Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

Tanácskozik az országgyűlés ltot fejlesztési lehetőségeiket lesztési alap helyi bevételi tozások kiegyenlítsék reálisan számbaveve állíthassák össze. A tanácsoknál bevezetett új tervezési rendszer megköveteli a fejlesztési politika és a költségvetési gazdálkodás összehangolását, ezért forrásainak köre, mindenekelőtt a vállalatok és szövetkezetek által fizetendő kommunális adóval, ameiy kereken 750 millió forint. Az új helyzetben a tanámást A hatósági egy- nyugodt ellátása biztosított lesz. áremelések A Pénzügyi szabályozó együttesen egy év alatt eszközök másik nagy csomintegy 830 millió forint P?rtla a jovedelemszabalyoterhet okoznak, ezzel szem- za® rendszerében érvényeben a hatósági árcsökkené- sul Hatasa intenzív a terrwriCSok Öná110 döntésl lehető- «* «bb J«® terSkeLtaTts'Tfa^asrtói - - - - sége a beruházások szélesebb forint megtakarítást ered- Kereskedelmi és a lopasztoi ményeznek. Együttesen te- Piacokon egyaránt. A joveszült a fejlesztési alap terve is. 1968-tól bővül a fejterületére terjed ki. Az árreform célja és hatásai Tisztelt országgyűlés! pítják meg. Lesznek terméEgész pénzügyi politikánk kek, amelyeknek árát a vál<özponti célkitűzése a gaz- lalatok — a hatósági előíráhát a hatósági árváltozások delemszabályozás rendszere mintegy 770 millió forinttal teremti meg az azonos irákevesebb kiadást jelentenek erdekeltseget a néPgaza lakosságnak. dasag egésze, a vállalati kollektívák és az egyes dolFigyelembe véve a január gozók között 1-1 említett árcsökkenéseket Ami a vállalat működése daság kiegyensúlyozott fej- sok betartásával — bizonyos és az évközi várható összes során elért nyereséget ille•esztése. E politika egyik ol- korlátok között változtat- ,_„„ . „ tl, úgy is kifejezhetjük, dala pedig a forint stabilitá- hatják és lesznek szabad- a wzas0Kat' lybö"Dan a hogy a nyereségen az állam sáriak biztosítása, a pénzvá- áras termékek. Ahol az árak teljes kiskereskedelmi for- és a vállalat a jövőben osz;árlóerejének megőrzése, s szabad mozgása megenge- Balomra és szolgáltatásokra tozkodik. Az államot megiemzetközi tekintélyének dett, ott a kereslet-kínálati vetítve éves átlagban az ár- illető részt nyereségadóként erősítése. viszonyoktól függően bizo- színvonal 1—2 százalékos fizetik be a vállalatok a A gazdaság kiegyensúlyo- nyos áremelkedés és árcsök- emelkedése várhaló, ame- költségvetésbe. Az adózás kenés is bekövetkezhet az év lyet a bér" és életszínvonal- mértékét és módját már folyamán. A szabad árak politikát megalapozó elő- nyilvánosságra hqztuk, renmozgása ' az árszínvonalat irányzatok, mindenekelőtt a deletben közöltük a válla2—3 százalékkal növelheti. bérek növelési előirányzati- latokkal. Szabályoztuk, hogy Ennek ellensúlyozására ja- ban megfelelően számításba a vállalatok sajátosságainak sott fejlődését, a tervkoncepciók megvalósulását a jövőben a szabályozók egybehangolt működésével fogjuk biztosítani. Az árreform fő célja, hogy nu4r 2-án jelentős hatósági vettek- Ez azt jelenti, hogy megfelelően osszák fel a az árarányok és a költség- intézkedésekre kerül sor. az árak változását is számi- nyereségüket fő célokra: irányok közeledjenek egy- amelynek 'eredményeként a tásba véve 1968-ban a la- fejlesztésre és a személyi máshoz, hogy az árak figye- fogyasztói árszínvonal vala- kossáS egy főre jutó reáljö- jövedelem növelésére szollembe vegyék a piac, a ke- mel t csökkenni £og. vedelmének mintegy 3-4 galo részre. —- . .... . , , , százalékos, a munkások és A mechanizmus reformja tervezett á^sökkentérek " alkalmazottak egy főre jutó során lényegesen megnőtt reslet és a kínálat viszonyait, továbbá a gazdaságpolitikai elhatározások is tükröződjenek bennük. A termelők között érvényesülő új árak elősegítik a technika gyonsabb fejlődését, a korszerű gyártmányok elterjedését, a gazdaságos felhasználási struktúra kialakulását. A fennálló termelési és következő területekre terreálbérének 1,5—2 százalékos növelése valósul meg. hitelrendszer szerepe, mert ...„_ a hitelezés a gazdasági bejednek ki. Csökken egyes folyásolás egyik legrugalmaalapvető élelmiszerek ára: Különös figyelmet fordf- sabb eszköze, például kilogrammonként 66 tunk a jövő évben a lakos- Az állami vállalatok — forintról 50 forintra csök- ság áruellátására. Gondos- önálló gazdálkodásuk egyik ken a vaj, átlag 18 száza- kodtunk megfelelő árutarta- fontos feltételeként — sa'át lékkai a sajtfélék, kilogarm- lékokról. A szokásosan ter- forgóalapokkal fognak renmonként 1 forinttal a cukor, vezettnél akár néhány mii- delkezni, s folyamatos forgókilogrammonként 3—4 fo- iiárd forinttal nagyobb ár- eszköz-szükségletük 70—80 értékesítési adottságok egyes rinttal a vágott csirke ára. forgalom is lebonyolítható százaiékát saját pénzalapjaterületeken szükségessé tet- Leszállítjuk néhány háztar- zavartalanul. Néhány — je- ikból tudják biztosítani. Ezen •ék a belföldi termelés álla- tási vegyipari termék árát lenleg is szűken rendelke- túlmenően a hitelképes vál:mi támogatását, amelynek is, 17 százalékkal a szinte- zésre álló — terméktől el- lalatok rövid, közép és hoszkülönböző formái lesznek: a tikus mosószerek, átlag 10 tekintve az árufedezet tel- szú lejáratú hiteleket vehetszén- és ércbányászatban a százalékkal a szappan árát. jesen kielégítő, a lakosság nek majd igénybe, nagas költségek miatt az Kiterjed az árcsökkenés eszközlekötési járulék és az egyes tartós fogyasztási ciklletményadó fizetése alól kekre: például 11 százalék.nentesítjük a vállalatokat, a kai csökken a rádió és teleműanyagiparban a termelési vízió ára, 13 százalékkal a dotációt folyósítunk. Jelen-, hűtőszekrényé, 11—20 szátős támogatást nyújtunk a zalékkal egyes háztartási gyott hitelpolitikai irányeltmezőgazdasági termelőszö- felszereléseké. vek határozzák meg. A hi- reformnak komoly lépése, •"etkezeleknek gépek, gépal- ^ hatósági árak körében tórendszer feladata a piaci hogy a belső és külső pia^S^^^^LÜLÜt ugyanakkor áremelésekre is egyenróly elősegítése A hl- cok kapcsolatát közvetlenné venyvedő szerek beszerzése- kerüL az ilyen ielleeű trendszernek nagyobb be- teszi. Ennek érdekében bebez. A mezőgazdaság a tény- / . , -hJ folyása és felelőssége lesz az vezetjük az egységes külkefeges költségnél alacsonyabb f™™^"* uZtrkZFJ1 « eddiginél a fizetőképes ke- reskedelmi ánszorzókat, főáron juthat ezekhez a ter- ® ® reslet és kínálat összehango- vábbá módosítjuk a külkemékekhez. A mezőgazdaság ""j, .. lásában, továbbá a magasabb reskedelem szervezeti forFzámára azért adjuk e ter- !>* hatékonysági követelmények máját .pékeket tényleges költsége- ^ érvényre juttatásában. Ez a Sknél olcsóbban, mert a me- gyakorlatban azt jelenti, :tógazdasági termékek állami íi^L* ^sy átlagos hitelfeltételekhíresztelések és találgatások, amelyek az utóbbi hetekben szárnyra keltek a fővárosban, elsősorban a fentiekkel függnek össze. A közvéleményben megnyilvánuló aggodalomban elsősorban az jut kifejezésre, hogy féltik és becsülik szocialista vívmányainkat és az elért életszínvonalat. Teljes bizonyossággal állíthatjuk: ha erre a társadalmilag szükséges és időszerű lépésre nem határozzuk el magunkat, hosszabb távon nemhogy fejleszteni, de tartani is nagyon nehéz lett volna az elért életszínvonalat. A reform tehát azt a célt szolgálja, hogy eredményeinket, szocialista vívmányainkat, életszínvonalunkat tartóssá tegyük és biztos alapokon tovább is fejleszszük. A reform folytatását jelenti eddigi fő politikai vonalunknak, szorosan kapcsolódik ahhoz a megingathatatlan elvünkhöz, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésével. Ezt éppen a reform következetes megvalósításától várjuk. Számolni kell előre nem látható, átmeneti nehézségekkel, de a lényeg az marad, hogy a reform módot ad a szocialista termelési viszonyokban rejlő nagy lehetőségek jobb kihaszná.lására. Mindenki biztos lehet abban, hogy a párt és a kormány nem késik a népjólét emelését célzó intézkedésekBódi Létz'ó: kel, mihelirt annak anyagi alapjait közös munkával létrehoztuk. A párt és a kormány életszínvonal-politikája változatlan. Következetességre és kellő szigorra van szükség, hogy elejét vegyük minden olyan törekvésnek, amely a reform céljaival ellentétesen j munka nélkül, vagy mások: rovására akar meg nem érdemelt előnyhöz jutni. Nem szabad félreértést engedni abban, hogy a reform csakis becsületes munkával, hatékonyabb gazdálkodással elérhető nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülés számára nyit utat. A dolgozók között — bár csökkenő mértékben —, de tapasztalható a munkanélküliségtől való félelem. A jövő évi népgazdasági tervből, az üzemek, vállalatok munkaerőgazdálkodási elképzeléseiből világos és meggyőző választ kaphatunk arra, hogv a reform nem a munkanélküliség, hanem a dolgozók széleskörű foglalkoztatásának a programja. Egyúttal azonban az ésszerűbb munkaerőgazdálkodásra is ösztönöz. Ami az egyes dolgozóknak esetleges más munkahelvre történő átirányítását UÍeti. az a reform során bekövetkezhet, de a helytelen, igazságtalan intézkedésekkel szemben a kellő védelmet minden dolgozónak meg kell kapnia. A jövő évi állami költségvetést elfogadom és elfogadásra ajánlom. Hitelpolitikánk rendszeréről A hitelrendszer fő felada- nyolított árkiegyenlítési tait a kormány által jóváha- rendszer a költségvetés terhére rendezte. A gazdasági Nagyobb szervezettség, natyebb fegyelem felvásárlási árai — emelésük hetilapoké valamivel na- kel nyújtanak htteU m*nden vételével ellenére — még mindig ala- gyobb mertékben nő. Ne- rendszereserl értékesíthető Megszüntetjük az import deviza-keretgazdálkodást, egy-két speciális termék kiosonyabbak az ipari árak- hány vas-műszaki (például centrifuga) cikkné' áremetermékre, de szigorú hitelfeltételekkel esetleg a hitel Az árreform figyelembe lés szükséges az állami do- megtagadásával is korlátozotté az életszínvonalpoliti- ta«ó csökkentese miatt. zák az eladhatatlan, vagy •íai elhatározásokat. Ennek Emelkedik a mosás, vegy- nehezen értékesíthető megfelelően a fogyasztói tisztítás ára 13 százalékkal letek felhalmozódását árak olyan változására ke- Az alapvető szolgáltatások A ho6Sz. ^ miit sor. amely mellett biz- ~ beruházási hitelek összegét eddigi eredményeinket. A le A reform lehetőségét teremti meg annak, hogy a termelésben közve'lenül dolgozók, a gazdálkodó egységek vezetői és a gazdaság kész- irányítói érdekeinek egybehangolásával és munkájának összefogásával túlhaladjuk -.osítható a lakosság — s ezen belül egy-egy társadal- lenére, hogy a valóságos kö^ménveinel megfelelő- azonban ~még nem "minden! ni reteg - egy fore }uto koltségaranvok ezen szo gal- en népeazdaqégi áganként és ^ kell a lehetőséggel, •ealjbvedelmének es egy ke- tatások díjának az emelesét s kiemelt ágazatonként mert a legnagyszerűbb tö•esőre jutó reálbérének ter- ts indokolttá tennek. To- a terv határozza meg. -yezett emelkedése. vabbra is megmarad a foA fogyasztói árak és ter- gyasztási cikkek ártámoga- A beruházási hitelpolitiká- __ ^^^ nelői árak közötti kapcso- tása az élelmiszeriparban is, ban előnyben fogjuk részesí- új gazdasági leh*étőségek latot a forgalmiadó-rend- a gyermekruházatnál, a tű- teni a lakossági szolgáltaié- hangoztatta végül Vá'vi Pé zer biztosítja. Az új forgal- zelőanyagnál és a szolgálta- s°k fejlesztésére irányuló be-niadó-rendszer a fogyasztói tások jelentős részénél, mint ruházásokat árak nivellálását jelenti, me- a közlekedés, lakás, vendég- Eddigi gazdaságirányítási yet elsősorban a cikkcso- látás, posta stb. területén, rendszerünkben a termetá pünk számára a tartós feloorton belüli helyes — a rá- Az építőanyagok ára is mó- vállalatok nem voltak kellő- emelkedés forrását, fordítási arányokhoz igazo- dósul, de úgy. hogy egyes en informáltak a külföldi •ló — árarányok kialakítása építőanyagok ára emelkedik, piacok értékítéletéről, mivel esz szükségessé. Ugyahak- másoké csökken. Arra tőre- a külföldi árak és belföldi kor a jelenlegi 2500 forgal- kedtünk. hogy egy családi árak kíilönb«éeét a külk=resniadókulcs kb. 1000-re csök- ház költségén belül a vál- kedelmá vállalatoknál lebo- gadja eb :en és a ruházati termékeknél megszűnik a 10 000-nyi adótétel. A forgalmiadó-reíorm során a túlzott fogyasztói ármozgások elkerülésére törekedtünk. Számításaink szerint a forgalmiadó-változások miatt az érintett forgalomnak mintegy 10 százaiéiában következik be áremelkedés. közel 1,4 milliárd a beruházási piac egyensúlyi hetőség és az érdekeltség rekvések is csak akkor valósulhatnak meg. A reform által teremtett ter —, máris széles körben érlelődnek tudatos, aktív cselekvéssé, s ez jelenti néKérem a tisztelt országfivűl®st hogv az 1068. évi állami költségvetési tartalmazó törvényjavaslatot foNémeth Károly • Jó alapokkal indulónk a reform megvalósításához K íorint kihatással, de ezzel rzemben az érintett forga,om közel 20 százalékánál következik be árcsökkenés, nlntegv 2 milliárd forint kiíatással. összességében tehát a forgalmiadó Összvolumenét ez alkalommal az ál"•am több mint 600 millió íointtal csökkenti, s ennek számottevő ármérséklő havása lesz. Az árreform jellemző vonása a rugalmasabb ármechanizmus bevezetése is. A legfontosabb alapanyagok és használati cikkek árát továbbra is központilag állaTisztelt országgyűlés! A jövő évi állami költségvetést olyan időpontban tárgyaljuk, amikor közvetlenül a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése előtt állunk. Ez indokolja, hogy az 1968-as népgazdasági terv megvalósítását szolgáló állami költségvetés tárgyalásakor figyelmünket elsősorban a reform előkészítésével és bevezetésével összefüggő kérdésekre irányítsuk. Határozottan állíthatjuk, hogy dolgozó népünk a reform sikeres bevezetéséhez jó alapokat teremtett az 1967-es tervek eredményes teljesítésével. A reform bevezetését szolgáló előkészítő munkát úgy sikerült elvégezni, hogy a gazdasági helyzet a budapesti üzemekben általában a terveknek megfelelően, sok helyen annál kedvezőbben alakul. A termelés növekedési üteme felülmúlja az előző évit és csaknem teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. A budapesti lakosság pénzbevétele is nagyobb lesz a tervezettnél, mintegy 7 százalékkal haladja meg az előző évit, az árszínvonal pedig előzetes számítások szerint 1 százalékkal növekszik. A jövő évi tervek már a reform szellemében készültek, s megvalósításuk feltételei a korábbi évekénél kedvezőbbek. A budapesti dolgozók érdeklődése a reformmal öszszefüggésben érthetően elsősorban a fogyasztói árak és a jövedelmek} viszonyára, a foglalkoztatottságra és az életszínvonal alakulására írányuL Azok. a különböző Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az 1968-as költségvetés tervezetével kapcsolatban az első gondolat, amelyet kifejezésre szeretnék juttatni: örülök, hogy az országgyűlés tagjai az állami költségvetést az új gazdasági év megkezdése előtt tárgyalhatják. Ebben a tényben is az országgyűlés megnövekedett szerepét látom, s a demokratizmus kiszélesítésének azokat a lehetőségeit, amelyek módot adnak a tanácsi szervek, társadalmi szervezetek vagy éppen az országgyűlés munkájának korszerűsítésére. A költségvetést áttanulmányozva megállapítottam, hogv az messzemenően figyelembe veszi a gazdaságirányítási reform küszöbén előttünk álló feladatokat és — helyesen — nem nélkülözi a takarékossági szempontokat sem. Hadd tegyem hozzá azt is. hogy a takarékossági intézkedésekkel egyidejűleg vitathatatlanul kiolvasható a költségvetésből a dolgozókat közvetlenül érintő szociális, kulturális tételek. valamint az életszínvonal emelését célzó előirányzatok növekvő tendenciája. Megfelelő légkörben látunk hozzá tehát az úi költségvetés végrehajtásához. Mégis szeretnék egy, a táiéi<oztatási szerveket érintő észrevételt tenni. A saitó, a rádió és a televízió kitűnő munkát végzett a gazdaságirányítási reform ismertetése során. A tájékoztatási tevékenységük azonban kissé egyoldalúnak tűnik. Azt helytelenítem, hogy az egyébként alapiaiban helyes propaganda bizony kevés szót eitett arról, hogy a reform sikeréhez csak jobb, lelkiismeretesebb munkával, nagyobb szervezettséggel, a munkafegyelem megszilárdításával juthatunk el. A nagyobb szervezettséget biztosítja például az indokolatlanul megnövekedett létszámok csökkentese, illetőleg a megfelelő arányok kialakítása. Helyesek az erre vonatkozó intézkedések, de nem minden esetben valósulnak meg olyan formában, ahogyan azokat eredetiben elgondolják. így például az egyes központokban felszabadult képzett munkaerők, akikre bizony nagyon nagy szükség lenne a termelő vállalatoknál, sok esetben nem oda kerülnek, hanem a trösztökön, nagyvállalatokon belül újonnan kialakított különböző főosztályok, osztályok élére — mondotta, majd a vasöntödék tevékenységéről, fejlődéséről beszélt. Ezután így folytatta. Mint Szeged város harmadik kerületének képviselője, szeretném felhívni a figyelmet egy, a városunk örvendetesen megnövekedett idegenforgalmát veszélyeztető intézmény megszüntetésére. Az 5-ös nemzetközi útvonal mellett üzemeltetett állami hizlaldára gondolok. Ennek a nem éppen vendégcsalogató illatokat terjesztő üzemnek a megszüntetésére ésszerű megoldás kínálkozik, számos termelőszövetkezet vállalkozott ugyanis az ezzel járó termékkiesés pótlására. Érthetetlennek tartom viszont, hogy a hizlalda vezetői a szó szoros értelmében lebeszélik a termelőszövetkezeteket erről a megoldásról, úgy érvelve, hogy a tsz-ek számára nem kifizetődő a hízótartás. E több éve húzódó probléma megoldásához kérem az illetékes miniszter elvtárs segítségét Amikor ismételten hangsúlyozom. hogy egyetértek a költségvetés céljaival és tételeivel, arra kérem kormányunkat. hogy szépen fejlődő városunk, Szeged közlekedési, lakás- és kommunális szolgáltatási helyzetét a következő években, lehetőleg már 1969-ben vizsgálja felül. vegye figyelembe a város ipari jellegének kialakítását, s legyen segítségünkre ezzeí kapcsolatos problémáink megoldásában. Bízom ab'oar. hogy a gazdaságirányítás: reform lehetővé teszi majd az eddigieknél nagyobb szabású városfejlesztési tervek megvalósítását Erre alapot nyújt az a feltételezés, hogy az új gazdaságiránvítási rendszerben hatékonyabban fejlődik tovább a gazdasági élet Ebben a biztos tudatban fogadom el a költségvetés tervezetét, és azt elfogadásra ajánlom a tisztelt országgyűlésnek. CMtörtSk, 1M7. deceaab«r IL OSL-MAGfáMOMSlAG 2