Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

KEM IGAZ, hogy nincs anyukánk, mert sokszor főnnek tde nénik a nevelőotthonba, hogy kisfiút talál ja nak maguknak. Mi iokan vagyunk itt gytrekek, nem tudjuk már, hogy kerültünk ide, de akik időnként eljönnek értünk, hogy hazavigyenek vasárnapra, szünidőre, bizonyára tudják, mert sohasem kérdezik. Vasárnaponként szépen felöltözünk, iígy várjuk a látoga'ókat. Szoktunk tőlük kap ni ajándékot U. Az újszegedi kenderfon ógyárből autót ls kfV.denek értünk télapó ünnepen és kaiesonykor, ezt a sok játékot is mind tőlük kaptuk. Azért mégis azt szeretjük legjobban, ha megtetszünk egy néninek, vagy bácsinak, aki hazatüsz bennünket Van olyan is kőztünk, akiért nem jön soha senki. Így mondták a gyerekek a nevelőotthonban. Korán reggel Jütt Szélpál Jánosné a két Sárközi fiúért. Anyukának szólították. A konzervgyár gyűmőlcskonyháján dolgozik, a „I/enln" szocialista brigádban. Tizen gondoskodnak a két fiúról. Az édesanyjuknak nem kellettek. Öreg karácsony Gyerekkor Erről sokat tudnék beszélni. Amikor anyám meghalt, nyolcéves voltom. Pár ér múlva elment apám is. Árván maradtunk. Három gyerek, kenyérkereső nélkül. Ez meghatározta az életemet Voltom én béres, meg mindenféle. Később inas négv évig. Nyaranként meg eljártam markot szedni. Derekegvházára, Arpádhalomra jártok Innen a homokról az emberek. Két mázsa, két és fél mázsa búza volt a bérem. Ezért dolgoztom egy hónapig. Sokszor azt hittem, már nem is bírom tovább. De bírnom kellett Amit kerestem, art is elvette a mester tőlem. Dorozsma n tanultam a cipész szakmát Jót nem mondhatok róla. Hajnaltól éjfélekig dolgoztom, amit csak kellett Szabadszállásra költözött innen a mesterem. Vele mentem. Egy napon megpofozott Éjszaka fogtam a kis ládámat beleraktam a kalapácsot, árt és a kést Ami az enyém volt. Hajnalban elszöktem. Kerülő utakon jöttem, nehogy visszavitessen. Éjszaka Kiskunmajsára értem, a szérűskertben aludtam. Holtfáradton, éhesen érkeztem haza Bordánvba. Nagybátyám vtssza akart küldeni. De nem mentein. Ha én egyszer eljöttem, viszsza már nem megyek. hoz. De nagy tüzet, aknatüzet kaptunk. Azon vettem észre magam, senki sincs mellettem. Átlőttem a bal karomat. Sopronba kerültem. Aztán meg szabadságoltok. Számomra véget ért a háború. Nem vonultam be, itthon vártam meg, Bordányban a felszabadulást Megszerveztük a pártot. Szegedre jártunk robotra. 1945 januárjában pártmegbízott lettem. Sokat lehetne erről beszélni. Jártuk a tanyákat agitáltuk az embereket Sokan elmondták, nem szavaz itt más a kommunistákra, csak Dudás Imre meg a felesége. A 47-es választásokon háromszor-négyszer annyi szavazatot kapott a Kommunista Párt mint 1945ben. Ctközhen A háború Később SzeSzomord. komoly gyerek az árva Bodor Pista. Szabó Aurél és családja kedvesen fogadják, ha eljön. Messze lakó egyetlen nővér* helyett új testvérre talált a hl« Editben. Pista szereti a könyveket. tanulni akar, t • csendes gyerekkel szívesen foglalkoznak. ' geden, a Somogyi telepen Márta Lajosnál tanultam, nála szabadultam. Jó ember volt Jártok hozzá sokan, újságokat, pártkiadványokat olvastunk, 1937-ben beszerveztek a Szociáldemokrata Pártba. Ekkor kapcsolódtam, én a munkásmozgalomba. Mint segéd, többfelé dolgoztom. Pesten is. Aztán meg jött a háború, a katonaság, a front. 1942-ben leszereltek bennünket. Hazajöttem Bordánvba. Meg is nősültem. De már tavasszal. 1943 tavaszán újra kivittek a frontra. At ! akartunk szökni az oroszokERelepültünk a Dunántúlra. Pártiskolára kerültem, aztán járási párttitkár lettem. Becsületesen éltem, becsületesen dolgoztom. De az ötvenes évek engem is kikezdtek. A vége az lett kizártak a pártból. Fordulhattam akárhová, nem segített senki. A családom hazajött a faluba. Rövid ideig Sztálinvárosban dolgoztam. A végén haza kellett jönnöm nekem ia. Gazdálkodtunk az apóssal. De a mozgalomtól nem tudtam megválni. Megéltünk. .Később már egyedül gazdálkodtam. Az egészben az a legfájóbb, hogy a feleségem ebben az időben is párttag maradhatott Sőt párttitkár. Pedig engem azért büntettek, mert az apóst kuláknak bélyegezték. ötvenhatban újra szerveztük a pártot.. Ismét jártuk a tanyákat November 4-én alakítottuk meg itt Bordányban a kommunisták pártját. |Egy enes út A többit már mindenki ismerheti. Az én sorsom is elrendeződött. Visszakaptam a párttagságomat. Amikor meg a faluban megalakult 1958-ban a Munkásőr Tsz, elnökének választottak. Párttitkár is voltam, meg nök is. Nem volt könnyű az inch>lás. Kevés földet hoztak be a tagok, jószágunk se volt Egy lócsós kocsival, rossz lóval hordtuk a műtrágyát De élni akartunk. És már az első esztendő sikerült szépen fizetett Negyven forintot ért egy munkaegység. Micsoda idők voltak! Irodára se jutott a fókönyvelőnó konyhájában rendezkedtünk be ideiglenesen. Mi hittünk abban, amit csinálunk. És nagyon akartuk. Sikerült ÍT , » GvermekkoI hág í romban sokszor megfogadtam. visszaszerzem én még az apám házát Itt volt ahol most • szövetkezet irodája álL Néhány éve bontottuk le a kis házat R helyébe építettük ezt a szép szövetkezeti irodát Szóval, a ház újra a miénk lett.. Amikor bontották a régit, azt a kicsit amit elárvereztek hajdanán a fejünk fölül, nem sajnáltam. A sors, az élet igazságot hozott nekem. Most már egyenesbe értem. A fiam, a lányom és az unokám sorsa is ilyen. Ilyen lesz. Ahogy öregszik az ember, el-elgondolkozik ezen. Az úton, amit megjárt, amit végigjárt Latolgatja, megbánt-e valamit Én nem. így kellett lenni. Az idén Csehszlovákiában jártam. Kétéves az unokám, Imike. Egy nagy mackót hoztam neki, meg két pár cipőt Piros cipőt fehér cipőt. Mindene megvan a gyereknek. Játékok is. De karácsonyra megint kap tőlem valamit. Ne legyen hiánya semmiben. Együtt ünnepelünk. Együtt örülünk. Ebben is igazságot kaptam. Hiszen sokszor nem volt nekem karácsonyfám. Meg semmim. Rólunk megfeledkeztek az ünnepek. Csak egy kicsit óreg karácsony ez már. Az ötvenedik év küszöbén. Még ha sok is jön belőle, akkor se lesz elég. Sz. Lukács Imre , 1 mm Négytagú rfüanyrzereló brigád dolgozik a textllmúvekben. Kováts László, Tézsla Pál. MaróM József és Zádnri Tibor. A négy férfi meleg szerelettel foglalkozik a kedves arcú Juhász Istvánnal. A villanyszereink, akik mos! fényképezőgépet vásároltak a kisfiúnak, a Kandó Kálmán szocialista brigád tagjai. Ezeket jegyeztük fel egy ünnepnapon a nevelőotthonban. Somogyi Károlyné képriportja A rnhagyári Rákóczi-brigád Csámpai Ferkót választotta. Az asszonyok — a nyolcórás műszak után elfáradt háziasszonyok és édesanyák — felváltva látják vendégül otthonukban a kisfiút. Tizennyolcan vállalták. hogy megosztják vele otthonukat és anyai szeretetüket súlyos beteg édesanyja helyett. étnyelrű napilapunk közvetítésével Jutott tudomásunkra az egyik Svájci lap érdekes tájékoztatója egy különös útikalauz öszszeállításáról. Az európai városok látogatóit. az idegien tájak kedvelőit- az. országok « mégismeré sének vágyától fűtött vándorokat öt nyelven megfogalmazott szidalmakkal látják el, figyelembe véve a legkülönbözőbb helyzeteket. A The Insult Dictionary címbői Ismerős szó világlik ki: in. zultus; nrw. a szótár vagy kifejezésgyüjlemény inzultusokra, össreütk özések re vértezi fel tulajdonosát. Nézzünk néhánv esetet! Ha a vendég elégedetlen az elszállásolással. akkor a kör et közöket mondhatja (zengzetes angol, francia, nemet. olasz vagy spanyol nyelven): Akadt, már '.'alaki, aki tovabh bírta itt egy éjszakánál? Vagy Az ember ebben a szállodában hullaszagot érez. A vendéglőben ugvanezeken a nvelvekei meg lehet mondani, hogr a legyet., smelv a levesben található. Valói an kitűnően megfőzték, vagv ha túl kicsi az adag: .elfelejtettek nagyítót. mellékelni." Elöadódhatik, hogy valamelyik jóhangulatú gathat különböző szótárakat és inzultusok esetére hasznos tudnivalókat tartalmazó könyveket. Tapasztalataink szerint nálunk úgy áll a dolog, hogy Hogy az a magasságos! — öt nyelven turista, aki magával hozza a szidalmak ötnyelvű szótárát, rokonszenvesen megkérdezi a fodrásztól, hogy ma hány fület vágott le. A kiadó az előszóban elhárít magáról minden felelősséget. Elvégre nemcsak az ide-oda érkező turisták csomagolják be ezt a könyvet, amely egyedként száz oldalon sorolja fel a legkülönbözőbb helyzetekre érvényes és alkalmazható fulánkos. csípős megjegyzéseket. hanem a másik ügyiéi is íornem nagyon érdemes összeállítani és kiadni ilyen munkát. A szidalmak és gorombaságok mifelénk szájhagyomány útján amúgvis terjednek. s a hétkÖ7,napi élet számos alkalmat és fórumot kínál ..bevetésükhöz". Nem nagyon panaszkodhatunk: szépen, rends7eresen be is vetik őket. A fordulatokat, sértéseket, káromkodásokat sokán cifrázzák is: egyéni stílust honosítanak meg. Ami írásban, nyomtatásban megjelenik, az inkább ermek a jelenségnek lvorholása. Korholnivaló pedig bőségesen akad. mert az elmúlt évtizedekben szinte polgárjogot nyert a drasztikus szavak használata: eldurvult az emberek közti érintkezés nyelve, sikk lett a trágirságok, durvaságok használata — még kollegák között is. Ügy tűnik, hogy a fránya toll forgatók. moralisták s az egészséges társadalmi együttélés őrei nem teagálnak elég élénken és szenvedélvesen a rusztikusa bh megnyilatkozásokra. Lám, kül. földön érllk a csíziót: ha S7rt akarják, hogv érdekesebb legyen a modor. a szükséges szidalmaniakat ki ls nyomtatják, s elhelyeziK az állampolgárok bórör cljében. A magyar állampolgárok bőröndjében is jutna hely egy — egészen más jellegű könyvecskének. Mintha nálunk most inká'ob udvariassági ezótár összeál 1 ítása lerína időszerű. Elegendő volna egy nyelven ls! Sárközi Andor fi 0fL-*Dt«rAftOftS2M * IMI