Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

As 1968. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) nem tartott lépést az import emelkedésével. 1967-ben állami erőből 19 800, magánerőből (zömé­vel állami támogatással) 39 000 lakás épült. Elkészült 340 általános iskolai, 95 középiskolai tanterem. A bölcsődék befogadóképessége 1600, az óvodáké 1500 hely­lyel bővült. A kórházi ágyak száma 2350-nel, a szociális intézeti helyek száma 750­neil gyarapodott Jelentősen emelkedett az orvosi körze­tek száma is. * A jövő évi népgazdasági tervben kitűzött gazdaságpo­litikai célok elérését szol­gálja. 1968-ban a legfonto­sabb feladat az gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetésé­nek biztosítása, a népgazda­ság további fejlesztése. A terv megvalósítása a gazda­ságirányítás új rendszeré­nek megfelelően nem terv­utasítások és „lebontás" út­ján, hanem mindenekelőtt közgazdasági szabályozó esz­közökkel történik. A terv azt tűzi ki célul, hogy a kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlődés keretében nyugodt és stabil legyen mind a fogyasztási cikkek, mind a beruházási javak pi­aca, tovább növekedjék a gazdasági munka hatékony­sága és a termelés jobban alkalmazkodjék a bel- és külföldi szükségletekhez és Igényekhez. A gazdaságirányitó szer­veknek a szabályozás esz­közeit úgy kell alkalmazni­ok, hogy a népgazdasági tervben megjelölt feladatok megvalósuljanak. vasúti személy- és 2260 te- és 850 autóbusz beszerzése hervagont vásárol. A közúti szolgálja. A vízi- és a légi­közlekedés fejlesztését a töb- közlekedés jármű-parkja is bi között 9300 tehergépkocsi gyarapszik. Kül­kereske­delem Növeljük az exportképességet 1968-ban tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom és várhatóan 8—9 százalék­kal meghaladja az ideit A forgalom szocialista viszony­latban nagyobb, tőkés vi­szonylatban kisebb mérték­ben emelkedik. A forgalom alakulásában nagy szerepe lesz az új gazdasági mecha­nizmusban kibontakozó vál­lalati kezdeményezéseknek, s a terv számol is azzal, hogy tovább javul a népgazdaság exportképessége. A tervben előirányzott import egyrészt a termelés növelését, másrészt a lakos­ság áruellátását és az áru­választék bővítését szolgál­ja. Az import indokolatlan mértékű növekedését szabá­lyozó eszközökkel korlátoz­zák. Új művelődési otthon Bakson „Magyar Bolgár Barátság" a baksi tsz és az ú/ művelődési ház neve Nemzeti jövedelem, beruházás Az évi beruházásra 57-58 milliárd Életszín­vonal, lakásépítés, áruforgalom Kielégítő ellátás, magasabb reálbérek A terv azzal számol, hogy 1968-ban a társadalmi ter­mék és a nemzeti jövedelm egyaránt kb. 5—6 százalék­kal emelkedik, s ugyan­ilyen mértékben nő a la­kosság fogyasztása. A fel­halmozás növekedését a terv az ideinél mérsékeltebben, 1—2 százalékban irányozza elő. Beruházásokra 1068-ban kb. 57—58 milliárd forintot fordítanak. A beruházási döntések eddiginél nagyobb része kerül vállalati hatás­körbe Az állami döntési Körben maradó beruházások nagy részét a folyamatban levő egyedi beruházáson teszik ki, ezért 1968-ban az idei­nél kevesebb nagyberuházás indítható. A terv a központi eszközöket a legfontosabb fejlesztésekre koncentrálja. így például a bauxit-, az építőanyag-termelés, a kő­olaj- és a vegyipar fejlesz­tésének folytatása során új létesítmények kivitelezését kezdik meg A lakosság anyagi és kulturális ellátá­sának további javítását szol­gálja a többi között a deb­receni házépítő kombinát, a mátészalkai almatároló, a pécsi műszaki főiskola. a szegedi biológiai kutatóinté­zet beruházásának megkez­dése, továbbá a miskolci, és a győri házépítő kombinát, Budapesten a Tomcsányi úü gázbontó állomás és a lágy­mányosi telefonközpont üzembe helyezése; Mező­gazdasági beruházásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Arányos fejlesztés iparáganként Az ipari termelés az ez évihez képest 6—7 százalék­kal nő, a fejlődést elsősor­ban a termelés lehetőségei, valamint a várható kereslet és kínálat közgazdaság esz­közökkel szabályozott köl­csönhatásai alakítják. A terv számításai szerint a bányászat termelése 1—2 százalékkal, a villamosener­gia termelése 8 százalékkal, a kohászaté 4 százalékkal, a gépiparé 7—8 százalékkal, az épitőanyagiparé 6—7 szá­zalékkal, a vegyiparé 11—12 százalékkal, a könnyűiparé 6—7 százalékkal, az élel­miszeriparé 5—6 százalékkal nő. Az ipari termékek belföl­di felhasználása kb. 7 szá­zalékkal lesz magasabb, mint az idén. Hasonló ütem­ben emelkedhet az export is. A terv feltételezi, hogy a termelés jobban alkalmaz­kodik a szükségletekhez, ami az új gazdasági mecha­nizmus körülményei között a termelés növelésének alap­vető feltétele. Az iparban foglalkoztatott dolgozók száma feltehetően kisebb mértékben fog emel­kedni, mint a korábbi évek­ben. Ezzel összefüggésben a munka termelékenysége 4— 5 százalékkal emelkedik. Az építőipar teljesítménye 1968-ban kb. 7 százalékkal lesz nagyobb. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a munkák vállalásánál ver­seny alakul ki és az építő­ipar jobban kielégít mind a lakosság, mind pedig a nép­gazdaság javítási-fenntar­tási építési igényeit. 1968-ban tovább emelke­dik a lakosság életszínvona­la. Körülbelül 3—4 száza­lékkal emelkedik a munká­sok és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme és a parasztság egy főre jutó re­álfogyasztása. Az egy kere­sőre jutó reálbér kb. 1,5—2 százalékkal nő. Bővül a nők elhelyezke­dési lehetősége; szélesedik a rövidebb munkaidőben való foglalkoztatás és a bedolgo­zói rendszer. A vállalatok egy része — az előfeltételek megteremtésétől függően — megkezdi a munkaidő csök­kentését. A jövedelmek emelkedésé­vel összefüggésben kb. 7 százalékkal nő a kiskereske­delmi forgalom. Az élemi­saerefc és élvezeti cikkeik fogyasztása — összehason­lítható árakon számítva — 5—6 százalékkal lesz na­gyobb. Az alapvető élelmi­szerekből kielégítő lesz az ellátás, a húsellátás is javul. Emellett a szabadpiaci for­galom megélénkülése is vár­ható. A ruházati forgalom 6—7 százalékkal, a vegyesipar­cikkek forgalma 7—8 száza­lékkal nő. A terv a háztar­tási villamoscikkek, jármű­vek, híradástechnikai termé­kek stb forgalmának jelen­tős bővülésével számol. Az ideihez hasonló számú sze­mélygépkocsi kerül eladás­ra. Építőanyagokból az idei­nél kb 11 százalékkal töb­bet vásárolhat a lakosság. Az új gazdasági mecha­nizmusban a szabad árfor­mába sorolt cikkek közül egyes termékek fogyasztói ára emelkedhet; e cikkek várható emelkedése rész­beni ellensúlyozása eéljéból a terv több központi árin­tézkedést tartalmaz, ame­lyeknek egyenlege kedvező a lakosság számára. 1968-ban több mint 81 ezer lakás épül. Ennek kb. egyharmada állami erőből, kétharmada a lakosság anya­gi eszközeiből és állami köl­esön-támogatással valósul meg. Központi forásból kb. 458 km vízvezeték és 192 km csatornahálózat készül el. Egy régi gondolat teljesült be szombaton délután Bak­son: a helybeli Üj Élet Tsz gazdái már ez év április 28-i közgyűlésükön — a kommu­nisták javaslatára — úgy döntöttek, hogy közösségük a Magyar—Bolgár Barátság Tsz nevet vegye fel. Ezzel ! egyidőben született meg az az elhatározás is, hogy épül I egy új művelődési ház — ] melyre 2,3 millió forintot 1 fordított a tanács — s ha i elkészül, ugyancsak a „Ma­I gyar—Bolgár Barátság" nevet vegye fel. Erre a községi tanács novemberi ülésén hi­vatalos határozatot is hozott. A két elhatározás szom­baton este valósult meg. A kétszeres névadóra a faluba érkezett Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete, továbbá Petko Bojadzsijev a buda­pesti bolgár nagykövetség első titkára, Georgi Pange­lov nagykövetségi titkár, sajtóattasé és a Bolgár Táv­irati Iroda budapesti tudósí­tója. A vendégeket a községi tanácsházán Gémes Ferenc, a községi tanács vb elnöke köszöntötte. Az itteni talál­kozón részt vett Csápenszki István, a szegedi járási párt­bizottság első titkáréi. Han­tos Mihály, a Csongrád me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese, Farkas István, a szegedi járási tanács vb elnöke, va­lamint a falu párt- és állami vezetői. Vaszil Bogdanov az új mű­velődési házban találkozott a falu népével. Az ünnepi találkozón Gémes Ferenc ta­nácselnök köszöntötte a bol­gár vendégeket, majd Han­tos Mihály mondott ünnepi beszédet. Szólott többek kö­Új ayágyintézetek, több tanterem Mez8­gazdaság Az ideinél magasabb hústermelés A mezőgazdasági termelés — átlagos időjárást feltéte­lezve — 3—4 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Kedvező változás várható a mezőgazdasági termelés nö­vekedésében és összetételé­ben; előmozdítja ezt az új mezőgazdasági árrendszer, a termelőszövetkezetek jöve­delem-szabályozási és a me­zőgazdasági beruházások ál­lami támogatási rendszere. Az ország kenyérgabona­szükségletének kielégítését az előirányzott vetésterület biztosítja. Termőre fordul 45—50 ezer kh. gyümölcsös és szőlő; bővül a zöldségfé­lék és az ipari növények ter­melése. Az állattenyésztés terme­lése várhatóan 2—3 száza­lékkal emelkedik. A terv szerint mind a vágómarha, mind pedig a vágósertés ter­melése meghaladja az ideit, a baromfi- és tojástermelés továbbra is gyors ütemben nő. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése biztosít­ja a lakosság jobb élelmi­szer-ellátását, emellett lehe­tővé teszi a mezőgazdasági termékek exportjának növe­lését is. Gyarap;tják a járműparkot A népgazdaság fejlődésé- si feladatai. Ezek megoldá­vel összhangban nagyobbak sához a vasút 24 villamos­lesznek a közlekedés jövő mozdonyt, 78 hazai és kiil­évi áru- és személyszállító- földi diesel-mozdonyt, 240 Az egészségügyi ellátás ban kb. 900-zal emelkedik a továbbfejlesztése során a helyek száma. gyógyintézeti ágyak száma Folytatódik az iskolaháló­1600-zal nő. Üzembe nelye- zat korszerűsítése, a körze­zik a kazincbarcikai, a dom- tesítés és az internátusi há­bóvári, a siófoki kórházat 1Ó2at Mintegy 150 és rendelőintézetet, a hévízi új középiskolai tanterem ke­gyógyfürdő-kórház új téli rül átadásra. Javul a szak­fürdőjét. A járóbetegellátás mai képzést is nyújtó kö­fejlesztését 600 új általános zépiskolák aránya; a szak­mai középiskolákban az ide­orvosi és 30 uj gyermekor- ^ fcb g ^^ ^ vosi körzet létesítése szol- nuió kezdheti meg tanulmá­gálja. A szociális otthonok- nyait. * • A jövő évi népgazdasági tervet a megalapozottság, a realitás jellemzi. Erősíti a népgazdaság fejlődésének po­zitív tendenciáit, a közgazdasági szabályozó eszközöket a tervben megjelölt célok megvalósításának szolgálatába állítja. Mind a dolgozók, mind a vállalatok annak tuda­tában végezhetik munkájukat, hogy megvannak a ki­egyensúlyozott gazdasági fejlődés feltételei, s ha jól hasz­nosítják az gazdaságirányítási rendszerben rejlő nagy lehetőségeket, értékesen hozzájárulnak a szocializmus építésének meggyorsításához, a lakosság jobb életének biztosításához. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az új gazdaságirányítási rendszer és a jövő évi népgazda­sági terv céljainak széleskörű ismertetésével, a szocialis­ta munkaverseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a nép javát szolgáló tervek valóra váltását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit, többi dolgozóit: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gazdaságirányítás reformjának sikeréért, odaadó munkájukkal biztosítsák a jövő évi népgazdasági terv teljesítését. (MTI) zött a fáradtságot nem is­merő munkáról, melynek árán felépült a kultúra baksi otthona. Beszélt azokról a nagyszerű sikerekről is, me­lyeket Baks szorgalmas né­pe a szocialista építésben ért eL Kérte a baksiakat: kö­vessenek el mindent azért, hogy az új művelődési ház falain belül igazi otthonra találjon a kultúra. Ezután átadta az új műve­lődési házat, a község lakói­nak. Beszélt Cséri Gyula, a helybeli Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz elnöke is. Példá- . kat mondott el a két nép nemzeti történelméből, me­lyeknek egyenes következ­ménye mai testvéri barátsá­gunk. Szövetkezetéről szól­va megemlítette, hogy 1960 ban úgyszólván a semmivel kezdték, ma viszont már több mint 7,5 milliós vagyo­na van a közösségnek. Be­széde végén a szövetkezeti gazdák nevében ajándékot nyújtott ót Vaszil Bogda­novnak, aki meleg szavakkal köszönte meg a meghívást. Tájékoztatást adott a hazájá­ban folyó szocialista építő­munka eredményeiről. Öröm­mel adta beleegyezését, hogy mind az új művelődési ház, mind a falu termelőszövet­kezete a Magyar—Bolgár Barátság nevet viselje. Vaszil Bogdanov elvtárs, beszéde végeztével átnyúj­totta Gémes Ferenc tanács­elnöknek a nagykövetség ajándékait, közöttük a Bol­gái Népköztársaság nemzeti zászlóját, nemzeti címerét és a Bolgár KP vezetőinek arc­képeit. Az ünnepi est második ré­szében a falu úttörői ér, KISZ-istói a bolgár nemzeti kultúrából adtak ízelítőt mű­sorukban. R jugoszláv párt képviselői hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívásóra december 21— 23 között hazánkban tartóz­kodott Nijaz Dizd Dizdare­vics, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága végrehajtó bizottsá­gának tagja és Zvonko Gra­nek, a JKSZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának ta­nácsosa. A jugoszláv párt képviselői megbeszélést foly­tattak Biszku Bélával és Ko­mócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai­val, a Központi Bizottság titkáraival a két pártot köl­csönösen érdeklő kérdések­ről. Az őszinte, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken részt vettek Géza Tik­vicki, a JKSZ KB tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság belgrádi nagykövete, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete és Gyenes András, a KB osztályvezető­helyettese. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének képviselői tárgyalásaik befe­jeztével szombaton elutaz­tak Budapestről. (MTI) Karácsonyfa a röszkei haláron A legforgalmasabb jugo­szláv—magyar határátkelő helyen, Röszkén — az el­múlt évhez hasonlóan — szombaton karácsonyfát ál­lított fel a határőrség-pa­rancsnokság és a Szeged vá­rosi idegenforgalmi hivatal. Ezzel a figyelmes fogadta­tással köszöntik az ünnepek alatt a szomszéd országból hazánkba érkező, illetve át­utazó vendégeket. Az év folyamán egyébként több mint félmillió jugo­szláv állampolgár lépte át a határt, s az egyéb nemze­tiségűekkel együtt a kétmil­liót is meghaladja azoknak a száma, akik Röszkén át­utaztak. Az öt méter magas fenyő­fát nagyméretű különleges díszekkel dekorálták és es­ténként színes lámpákkal vi­lágítják ki. Tegnap dél­után már több ezer jugo­szláv, osztrák, görög, ame­rikai, új-zélandi, ausztráliai, német, török és afganisztáni vendéget köszöntöttek a ha­tármenti ünnepélyes kará­csonyi fogadtatással Befeiezés előtt a leltározás A szegedi járás valameny­nyi közös gazdaságában és a szegedi termelőszövetkeze­tekben hetek óta készülnek már az idei zárszámadásra. December elején a leltározó bizottságok .megkezdték a munkát, s a termelőszövet­kezetek 85 százalékában már be is fejezték. Sok tennivalója akad ma­napság a szövetkezetek ve­zetőinek. Nemcsak a zár­számadás készítése, s a jövő évi termelési és pénzügyi terv készítése, de számos más fontos feladat is napi­rendre került, mint például a pártoló tagság intézmé­nyének megszüntetése, új alapszabályok készítése, s nem utolsósorban a földjogi törvény és a termelőszövet­kezeti törvény végrehaitásá Ennek ellenére megfelelő ütemben haladnak a zár­számadással. Január 31-ig kell mindenütt ezt elkészí­teni és a járási tanács pénz­ügyi osztályán leadni össze­sítésre. •aiána* 1967. december 24. QÍL-MAG1AAQM2AG 3

Next

/
Thumbnails
Contents