilica Mihály he­lyettes zászlóaljparancsnok üdvözlő szavai után Fükő József, a szegedi munkásőr­ség parancsnoka tartott be­számolót a tavalyi kikép­zésben elért sikerekről. Hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrök együttműködnek a határőrizeti szervekkel is és általános tevékenységükkel erősítik a közrend és köz­biztonság szilárdságát. Mind a termelő munkában, mind pedig az önkéntes szolgála­tukban helytállásukkal bi­zonyítanak. Példa erre az a Kiváló Szakasz elnevezést, vándor­zászlót és oklevelet kapott szakasz, amely Suba Lajos­nak, a Délrost újszegedi te­lepe dolgozójának parancs­nokságával tevékenykedik. Hasonló kitüntetésben része­sült négy raj is. Rajparancs­nokok: Kovács Sándor, a Minőségi Cipőgyár, ördögh István, a Tisza Bútorgyár, Szalma Géza, a szegedi gu­migyár és Vörös János, a textilművek dolgozói. Kiváló parancsnoki jelvényt kapott dr. Takács Lajos vezető or­vos, Korom András, az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat és Gondi János, a Sze­gedi Vasipari Ktsz dolgozó­ja. Számosan részesültek Ki­váló Munkásőr jelvényben, tíz, illetve ötéves helytállás után szolgálati érdemérem­ben, emlékjelvényben • és emlékéremben. A kitüntetéseket Perjési László és Fükő József nyúj­tották át. majd a csapat­zászló előtt esküt tettek azok a fiatal párttag és pár­tonkívüli munkásőrök, akik a hosszú szolgálat után a leszereltek, 'illetve a tarta­lék állományba vonultak helyébe léptek. Lednitzky Pál és Hévízi János tarta­lék-állományba lépő mun­kásőrök megható szavai után a fiatalok nevében Deák József textilgyári dol­gozó vette át a fegyvert, mint a szocialista haza, a nép vívmánya védelmének szimbólumát. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Vasárnap, 1968, január 7. OEl-MAGYARQRSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents