Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

Még egyszer a szénről A Csongrád megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, Fodor Pál állást foglal lapunk október 1-i számában az Olvasóink írják rovatban megjelent Szénn'el vagy porral című cikkel kapcsolatban. A többi között írja: fcA cikk tanulsága szerint K Sándor, F. Lajos és Cs. Lajos megemlítette, hogy a TUZÉP-telepen csak olyan feltétellel szolgálták volna ki őket berentei szénnel, ha 10 mázsához 3—4 mázsa használhatatlan porszenet is átvesznek. írják, hogy az árukapcsolás tiltott dolog. A panaszosok észrevétele közérdekű lehet, ezért úgy véljük, hasznos, ha az észrevétellel kapcsolatos szabályokat ismertetjük. Árut kapcsolni a tüzelószer-kereskedelemben sem szabad. Itt azonban árukapcsolásnak az számítana, ha például a szén vásárlásakor a TUZÉP-telep fa-, vagy valamilyen építőanyag vásárlását ls kötelezővé tenné. Nem árukapcsolás tehát, ha a magasabb kalóriatartalmú tüzelőféleségekhez alacsonyabb kalóriájú szén megvásárlását ls kötelezővé teszik. Az ilyen kikötések ugyanis azt a célt kívánják szolgálni, hogy minden vásárlónak jusson jobb minőségű szén ls. Magától értetődik, hogy a jó minőségű szénhez kiszolgálható olcsóbb minőségűnek is meg kell felelnie az előírt követelményeknek. Nem szabad tehát kötelezni a vevőt arra, hogy tüzelésre alkalmatlan árut vásároljon. Ugyanebben a cikkben Héja Ferenc minőségi reklamációjának késedelmes elintézését kifogásolja. Megjegyezzük, hogy ilyen jellegű panaszokat, elsősorban a rókusl TÜZÉP-teleppel kapcsolatban — felügyelőségünk is észlelt Éppen ezért a vállalatnál kezdeményeztük a panaszok gvorsabb orvoslását. Ennek eredményeként minden TÜZÉP-telepen kijelölték a panaszok ügyintézőiét, aktt felelősségre vonnak, ha elutasítóan vagy késedelmesen intézi a panaszok kivizsgálását Törődés a nyugdíjasokkal A Szegedi Hálóüzem nyugdíjasainak nevében özv. Tápai Mihályné és örhalmi Pálné olvasóink levelet küldtek szerkesztőségünknek: „Végtelen jóleső érzéssel töltötte el a hálóüzem nyugdíjasait — írták — a szerető gondosság; az Aurora-brigád tagjai lakásunkon meglátogattak bennünket, virággal és édességgel kedveskedtek. Meghívtak bennünket és vendégül láttak volt üzemünkben". Méretlenül adják a kenyeret Kalász Sándorné, Szeged, Faragó utca 14. szám alatt lakó olvasónk is szerkesztőségünkhöz fordult levelével. A többi között írja: „A kenyeret — kivéve a barnát — méretlenül adják egyes boltokban. Miért? Előfordul, hogy 10—15 dekával ls kevesebb a kettőbe vágott kenyér egyik fele. Kérdezem, mint fogyasztó, miért kell fizetnem olyasmiért, amit nem kapok meg?!". Régi panasz — elintézetlenül Jakus Jőzsefné, Szeged, Kossuth Lajos sugárút 18. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünknek küldött panaszlevelében szóvá teszi. hogy egy helyiségből álló szobájában rossz állapotban van az ajtó és az ablak és szeles időben átfütyül a szobán a szél. Panaszával megkereste az ingatlankezelő vállalatot, s mivel nem kapott orvoslást, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordultak a ház lakói. Az történt ugyanis, hogy az IKV Patyi József autószervizes részére nagyobb felújítási és karbantartási munkát végzett az év első felében. A lakók panaszát kivizsgáltatta a népi ellenőrzési bizottság, s erről értesítette a ház lakóit is. Az értesítésben a többi között olvashatjuk: „A Szeged megyei jogú városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője utasította az Ingatlankezelő Vállalatot a szükséges Intézkedések megtételére. Az IKV arról értesítette az építési és közlekedési osztályt, hogy a panaszt a helyszínen kivizsgáltatta és azt teljes mértékben helytállónak találja és a házban levő lakásokban a legszükségesebb javításokat 1967. június 15ig végrehajtják." Levélírónk hangsúlyozza, hogy már novembert írunk, itt az esős-szeles Idő, nemsokára beköszönt a tél, s a június 15-ig beígért rossz ajtók, ablakok felújítását még nem végeztette el az Ingatlankezelő Vállalat Mi ls csodálkozunk azon, hogy a határozott ígéret ellenére sem orvosolták a szóban forgó ház lakóinak panaszát. Miért? Ezzel kapcsolatban Körösi Ferenc, az Ingatlankezelő Vállalat Deák Ferenc utcai házkezelőségének vezetője elmondotta, hogy a házban nagyszabású javítást, tatarozást végeztek. Megjavították a tetőt, a szennyvízlevezető csatornát, a villanyhálózatot 110-es áramkörről átszerelték 220-asra. Munka közben derült ki, hogy a legtöbb lakás ajtaját, ablakát nem lehet megjavítani, azok helyett újat kellett készíteni. E torlódás okozta a késedelmet A még hátralevő munkákat, az ajtó és ablakok berakását november 10-ig elvégzik. Háború és Uj FILM Tudatosan és lebírhatatlan hittel fogott a kezdet pillanatában még fel sem méretezhető vállalkozáshoz Bondarcsuk, mikor Tolsztoj legnépszerűbb művének megfilmesítéséhez kezdett. Nem is annvira a Ferrer-Hephurn—Fonál-féle korábban közönségsikert aratott adaptáció óhatatlanul hasonlításra kísértő konkurrenciája izgatta. Inkább a tény: menynyire lesz Tolsztoj és menynyire film a Háború és béke. önálló más ez a négy bő részre tagolt, szakaszonként is az önállóság igényével jelentkező monumentális tetralógia. Nem többre és nem kevesebbre vállalkozott tehát: konzsenialitásra. S ehhez roppant levegővételre volt szükség. A Háború és béke első része, az Andrej Bolkonszkij, szükségszerűen magán viseli az elindulás tétovaságát. Mikor, miből mennyit, hogy csak akkor és ott jellemezzen az orosz társadalomból, ahol szükség van rá. A méretek nyomasztóak. Mintha általuk nyomasztana a Tolsztoj nyomába lépő „aut Caesar, aut nihil" végletes elszántsága: a filozofikus mélység, .az orosz táj-környezet-levegő rajza, s a hősök írott szóból színes képi mozgékonyságra-lehelésének szigorú összhangja. Bondarcsuknak egy más művészet, a film formanyelvével kell elmondania, amit Tolsztoj a betű varázsával mondott. Mert Bondarcsuk eldöntötte: nyomában marad, a tolsztojl mű szellemében. Kicsit olyan az elszántsága, miként a legavatottab kezű restaurátor nyúl Leonardo, M;chelnngelo freskóihoz: eltelve művészi alázattal, tisztelettel. Csak az utólagos gondolati analizáláskor a látotthallott élmény képsori felbontásánál fedezi fel a néző: Tolsztoj mögött valaki van, aki példás tehetséggel szorgalmazza az eredeti-ós mű reneszánszát. Ilyen tapasztalások a párhuzamok, ellentmondások, a feszítő izgalom és méltóságteljes feloldás. Fényes-önfeledten tobzódó bál az egyik palotában, kínosan szertartásos halotti kenet a másikban. Amott a kicsattanó élet, emitt a kérlelhetetlen elmúlás. Hideg-józan dialógus a havas utcán, forró-pezsgőmámoros házibuli az emeleten. Amott az ész és értelem, emitt az esztelen élvhajhászás. És aztán a háború. A film legmozgalmasabb, leglátványosabb szakasza. Bolkonszkij herceg dicsőség-óhajtásának és megcsömörlésének színhelye, ahonnan az értelmetlen harc okozta értelmetlen sebesülés, maid szükségszerűen vlsszariadás után csak vajudó-haldokló asszony mellé érkezik. Az Andrej Bolkonszkij része a monumentalitásnak, ám végső választ természetesen nem ad a végeredményre. Ahhoz meg kell várni a folytatást N. L Üzletek ünnepi nyitvatartása A MSnfsrtertqnács határozatai A iiülríslsis szervezetének változása Az új gazdaságirányítási rendszer elveivel összhangban szükségessé vált a döntőbíráskodás eddigi szervezetének megváltoztatása. Az új mechanizmus jogi szabályozásának ^gyik igen fontos alapelve az igazgatási és az ítélkező funkciók szétválasztása. Ennek kell érvényesülnie a döntőbizottságok szervezeti felépítésében és tevékenységében is. Ezért a kormány új rendelete úgy intézkedik, hogy az egyes gazdasági minisztériumok és országos hatáskörű szervek keretében működő ágazati döntőbizottságokat 1968. Január 1-től meg kell szüntetni, a helyi döntőbizottságokat ki kell vonni a tanácsi szervek .hatásköréből, s az igazságügyminiszter felügyelete alatt olyan egységes szervezetet kell létrehozni, amelynek élén a Központi Gazdasági Döntőbizottság áll. Ennek irányítása alá tartoznak a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő területi gazdasági döntőbizottságok. A korábbi rendelkezések szerint a döntőbizottsági határozatok ellen csak rendkívüli jogorvoslatnak volt helye. Az új szabályozás szerint 1968. január 1-től a vállalatok nagyobb önállóságának és jogos érdekeinek védelme, valamint a törvényesség biztosítása céljából — az ésszerű értékhatárt figyelembe véve — lehetőség lesz arra, hogy az elsőfokon eljáró gazdasági döntőbizottság határozata vagy végzése ellen fellebbezzenek. A fellebbezéseket a Központi Gazdasági Döntőbizottság bírálja el. Szállítási szerződés, kollár A szállítási szerződésekről a múlt évben kiadott kormányrendelet a gyakorlatban jelentős eredményeket hozott. Mutatkozott azonban néhány hiányosság is, ezek abból fakadtak, hogy a tavaly februárban történt szabályozás Idején még nem lehetett pontosan felmérni egyes újszerű megoldások reális hatását/ Emiatt vált szükségessé a rendelet egyes szabályainak módosítása. A változások a következő főbb területeket érintik: A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a határidőkkel vagy az ütemezéssel kapcsolatos vitáknak döntés végett a szállító szerint illetékes felügyeleti szervhez történő utalása nem kívánatos és ez a helyzet a minisztériumok megváltozott jogköre alapján nem is tartható fenn. Ezt a rendelkezést tehát a kormány hatályon kívül helyezte. A szerződés megkötésére és teljesítésére való ösztönzés érdekében változás történik a jelenlegi kötbérrendszerben. A kötbér mértékében a vállalatok állapodnak meg, de annak minimális mértékét az új jogszabály rögzíti Hatályát veszti az a rendelkezés, amely szerint jelenleg a kötbérnek csak a fele összegét kell megfizetni, ha azt a szerződésszegő az esedékességtől számított 30 napon belül önként teljesíti. Ez a kedvezmény ugyanis arra vezetett, hogy a kötbér összege egyes vállalatoknál rezsiköltséggé vált, s alkalmazása következtében elmosódott a felelősség. Ha a megrendelő az ellenszolgáltatást részben vagy egészében költségvetési juttatásból fizeti ki, a szerződésszegésen alapuló jogok érvényesítése — a rendeletben tételesen meghatározott kivételes esetektói eltekintve — kötelező. A kormány új rendelkezése kimondja, hogy a szállítási alapfeltételeket a szállító szerint illetékes ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), az exportszállítási alapfeltételeket a külkereskedelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg és teszi közzé. Vitás kérdésekben a Központi Gazdasági Döntőbizottság elnöke megindokoltan állást foglaL A kormányrendelet kihirdetése napján lép életbe. Rendelkezéseit a meghiúsult szerződések kivételével a már megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell. A rendelet alapján azonban nem lehet már kifizetett pénzt visszakövetelni, vagy határozat megváltoztatását kérni. A vállalkozási szerződések áj szabályozása November 5-én, vasárnap az egymúszakos élelmiszerboltok este 6 óráig tartanai? r.yltva. Az egy- es két műszakban áru. sító núsboltok. valamint a két műszakos élelmiszerboltok a szombati nyitvatartás szerint zárnak. Az iparcikk boltok, a Tisza Állami Áruház és a Lakberendezési Áruházak. valamint a piacok a szombati napoknak megfelelően árusítanak. A vendéglátóipari üzletek a szómba'i nyltvatartásnak megfelelően zárnak. November C-án. hétfőn ar. fle'ml-zerkiskere kedelmi vállalat 17. n Szeged és Vidéke Körzeti Fö dmCvefiszbvefkezet 11 kiielölt boltja reggel 7-től déL e'ött 10 óráig lesz nyitva. A vasárnap rendszeresen nylvatarto élelmiszer-, édesség- és dohányboltok a vasárnapokon szokásos időben zárnak. A vendéglátóipar üzletel a szombati nyltvatartásnak megfelelően szolgálják ki a vendégeket. A piacokon reggel 6-tól .0 óráig lehet vásárolni. AZ iparcikkboltok, a Tisza Állami Áruház és a Lakberendezési Áruházak ezen a napon zárva lesznek. November 7-én, kedden az élelmiszer- és iparcikk boltok, a Tisza Állami Áruház és a lakberendezési Áruházak, valamint a piacok zárva lesznek. A vasárnap nyltvatartó <Mc céges dohányboltok a vasárnapi nyltvatartásnak megfelelően árusítanak. A vendéglátóipart üzle ek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint nyitnak, illetve zárnak. November 4-én a jegy estei áru«hására kijelölt bo'tok a november 4-1 és 5-1 Jegyes tejet 5-én a november 6 1 és a 7-1 Jegye-- telet szolgá'ják ki az arra Igényjogosultaknak. A vállalatok gazdasági tevékenységének egyik leggyakoribb jogi formája a vállalkozási szerződés. Ezt alkalmazzák a legtöbb esetben a beruházásoknál is. A vállalatok és szövetkezetek vállalkozási szerződéseinek átfogó egységes rendezése eddig még nem történt meg, a vállalati tevékenységre vonatkozó általános rendelkezések pedig nem felelnek meg mindenben az új gazdaságirányítási rendszer fokozott követelményeinek, ezért vált szükségessé az új szabályozás. A vállalatok (szövetkezetek) közötti vállalkozási szerződésekről szóló kormányrendelet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a felek megállapodásától függő tényezők szerződés útján történő rendezésével függnek össze; lehetőségeket nyit arra, hogy a felek megállapodásaikban eltérhessenek az általános rendelkezésektől. Viszont a rendelet kötelező szabályokat tartalmaz a központi elhatározás alapján végrehajtott beruházásoknak azokra az eseteire, amelyekben a döntést — az eltérő gazdasági pozíciókra tekintettel — nem lenne helyes a vállalatoktól függővé tenni. A rendelet nem tesz különbséget az állami vállalatok és a tsz-ek között, de az utóbbiak sajátosságait figyelembe veszi, részletesen meghatározza az együttműködés szabályait, ennek keretében foglalkozik a többoldalú szerződésekkel is. Lehetővé teszi az ajánlati (pályázati) rendszer, vala-. mint a gyártmány- és gyártásfejlesztés elősegítésére kötött szerződéseket A kormány úgy intézkedett, hogy az érdekelt miniszterek december 31-ig dolgozzák ki és tegyék közzé a különféle típusú, (építési, szerelési, kutatási stb.) vállalati tevékenységek „alapfeltételeit", amelyeknek érvénye — tekintet nélkül a felügyeleti alárendeltségre — valamennyi népgazdasági ágra kiterjed. A rendelet által megszabott körben ezek kötelező erejűek, egyébként iránymutatásul szolgálnak. A rendelet a szerződésszegés — a késedelmes és a hibás teljesítés — következményei tekintetében lényegében olyan előírásokat tartalmaz, mint a szállítási szerződésekre vonatkozó rendelkezések, hogy ennek folytán a szocialista szervezetek között kialakuló szerződési rendszer egészében azonos természetű szankciók érvényesüljenek. A teljesítés befejezéséig felmerült egves vitás kérdéseket — különösképpen azokat, amelyeknek eldöntése műszaki, vagy mas szakértelmet igényel — a felek megállapodása alapján választott bíróság elé lehet terjeszteni. Az igazgatási jellegű tevékenységet az új rendelet nem érinti; az építési és építéstervezési szerződésekkel kapcsolatos államigazgatási kérdéseket az építésügyi és városfejlesztési miniszter külön rendelettel szabályozza. A rendelet 1968. január 1-én lép hatályba; az addig megkötött szerződések érvényét nem érinti. A felsőfokú iskolákon végzők munkába Közöljük kedves vendégeinkkel, hogy a Postakocsi csárda 1967. november 8-tól november 21-ig talarozás miell zárira Borkóstoló és a pincehelyiség ez idő alatt zavartalanul üzemel. * x. S. 101 108 A felsőfokú iskolák nappali tagozatain végző fiatalok ezidelg csak az illetékes tárcák által kijelölt vállalatoknál kezdhették meg munkájukat, illetve tölthették el kétéves szakmai gyakorlati idejüket. Az új gazdaságirányítási rendszerben ez a megkötöttség nem tartható fenn, erre tekintettel a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete intézkedik a vonatkozó jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. A kormány határozata kimondja, hogy a felsőfokú iskolákon végző szakemberek — kivéve azokat, akik társadalmi tanulmányi ösztöndíjas szerződésben meghatározott módon lépnek munkaviszonyba — kötöttség nélkül, a mindenkire vonatkozó általános szabályok áilílása szerint helyezkedhetnek el. Megpályázhatják a felsőoktatási intézményben meghirdetett vállalati, intézményi munkahelyeket, vagy maguk kereshetnek állást, amihez a tanácsok munkaerő-gazdálkodási szervei szükség szerint segítséget nyújtanak. A kormány kötelezte a művelődésügyi és a munkaügyi minisztert annak szabályozására, hogy a felsőoktatási intézmények szervezett formában segítsék elő a vállalatok és a fiatalok igényeinek találkozását. Az általános alapelvek figyelembevételével az egészségügyi, az agrár- és a pedagógiai felsőoktatásban végzők munkába állításának sajátos rendjét az egészségügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi és a művelődésügyi miniszter határozza meg. A művelődésügyi miniszter és a vállalatok felügyeletét ellátó miniszterek feladata, hogy fokozott gondoskodással biztosítsák a külföldi felsőoktatási intézményekben végző fiatalok elhelyezkedését. A kormány felkéri a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy a felsőoktatási intézmények KlSZ-szervezetei — általános politikai és felvilágosító munkájuk mellett — jó szervezéssel és ajánlásokkal is segítsék a vállalati igényeknek megfelelő kezdő szakemberek kiválasztását és a végző fiatalok elhelyzkedését. Péntek, 1967. november 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5