Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

A

z ím janttAr elsejével bevezetésre kerülő új mechanizmus kérdései állnak ma a közvélemény érdeklődésének középpontjában. Ezekről már sok okos, közgazdasági szakszerűséggel megírt cikket olvashattunk, számos előadást hallhattunk az utóbbi A fogyasztói árak reformjáról írta: dr. Komócsin Mihály időben. A dolgozó rül forgalomba. Ugyanez álll az iparcikkekre is. Ha pél nek az ára 3—10. vagy még nagyobb százalékkal csökken. A bútorok többségének az ára emelkedik. Az ebbe az árformába tartozó ruházati cikkek körülbelül 20 százalékánál minimális áremelkedés, 6—7 százalékánál 10 százalékot meghaladó áremelkedés következik be. Ugyanakkor viszont a emberek többségét azonban legfőképpen nem is annyira dául az import nyersanyag világpiaci ára változik is le- ruházati cikkek árszínvonala összegészében csökken. A forreform szakkérdései izgatják, hanem az a kérdés, ho- felé vagy fölfelé, az ebből készült fogyasztási cikkek ára galom kb. 60 százalékánál 5—10, 8—10 szazalekanal 10 szá Jf . _ L T . • :T.. -1. T . 1. _. ...... 1 . . r 1 j ' j . 1 • . .. 'II i 1 -r-r 1 ' I . 1 . i A -1 rí iv/l 7áL/\t mi /lik rtl/1/7/í Ó */>oX L /J11 no l'ölioflco'y'i le ní> gyan fog élni, milyenek lesznek a munkafeltételei, meny- változatlan. Hasonló a helyzet a termelékenység növekenyi lesz a jövedelem és hogyan alakulnak a fogyasztói árak az új mechanizmusban. déséből előálló költség csökkentése esetén is. zalékot meghaladó árcsökkenés következik be. A negyedik árcsoportba azok az árak tartoznak, ameA jelenlegi fogyasztói áraink zömében nem mutatják íyeket az árhatóság az eddig felsorolt egyik formába nem Különösen sok aggodalmas kérdés hangzik el a fo- azokat a szezonális eltéréseket sem, melyek egy adott ter- sorol be. Ez a „szabad árak" formája. Ezideig ebbe az árforgyasztói árreform kapcsán. A fogyasztói árreformnak szá- mék forgalombahozatali lehetőségeiben az év ktKönböző mába tartozott az áruforgalomnak körülbeiül 10—15 számos ága-boga van. Bár viszonyítva a gazdasági mechaniz- időszakaiban adódnak. Végül az árak nagy számának rög- zaléka. A zöldség- és gyümölcsféleségek, egyes divatáruk, mus többi eleméhez, a fogyasztási árreformnál következnek zítettsége akadályozza a kereslet és kínálat változásának díszműáruk, kisipari termékek. Ezeknek a termékeknek a be a legminimálisabb változások, mégis a lakosság legna- követését az árak mozgatásával. Ezádeig ezt esetenként bigyobb részét ezek a változások érintik. köre most bővül, ide fog tartozni az áruforgalomnak körülbelül 23 százaléka. A már felsorolt termékeken kívül az importból behozott fogyasztási cikkek egy része, a különzonyos biztosító szelepekkel próbáltuk megoldani, amit je Az lenne jó, ha — mint a gazdaságirányítás és gazdái- lentettek az ún. leértékelések, a szezon végi kiárusítások ^ _ kodás egyéb területein — a fogyasztási árrendszerben is és egyéb kereskedelmi akciók. Az új fogyasztói árrendszer- böző divatáruk, szőrmeáruk, kozmetikai" termékek. A bútiszta képet tudnánk teremteni, ha a reform elveinek meg- ben ezekre a problémákra megoldást kell találni. A január torok közül a stylbútor, a zömmel háziipari termékként felelően generális rendezést hajtanánk végre ezen a terii- elsejével bevezetésre kerülő fogyasztói árreform ebben is leten is. A fogyasztói árrendszer azonban sokkal bonyolul- megteszi a kezdő lépéseket, tabb annál, minthogy ezt meg tudnánk tenni A fogyasztói árreform célja, hogy — összhangban a gazdasági mechanizmus reformjával — úgy alakítsa a fogyasztói árakat, hogy azok feleljenek meg az értékarányoknak. Vagyis minden egyes fogyasztási cikk eladási ára fer ITGALMASABB ÁRRENDSZER megvalósítását szolgálja, hogy többféle árforma bevezetésre kerül. Az új árformák között változatlanul lesz rögzített (fix) dezze mindazokat a költségeket, amelyek előállítása és for- hatósági ár. Azokat az árakat, amelyek ebben az árformába galomba hozása során felmerültek. A tényleges bekerülési tartoznak, ezután is az árhatóság állapítja meg, az változköltségeken túl fedezzen a fogyasztói ár az előállító és tathat rajta, vagy engedhet meg eltérést tőlük. A termelő forgalomba hozó vállalatok számára bizonyos nyeresé- vállalatoknak, kereskedelemnek ezektől az áraktól eltérni get is. sem fölfelé, sem lefelé engedély nélkül Ezt az elvet azonban 1968. január elsejével még nem be az árformába azonban az eddigi 85—90 százalék helyett tudjuk teljes következetességgel megvalósítani. Jelenlegi a fogyasztási cikekk forgalmának mindössze 20 százaléka fogyasztói áraink ugyanis nagymértékben eltérnek az érték- fog tartozni. Ide tartoznak az alapvető közszükségleti cikarányoktóL Vannak tömegével olyan árucikkek (pl. alap- kek, amelyeket szinte mindennap vásárolunk, melyek nélvető élelmiszerek, gyermekruházati cikkek stb.), melyekért a vásárlók a boltban annyit sem fizetnek, mint ami be előállításuk kerül. Nem is beszélve a szállítási és keres kül nem tudnánk megélni, pl. kenyér, liszt, tej, cukor, hús, jelentkező fonott bútorok (de ezek közül például a gyermekbútorok a maximált áras árformába tartoznak). Ide tartozik a papíráru zöme, de például az iskolai rajzpapír, a kék csomagóló p>apír és számos egyéb iskolai papíráru a maximált ár formájába tartozik. Ebbe az árformába sorolták a különböző alkatrészeket, tartozékokat, fgy megvan a remény arra, hogy a jövőben ezek nem lesznek „hiánycikkek", amiatt, hogy a hatóságilag megállapított áron nem lehetett kifizetődőén előállítani őket. Az élelmiszeripari termékek közül kevés — néhány különleges — termék tartozik csak ebbe a csoportba. Pl. a kávépor, a nem szabad. Eb- mazsolás, vaníliás krémtúró stb. Ebbe az árformába tartozó árak lesznek leginkább kitéve a kereslet-kínálat áringadozásainak. Ezek az áruféleségek ugyanis nem létszükségleti cikkek, az emberek csak akkor vásárolják meg, ha ízlésüknek, egyéni igényüknek és pénztárcájuk tartalmának is megfelelnek. A menetköza húsáruk zöme, zsemle, kifli, vagy a tömeg fogyasztású beni ármozgások tehát leginkább ezt a csoportot érintik. cigarettaféleségek is. Ezeknél a cikkeknél zömében az ál- - jj—«• — -1——1—- ' kedeimi költségekről és a vállalatok nyereségéről. Ezeknek iam árkiegészítéssel, dotációval fedezi a fogyasztói árak és a cikkeknek az előállításához az állam jelentős összeggel, a bekerülési költségek közti differenciát. Az állami doállami dotációval járul hozzá. Ugyanaltkor van számos táció 1968-ban még növekszik és ezekre a termékekre, teolyan árucikk (textíliák, más iparcikkek), melyeken az ál lamnak jelerítős többlethaszna van. Részben ebből a több létből fedezi az állam a dotációt. Az olvasó erre rávághatná: teremtsünk tiszta képet, emeljék fel a dotált cikkek árait, szállítsák le a jelentős kintettel arra, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árakat az állam megemelte, de az emelkedést nem engedi áthárítani Ha a divat, vagy hobby alapján valamiből a kereslet megnövekszik, akkor átmenetileg annak ára megemelkedhet. Ez viszont serkentően hat a keresett cikk gyártására, a gyártás felfutása előbb-utóbb többletkínálatot hoz létre, ez viszont az árak csökkenését eredményezi. Ezek után fölvetődhet a kérdés: hogy összességében a fogyasztói árak révén a lakosságra. Ebbe az árformaba miiyen ármozgásokra lehet számítani. Az 1968-as induló tartozó árucikkek árában 1968. január elsején kevés lesz ara~knál a mozgás eléggé jelentős. Sok ár mozdul meg lett változás, az is inkább a vásárlók szempontjából kedve- •»=-•"-> ^ «-- a -t— - «.--. a—v ux-av.™ többlethasznot magukban foglaló árakat. Kétségkívül ez zq irányba. Így például a kristály- és kockacukor kilónkénti I ftW ti 1 1 Jln ntvtl VI áv v -Ptirftr.* rt-,4 ál- Itrttvmtl/i n 7 t á L XI j rtnrtfá Cfl/1 r - • , , . i 1.1' 1 *" i • ' 4 4A lenne a hasznos és a fogyasztók szempx>ntjából igazságos is. Hiszen így lenne biztosított, hogy mindenki azt fizesse meg, amit fogyaszt, és csak azt Senki ne fizessen az árakára 1 forinttal, a porcukor kilónkénti ára 1,40 forinttal csökken. A másik árforma a legmagasabb, maximált hatósági ban mások helyett, mások fogyasztását Igen ám, de az árak. Ez a meghatározás azt jelenti, hogy az ebbe a csoárak ilyen rendberakása nem egyszerű. Nem lehet azonnal portba tartozó áraktól felfelé nem szabad eltérni az árhaáttekmteni és így megvalósítani sem. A teljes fogyasztói tóság engedélye nélkül. Lefelé azonban a termelők és árreform hatását felmérni ma még szinte lehetetlen. Ezért forgalombahozó vállalatok eltérhetnek, tehát adhatják ölném is lehet végrehajtani. Nen kockáztathatjuk az életszín- csobban. vonal emelésében elért vívmányainkat. Nem engedhetjük Ez az árforma már bizonyos rugalmasságot tesz lehemeg, hogy akarnak átmeneti időre is felboruljon egyes ^ Ez már lehetővé teszi hog jobb mezőgazdasági terdolgozo csoportok csaladi koltsegvetese. Ez azonban csak . ^ . . csökekntésével serkentsenek a nam egyik oldala a kérdésnek. A másik oldal termelésünk kialakult szerkezete. Tapasztalatból tudjuk, hogy az árak változtatása módosítja a fogyasztás szerkezetét is. A leszállított árú termékekből többet vásárolnak, abból megnövekszik a fogyasztás. Ha més esetén az árak csökekntésével serkentsenek gyobb mértékű fogyasztásra az adott termékfajtából. Hasonlóan lehetővé teszi, hogy h» a vállalatnál csökkennek a termékelőállítási költségek, az ár leszállításával bővítsék az értékesítési lehetőségeket. Ugyancsak lehetővé teszi, hogy az egyes előállító vállalatok a termőhelyhez közel'ebb eső fogyasztóknak olcsóbban adják termékeiket, mú vei a közelség reven azokra kisebb a szállítási költség. A felsoroltakon kívül számos egyéb változat is elképzelhető, akkor az árleszállítás formálissá válik. Amikor kevés van a leszállított árú termékekből, akkor belép a drágább helyettesitó termék és elóáU a bm-kolt áremelés szamos vál- árformába tartozó áruféleségek árának tozata. A felemelt áru termékből pedig a vásárlás csökken. ^ felé vagy fölfelé. Az ármozgás a rögzített fix árak körében minimális, a szabad árformák körében az árucikkek árának többségét érinti. A nagyszámú ármozgás abból is adódik, hogy sok apró, szinte jelentéktelennek tűnő filléres •vágások is vannak. T JELENTENEK, ÉS EREDMÉNYEZNEK összhatásukban az ármozgások? Az 1968. január elsejei fogyasztói árreform megvalósításának alapiéi ve, hogy a fogyasztói árak általános színvonalát lényegében ne érintse. Vagyis az 1968. januárjában vásárolt összes termékek árösszege ne legyen magasabb, mintha ugyanezt a termékmennyiséget 7967. decemberében vásárolták volna meg. A kormány azonban nem folytat strucc-politikát. És bár szándékát nyíltan megmondta, és érvényesítette a január elsejei induló árak megállapításánál, mégis előre felméri, hogy intézkedései eredményezhetnek árszínvonal emelkedést is. Ezért a kormány az 1968. folyamán a szabadabb árformákban bekövetkezhető áremelkedések ellensúlyozására előre tesz intézkedéseket. A számítások szerint a kezdeti időszakban, amíg a kereslet-kínálat ellentétes hatásai megfelelően ki nem egyer.súlyo7Ódnak, a szabadárak körében nagyobb ármozgás előadódhat lefelé, de fölfelé is. mivel a szabadabb árformákban (hatósági megkötéssel mozgó árak. szabadárak) tartozik az áruforgalom 50 százaléka. Ezekben az árszínvonal 4—6 százalékkal is emelkedhet, ami átszámítva a fogyasztási cikkek összességének árszínvonalára, 2—3 százaléknak felel meg. Ennek az 1968-ban bekövetkezhető (tehát nem okvetlenül és szükségszerűen bekövetkező) emlekedésnek az ellensúlyozására az 1968. január elsejei induló árszínvonal egy százalékkal alacsonyabb, mint az 1967. decemberi. „.is,. ,,„.,„,„ Ezáltal az 1968. év folyamán bekövetkezhető áremelkecsak fokozatosan, 10—15 év alatt tudjuk végrehajtani. Világosan látni kell, hogy amit most a fogyasztói árak terén végrehajtunk, az messzemenően különbözik az eddig végrehajtott fogyasztói árrendezésektől. Most ugyanis nem arról van szó, hogy az életszínvonal emelését megpróbáljuk bizonyos termékek fogyasztói árának a leszállításával is elősegíteni. De arról sincs szó, hogy átmenetileg megnövekedett és nem kielégíthető vásárlóerőt az árak megemelésével ellensúlyozzunk. A

MOST VÉGREHAJTÁSRA KERÜLŐ fogyasztói árintézkedések jól átgondolt, tudományosan kimunkált gazdasági reformkoncepció szerves részét képiezik. Feleslegessé válnak termelőkapiacitások, ezek átállítása más — szükséges — termékek gyártására egyik napról a másikra nem megy. A termelőkapacitások leállítása viszont munkanélküliséget idézhet elő. Mindezt és még egyéb előre ki nem számítható káros következményt vett figyelembe pártunk és kormányunk. Ezért született olyan döntés, hogy bár január elsejével a gazdasági mechanizmus reformjának végrehajtását mincsökkenését eredményezheti. Ebbe az árcsoportba tartozik pl. a tejtermékek zöme, a rizs, a húskonzervek zöme, a zöldség- és főzelékből készülő gyermektápiszerek, a piaradicsomkonzervek, a nem tömegáru (tehát zsemlén, kiflin kívüli) péksütemények többsége, a kenyér jellegű péksütemények és sütőipari gyógykészítmények, a száraztészta, a legalapvetőbb fűszerek, így a só, a piaprika. (Ruházati cikkek közül például a pamut tréningruhák, az egészségügyi konfekcionált termékek, a den vonatkozásban megkezdjük, a fogyasztói árak reform- .., - . - . . . ,, , . jánél csak a kezdeti léléseket tesszük meg. Előreláthatólag b gazdasági mechanizmus reformjának teljes kibontakoztaA műszaki cikkek közül a kerékpár, rádió, tv, magnó, lemezjátszó, háztartási villamos gépiek, zománcedények. A papírárutermékek közül az iskolaszerek nagy része stb. Az ... . ... , , , . . , ebbe az árcsoportba tartozó termékek január elsejei in- tási árszintet — eves atlagban — egy-ket szazalekkal ' _ «<vi /ii 7i 14 * 7« hm/11 Y.v. _ /. „1 . 11. „ emelhetik meg. Ez az árszínvonal emelkedés — mivel nem minden áruféleségnél, hanem csak az áruféleségek egy meghatározott körénél jelentkezik konkrét áremelkedésben —, külön hozóképpen érinti a lakosság egyes rétegeit. Magától értetődik, hogy a divatárukat, díszműárukat, különlegesebb igényeket kielégítő áruféleségeket vásárló — főleg nagyobb jövedelmű — személyeket az áremelkedés érzékenyebben érinti. A kisebb jövedelmű, ^ , , , ,, , , , . , ,, , , . nagyobb családú, a divat változásait nem azonnal követők pénztárcáját az áremelkedések vagy egyáltalán nem. duló áránál van számos változás az eddigihez képest. A változások kisebb része egyes termékek árának emelkedésében jut kifejezésre annak érdekében, hogy a termékeknél az állami ártámogatást, dotációt megszüntessük. Ilyen p>éldául a centrifuga árának emelése. Egy másik résziénél pedig az áremelés oka bizonyos arányosítások végrehajtása. Ilyen piéldául a juhhús, a lóhús és az ebből készített termékek stb. tásra kerülő árcsökkentések, melyek az idetartozó termékek egy jelentős hányadát érintik és nagy részénél nem is Olyan folyamat elindítását, melynek végén a fogyasztók J* mértékűek Ilyen ^J^XL^^íJh és a termelők szempontjából ls kedvezőbb, egészségesebb árrendszer alakul kl. Ez pedig serkentőleg hat a termelés és a fogyasztás növekedésére is és megalapozottabbá, biztonságosabbá teszi életszínvonal-emelési pxúitikánk végrehajtását. Miben jutnak kifejezésre a fogyasztói árreform első lépései? E kérdésre választ adunk, ha felsoroljuk az árreform legfontosabb célkitűzéseit. Ezek a következők: a fogyasztói árak közelítése az előállítási költségek arányához; lagos árcsökkentése, a rádió és televízió árának 13 százalékos csökkentése, több iskolaszer árának csökkentése. Ebbe az árformába a fogyasztási cikkek forgalmának mintegy 30 százaléka tartozik. Mint az eddig kifejtettekből látható, a teljes fogyasztási cikk forgalomnak fele olyan hatóság által megállapított árformába tartozik, melyeknél az árak emelkedése hatósági hozzájárulás nélkül nem következhet be. A harmadik árforma, a „hatósági" előírások, megkötészerves kapcsolat kialakítása a fogyasztói és termelői árak sek figyelembevételével kialakított árak Ebbe az árforma- _ _ „ „ között (ennek elősegítésére forgalmi adó-reform végrehaj- ba ermekek arai a hatosag: eloirasok megtartasa szabásokban páltosás nem történik, holott a lakbér és ... . . .. .. . ... mo lutt „t, f„lf„l„ i,f wrtuvfTi/Tfnrtíi' A mAiffaq vagy csak nagyon kis mértékben érintik. Alapvető cél, hogy az életszínvonal óltaláhan, de a jelentősebb dolgozó csoportoknál se csökkenjen. Sőt. az 1968ra betervezett növekedés az életszínvonalban (reáljövedelmekben. reálbérekben) bekövetkezzen az árszínvonal már említett emelkedése ellenére is. Ennek érdekében 1968-ban a bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazdasági lakosság jövedelmi színvonala (a már végrehajtott vagy végrehajtásra kerülő intézkedések következtében) nagyobb százalékban emelkedik, mint az árszínvonal. A már leírtakhoz hozzátartozik, hogy az életszínvonal védelmét szolgálja az az intézkedés is, hogy 1968-ban sem a lakbérekben, sem a legfontosabb közszolgáltatási díjtása); a fogyasztói árak alakulásában a piac, a kereslet és kínálat hatásának szerephez juttatása. mellett lefelé és fölfelé egyaránt mozoghatnak. A mozgás azonban fölfelé nem korlátlan. A hatósági előírás ugyanis E kérdések részletesebb kifejtése és magyarázása kis- megszabja azt a határt, amelyet elérhetnek az árak emelésé eltérítene bennünket a cikk alapvető céljától. Itt most csupán annyit kell megjegyezni, hogy a célkitűzések megvalósítása az alapkérdéshez (az értékarányos fogyasztási árrendszer megteremtéséhez) visz közelebb. Hatása pedig mar a közeljövőben is várhatóan a termelést serlcenti és remélhetőleg hozzájárul a „hiánycikk"-fogalom eltüntetéséhez szóhasználatunkból. E célkitűzések megvalósítása során már 1968. január elsővel kapcsolatban. Ezek a határok viszonylag eléggé szűk mozeási lehetőséget adnak az árak emelésében. Külön-külön kerülnek megállapításra egyes árucikkcsoportokra. ahogran a helyzet (pl. a nyersanyagárak) változása azt megkívánja. Péidául több árucikkcsoportnál ez a mozgási lehetőség úgy van meghatározva, hogy az 1968. január elsejei induló árakhoz képest maximálisan 5 százalékos eltérés lehet fölfelé. Lefelé természetesen az elsejével a jelenleginél lényegesen rugalmasabb fogyasztói teresek korlatozva nincsenek, árrendszert teremtünk meg. Mint ismeretes, jelenlegi ár- Ebbe az árformába többségében olyan közszükségleti rendszerünk merevsége sok vonatkozásban gátolja a ter- cikkek tartoznak, melyeket nem mindennap, hanem vimelés egészséges irányú fejlődését és a gazdálkodás nor- szonylag ritkán, időközönként vásárolunk. Olyanok, amemális menetét Jelenleg érvényben levő árrendszerünkben lyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki és jobban az árak 85—90 százaléka rögzített (fix) hatósági ár. A fo- ki vannak téve a mezőgazdasági termelés ingadozásainak, gyasztási cikkek árainak mindössze 10—15 százaléka olyan, vagy a világpiaci áringadozásnak. Ebbe az árformába taramely szabadon mozog a piac. a kereslet-kínálat hatásainak tozik konzerváruink, ruházati cikkeink túlnyomó többsége, megfelelően. A rögzített hatósági árak jellemzője, hogy azok az árhatóság intézkedése nélkül sem fölfelé, sem lefelé nem a háztartási felszerelési cikkek nagy része stb. A fogyasztási cikkek összes forgalmának kb. 27 százalékára terjed ki. különböző szolgáltatási díjak jelentős hányadot képviselnek. A fentebb leírtakból — ha nem Is minden részletre kiterjedően, de — legfontosabb vonatkozásukban kirajzolódnak a végrehajtásra kerülő fogyasztói árreform legjellemzőbb yonásai. Az árreform konkrét apró részletei természetesen 1968 folyamán válnak világossá. A

KONKRÉT ÁRVÁLTOZÁSOK az egyes vásárlásoknál más- és másképp érintenek bennünket. Emberi szokásunk, hogv minden szó nélkül tudomásul vesszük és szinte magától értetődőnek tartjuk, hogy leszállították számos árucikknek az árát, melyeket már január másodikán is vásárolunk. De ugyancsak ember! szokásunk, hogy mérgesek leszünk, bosszankodunk, ba januárban éppren úgy adódik, hogy vásárolunk olyan árucikket is. melynek az ára emelkedett. Nem lenne helyes, ha akár bosszankodásunk, akár kellemes meglepietésünk hatása alatt értékelnénk azt az átfogó, nagyjelentőségű rendezést, amely a fogyasztói árrendszer reformját általában és konkrétan annak kezdeti lépéseit jelenti Még keváltozhatnak. Ha például az élelmiszeripari termék nyers- áraiban van viszonylag a legtöbb változás lefelé és fölanvaga jobb mezőgazdasági termés eredményeképpien ol- felé egyaránt. Ismeretes piéldául. hogy az ebbe a csoesőbbodik, vagy gyengébb termés következtében drágul, portba tartozó bútorok árszínvonala átlagában 7,5 százaakkoir az ebből készített késztermék változatlan áron ke- lékkai emelkedik. Lesz számos olyan bútorféleség, amelyEzeknek a cikkeknek az 1968. január elsejei induló vésbé volna helyes, ha egyes általunk vásárolt árucikkek emelkedéséből adódó bosszúságunk hatása alatt ítélnénk meg azt a nagy horderejű változást, amelyet országunk életében jelent az új gazdasági mechanizmus bevezetése, melynek része a fogyasztói árforma is. Vasárnap, 1967. december 24. D£L-MA6YAAQASZA« 5