Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

KM megkergette a királynét Budapesti beszélgetés Betty Ambatieltos-szal riössör férje nevét Ismerte meg a világ. Antoniosz Am­hatiellos nz utóbbi húsz esz­tendő nagy részét tmrtónben töltötte BebörtönöztéU n nemet uralom idejen, a re­akeióa «rörö«r rendszer ha. Iáira Ítélte, s csak a világ tiltakozása akadályozta meg kivégzését 196 l-ben. 17 év múltán szabadult, a legutóbbi puccs után azonban ismét le­tartóztatták. Ma már felesé­ge nevét ls Ismerik, aki minden eszközzel kUzd fér­je. a fogolytársai szabadságá­ért. lDfc.i-b.ln szó szerint ül­dözöbe vette az angol fővá­rosban tartózkodó rrederlka görög anyakirálynét. am­nesztiát követelve férje szá­mára. A híres „futós" a vi­lágsajtó első Oldalaira ko­rült. Most Budapesten, a Gellért Szállöban beszélge­tünk Betty Ambatlellos-szal. _ ön politikus, vagy fele­ség? — Ez is, az Is. Viszont igaz, hogy csak férjemmel való megismerkedésem után kezdtem foglalkozni politi­kával. Eleinte, amikor bör­tönbe került, valóban csak az fűtött, hogy visszaszerez­zem szabadságát. — így került kapcsolatba a politikával? — Igen. 1945-től 1949-ig Görögországban éltem. Ez a négy év elég volt arra. hogy megismerjem férjem honfi­társainak sorsót. Láttam, hogy anyósom élete rendkí­vül kemény, s hasonló küz­delmet folytat a létfenntar­tásért minden egyszerű gö­rög asszony. Láttam azt az óriási küzdelmet is, amelyet férjem és elvbarátai folytat­tak nemzetük szabadságáért Ezek engem is arra kötelez­tek, hogy ne nézzem tétle­nül a harcot. — Tehát görögnek érzi magát, annak ellenére, hogy ön brit állampolgár ma ls? — Én az vagyok, aminek születtem. Wales a hazám, s ez az ország szinte évszáza­dos küzdelmet folytatott a szabadságért. — Nehéz élet az öné, ezt mindenki tudja, aki ismeri két évtizede folytatott har­cát. Nem bánta meg, hogy vállalta a küzdelmet? Mi ad erőt ehhez önnek? — Nehogy azt higyje, hogy amit teszek, áldozatnak ér­zem. A küzdelem tartalmas­sá, értelmessé tette életemet, s ma már el sem tudom magamat képzelni enélkül. Olyan jogokért küzdünk, aminek érdekében kötelessé­ge mindenkinek felemelnie a szavát. Az elemi szabadság­jogok, a nemzeti független­ség, egyenjogúság — mind alapvető feltétele az életnek, s ezért érdemes harcolni. S a küzdelem közben sok öröm és boldogság éii az embert: például az a nagyfokú szoli­daritás, amely körülvesz minket, ez pedig mindig erőt ad. — Kik támogatják a jun­tát? — A megtévesztett embe­rek, akiket kölcsönökkel, s egyéb kedvezményekkel vá­sároltak meg maguknak. Népszerű látszatintézkedése­ket tesznek, nyugdíjemelést ígérnek, de a tömegek nagy részét ezzel nem tudják megtéveszteni. Sokszor lát­szólag apró dolgokban je­lentkezik az ellenállás, tulaj­donképpen jelentéktelen ál­lami intézkedések megtaga­dásában, de ez is jelzi, hogy egy népet tartósan megtörni nem lehet. Sugárzik szeméből a bi­zakodás. Látszik azonban az is, hogy fáradt — az elmúlt hetekben még gyógykezelés alatt állt —, így elköszö­nünk. Betty asszony ezek­kel a szavakkal búcsúzik: — Itt, önöknél sok üzem­ben gyárban jártam, be­szélgettem egyszerű embe­rekkel és vezetőkkel egy­aránt, s rendkívül jólesett az az őszinte szolidaritás, ame­lyet ügyünk iránt éreznek. Ezt ezúton is mindenkinek köszönöm. B. B. I. 0 vllío íesnegyohb részecske­gyorsítója @ Leningrád (TASZSZ) A Leningrád melletti Cat­csinában megkezdte múkö. 'dését a viliig legnagyobb tel­jesítő képességű szinkrocik­lotrona. Az új részecske­gyorsító mlníegy 750 mil­lió elektronvoltnyi energiát ad, s a tudósok, folytatva kísérleteiket, igyekeznek el­érni az egymilliárd elektron­voltot. A világ eddigi legnagyobb szinkrociklotrona az Egye­sült Államok-beli Berkeley­ben működött, 490 millió elektronvoltos teljesítmény­nyel. A DNFF sikere* akciói a szabadságharcosok bevonultak M Loc városba 0 Saigon (AP, Reuter) mánycsapatok közelben le­., , , . , , , ., vő főhadiszállását és ugyan­Amerikai katonai jelenté- ak] tümadást intéztek egy exvxbeLST £ Sy K ^ amerikai tengerészgyalogos tökön hajnalban szabadság- más valamint egv másik, ^JFt^L^T kormánycsapatok által vé­dett magaslat ellen. Az ame­rikai katonai szóvivő az emberveszteségekről nem nyilatkozott A katonai szóvivő hang- Csütörtökön, helyi idő súlyozta, hogy a felszabadj- szerint a déli órákban a sza­tó hadsereg egységei elő- badságharcos egységek egy­ször elfoglalták a városka szerre három oldalról indí­felé vezető egyik hidat, majd tottak heves támadást Loc két oldal felől vonultak be Ninh körzetében, 117 kilo­Dai Locba. Innen azután méterrel északra Saigontól aknavetőkkel lőtték a kor- a kormánycsapatok főhadi­cok után bevonultak Dal Loc városkába. 580 kilomé­terrel északkeletre Saigon­tól. ünglla novemberben kivonul fldenbol 0 London (MTI) tannia képviselőivel megtár­George Brown külügymi- ^alják az ang°'( "aPatok niszter csütörtökön az alsó- klvonásánk részleteit házban bejelentette, hogy i az angol csapatok az erede­tileg kitűzött időpont, 1968. január 7-e helyett már e hónap második felében ki­vonulnak Dél-Arábiából és az ország ezzel egyidőben elnyeri függetlenségét. A pontos dátumot e hó köze­pén tűzik ki, attól függően, hogyan ha'adnak a tárgya­lások a dél-arábiai függet­lenségi mozgalom „kialakuló kormányával". @ Kairó (AP) A két dél-arábiai nemzeti mozgalom, a FLOSY és az NLF Kp.iróban tárgyaló kép­viselői közleményben jelen­tették be, hogy megállapo­dásra jutottak a nemzeti egység legfontosabb kérdé­seiben. Rövidesen közös kül­döttséget alakítanak azzal a feladattal, hogy Nagy-Bri­szállása és kiterjedt be­rendezései ellen. A támadá­sokat háromnegyedórás ak­natűz vezette be. Mint a hírügynökségek jelentik, a harcok során elkeseredett kézitusa fejlődött ki. A csü­törtöki támadás öt napon belül a negyedik nagyobb­arányú akció volt Loc Ninh ellen. BeTeleződölt az űrkísérlet A Kozmosz—188-at is vissza juttatták a Földre 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön befejeződött a speciálisan felszerelt Koz­mosz—186 és Kozmosz—188 mesterséges holdak segítsé­gével végrehajtott nagy kí­sérleti kutatási program. Ennek fő célja az volt, hogy ellenőrizzék azokat a tudo­mányos elképzeléseket és tervezői megoldásokat, ame­lyek lehetővé teszik két mesterséges hold önműködő összekapcsolását. Miután megtörtént a szét­válás és a Kozmosz—18ö-ot visszajuttatták a földre, a „passzív" Kozmosz—188 mesterséges hold még két napig folytatott kísérleteket A kijelölt program elvégzé­se után a Kozmosz—188-at ls visszajuttatták a Földre. A végrehajtott kísérlet eredményei igazolták a tu­dományos elképzelések és tervezői megoldások helyes­ségét Angolából zsoldosok hatoltak be Kongóba 0 Kinshasa (TTPI, AFP) Portugál-Angola területé­ről idegen nemzetiségű zsol­dosok lépték át a kongói ha­tárt és járműveket zsákmá­nyolva Kolwezi bányaváros felé nyomulnak előre. Bom­boko kongói külügyminisz­ter csütörtöki rádiónyilatko­zatában kijelentette: a kül­földi csapategységek szerdán Dilolo város térségében lép­tek kongói területre. Kiszen­ge városban 16 teherautót raboltak el. Ezeken eljutot­tak a Kiszadzsi város vas­útállomására, ahonnan Lu­bumbashiba, a volt Elisabet­villc-be vezet a vonal. Az idegen katonaság itt egy egész vasúti szerelvényt ke­rített birtokába, amellyel — Bomboko legutóbbi értesülé­sei szerint — Kolwezi fető vették útjukat. Mobutu köztársasági elnök az AFP-hírflgynökség tudósí­tójával később személyesen közölte, hogy csütörtökön Angolából behatolt kongói területre a zsoldosok máso­dik menetoszlopa is. Az újabb betörés a kora dél­utáni órákban, szintén Di­lolo térségében történt. Mobutu elmondta, hogy országszerte riadókészültség­be helyezték a fegyveres erő­ket, s a kormány még a nap folyamán a Biztonsági Ta­nácshoz fordul: Kongó tel­jes mértékben Portugáliát teszi felelőssé a zsoldostá­madásórt. Közben összeült a kongói minisztertanács és rendkívüli konferenciát tar­tott a kormánypárt, a Népi Forradalmi Mozgalom poli­tikai bizottsága is. Az AFP olyan értesülése­ket közöl, hogy a Bukavu várost megszállva tartó zsol­dosoknak ejtőernyőn dobtak le erősítést. Őszi Vendéglátó Napok programja: Ma, november 3-án de. 10 órakor Mega bir­kacsárda (Kossuth L. sgt.) Lángosbemutató: ká­posztás, húsos, juhtúros, burgonyás lángos. Délben 12 órakor birkahúsból készült ételek, t Este 19 órakor az öreg Kőrössy halászcsár­dánkban különleges halételek. Közreműködik: Szita Melinda magyarnóta-énekes. Kísér: Rácz Náci és zenekara. Délelőtt 10 órakor Ibolya presszónkban (Új­szeged, Odessza) cukrászsütemény-bemutató. Este 18 órakor Stop büfénkben (Újszeged, Odessza) halvacsora. Étlapon: halászlé, rántott hal. November 4-én, szombaton de. 11 órakor Jégkunyhó pressónkban tejszínes, gesztenyés sütemény bemutató. Du. 15 órakor a Korzó cukrászdánkban: desz­szert különlegességek, teasütemény bemutató. Cs. m: Vendéglátó Vállalat S. 101 109 II o sziikséiillapol bevezeíését 0 Bonn (MTI) A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) csütörtö­kön Bonnban nagygyűlést rendezett. Ludwig Hosen­berg, a szövetség elnöke, ki­jelentette, hogy a DGB el­utasítja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, amely a „szükségállapot" esetére szóló intézkedéseket tartalmazza. Rosenberg han­goztatta, hogy ez a döntés abból a felelősségből fakad, amely a szakszervezeti szö­vetségre a demokratikus rend megőrzéséért hárul. „Azt a buzgóságot és ener­giát — folytatta Rosenberg — amelyet rendeletek és paragrafusok gyártására for­dítunk, inkább arra kellene felhasználnunk, hogy népün­ket az iskolákban és a szü­lői házban, az üzemekben és az Irodákban arra nevel­jük. hogy öntudatos demok­ratákká váljanak." Erősödik a Clfl Jugoszlávia elleni tevékenysége 0 Belgrád (MTI) A belgrádi Borba cikkso­rozatban hívja fel a figyel­met arra, hogy az utóbbi időben erőteljesen fokozódik az amerikai CIA és más kül­földi hírszerző szolgálat te­vékenysége Jugoszláviában és általában Jugoszlávia el­len. A CIA egyaránt fel­használja hivatásos kémeit, utazó ügynökeit, a Jugoszlá­viában dolgozó amerikai ál­lampolgárokat, a NATO tá­jékoztató szerveit, más or­szágok hírszerző szolgálatait, a jugoszláv emigráns köz­pontokat és a második vi­lágháború után külföldre menekült hazaárulókat A szovjet Kárpátalja ® Beregszászi kirándulás Kissé tartózkodva fogad­tam vendéglátóim indítvá­nyát, hogy ruccanjunk ki Beregszászra. Miért éppen oda? Megvallom, korábban alig tudtam róla többet an­nál, mint amennyit Illés Béla leírt a Kárpáti rapszó­diában, hogy tudniillik je­lentéktelen porfészek az egész, és az odavalósiak igen nagy tisztelői a boritalnak. Derengett bennem valami a viharos sztrájkokról és tün­tetésekről is, no, de hol nem voltak ilyenek a régi, sze­gényekre meg gazdagokra osztott világban. Eszembe jutott egy adoma is, amely szerint valami istenhátamö­götti fészek lakói úgy flan­coltak az idegenek előtt, hogy a szélső házakon kí­vül felírták egy táblára: „Ez a falu város." Jó, jó, Bereg­szász már 23 éve szovjet ke­rületi székhely, de ezt is megszámítva, vajon mi ér­dekeset tud mondani a tu­ristának Ungvár után? Magyar és ukrán szöveg Legelőször Csanádi György­gyei, a Vörös Zászló cimű magyar nyelvű újság szer­kesztőjével akadtunk össze. Szerencsére. Mert ez a moz­gékony, nyurga fiatalember — nagy lokálpatrióta — egycsapásra kiűzte belőlem az előítéletet. Akkora hévvel ecsetelte Beregszász szépsé­geit, hogy felmelegedtem tő­le, s szinte minden monda­tát leírtam. Pedig a java, a személyes élmény még hát­ra volt. Kollegám minden ékesszólásával ls csak töre­dékét tudta érzékeltetni an­nak, amit ebben a 30 ezer lakosú szimpatikus városban tapasztaltam. Külsőre egy kicsit Hód­mezővásárhelyre emlékeztet. Az utcák, a lakóházak, az iskolák, a középületek, a nagyablakos, fehér asztalok­kal zsúfolt vendéglő — mind árasztja magából az alföldi hangulatot. Talán csak any­nyi a különbség, hogy a hi­vatalok homlokzatán, az el­igazító plakátokon, a nagy ünnep jelentőségét méltató dekorációkon a magyar szö­veg mellett ott olvasható a cirill betűs ukrán ls. A fő­téren befejezés előtt áll a 900 személyes új színház, épül a 25 hektáros városi park, a sportcsarnok és a fedett uszoda. A Nagy Ok­tóber tiszteletére kint a Ke­rek hegyen már át is adták rendeltetésének a szabadté­ri „zöld" színházat. Színház a mezőn ról, nehogy valaki holmi je­lentéktelen dobogónak kép­zelje. Társadalmi munkával épült, a hozzávaló téglát, cemen­tet, fát, vasat pedig a be­regszászi üzemek adták. Ma­ga a színpad óriási színházi súgólyukhoz hasonlít. Ma­gassága legalább 15 méter, a tető és a külső burkolat pala. Belül nyers színű léc­bordák díszítik. Az alatta le­vő épületben öltözők, mos­dók, mellékhelyiségek sora­koznak, nem találhat azok­ban kifogást a legigénye­sebb művészegyüttes sem. A színpad felé erősen lejtő nézőtér rögzített lócáln 2400­an foglalhatnak helyet, gyakran mégis szűknek bi­zonyul ez a hatalmas tri­bün. Felülről dróthálóra ag­gatva — mint az ég csilla­gai — vagy száz színes vil­lanykörte ontja a világossá­got, hátul reflektorok irá­nyulnak a monumentális színpadra. Különösen nyáron özönlik ide a nép a helyi műkedve­lő színészek előadásaira. A beregszászlak Igen büszkék erre az együttesre, amely­nek jóhíre egész Kárpátalját befutotta már. A színészek — ezt még Ungváron hal­lottam — rendkívül tehetsé­gesek. tudásban felülmúlják a területi székváros hivatá­sos művészeit. Schober Ottó­nak, a beregszászi művelő­dési otthon igazgatójának köszönhető, hogy összeková­csolta ezt a kis társulatot, amelynek tagjait pusztán a lelkesedés fűti. Fizetést ugyan­is senki sem kap közülük a fellépésért, napi munká­juk végeztével mégis ponto­san megjelennek a próbákon és az előadásokon. A Lako­dalom Malinovkán című for­radalmi témájú darabot már tizenhatodszor adják elő a környék színpadán, állandó­an zsúfolt ház előtt. Horváth Anna apja •— Id. Antal Péter kom­munistát ábrázolja. Éppen ilyen volt Péter bátya, a harcos öreg fiú, sajnos, ő már elment közülünk a te­metőbe. Mondom, éppen Ilyen volt, nem is tudom, hogyan találta így . el az ar­cát a lányom, pedig sohasem látta. — Kihez van • szerencsém? — Horváth András va­gyok — mutatkozott be az én kalauzom. — Horváth Anna édesapja. Hogyan? Ezt a nevet né­hány nap alatt legalább tíz­szer hallottam Ungváron is. Igen, már emlékszem: ő az a tehetséges autodidakta ke­rámikusmúvész, akiről oly gyakran írnak a szovjet la­pok, s akire szintén büszkék a beregszásziak. Kár, hogy nem volt alkalmam vele is találkozni. Egy jelentés — egy újságcikk Érdemes bővebben szólni erről a nagyszerű alkotás­Városnézés közben betér­tem a Barátság Ház múzeu­mába is. Éppen jókor. Idős munkásmozgalmi veteránok adtak itt találkozót egymás­nak, hogy felidézzék a di­cső forradalmi harcok em­lékét. Miközben ismerked­tem Kovács Jénoe. Bíró Bertalan, Nagy József és Ja­cura János elvtársakkal, va­laki felhívta a figyelmemet egy kicsiny szoborcsoportra: két csendőr kísér egy ma­gashomlokú, büszke tartású munkásembert Szálas, hetven év körüli férfi állt mellettem, s a szép művészi munkára mutatva megjegyezte: Beregszászon is nagyot fordult tehát az élet kereke. Nyoma sincs annak a sze­génységnek, amiről 1942. március 3-án az itteni járá­si főszolgabíró írt Bereg vár­megye alispánjának. A je­lentésben ugyanis a többi kö­zött ez olvasható: „Házról­házra járva 20—25 családot kerestem fel. A nyomor, amit láttam, felülmúlt min­den elképzelést A családok 90 százalékának nem volt egyáltalán élelme — lisztje, zsírja, szalonnája, de még burgonyája sem. A gyere­kek jóformán meztelenek. A gyerekek ezért egész télen át kénytelenek a szemetes, szellőzetlen viskókban ülni... Minden faluban 80—120 csa­lád él ilyen leírhatatlan nyomorban." És most kontrasztként áll­jon itt néhány mondat Ve­ress Gábornak, a beregszá­szi kerületi pártbizottság tit­kárának cikkéből, amely 1967 július 15-én jelent meg a Kárpáti Igaz Szóban: „A szovjethatalom anyagi jólé­tet hozott minden családba. Huszonkét év alatt kerüle­tünk dolgozói megtakarított pénzükön, s az állam köl­csönén 10 ezer 500 házat építettek... Csupán 1066-ban a kereskedelem 1300 tévét adott el a beregszászi kerü­let / lakosságának... Ma negyven magyar, húsz uk­rán és orosz nyelvű Iskolá­ban mintegy húszezer gyer­mek tanul." Ügy vélem, felesleges min­den további magyarázat. F. Nagy István 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1967. november 3.

Next

/
Thumbnails
Contents