Délmagyarország, 1967. december (57. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

Tanácskozik az országgyűlés ^g©^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! diL-MAmmsm ra SBiaMSMPBjjfjf8 iflMff, 'Uli'IMIMIi ^^'i^'liHWt' llWIIIFMHaWW'BiTfflMTri*'* A MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK A'S PÁRT LAPJA 57. évfolyam, 301. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1967. december 21. Törvényiie iktatták a magyar—szovjet szerződést Napirenden a jövő évi költségvetés Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Foek Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés határozatképes, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg dr. Münich Ferenc országgyűlési képviselőnek, a magyar is a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének elhunytáról. Ugyancsak megemlékezett dr. Török Lajos elhunyt Zala megyei képviselőről. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münich Ferenc és dr. Török Lajos emlékének és a parlament jegyzőkönyvben örökítette meg emléküket. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi országgyűlés óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés a dokumentumot tudomásul vette. Kállai Gyula a továbbiakban arról számolt be, hogy a kormány megbízásából Péter János külügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláírt barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, melyeket előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságai megkaptak, s a képviselőknek rendelkezésre bocsátották. Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára 5- elfogadta a parlamenti ülésszak tárgysorozatát: O

A Magyar Népköztársasig és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967. szeptember 7-én aláirt . r barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- Pét BT lOnOS! nyújtási szerződés törvénybe iktatásiról szóló ! törvényjavaslat tárgyalása; A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyaNapirend szerint Péter János külügyminiszter mondott beszédet, majd Mihályfi Ernő, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Méltatta a szerződés történelmi jelentőségét és a külügyi bizottság nevében a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Az első napirendi pont vitájában felszólalt Hirász Gyula debreceni, Szurgyik Istvánné Szolnok megyei képviselő. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csongrád megyei képviselő, majd Tamás János Komárom megyei, Kálazi József Fejér megyei, Nádasi József Zala megyei képviselő. Valamennyien elfogadták, illetve elfogadásra ajánlották képviselőtársaiknak a fontos tőrvényjavaslatot Az országgyűlés ezután határozatot hozott: a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. A képviselők tapssal ünnepelték s szerződés törvénybe iktatását, Kállai Gyula pedig, az első napirendi pont tárgyalását lezáró zárszavában forró jókívánságait tolmácsolta ebből az alkalomból az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, s Szovjet kormánynak ét a szovjet népnek. Ebédszünet után Vass Istvánné elnökletével tanácskozott az országgyűlés. Az ülésszak elnöke — napirend szerint — Vályi Péter pénzügyminiszternek adta meg a szót A pénzügyminiszteri expozé után dr. Bodnár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója ismertette a költségvetés előkészítésének folyamatát előzetes vitáját A bizottság több módosítást javasolt a tervezethez, nevezetesen: a szociális és egészségügyi, a művelődésügyi, a belvízvédelmi, az útépítési előirányzat fölemelését. Ezekkel a változásokkal az országgyűlésnek a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. A parlament úgy döntött hogy az 1968 évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Szünet után kezdődött meg a vita dr. Berecztóczy Miklós elnökletével. Felszólalt: dr. Gcmda György Vas megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselő, Németh Károly budapesti képviselő, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, Bódi László szegedi, dr. Kovács Magdolna Szabolcs-Szatmár megyei, dr Marton Zoltán budapesti, Gleiszbühl Mihály Győr-Sopron megyei, Halasi Lajosné Baranya megyei és Valter Imre Somogy megyei képviselő. Valamennyien méltatták a törvényjavaslat fontosságát és javaslattal éltek a rendelkezésre álló eszközök hatásos felhasználásához. Ezután az elnök a parlament ülésszakának első napirendi vitáját berekesztette. Az országgyűlés ma délelőtt ló órakor folytatja munkáiét, a költségvetésé, •ieeaényjavaslat vitájával. (A továbbiakban Péter Jfeas, Keeaóesta Zettfot, VáSy! Péter, Németh Károly beszédét és BédB László aaaSt± képvitató U\t,ióAittíaák ' Szerződésűnk szilárdítja a háborúellenes erök szövetségét A mai nemzetközi helyzetnek sajátságos eseménye az, hogy országgyűlésünk az új magyar—szovjet barátsági szerződés törvénybe iktatásával foglalkozik. Az országgyűlésnek ez az aktusa nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait érinti, hanem kihat szélesebb nemzetközt összefüggésekre is. Ebben a szerződésben — annak törvénybe iktatásában — átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk személyes sorsa, Magyarország történelmének alakulása, a Magyar Népköztársaság éa a Szovjetunió népei életének fejlődése és az az általános nemzetközi helyzet, amely a termonukleáris háborús katasztrófa és az emberiség békés, virágzó jövőjének határmesgyéjén ingadozik. Kormányunk gondos vizsgálat eredményei alapján döntött úgy, hogy a közel húsz évvel ezelőtt kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorozatára, hanem az első húszéves ciklus lejártával új szerződés kötésére tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánya egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel — mondotta bevezetőként Majd többek között így folytatta: A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke megmenthetésének fő biztosítékát A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodásai alapján ideiglenesen Magyarországon állomásaoó taovjst sűskxüatok is Jelentős őrszolgálatot töltenek be az európai és a világbéke fontos frontszakaszán. Ilyen nemzetközi helyzetben, a növekvő feszültségek ellen tartottuk szükségesnek barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk új megkötését a Szovjetunióval. Ez a szerződés a barátság okmánya, A szerződés első cikkelye a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök barátsága további erősítéséről szól. Az örök barátság okmánya ez. Azt jelenti, hogy itt, a Duna—Tisza táján, a Dunavölgyén, itt Közép-Európában nemcsak tartós, hanem végérvényes békére törekszünk, s ennek megvannak a reális alapjai. — Ez a szerződés a nemzetközi együttműködés okmánya. A függetlenség, a szuverénitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatja törvénybe ez a szerződés. A mai nemzetközi élet nagyarányú gazdasági versenyében Magyarországnak a Szovjetunió gigantikus méretű gazdasági életével való egybeszövődése a nemzetközi feszültségek hullámzásaitól védett, jól megalapozott fejlődést biztosít népgazdaságunk számára. Ez is magyarázata annak, hogy a nemzetközi piacon megbecsült partnerek vagyunk. Ez a szerződés a kölcsönös segítségnyújtás okmánya. Indokolt ma segítségnyújtásról beszélni, s ez nekünk nemzeti érdekünk. Vietnamban az Egyesült Államok növekvő agressziója szélesebb arányú nemzetközi fegyveres összeütközések veszélyét érleli. Ebben a rosszabbodó helyzetben a Szovjetuniónak az a szövetségi rendszer^ amelynek a mi barátsági szerződésünk is része, a veszélyek ellen felsorakozó erőket szilárdítja, s a béke megmentésének esélyejt növeli — hangoztatta külügyminiszterünk, majd így fejezte be beszédét: — Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogv tegyek javaslatot az országgyűlésnek a magyar—szovjet szerződés törvénybe iktatására. Az elmondottak és a képviselőtársaknak húsban átadott indokolás alapján kérem az országgyűlést, hogy a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést iktassa az ország törvényei közé. Komócsin Zoltán: Testvéri szövetségünk az élet minden területén érezteti hatását Tisztelt országgyűlés! — Az ez év szeptember 7-én aláírt, és most törvénybe Iktatásra javasolt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés hazánk, népünk számára összes egyezményeink közül a legfontosabb, a legnagyobb jelentőségű. Ebből következik, hogy az országgyűlés törvényalkotó munkájával a mai napon a szokásosnál nagyobb, jelentősebb tettet hajt végre. — A magyar—szovjet együttműködés, pártjaink, kormányaink, népeink testvéri szövetsége érezteti hatását az élet minden területén. — A szerződő feleket megbonthatatlan szövetségben fűzi egymáshoz a marxista— világnézet, a dalizmus és a kommunizmus megvalósításának közös, nagy célja. Szerződésünkben és annak gyakorlati megvalósításában a proletár internacionalizmus eszméi tükröződnek. Éppen ezért a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének szerződése egyaránt szolgálja népeink nemzeti érdekeit és internacionalista céljait — mondotta bevezetőként, majd többek között ezeket hangsúlyozta: A magyar—szovjet szerződés hetedik cikkelye így hangzik: „A Magas Szerződő Felek a mindkét ország érdekeit érintő, minden fontos nemzetközi kérdésben tanácskoznak egymással, és a kölcsönös érdekeknek megfelelően egyeztetett, közős álláspont szerint JáTmalr el". A szerződésnek ezt a pontiját, amelyben kölcsönösen kötelezettséget vállalunk a nemzetközi kérdésekben közös álláspont kialakítására és együttes eljárásra, politikai ellenfeleink gyakran támadják, úgy szeretnék beállítani, mintha ez a kölcsönös kötelezettségvállalás Magyarország részéről az önállóság és függetlenség feladását jelentené. A nyugati országok állam- és kormányfői, külügyminiszterei és más magas rangú diplomatái külpolitikai lépéseiket szüntelenül egyeztetik egymással két és többoldalú megbeszéléseken, valamint agresszív nemzetközi szervezeteikben. Ha viszont a szocialista országok egyeztetik lépéseiket; az az 6 szemükben • füg(Folytatás a, í oldalonj