Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

Irodalom, forradalom Fontos költemények, fon­tos írások maradtak ki a műsorból, melyeknek itt lenne a helyük, de most in­kább a szovjet és magyar Irodalomból válogattunk — mentegette szerényen bekö­szöntőjében Angyal Mária rendező a péntek esti Iroda­lom. forradalom-estet. Nem volt mitől tartania, hiszen a Tisza Szálló hangverseny­termét zsúfolásig megtöltöt­ték a versbarátok, akiknek a kezükben tartott műsorfüzet tartalmas programot ígért.. Majakovszkij, Martinon, Je­szenyin, Blok, Pautovszkij, Bábel, Jevtusenko, Rozs­gyesztvenszkij megidézését, Ady, Móricz Zsigmond, Kas­sák, Juhász Gyula, Illyés Gyula forradalmi hitvallását és két fiatal szegedi költő: Simái Mihály, Papp Lajos jubileumra született legfris­sebb költeményét. (Fazekas István összeállítása.) A leírt szó ereje gazdagabb a ki­mondotténál. a betű vará­zsát csak a gondozott, ki­művelt interpretálás sokszo­rozza. S az est sikerét nem utolsósorban a míves elő­adóművészét garantálta: Bitskey Tibor robosztus len­dülete, Csernus Mariann vérbő színskálája. Koncz Gábor merengő-tűnódő in­tellektusa, Palotai Boris pu­ritán közvetlensége. Csernák Árpád pátoszteli modora. Nagyon tetszett Somlyó Györgynek a körtői nveív szépségeivel láttató, az iro­dalomesokorra előkészítő­ráhangoló bevezetője. An­gyal Mária maga konferálta összekötő szövege, ám az őszinte siker fényében elő­virítottak az, ilyen műsorok­hoz sajnos már hagyomány­szerűen társul szegődött szépségflastromok. szeplők is. !gv a felolvasásra szánt flrózai írások pongyola stí­lusú odavetettsége, a han­gulatszabályozás, emelke­dettség szempontjából be­iktatott kísérőzene — tech­nikailag tökéletlenül megol­dott mikrofon kezeléssel — szürke jellegtelensége, s a hibás szövegmondás, durva­önkényes átköltés. Csak egvetlen példát: Koncz Gábor, aki egyébként me­leg tetszést aratott, valóság­gal ..felkoncolta'' Simái Mi­hály Kantátáját. Nemhogv kifejezéseket, sorokat mellő­zött belőle, hanem ritmiká­jukkal kifejező erejű jelzőit, /szavait rövidítette meg — arjii semmiképp sem ment­hető a tolmácsolás lendületé­vel. Végre teljes rendet kellene teremteni az. embereket mozgató, reprezentatív iro­dalmi estek előkészítésében. Bár a péntek est.i még így is a lesszínvonalasabbak közé sorolható. Nikolényi István Ujkonyha, férfi az ágy alatt Bemutató a Kamaraszínházban Férfiemberrel előfordul, hogy bizonyos kényes hely­zetekből kénytelen az ágy alá menekülni. Bohózatok­ban, komédiákban legalább. Oe hogyan kerül egyszerre tét férfi az ágy alá? Még­hozzá nem valami kétes hírű nőszemély, hanem egy ki­mondottan tisztességes úri­asszony ágya alá. Valljuk be, ez bizony ritkaság, egé­szen különleges helyzet, még a komédiákban, bohó­zatokban is. A Kamaraszínház pénte­ken látott újdonságában, a Két férfi az ágy alatt cí­mű bohózatban ilyen kü­lönleges helyzettel találkoz­hat a néző. A darab Dosz­tojevszkij egyik fiatalkori elbeszélésének dramatizá­lásával készült; a komor, tragikus szellemű írót telje­sen ismeretlen oldaláról mutatja be. Kirobbanó jó­kedv. pajzán derű, áradó életkedv és elegáns pikanté­ria jellemzi Dosztojevszkij­r.ak ezt a szellemes, kitű­nően szórakoztató, mulatsá­gos munkáját, amelyet Láng György pompás dramatur­giai érzékkel és jó ízléssel állított színpadra. Hogy nagy író munkájáról van szó, az leginkább a darab remekül karakterizált alak­jaiból derül ki. s abból a jellegzetes hangulatból, at­moszférából. amelv ebben, a bárhol a nagwilágon meg­történhető cselekményben is képes megmutatni a múlt század Oroszországénak — az eredeti elbeszélés 1848­ban született — sajátos szí­neit. A szegedi előadás a darab áradó életkedvét, komédiás játékosságát és mélyebb ér­tékeit egvaránt. magas szín­vonalon közvetíti. A tehet­séges fiatal rendező, a kitű­nő humorérzékéről és ötle­tességéről már jól ismert Dániel Ferenc most is pom­pásan pergő, bravúrosan fel­épített előadást teremtett. Mint egv jól sikerült tűzi­játék. olyan ez a produk­ció: ötletei szünet nélkül robbannak és ragyognak, a humor non stop áradása vízesésként zuhog ezen az előadáson a nézőre. A közreműködő művészek teljesen indokoltan, érezhető jókedvvel komédiáznak: mindegyiküknek remek sze­rep jutott.. A legtöbb tap­sot. — megérdemelten — Szabó Kálmán kapta. A fia­tal színész egy köhécselő vén aggastyán szerepét játsz­sza. mulatságosan és olyan élethűen, hogy szinte alig lehef ráismerni. A gvanak­vó, féltékeny és ügyefogyott, ostoba férjet, aki az egész bonyodalmat elindítja, Lak­ky József kedves szeretetre­méltósággal mutatja be. Fe­lesége. aki miatt az egész felfordulás megindul, a sok­színű Bőgye Zsuzsa. Egyik szeretőiének szerepében a remekül komédiázó Király Leventét, a másikéban Sze­gedi Molnár Gézát, a har­madikéban Mezey Károlyt látjuk (a többi nem szere­pel a darabban). A köhécse­lő aggastyán nejét, a nyug­talan, ideges, szép Lizavétát Kovács Zsuzsa játssza, is­mét bizonyítva, hogy nem­csak énekelni és táncolni tud, de jellemábrázoló te­hetsége is figyelemre mél­tó. Mulatságos és karakte­risztikus figurát mutatott be Szendrey Ilona — ő volt Izabelloeska, aki nem akar elhervadni — Görög Mara. az ötletes és szerelmes sza­kácsnő. Bányász Ilona a rusztikus kofa. aki minde­nütt jelen van, S a legkép­telenebb helyzetekben is mindenkire rá akarja sózni cseresznyéjét, és Zádori Ist­ván. egy jókedvű tábornok megformálúja. Az előadás hangulatos díszleteit Székely László, a jellemző jelmezeket Gyar­mathy Ágnes tervezte. Ökrös László a ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár dol. gozóinak régi vágya telje­sült; elkészült az üzem úi konyhája és ebédlője. Az üzemben efldig rendkívül r.eiiez körülménvek között ebédeltek a munkások: egy­szerre mindössze 200-an fér­tek el a régi helyiségben. Az új — bárom és fél mil­lió forint beruházással létre­hozott szociális ház — a leg­magasabb igényeket is ki­elégíti. A gépesített konyha 150(1 személy számára főz. Az épület, földszintjén he­lyezkednek el a ruhatárak, kézmosók és raktárak, az emeleten — a tágas, dé'i ré­szen üvegfalakkal határolt — tálalót és éttermet talál­juk. A megfelelő hőmérsék­letről klímaberendezés gon­doskodik. a teremben ösz­szesen 400 embert szolgál­nak ki egyszerre. A Szegedi Tervező Válla­lat tervei alapján Csongrád megyei ÉVM Építőipari Vál­lalat. építette a szociális há­zat. amely Szeged legkor­szerűbb Ilyen létesítménye. Az űj konyha október óta működik, s a ..kísérleti" hó­nap bebizonyította, a beren­dezések kitűnőek, a terve zök, építők jó munkát vé­geztek. A ruhagyárban nem bon­tották le a régi ebédlőhelyi­séget; ügves megoldással két fontos üzemrészt állí­tottak Itt fel. Eltartók és eltartónak Felülvizsgálták az eltartási szerződéseket Sokan, főleg városban la­kó idős emberek eltartását azért vállalják, hogy ilyen módon lakáshoz jussanak, s az eltartottak halála után fő­bérlői lehessenek a felsza­baduló lakásnak. Ez a szán­dék mindaddig meg is egye­zik az idevonatkozó kor­mányrendelet szellemével, amíg az eltartók eleget tesz­nek szerződésben vállalt kö­telezettségüknek: gondozzák, ápolják. eltartják a rájuk támaszkodókat. Viszont gya­kori példa, hogy az össze­költözés után megromlik az eltartók és eltartottak kö­zötti viszony, elmaradnak azok a szolgáltatások, ame­lyek velejárói az eltartásnak, s már csak a lakás végleges megszerzése a cél. Előfor­dul. hogy a beteges, maga­tehetetlen embereket nem­csak a nélkülözésnek teszik ki lelketlenül, hanem tettleg is bántalmazzák, nem hagy­nak nekik békét. Van aztán olyan eset ls. hogy az eltartásra ajánlko­zók igvekeznek különbözö rafinériákkal megpumpolni. majd szinte évenként válto­gatni eltartóikat. Az ilyenek, miután nagyobb összeget vesznek fel az eltartásra szerződött fiatalabbaktól. ad­dig kellemetlenkednek rm'g elköltözésre kényszerítik el­tartóikat. Folyik a per... Mindkét változatra példa az az ügy, amely jelenleg fellebbezés alatt áll és ha­marosan a megyei bíróság fogja tárgyalni. H. F.-né 196.) decemberében eltartási szer­ződést kötött özv. L. F.-né­vel, akinek akkor már volt eltartója. H. F.-né csak egy év múlva tudott, az eltartás­ra vállalt lakásába beköltöz­ni. mert az előző ellartó ak­kor ürítette ki a lakást. Efckor azonban már az eltartott pro­testált H. F.-né odaköltözése ellen, mondván, hogy az egy éven át nem teljesítette vál­lalt kötelezettségeit. Persze, az említett okok miatt erre nem is volt lehetőség. H. F.-né tehát — a szerződés és időben megszerzett állandó bejelentőlapja birtokában — hatósági segédlettel költözött özv. I,. F.-né lakásába. Így kezdődött társasviszonyuk nem is válhatott maradan­dóvá. Az eltartó fizette a lakbért, a villany és a fűtés költségeit, s néha vásárolt né­mi konzervet eltartottjának. Rövid idő múlva még ez a szolgáltatás is a minimumra csökkent, vagyis az eltartás nem volt eltartás. Ilyen ál­lapotot talált a tanács igaz­gatási osztálvának szerződést ellenőrző előadója, s a szer­ződést nem haevta jóvá. Az­óta folyik a per. Huszonnégy szerződés érvénytelen * Idén tavasszal a vissza­élések megszüntetésére ki­egészítő kormányrendelet je­lent meg. amely meghatároz­ta az eltartás tényének fel­tételeit, s előírta, hogy el­tartási szerződést csak a ta­nácsok igazgatási osztályai­nak jóváhagyásával lehet kötni. A meglevőket a ren­delet szerint felül kellett vizsgálni, s ezek közül is ér­vényteleníteni kellett az elő­írásoknak nem megfelelőket. Szegeden a három kerület­ben augusztus 31-ig ellen­őrizték az eltartási szerződé­seket, Az összesített adatok szerint a városban 166 tar­tási szerződést bíráltak el. ezek közül 142-t jóváhagy­tak. a többit különböző okok miatt el kellett utasítani. Rendszeres ellenőrzés Ezentúl évenként egy vagy két esetben valamennyi el­tartási szerződést, illetve az eltartók és eltartottak kö­rülményeit ellenőrzik a ta­nácsok igazgatási osztályai. Az érvényesnek elfogadott szerződéseket nyilvántartják, és a lakáshivatallal is köz­lik a lakásokra vonatkozó s elfogadott megállapodáso­kat. Ezáltal a lakásmanipu­lációknak is elejét akarják venni, amelyek eddig az el­tartások ürügyén előfordul­tak. Azt is ellenőrzik természe­tesen. hogy a rendelet értel­mében érvényre jut-e az el­tartások eszmei követelmé­nye: mindkét oldalról be­tartják-e az emberiesség ele­mi, Illetve vállalt szabályait. Kondoros! János Diplomás katonatisztek ^ mostani tanévtől kezdődően — mint ezt aoráb­ban jelentettük — katonai főiskolákon képezik néphadseregünk tisztjeit. Szocialista rendsze­rünk tisztképzésének húszéves történetében újabb, je­lentős mérföldkő ez. egyenes következménye az alta­lános fejlődésnek, a vele növekvő idényeknek. Miről van szó? Néphadseregünkben a korszerű, világszínvonalon álló bonyolult technikai eszközök ke. zelése, alkalmazása magasíukú tudást követel, elsősor­ban a tisztektől, akik kisebb, naayoub parancsnoki posztokon állnak. Nyilvanvaló: a katonai tudomány, technika a Különféle alakulatoknal akkor érvényesül­het a legmagasabb fokon, ha a tisztek es beosztottjaik — a szo valódi ertelmében — specialistái a rájuk bí­zott eszközöknek, műsze eknek. berendezeseknek. A katonai főiskolák: a budapesti Zalka Máté és Kossuth Lajos, valamint a szolnoki Kilián György a tudomány, a technika egy-egy ágazatának szakembe­reit neveli. Már régen a múlté az a fajta „képzés", amely a „jobbraátban. hátraarcban" stb. vélte a szinte leglénvege-ehh meghatározóját a katonáskottás­nak. A fegy elem és a pontosság persze néphadseregünk egyik jellemzője, de ennek tartalma, módszere merő­ben más, mint régen. A három főiskolán a tanulmányi idő 4 év, s a nallgatók az államvizsga után különféle szakokra ér­vényes tanári diplomát is kapnak. Alkalmam volt meg­ismerni a katonai főiskolák életét. Kitűnően felszerel­teit a különféle tanszékek, s mindaz a technika is ren­delkezésükre áll, am: néphadseregünkben megtalál­ható. s a „polgári tudományra" épül. Az iskolák azon­ban nem pusztán szakembereket képezne*, hanem széleskörű, általános műveltséget is nyújtanak a hall­gatóknak. Az oktató-nevelő munkában egységei alkot a magasfokú politikai, katonai és a szakmai képzés: szembetűnő az elmélet és a gyakorlat összhangja. Mindehhez azonban feltétlenül hozzátartozik, velejáró­ja a jellem formálása, a ió és igaz emberi, kommu­nista tulajdonságok erősítése. A polgári életben is vannak normatívák a'-ra. hogv ki a jó vezető: ugvan ez markánsabban rajzolodik ki a katonai főiskolákon. Horváth János mérnök-ezredes, a Zalka Maté katonai műszaki főiskola parancsnoka is külön hangsúlyt adott ennek, és ú.ira meg újra visszatért rá, mint az oktató­nevelő munka egyik lénvegore Hojy milyen az ellá­tás? Kitűnő. Aztán jut idő szórakozásra, sportra is. Tisztnek tenni különösen nem egyszerűen pálya, hanem hivatás. A Magyar Népköztársaság hadseregé­ben kisebb-nagyobb egységeket vezetni felelősséggel, s ugyanakkor társadalmi elismeréssel jár. A főiskolák hallgatói, valamennyien vidám, csupa életkedvű fiúk. értik — s az iskolákon töltőit hónapok, évek után ez mélyül bennük —, hogy miért és mire kötelezték el magukat; mtre tesznek esküt. A katonai főiskolákra a jelentkezések a végzős középiskolasok köréből most tezdődtek. Bizonyosan most is. akárcsak tavaly, hogy jova! többen jelentkez­nek a felvehető létszómnál. S azok. akik a katonai főiskolákon tanulhatnak, s kemény munkával szerez­nek diolomát. nem könnyű, ám nagyra értékelt hiva­tast választanak. Morsav Sándor 8 tiszi: p .Iváró! Több mint 300 középisko­lás vett részt azon a tájé­koztatón. amelyet néphadse­regünk Csongrád mervei ki­egészítő parancsnoksága, va­lamint a szegedi Ságvári Endre gimnázium veze'ős"­ge rendezett tegnrp. sznm­balcn Szegeden. Vető Ká­roly főhadnagy a 7sV:i Má­lé katonai műszak' főiskola Kis~-bi"ottsétának munka-' társa nyújtott t<H4k«v.totó» a hazai tisztképzés fejlődésé­ről és a katonatiszti pálya :ran: érdek'ődő fiatalOK előtt levő lehe*őség°krcl. Elmon­dotta — egyebek között —, hogy a 4 éves tanulmányi időben teljes ellátásban és a lanu'mánv) eredményektől függően ösztöndíjban része: sülnek az isko'a hallgatói. A tájékoztatón jelen vol­tak a mesn-ei k'ea°sz'tő pa­rancsnokság tisztiéi és 3 SáfcVári gimnázium tanári karának képviselői is. Kezdődnek az őszí bevonulások A sorozásokról és a bevo­nulásokról tájékoztatót, ad­tak a Honvédelmi Minisz­térium illetékesei. Közölték: Az idei sorozás tapasztala­tai azt bizonyították, hogv a katonakorba 'épő ifjak túl­nyomó többsége egészséges és így alkalmas katonai Szállítás, kocsik ezreivel A hét végén tanácskoztak a MÁV Vezérigazgatóság kereskedelmi szakosztályá­nak. a budapesti és vidéki MÁV 'gnzgatóságok k<- ro-ke­delini osztályainak vezetői. A tárgyaláson Czövek János MÁV mérnök-főtanácsos is­mertette sz őszi csúcsforga­lom eddigi helyzetét. Hét­közben. amikor 17 ezernél is öbb kocsira lett volna szük­ség. előfordult, hogv 120Í1— 2000 kocsi is hiányzott. Vi­szont hét végen, kíilönö'-en vasárnaponként és hét ele­ién, tehát hétfőn és kedden délelőtt a szállítatók keve­sebb üres kocsit ig-"veltek. mint amennyit a MÁV ren­delkezésükre bocsáthatott r ­Oszi csúcs­forgalom volna. Feltehetően azért, mert a szombat délutántól hétfő délig terjedő időszak­ban nehezebben tudják az üzemek megszervezni a va­gonok ki- és berakodását, s akkor ez költségesebb is. Eoből az őszi csúcsforgalom eleién adódtak viták, az utóbbi időben azonban a nehézségeket sikerült áthi­dalni. Igaz. hogy a MÁV nem mindig adott a szállit­tatóknak arra a napra üres kocsit, amelyikre igényelték, gyakorlatilag azonban min­den árut és terméket egy­két napos késéssel, esetleg a hét végén elszállított. A nép­gazdasági egyetlen ágazatá­ban. még az építőiparban sem okozoti alapanyagniányt a szállításoknál időnként mutatkozó nehézség. A MÁV-nál, mivel rövid távon a fedett kocsit, igénvlő árukat átmenetileg teher­autón viszik, előnyt élvez­nek és élveztek a mezőgaz­dasági termékek, általában a zoldség-gyümölcsfélck, akár hazái, akár export-piacra kerülnek. A zöldség- és gyü­mölcsszállításban nem volt semmiféle fennakadás. szolgálatra. Kedvező tapasz talat az is, hogy mind töbt az olyan sorköteles, aki ké­ri behívását katonai szolgá­lat teljesítésére. Függetlenül attól, hogy az adott naptári évben esedékes-e vagy sem. Ugyancsak növekszik azok­nak a fiataloknak a száma, akik még nem sorkötelesek, de 17. életévüket betöltötték és szüleik hozzájárulásával — a honvédelmi törvény ad­ta lehetőséggel élve — ké­rik, tegyék lehetővé szá­mukra, hogy bevonulhassa­nak. — A korábbi gyakorlat­nak megfelelően az idén is az év különböző időszakai­ban hívtunk, • illetve hívunk be sorköteleseket katonai szolgálat teljesítésére. Ezzel összefüggésben szereztünk olyan tapasztalatokat is amelyek szükségessé te szik az eddigi sorozási te­vékenység bizonyos módosí tását. Ennek megfelelóei 1968-tól évente általábai kétszer — tavasszal és ősz­szel — sorozzuk azokat, aki­ket a későbbiekben előre­láthatólag behívunk. — Az idén az őszi bevo­nulások november 14-én kezdődnek és a hó végéig tartanak. Vasárnap, 1967. november 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents