Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

4 DiL-MÁatAAOASllG mv toeembcr XL Négy város Győr | nfc Miskolc A régi repülőtér helyén szinte egyik évről a másikra új városrész született: ÜjMecsekalja. Széles utcák, napfényben fürdő munkáslakóházak, mindenütt lomberdő, pázsit, virág jellemzik. Az épületek déli fekvésűek, közöttük tágas térségek, a tereken szökőkutak, szobrok. Lakót többnyire bányászok, kohászok, szerelök, a mecsekaljai nehézipar kétkezi dolgozói. Ez a városrész idén is tovább gazdagodott: amint a fényképen is látható, panelből készült tízemeletes lakóházak építését kezdték meg. A házak elemeit is Pécsett gyártják. Debrecen Néhány hete adták át a forgalomnak a város átépített főutcáját, a Vörös Hadsereg útját. Az 1700 méteres útszakasz rekonstrukciója három évig tartott, 12 vállalat ezer munkása dolgozott. Két oldalán 190 lámpatest ontja este a fényt, a nagytemplom előtt elhelyezett — egyenként 18 méter magas — gombalámpa annyi fényt ad, amennyi 240 lakószoba megvilágításához is elegendő lenne. Az egykori libalegelő helyén ma új lakótelep áll, s lám most az öreg Piac utca — a Vörös Hadsereg útja is megfiatalodott. Idén ez Debrecen legnagyobb szenzációi*. A beszélgetést azzal kezdtük, hogy megkérdeztük Morvái Gusztávtol, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesétől : © Igaz-e még as * régi megállapítás, hogy Magyarország ásványi kincsekben rendkívül szegény? — Ez az álláspont — hangzott a válasz — ma már nem helytálló, hiszen az ország ásványi nyersanyagszükségletét forint értékben számolva jelenleg mintegy 62 százalékban hazai forrásokból elégítjük ki. A harmadik ötéves terv végére sem csökken az arány 60 százalék alá, holott nyilvánvaló, hogy az ipar nyersanyag-szükséglete nagymértékben emelkedik. Természetesen népgazdaságunk a legdöntőbb nyersanyagokból, mint a kőolaj, a vasérc, a koksz, a nehéz színesfémércek stb. még így is sokmilliárd forintnyi behozatalra szoruL © Hallhatnánk-e valamit arról, hogy mennyire ismertek hazánk földjének mélységei, s mi a helyzet Ilyen szempontból az ország különböző tájegységeivel? — Hivatalunk és a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 12 évvel ezelőtt indult meg a Földtani Intézetben az a vizsgálatsorozat, amely a közeljövőben lezárul, és meghízható képet ad hazánk néhány legfontosabb területéről. 1970 után az országot a várható geológiai kutatások szempontjából négy részre tagolnánk, azzal az elképzeléssel, hogy ebben a regionális rendszerben az Észak-Dunántúlon elsősorban a Dunántúli Középhegységet és a Kis-Alföld hozzá csatlakozó részét. Dél-Dunántúlon a Mecsektől nyugatra eső területrészeket s a Balaton és a Mecsek közti részt, ÉszakMagyarországon a Börzsönyt, valamint a Börzsöny és a Mátra közé eső területet, végül az Alföldön a Duna—Tisza közi, délkelet-tiszántúli és nyírségi részeket tekintjük a geológiai kutatások súlypontjának. © Hogyan foglalhatnánk össze az ásványi nyersanyagkutatás gazdasági eredményeit? — Az elmúlt esztendőkben évente mintegy másfél milliárd forintot költöttünk földtani kutatásokra, s 1968tól már csaknem 2 milliárd forintot irányzunk elő, vagyis az állami költségvetésnek majdnem 2 százalékát. Ha figyelembe vesszük, hogy a második ötéves tervben körülbelül 6 milliárd forintot költöttünk földtani kutatásokra, akkor hozzátehetjük ehhez azt is, amit ez a jelentós összegű kutatás a mérleg másik serpenyőjében, a nemzeti vagyon, a népgazdaság oldalán potenciális nyereségként nyom. Ez az összeg meghaladja az 50 milliárd forintot, vagyis ekkora tiszta haszon jelentkezne, ha a 6 milliárd forint értékű kutatómunkával talált nyersanyagot kitermelnék. © Kaphatnánk-e némi tájékoztatást az egyes ásványi kincsek kutatásának helyzetéről, illetve » kutatási feladatokról? — A szénhidrogén (kőolaj és földgáz)-kutatásokra az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt használja fel a kutatásra forditott összegek 70—75 százalékát. (Erről lapunkban beszámoltunk.) Ami a szenet illeti, elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk barnaszén- és lignitigényét teljes egészében, feketeszénigényét pedig körülbelül 65 százalékban tudjuk jelenleg hazai forrásból kielégíteni. Az elmúlt években tucatnyi új kőszénterületet készítettünk elő bánvtelepítésre. A Magyar Alumíniumipari Tröszt Bakonyszentlászló, Alsópere, Nyirád, Halimba és Iszkaszentgyörgy körzetében jövőre is folytatja új bauxitlelőhelyek felkutatását Emellett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kezdeményezésére a Nehézipari Minisztériummal és az Országos Vfzügyi Főigazgatósággal közösen karsztvízkutatási programba kezdünk. Az érckutatás súlypontja jelenleg a Mátrára és környékére esik. Ennek eredményességétől ólom-, cinkés rézszükségletünk hazai forrásból való nagyobb mértékű kielégítését reméljük. Fontosnak tartjuk az építőipari nyersanyagok biztosítását is, hiszen a cement-, mész-, tégla-, cserép-, kő-és kavics-alapanyagokra mind nagyobb szükség van. ©Miből fedezik » kutatási költségeket az rij gazdasági mechanizmusban? — Korábban legkézenfekvőbbnek a kutatási költségeknek a bányászati termékek árába való beépítése látszott. .Sajnos, különböző árpolitikai meggondolások miatt erre nem kerülhetett sor. Ma már az összes érdekelt hatóságok és vállalatok egyetértenek abban, hogy a földtani kutatás kockázatát az államnak kell vállalnia, de az eredményes kutatásokra fordított költségeketa bányavállalatoknak a kitermeléssel egyidejűleg kell megtéríteniük. © Hogyan látja összeegyeztethetőnek a vállalatok anyagi érdekeltségét az ásványvagyon védelmével? — A föld mélyében rejlő hasznosítható ásványi nyersanyag a népgazdaság tulajdona. Ezek a tartalékok természetesen nem kimeríthetetlenek. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok a pillanatnyi haszon alapján kénytelenek az ásványi nyersanyag kitermelésének gazdaságossága* megítélni; ez a jobb minőségű készletek fokozott igénybevételére és a kevésbé jó minőségű készletek elhanyagolására vezet. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati önállóság alapján az esetek többségében a készletvisszahagyás felett a bányavállalatok vezetői döntik el. Ez fokozott felelősséget és a népgazdaság távlati igényeit is figyelembe vevő magasabb erkölcsi követelményeket támaszt velük szemben. A Központi Földtani Hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy részükre a helyes döntések meghozatalához kellő segítséget nyújtson, és a népgazdaság távlati nyersanyag-ellátásához szükséges ásványvagyont biztosítsa. Újlaki László Hatmilliárdért - ötvenmilliárd hazai tudósítás Fokozódó erőfeszítések Magyarország ásványolaj kincseinek gyarapításáért — négy kép A vidéki nagyvárosok sorában jegyzik már egyre gyakrabban Győrt is, a folyók es gyárak városát A Magyar Vagon- és Gépgyár az ország egyik legnagyobb üzemóriása, idén két csarnokot épített a közúti jármű gyárrész számára. De már készek az új tervek: több mint másfél milliárd forint költséggel rendezik be azokat a csarnokokat, ahol a M. A. N. licenc alapján 200 _ lóerós Diesel-motorok készülnek majd. Már áll a város új kenyérgyára, az oxigéngyár és a hűtőház, 1971ben pedig — a város alapításának 700. évfordulójára befejezik az egész óváros rekonstrukcióját Natr Fv» felvétel* Krt, János felvétele HU Aador felvétet* A felszabadulás óta az ország második városává nőtt Nagv gyárainak, a Lenin Kohászati Müveknek és a Diósgyőri Gépgyarr.ak termékei a világ legtávolabbi részeire ie eljutnak. A város különböző részein uj lakótelepek épülnek, az egyiken most kezd magasodni egy 23 szintes toronyház Is. Az Avasra egy 80 ezer lakost befogadó új városrész építését tervezik. Bár a hosszan elnyúló város földrajzi helvzete nehezíti a városfejlesztést, a belvárosban is sok szép. modern épület emelkedik. Ezek közül mutatjuk be a központi leánykollégiumét, melyet 1967-ben adtak át rendeltetésének. Itabnéoi György felvétel*