Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

Magyar Ie!s7óla!ás az EHSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés poli­tikai bizottságában az ENSZ békefenntartó tevé­kenységével kapcsolatos vi­tában december 1-én fel­szólalt Tardos József, a magyar delegáció tagja is. Bevezetőbep hangsúlyozta, hogy a békefenntartó tevé­kenységgé1 kapcsolatos je­lenlegi problémák mestersé­gesek, az alapokmány fo­lyamatos megsértésének ter­mékei. Nem lehet a prob­lémákat megoldani olyan, a bizottság vitájában is elő­terjesztett javaslatokkal, amelyek az alapokmány újabb megsértését jelente­nék — mondotta. Nem cso­da — mondotta —, hogy több mint 30 ország nem hajlandó hozzájárulni a kö­zel-keleti és kongói akció költségeihez. Ismét leszögez­te, hogy a magyar kormány nem tekinti magát adósnak e két akció költségeivel kap­csolatban. Kijelentette, hogy az ENSZ deficitjének fel­számolásához csak akkor va­gyunk hajlandók önkéntes adománnyal hozzájárulni, ha az USA is kötelezőnek te­kinti magára nézve azt az 1965-ben elért egyetértést, amelynek alapján minden tagországtól elvárható ilyen önkéntes adomány. Segítség {BÚ a zérszémcidásii^E 1 Százharminc szakma hívogat Egy kis előzetes a Pályaválasztási tájékoztatóból „Úgy hisszük, hogy a Pá- kontrolljának. Erre annál lyaválasztási tájékoztató eb- inkább szükség van, mert ben az évben még nagyobb a szakmaválasztásnál is érdeklődést vált ki az álta- vannak kedvezőtlen eltoló­lános és középiskolát végző dások, aránytalanságok. Míg fiatalok, illetve szüleik kö- egyes túltelített pályákon rében, mint a korábbi évek zsákutcába torkollik a há­bármelyikében." Szeged me- rom-négyszeres túljelentke­gyei jogú város és Csöng- zés, másutt hiába várják az rád megye 1968. évi pálya- új munkáskezeket; munka­választási tájékoztatójából ez er6hiá valp a gondolat koszont rá elő­ször az olvasóra. Az eliga- Sokan még mindig csak a zító könyvecske kéziratai divatos szakmákat veszik fi­már a nyomdában vannak. gyelembe, holott a tájékozta­Addig is, mig a legerdekel- . . , ... , _ tebbek számára hozzáférhe- tó 18 tanúsítja, hogy egyre tő lesz, érdemes bepillanta- növekszenek a szakképzés ni egy másolatba; mit is f€- lehetőségei. Idén minden ed­lel a tájékoztató a tanácsot diginél több, összesen 130 kérő, eligazítást váró fia- szakma ^ vilaszthatnak kedvükre valót a fiatalok. A lakatos, a villanyszerelő, a kőműves és egyéb építőipa­ri, textilipari, ruházati ipa­ri szakmákban különösen sok új munkaerőt várnak. talokmak. A szakképzés távlatai Csongrád megye, Szeged ipara új, szakképzett dolgo­zókat kér és vár, hiszen az iparosodás a harmadik öt­éves tervben méginkább ki­teljesedik vidékünkön. Sze­geden mintegy tízezer új dolgozó állhat munkába a harmadik ötéves terv végé- tanuló búcsúzik idén az ál ig. talános iskolától, háromszáz­& „,,„u„ harminccal több, mint az A városi tanács munka- eIŐZŐ évb Tavaly> amikor ugy. osztalya és a Palyava- mé k a diáko£ hetecíi_ lasztasi tanács a vattaiatok- keS€k voltak a tanács ffl r£t a Z°várhaló mu nkaerő- ékesei felmérték a pálya­res! a várható munkaerő- váIasztási elképzeléseket, szükséglétről, tekintetbe ve- Ennek eredménvétP_ tenui_ ve, hogy a demográfiát hu - sagképpen _ szintén ismP_ lam a mostani tanévben el- teti a tájékoztatói rámutat_ en csúcsát, majd fokozata- va az muzórikus' elemekre, Kan PKnk-tan a v&íTrrt*, ,1.- K7a- ... " * san csökken a végzősök szá' ma. A gondos mérlegelés azt mutatja, hogy a diákoknak mintegy kétharmada tanul­Eredményes munla a területi szövetségben Szeptember 15-én alakult ben minden hónapban egy­meg a Szegedi Járás-Varosi szer ülésezik az elnökség és Termelőszövetkezelek ésTer- részletesen megvitatja a meiőszövetkezieti Csoportok tennivalókat. Területi Szövetsége. Az el- Eddig sok tanácskozáson telt két hónapban rengeteg hallattuk szavunkat ós fel­tennivalója akadt a szövet- léptünk a közös gazdasá­ség munkatársainak, külö- gok crdckktpviselclében. nősen Bódi Jánosnak a Segítünk az 1968-as terme­szövetség titkárának. Hiszen lési és pénzügyi tervek ké­57 közös gazdaság és 14 ter- szítésénél is. A járás terüle­melőszövetkezeti csoport tén több gyenge termőhelyi csat'akozott a területi szö- adottságú gazdaság műkö­vetséghez és már a kezdet dik. A közelmúltban megje­kezdetén különböző kéré- lent az 1028-as kormányha­sekkel, panaszokkal jelent- tározat., de a végrehajtási keztek. Az alakulástól eltelt utasítást még nem tették idő alatt a termeiőszövetke- közzé. Ebben pedig zetek és termelőszövetkezeti lényeges kedvezmények csoportok új érdekképvise- találhatók, leti szerve megteremtette a ígv például az árutermelés működéshez szükséges min- utáni ártámogatás stb. Mivel den feltételt, A szakemberek nincs meg a végrehajtási kiválogatása és munkába ál- utasítás, így a közös sazda­lása megtörtént. Az eltelt súgok nem tudják, hogv mi­idöszak munkájáról kértünk lyen formában kapják meg tájékoztatást Bódi Jánostól, az állami segítséget, ezért a szövetség titkárától. mi készségesen rendelkezé­— Egyelőre nyolc fíigcet- sükre állunk és felvilágosít­ler.ített dolgozó, közgazdász, juk a szövetkezeteket, mit jogász, kertész, növényvédő, hogyan csináljanak és a pénzügyi szakember ós négy- tervkészítésnél mit vegyenek tagú technikai személyzet figyelembe, áll munkába. A kezdeti idő- A - Szegedi Járási-Városi Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csopor­tok Területi Szövetségében a jövő évi szerződéses fetté­telekről, termelésről szintén tárgyaltak már. — Elsősorban a növény­védelem, a fajtakérdés, a terméshozamok növelése a terület bővítése nélkül, ér­dekel bennünket, a paprika­termesztés gondjaival kap­csolatban. összesen ötven termelőszövetkezetet és ti­zenhét termelőszövetkezeti csoportot érint ez. A bizton­ság,os termeléshez tartozik az is, hogy több szövetke­zetben modem palántane­velő telepet létesítsenek. Nem mindegy, milyen pa­lánta kerül a földbe. Az sem közömbös, hogy a meg­termelt árut hogyan érté­kesítik. Éppen ezért javasoltuk, hogy a felvá­sárló vállalat növelje gön­gyöleg készletét. Jövőre a Konzervipari Tröszt támogatja a felvásárló vál­lalatot, s előre láthatólag nem- lesz göngyöleghiány Ugyanakkor a vállalat meg­kétszerezi a szárító-kapaci­tását, így az eddigi napon­kénti 20 vagon átvétel lé­nyegesen megnövekszik. — Fontos feladata a szö­vetségnek segítséget adni azoknak a közös gazdasá­goknak, ahol évenként je­lentős területeket sújt a bel­víz. A járás 15 termelőszö­vetkezetében visszatérő prob­léma ez. Nem egyszerűen ar­ról van szó, hogy az idén is 12 millió forint kieséssel számolnak a szóbanforgó gazdaságok, hanem arról, hogy cvrő* évre azonos terüle­teken pusztít a belvíz és ez nem mehet sokáig, mert a termőtalaj tönkre­megy. A területi szövetség tehát hasznos munkáról adhat számot. Közeledik a zár­számadások ideje. Néhány termelőszövetkezetben konk­rét segítséget várnak a zár­számadási mérlegek készíté­sénél. A szövetségre számit­hatnak. A helyes választásért Szegeden mintegy 1950 amelyeket ma még nem ké­ső szembesíteni a valóság­gal. A nyolcadikosok részé­re inkább a szakmatanulást hat szakmát. S míg a szak- javasolja a képzést nem nVÚjtÓ középiskolák helyett. az ipar iejioaese oiztosuja, nemcsak azért, mert itt nví­addig mindinkább nehezse- lik nagyobb felvételi lehető­geket okoz a szakkepzetle- sé hanem mert számo]ni nek e helyezese. Az admi- keU az jsko]a elvégzfee utá_ msztrat.v munkakorokben ni távlatokkal is. „tablas haz" van s nagyon Természetesen mindenki csekely az eshetőség arra, megtaiálhatja majd a tájé­hogy mégis sikerül íróasztal- koztatóban, milyen vállala­hoz. jutni az adminisztráció tok- üzemek- intézménvek csokkentésenek mostam ,do- m„ szakmában bá szakaban. - ­Elképzelés és realitás Józanul kell tehát megítél­ni a helyzetet, nemcsak a szakmunkástanulóra tarta­nak számot. Mindezeken túl a szegedi és Csongrád me­gyei középiskolákról és fel­sőoktatási intézményekről is közöl adatokat. Helyes el­gondolás, hogy azokban a középiskolákban, ahol nagy­mérvű a túljelentkezés, va­É. üiinicli Ferenctől Fehér Lajos búcsúbeszéde Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese dr. Münnich Fe­renc, a magyar nép nagy fia, a nemzet­közi munkásmozgalom kimagasló harco­sa ravatalánál az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében mondott búcsúbeszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, Népköztársaságunk Elnö­ki Tanácsa és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében mély megrendü­léssel búcsúzunk tőled, drága Münnich Fe­renc elvtárs. Nemcsak elvtársaid, barátaid és tiszte­lőid jöttek el, hogy megadják a végtisz­tességet: ravatalodat körül veszi a magyar és a nemzetközi munkásosztály gyásza. Olyan kommunistától búcsúzunk, akit nagyon szerettünk, olyan államférfitől és katonától, akinek életútjára nagy tisztelet­tel tekintünk vissza. Olyan nagyszerű em­bertől, kiváló elvtárstól és kedves baráttól veszünk most búcsút, aki a forradalom történelmében élt, akinek élete maga a történelem. Az elmúlt fél évszázad fordulója volt az emberiség sorsának. Világok csaptak össze, s ahol a döntő csaták zajlottak, Münnich Ferenc elvtárs mindenütt az első sorok­ban küzdött a szabadság, a szocializmus harcosai között. Forradalmár öntudata, kommunista meggyőződése elvitte minde­nüvé, ahova a történelem cselekvésre és harca szólított: ahol a reakció, a fasiz­mus ellen, a leigázottak felszabadításáért, a humanizmus, a demokrácia, a szocia­lizmus győzelméért folyt az életre-halálra menő viadal. Életútja — ha egyáltalán lehet az em­beri életet teljesnek venni, ha egyáltalán bele lehet nyugodni abba, hogy a halál megszakítja az életet — teljes volt. Osz­tályrészül jutott az, ami a forradalmár számára a legnagyobb boldogság: sokat küzdött és sokat tett az ügyért, amelyet magáénak vallott, és láthatta annak dia­dalmenetét a világban, láthatta győzelmét hazájában, Magyarországon is! Fájdalom, hogy több győzelmet nem ér­het meg, munkánkban már nem vehet részt. 1 Néhány hete ünnepeltük a Nagy Októ­ber 50. évfordulóját. Ez alkalommal szív­ből jövő szeretettel és nagyrabecsüléssel köszöntöttük Münnich Ferenc elvtársat is, akit másod ízben tüntettek ki Lenin-rend­del. Ez az elismerés az Októberi Forrada­lom kiemelkedő harcosának szólt. Mint oly sok magyarnak, néki is a vi­lág első munkás-paraszt államáért vívott harc volt az első forradalmi iskolája. Lel­kesedése, tehetsége, képzettsége és ráter­mettsége eredményeként a tanulóból ,ha­mar tanító lett. 1916-ban Kun Bélával s más harcostársaival együtt ő oltja az új eszméket a tomszki láger lakóiba. Később Vörös Gárda egységeket szervez magyar hadifoglyokból: fegyveres internacionalis­ta csapatokat, amelyekre a szovjet hata­lomnak csakhamar valóban szüksége is lett. 1918-ban az Uraiban űzi Kolcsak fe­hérgárdistáit, de már ugyanabban az év­ben itthon dolgozik, s tevékeny részese az újtípusú lenini párt, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakításának. Amikor büszkén valljuk, hogy elsőként a magyar munkásosztály követte 1917 ok­tóberének útmutatását, megteremtve a di­csőséges tanácsköztársaságot: akkor ezzel együtt Münnich elvtárs előtt is tisztel­günk ! A nemzetközi reakció átmenetileg úrrá lett népünk hősi erőfeszítésén. Münnich Ferenc elvtársat töretlen forradalmi len­dülete, a munkásosztály végső győzelmé­be vetett szilárd hite a nemzetközi osz­tályharc más, kiemelkedően fontos küzdő­tereire irányította. Ott találjuk a fasizmus ellen tömörülő német kommunisták soraiban, majd a spanyol földön a falangisták s az őket tá­mogató német, olasz fasiszták barbár hor­dáival vívott egyenlőtlen küzdelemben. Most is mindenütt az első sorokban van, ahol szembe szállhat a fasiszta fenevad­dal, amely új rabszolgasággal fenyegette az emberiséget! 1942 véres telén Sztálingrádnál küzd. Résztvesz a világtörténelem legsúlyosabb csatájában, amely a náci hadigépezet szét­zúzásának kezdetét jelentette, s új re­ményt sugárzott az egész emberiségnek, új lendületet adott a panizánmozgalmak­nak, az antifasiszta harcoknak. Amikor a szovjet hadsereg elhozta né­pünk számára is a szabadságot, Münnich Ferenc elvtárs hazatért az ezer sebből vérző, a fasiszták és nyilas cinkosaik által kifosztott, feldúlt országba. Csaknem 60 éves volt már akkor, mégis, túltéve sok fiatalon, fáradhatatlanul dolgozott. Külön­böző tisztségeiben a nép, a szocialista épí­tés szolgálatába állította sok megpróbál­tatás közepette szerzett gazdag tapasztala­tait, vezetői képességeit. 1956-ban már 70 éves, magas kora el­lenére — mert népünk létérdeke követel­te — ismét a fegyveres harc élvonalába állt. Az imperialisták által szított ellen­foradalmi lázadás népünk szocialista vív­mányait fenyegette. Münnich elvtárs az ellenforradalom leveréséért folytatott harc egyik irányítója: a forradalmi munkas­paraszt kormány elnökhelyettese és a fegyveres erők minisztere. Kiemelkedő szerepet töltött be a Magyar Szocialista Munkáspárt megszervezésében, az eszmei zűrzavar leküzdésében, a párt lenini po­litikájának helyreállításában. A következő esztendők sok nehéz fel­adatának megoldásában kitűnt, hogy Mün­nich elvtárs nemcsak a fegyveres harc­nak, hanem a szocialista építésnek is ki­váló szervezője. Hosszú időn át pártunk Politikai Bizottságának tagja, egyideig a kormány elnöke, később államminisztere. Széleskörű marxista—leninista tudásával és tapasztalataival, sok bölcs javaslattal, tnáccsal járult hozzá a szocializmus épí­tésének újabb és újabb sikereihez, a mun­ka során jelentkezett gondok és problé­mák megoldásához. Népünk, pártunk és kormányunk biz­ton számíthatott és támaszkodhatott ál­lamférfiúi bölcsességére, harcos életútja során gyűjtött gazdag ismereteire! Ezt az évtizedet, amely az ellenforrada­lom óta eltett hazánkban, külföldön gyak­ran nevezték „politikai csodának". Mi nem politikai csodának, hanem a helyes politi­ka korának nevezzük. Olyan korszaknak tartjuk, amelyben kibontakozhattak a szo­cializmusnak azok az értékei és hajtóerői, amelyek korábban csak akadályokkal ér­vényesültek. Az elvi szilárdság, de egyben az ember­ség politikája ez. A harcos következetessé­gé, amely nem ismer megalkuvást, de meghallja és hasznosítja mindazt, ami új, ami friss, amit a ma hoz létre. Ennek a lenini, igazi kommunista politikának for­málója, munkálója volt Münnich Ferenc elvtárs ls. Kedves elvtársak: búcsúzunk a nagy magyar hazafitól és a kiváló internacio­nalistától. Életének java részét fegyveres harcokban töltötte. Küzdött az emberte­lenség ellen, hogy emberség és béke le­gyen a dolgozók osztályrésze. Búcsúzunk a magyar—szovjet barátság megteremtéséért, annak elmélyítésén szün­telen fáradozó kommunistától! Élete pél­dázza, hogy a történelem viharaiban ho­gyan kovácsolódott össze a magyar és szovjet emberek testvéri, internacionalista barátsága. Búcsúzunk a felejthetetlen elvtárstól,­baráttól, a nagyszerű embertől. A nép bi­zalma a legmagasabb tisztségekbe emelte, s erre a bizalomra mindenkor méltónak bizonyult. Kemény volt a nép ellenségei­vel szemben, mert tisztelte és szerette a népet, s a nép tisztelte és szerette őt. Az utókor tanulni fog róla és tanulni fog tőle! Búcsúzunk Tőled, drága Münnich elv­társ! A halál kiragadott elvtársaid, hozzá­tartozóid, tisztelőid köréből. De amiért egész életedet áldoztad: tovább él nem­csak emlékezetünkben, hanem dolgos né­pünk nagyszerű szocialista vívmányaiban, maradandó alkotásaiban! lemzeüiii selészkeníerencia Szegeden Nagv érdeklődéstől kísér- jellegű volt, hiszen a leg- számú sebészeti klinika igaz­ve, mintegy 300 résztvevő- nevesebb hazai szakemberek gató-professzora, dr. Rényi­vel zajlott le tegnap a Magyar mellett eljött dr. H. Reissiql Vámos Ferenc, a budapesti szegedi professzor Innsbruckból, dr. urológiai klinika docense, a B. Braun és dr. J. Rolle szegediek közül Melsungenből. dr. E. Quell horst és dr. Herden Göttin Sebész Társaság szimpozionja a Szemészeti Klinika nagytermében. Dr. Rubányi Pál professzornak. dr. Boda Domokos, a gyermekklinika, dr. Földi Mihály, a II. szá­vágyat és a képességet kell lamint a gimnáziumok ta­sttgorúan összeegyeztetni, ha- gozatos osztályaiban folytas­nem az így kialakult elkép- sanak tájékoztató beszélge­zelést is alá kell vetni a rea- téseket a tanulókkal a he­litások, munkalehetőségek lyes választás érdekében. a Magyar Sebész Társaság génből és aktívan működtek mú belklinika igazgató-pro­kózre a szimpozion munká- fesszorai, dr. Gál György, dr. Horváth Mihály, dr. Ko­vács Gábor, az I. számú se­aka- bészeti klinika adjunktusai gyer- vettek részt a tudományos es tanácskozásban. A szimpo­zion dr. Petri Gábor egyetemi tanár, az I. számú elnökének, a budapesti I. számú Sebészeti Klinika igazgatójának elnökletével négy referátum és hat kor- Kerpel-Fronius Ödön referátum tárgyalta a mű- démikus, a budapesti tét utáni pllnpot anyagcsere- mékklinika igazgatója kérdéseit, az emberi szer­vezet só- és folyékony ház­tartásának problémáit, va­lamint az orvosi kezelésük­jában. A hazai szakembe rek közül többek között dr dr. Véghelyi Péter, a klini­ka aocense, dr. Szántó György, az Országos Trau- Sebészeti Klinika igazgató­matológiai Intézet igazgató­ja vezetésével kerekasztal­re vonatkozó fontosabb kér- professzora és dr. Székely konferenciával zárult, ahol déseket. A konferencia nemzetközi Ottó. az intézet adjunktusa, az dr. Páka László, a pécsi I előadásokat meg a résztvevők. beszélték Hazánk elismerte a Dél-jemeni Hépi Köztársaságot Kahtan As-Saabi-hoz, a Dél-jemeni Népi Köztársa­ság elnökéhez intézett táv­iratában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke jókí­vánságait fejezte ki az or­szág függetlenségének kiki­áltása alkalmából. Bejelen­tette, hogy hazánk független államként ismeri el a Dél­jemeni Népi Köztársaságot és vele baráti kapcsolatokat óhajt létesíteni. Yasárwafl, 1967. december 3. pt^MAGYARORSZÁS $

Next

/
Thumbnails
Contents