Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

Olajos emberek A Tisza felől éles, csfpős szél fúj. Kicsordul az em­ber könnye. Botladozunk az acélkarácsonyfák között. Erő­sek ezek a karcsú tornyok, gyökerük két-háromezer mé­ter mélyből szivja fel a fo­lyékony aranyat. Egy ember helyben ugrál, r bokáját csapkodja össze és a tenyerét ütögeti. Olajos, iszapos a csizmája. A föld is olyan. Nézek az emberre és nézem a havas, fagyos al­földi tájat. Sokat ér ez a föld. e Mit tehet az üzemvezető? Este tízkor kocsiba ül és ro­han. A kúttal nem lehet tré­fálni. Amikor közelednek a kút felé, figyelik, van-e tűz? Nincs. All-e a torony? Ali. — Akkor már nem lehet nagy baj — morgott Jurato­vics. Lekászálódtak a kocsiról. — Mi újság, fúrómester? — Kitörés volt. A bizton­sági berendezéseket műkö­désbe hoztuk. Műszaki konzílium indult a helyszínen. Aztán csele­kedtek. Hajnalra minden rendben volt. Megszokott dolog ez a mindennapokban. gyereket elhelyezték az új­szegedi nevelőben. De késő este ott voltak a szülők. Hiányzott a kis srác. — Hol a gyerek? — támadtak az üzemvezetőre. — Képzeld el, ilyen dol­gok is előfordulnak nálunk — mosolyog Juratovics és kéri a kút kezelőjét, hogy tegyen egy lapáttal a hor­padt oldalú kályhára. Isi — Olyan, mint a fregoli kabát — mondja az olajos ember. — ? — Fölül búzát terem, alól meg olajat és • gázt Továbbmegyünk Juratovics Aladárral, a termelőüzem vezetőjével. A szél az ar­comba vág, nehezen értem Juratovics szavait — Huszonötén kezdték {.anno dacumal". Baross Im­rével, a „tápéi parancsnok­kal". Most hatszázan va­gyunk a termelésben, öt­száz ember nemrégiben azt so tudta, hogy ml azaz olaj, meg földgáz. Ma is félnek, ha valami baj adódik... Előttünk egy újabb to­rony. Távolabb gázfáklya vi­lágít és dübörög a lángja. Madarak röpködnek körü­lötte. — ...Érted? — összehú­zott szemmel néz rám. — Nem alakultak még ki a reflexek. Behúzódunk egy „faka­risz" tetőből átalakított tro­d'ba. Gyenge minőségű bar­naszénnel tüzelnek egy hor­radt oldálú vaskályhában. Ellentmondásosnak érzem hazánk leggazdagabb olaj­medencéjében ezt a képet. — Pionírok vagyunk a sze­gedi határban. Az olajos em­berek megszokták az ilyen körülményeket — fanyar r isoly Juratovics arcán. A bódé lakói ls közvetle­nebbek lesznek és mesélnek. Dudás Károly hogy járt! El |7| U1 Azt mondják, hogy az ola­josok műszak után is szol­ra latban vannak. Mint a l itonaság. A toronynál min­c i[ tudni kell, hogy hol tar­t :kodlk a főfúrómester 5 iy az üzemvezető. Kará­i ínykor is, meg szilveszter i szakáján Is? — Akkor is — meséli az i emvezető. — Tavaly a 1' ingiban szilvesztereztem e'mült éjfél, mire hazaér­1 m. Ittam is, persze. Ami­1 t hazaérek, s emelem a ] olanom, csöng a telefon. 1 v lihegő hang jelentke- j í 'tt az algyői l-es állomás­r !: — Mérnök úr! Mérnök úr. elpusztult a kút! — Miféle kút pusztult el? — kérdeztem tőle. — Itt minden gázban van, r tt csináljak? — Tudja mi az a főtoló­7 r? — Nem — válaszolta az f ibér, s magyarázni kezd­t TI. — Az, amelyik r szögpe­r m fölött az első. Azt zár­j. k el! — Nem tudom megköze­1 eni. — Egyedül van? — Ketten vagyunk. Ict i n egv haverom, megláto­í tott, hisz szilveszter van, i mde? — Fogják meg egymás ke­; t és úgy záriák el a to­i tt. Ha sikerült, hívjanak v ssza! Negyedóra múlva vissza­1 vtők. Egymás kezét fogva í cerült a produkció. Hai­i Iban ott volt a vezető és ' ra kinyitották a zárat, í eged lakossága észre sem ? ttte, amikor január elsején meggyújtotta lakásában a gázcsapot. Ilyen is van. vesztette a ceruzáját és nem tudta a naplóba beírni a munkát. Mondták neki, hogy Szokatlan eset is törté- a szomszéd tanyában sok a nik... A szegedi Kígyó ut- lúd- tépjen egy tollat a ca és a Bajcsy-Zsilinszky szárnyukból, hiszen Mátyás utca sarkán levő lakásba király is lúdtollal írt. Du­önkényesen beköltözött két dás megfogadta a bölcs ta­olajos gépkocsivezető. A ta- lőcsöt Bicskájával ferdére nács elrendelte a kilakolta- vágta a toll végét és rend­tást. Jogosan. Az üzemveze- ben hagyta hátra az admi­tő beszélt az emberekkel, nisztrációt hogy rendezzék a helyzetet — Hónapokig azzal írt — Egy szombati napon, a ha- nevetnek össze az emberek, táridő lejárta idején meg- s a szó szoros értelmében jelent az egyik érdekelt asz- is olajosak ezek az embe­szonyka, karján nyolchóna- rek? Néha ilyen is előfor­pos kisfiával. dul. Amikor az egyik töltő — A Juratovicsot kere- szakmunkás új társának ma­sem — mondta ingerülten, g.varázta, hogyan kell a töl­— Én vagyok — állt elé tóst elvégezni, bizony meg­Juratovics. fürdött. Hosszan magyarázta az — Előbb a pillanatzárót — asszony, hogy nem költöz- mutatta —, majd a tolózá­nek ki. A gyerekre hivat- rat- Amikor a tartálykocsi kozott aki ott pislogott, mit megtelik, akkor fordítva, sem értve és sejtve a la- Tolózár, pillanatzár, s aztán káskörülményekről. le lehet venni a tömlőt. — Ki a felelős ezért a Olyan hevesen magyará­gyerekért? — harciaskodott zott. hogy semmit sem zárt tovább. el, de a tömlőt levette. — Hát ki lenne? Maga és Olajban fürdött. az édesapja. — Ilyenek az olajos em­— Akkor itt van! — s le- berek — harsányan nevet­tette a gyermeket az íróasz- nek­talra. — Nevelje fel maga! Sötét lesz a határ. Csak a Képzeljék el, ott maradt gázfáklyák és az óriás ka­az üzemvezető egy aranyos rácsonyfára hasonlító, lám­kis nyolchónapos gyerekkel pafüzéres acéltornyok vilá­az Irodában. Mit tehetett? gítanak. Szólt az adminisztrátornak. Sokat ér ez a föld. Duplán hogy főzzön egy teát és hoz- terem: a felszínen is, a a zon tíz deka kekszet a sarki mélyben is. fűszerüzletből. Az elhagyott újból szembecsap a téli gyermek jól érezte magát a hideg. központi irodában. Később a Gazdagh István e Az Ünnepen éjjel-nappal vilá­gítanak a MAV szegedi Irányító központjának fénycsövei: a ka­rácsonyi csúcsforgalmat Jegyzik a gép távírók. Percnyi Időre sem kerül ki a diszpécserek, az áru­es kocsilrányltók kezéből a te­lefonkagyló, htszen hatezer üres vasúti kocsit vár a cukorrépa, ötszáz vagont a konzervipar. Naponta csaknem nyolcszáz üres kocsi Indul Szegedről Zá­hony felé, az építőipari üze­mekhez. kőbányákhoz. A kará­csonyi csomagok ls a szilveszte­ri enni-lnnlvaló csaknem 2 ezer 200 vagont Igényelt.. Az Irányító központban rekord ez.ámü kivé­teles vonatról kaptunk hfrt: a két ünnep között összesen 50 Ilyen mentesítő személyvonat érkezik a szegedi igazgatóság állomásaira és Indul vissza az ország különböző városaiba. Somogyi Károlyné felvétele Már másnap itt voltak... A területi szövetségről beszélgettünk tsz-ekben Szeptember végén sertés- hold kenyérgabonából mind­hús ügyben „utazgattunk" a járt letöröltek 210 holdat — A ml tsz-ünkben — folytatta Kakuszi elvtárs — mel fogadta már a puszta gondolatot is, hogy belépünk a területi szövetségbe. És nem is apró napi termelési kérdésekben várunk mi se­homakon. Egyebek között Bódi János elvtárs, a szövet- aiz egész tagság őszinte öröm­szóltunk akkor a kisteleki Űj ség titkára intézkedett- 210 Élet Tsz bajáról: súlyos te- hold felszabadult a takar­herként nehezedik rá, hogy mánytermesztés számára, felső utasításra szántóterüle- Ezen a területen szálas ta­tének 53 százalékát keli is- karmányt akarunk jövőre, mét bevetni kenyérgaboná- amiből marhahús lesz. Az gítséget Hiszen termelési val Rozs után újra és újra eredetileg siló kukoricának, rendszerünk alapvetően már rozs már évek óta. Emiatt efféléknek szánt földeket pe- kialakult Sokkal inkább ab­nincs elég hely takarmány- dig őszi árpával vetettük be. ban. hogy mindent tudjunk" nak. vásárolni kell a kuko- 214 hold jó árpánk van mit, hol, mennyiért vásárol­ricát, s ettől lesz itt drága a most, különben csak 80 hol- hatunk, vagy adhatunk el. S sertéshús és képtelenül ala- dat vethettünk volna. Most ebben már eddig is sok jó csernyák a kenyérgabona át- már bízunk abban, hogy szolgálatot tett nekünk a lagtermések is. lesz elegendő saját takarmá- szövetség. — Példaként errv­Legutóbb — nem is volt nyunk, s ez százezreket je- lítette, hogy 70 vagon őszi­eszemben az előbbi téma ismét meglátogattam az Új Élet Tsz-ben Tóth Mihályt Ezúttal azt kérdeztem a fő­lent majd később a sertés- barackra kötöttek szerződést. hizlalás önköltségének javí­tásában. Tapasztaltam: hasonló kis de most még 100 vagonra is van remény. Attól függ, mi­lyen lesz a tél vetkezetflk a tsz-ek területi szövetségétől: Már kaptunk is... — Ml nemcsak várunk, ha­nem már kaptunk is — s ar­cán nyoma sem volt a leo­günkben is, a már másnap itt voltak, azt kérdezték, mi­ben lehetnek a segítségünk­re. Mi megmondtuk, s a 860 Másféle gondok A balásrtyal Alkotmány Tsz-ben másféle gondokkal küzdenek. Pár évvel ezelőtt három teljesen tönkrejutott llStörok és Iclscflolsosolc ffengölinnepsége 3| Más is van... A maros­lelei telefonközpontos asz­szonyka elvégre ls nem ola­jos ember. Üjból csöng a te­lefon: — JuratoviC3 mérnök? A 49-es kúttól üzenik, hogy azonnal menjen ki, mert ki­tört a kút... A karácsonyfa alatt sok­féle varázslat eshet: két egyforma Télapó mondta a rigmusokat, s Dundi és Frédi még csillagokat is lá­tott, holott odakint még fé­nyes nappal volt. Igen, mert az úgy történt, hogy az egyik gyerek be akarta csapni a többieket s Télapó­nak öltözött a „valódi" Tél­apó mellé; meg úgy, hogy Halász bácsi megharapta Dundi ujját, Dundi Frédiét s a fájdalomtól láttak csilla­gokat. Ez a varázslatos fa a sze­gedi vasútforgalmi techni­kum nagytermében állt, ahol a KISZ Csongrád me­gyei és Szeged városi úttörő elnöksége tegnap délután fenyőünnepséget rendezett. Csaknem ezer olyan úttörőt és kisdobost hívtak meg rá a megyéből és Szeged álta­lános iskoláiból, akik a ta­nulásban és a munkában is kiválót nyújtottak, megér­demelték a meghívást. A vásárhelyi gyerekek késve futottak csak be (szó sze­rint: futottak), mert a vo­nat is késett, ami hozta őket. Ezt viszont nem érde­melték meg. Míg a műsor el nem kez­dődőt^ a Rózsa Ferenc su­gárúti általános iskola ének­kara és karnagya, Kóczián József tanár vezetésével da­lokat tanultak a gyerekek, s bár kint az eső permete­zett, bent a dal szerint hullt a hó, ahogy ennek ilyenkor, karácsonykor lenni kellene. A műsor keretjátékát Melyik az igazi? címmel a Balázs Béla irodalmi szín­agronómustól, /üt _ vár /zö- történeteket, majd mind­x . egyik szdvetke2etbeT1 tudnak már az alig pár hónapos múltra visszatekintő szegedi járása és szegedi tsz-ek terü­leti szövetségének munkájá­ról. A szövetség vezetői szin­te mindenütt ott vannak, - ókré ^ft iÚ3~ tsz'-bőf alakult meg^ez az" ra őszi nyugtalanságnak. — °k8 a •s^/ég. Hfrt- közösség Azt az írást melegében elol- hető tehát hogy máris vára- ^ ^lezer itt vasták a területi szövetsé- kozá5°n felüli köztisztelet- Kényszerűen elmaradtak itt nek örvend ez a gazdasági az építkezésekkel. Jövőre — szervező, vezető testület mondta Balogh Sándor, a tsz elnöke — mindenképp Érdekes jogvita meg kel1 kezdeni az új köz­J ö ponti major és a gépműhely Nem érzik a különféle építését. A tervek készen álL jogvitákban, gazdasági nafc> szerveztek már egy S^kn^^tSri ^frton^^o0^ ^rfLtyS^S1^ SS^-SSK itefit. m^wW^S Jól ismerik az Alkotmány elnöke mondott el ujabb ér- i, helyzetét. . hn dekes történetet & mind- J^ff™ tél WriLdőtok járt hozzátette: jóllehet, ; a tél> mcSkzedö£Ük amire ez napvilágot lát az 32 eplXKezes" újságban, a szövetség vég- Pusztaszeren az Árpád leg pontot tesz az ügy végé- Termelőszövetkezetben az új re. • termelőszövetkezeti és föld­jogi törvények kapcsán gon­doltak eddig sokat a területi szövetségre. Segítséget vár­nak a homokon leghatáso­sabb termelési módszerek bevezetésében is. Sikerek, eredmények itt is vannak már. Balló Tibor elnök arról számolt be hogy tsz-ükből 700, a háztájiakból pedig kö­zösen 650 hízott sertést ad­tak az államnak az idén is. Náluk — bar nehéz homoki viszonyok vannak — a ser­téstenyésztés. hizlalás eddig is jól jövedelmezett, de a korszerűtől nagyon messze vannak még. Berendezés is van A területi szövetség ideig­Slflts Jöasef felvétele Márta és Kocsis Éva kitűnő És ha a vége is jó, igazán kis színjátszónak bizonyult, minden jó: a műsor után Közreműködött Pritz Éva minden jelenlevő kispajtás és Hofgesang Péter, az iro- ajándékot kapott, dalmi színpad két „nagyob- F. K. bacska" tagja is. A rendező Szilágyi János volt. De még mielőtt kiderült volna, hogy melyik az igazi a két Télapó közül — azért keretjáték a keretjáték, hogy közben ls történjék valami — csaknem egyórás betétmű sorral lépett fel a Budapestről érkezett Halász pad gyermekszínpada adta Tibor konferanszié, Kozmá­elő. Ez volt a gyermekszín­pad premierje és Jaksa Ist­ván, Nagy Imre Péter, Du­dás Ferenc, Mák József, Nagy Anna, Mohácsi Mária, Boldizsár Ágnes, Albert ri Éva énekesnő, valamint Dundi és Frédi bohóc. Mó­káik. dalaik, bűvészkedésük osztatlan tetszést, kacagást hozott. — Kárommillió forintot költöttünk el mostanában egy új öntözőtelep építésére. A telepen zömmel fűszer­paprikát akarunk termelni, meit ez az egyik leghaszno­sabb növény, amiből jő ka­matot remélhetünk a nagy beruházás után. Ám a part­ner, a szegedi paprikabevál­tó megtagadta tőlünk a szerződést, mondván, hogy már betelt a keret. Pedig bizonyítani tudjuk, nogy a mi ajánlatunk után is még igen sok egyéni szerződést fogadtak. A bánásmód — mesélte az elnök — igazán rosszul esett. Nem érthettük: hogyan lehetséges, vannak, akiket hidegen hagy egy há­rommilliós beruházás sorsa, amit az állam adott nekünk. Amit azért csináltunk, hogy lenesen a járási tanács Loru hosszú időre komoly, meg- doni körúti épületében ka­bízható partnerei lehessünk pott helyet. Nemrég az is a gyárnak. Fordultunk a szö- gond volt még, mire üljenek vetséghez és csakhamar ígé- le az emberek, akik sürgős retet kaptunk, az ügy mind- elintézni való ügyekkel jón­két részről közmegelégedés- nek ide, s adják egymás ke­sel rendeződik, s mi hiszünk zébe a kilincset. Eleinte még ebben. egy írógén sem, amivel pa­____________________ pírra vessék a gondolatokat. Ma már túl vannak ezeken a filléres, de . mégis nehéz gondokon. A szövetség mun­kásai rég megszokott, mond­hatnánk a mostaninál ké­nyelmesebb állásokat hagy­tak oda, s gyakran éjt nap­pallá téve tárgyalnak, járják a messzi falvakat. Sikereik­ben, gondjaikban közel hoz­zák egymáshoz a termelő­szövetkezeteket. Tanácsot, biztatást, útmutatást visznek mindenhová, s mindenütt mindig várják őket. Csípi József Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 1967. december 27—30-a között Sxesred-Rtikus pu.-i TZJZEP­telepen leltároxunk Ez idő alatt a Bécsi krt., a Csongrádi sgt, a József A. sgt. és Újszegeden levő TÜZÉP-boltok tartanak nyitva. Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy leltározás előtt szíveskedjenek a tüzelőt és egyéb építőanyagokat megvásárolni. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. december 24. i \

Next

/
Thumbnails
Contents