Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

Az ünneplő Szeged Gyűlés a kendeMban Győri Imre elvtárs mondott beszédet A kenderfonógyár művelő­dési termében tegnap dél­után a Nagy Október harcait és győzelmeit megörökítő szép kiállítás fogadta azokat a dolgozókat, akik az ünne­pi gyűlésre érkeztek. Megje­lent a gyűlésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első tit­kára, Nagygyörgy Mária, a városi párt-végrehajtóbi­zottság tagja, Deák Béla, a városi párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a pártbizottság oszályvezetője is. Velük együtt az elnökségben fog­laltak helyet a gyár vezetői, élenjáró dolgozói, s az ideig­lenesen hazánkban tartózko­dó szovjet katonai alakula­tok képviselői. A népes gyűlést Gyulai Zoltán, a csúcspártvezetőség titkára nyitotta meg. Versek és énekszámok teremtették meg az emlékezés és barát­ság atmoszféráját. Kedves része volt a műsornak, mi­kor a tanárképző főiskola I. sz. gyakorlójának VII/c. osz­tályosai — Szendrei Éva ve­zényletével — orosz népda­lokat és forradalmi dalokat énekeltek oroszul. Ezután Győri Imre kö­szöntötte a gyár dolgozóit és mondott ünnepi beszédet. Kardos János igazgató a gyár idei munkasikereiről számolt be. A legkiválóbb dolgozók — Ábrahám Vincéné, Barna Antalné, Habik István, Haj­dú Mihály, Kapás Sándor, Losoncz János, Patyik Sán­dorné, dr. Vámos Sándor és Zöldi Imrépé — a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapták. A Gardella üzemrész a szocialista üzem­Vész címet érdemelte ki, hét munkacsapat pedig okleve­let, illetve jelvényt kapott a szocialista brigád cím elnye­réséért. A jó munka elisme­réseként közel 50 ezer forin­tot osztottak szét az ünnep­ségen. Pártnap a ruhagyárban A jó munka elismerése Kitüntetések átadása Szegeden Tegnap délután Szeged m. j. városi tanácsán dr. Biczó György, a végrehajtó bizottság elnöke, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, illetve a szakminisztériu­mok által adományozottt ki­tüntetéseket adott át a ta­nácsi dolgozóknak. Árvái Józsefet, az m. j. városi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesét a Munka Érdemérem ezüst fokozatá­val; Földesi Zoltánt, a terv­osztály műszaki ügyintézőjét az Építőipari Kiváló Dolgo­zója; Nagy Mihályt, a pénz­ügyi osztály főelőadóját Ki­váló Pénzügyi Dolgozó; dr. Szűcs Józsefet, az igazgatási osztály előadóját, dr. Czifra­nics Józsefet, a II. kerületi tanács igazgatási osztályá­nak vezetőjét és Réti Csabá­né dr.-t, a III. kerületi ta­nács igazgatási osztályának főelőadóját az Állami Igaz­gatás Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesítették. Az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága tegnap, Alapvető gazdaságpolitikai feladat A sertéstenyésztés, hizlalás fejlesztése Országos tanácskozást tartottak Szegeden Az ország sertéstenyész­tő nagyüzemeinek, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint más állami és tudományos intéz­mények 480 vezető szakem­bere találkozott tegnap Sze­geden. A sertéshústermelés gyorsabb ütemű fejlesztésé­nek problémáiról tanács­koztak a megyei tanácshá­za nagytermében. Dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg az értekezletet, majd Rózsa István, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának Ez az ütem azonban az utóbbi két évben lelassult, sőt kisebb mértékben vissza­esés következett be. Ennek ellenére is az a célunk, hogy hazánkban az egy fő­re jutó húsfogyasztást már a közeli években 20—30 szá­titkára tartott bevezető elő- zalékkal növeljük — mon­adást. Csökkenteni a költségeket Rózsa István rámutatott — többek között —, hogy a sertéshústermelés fejleszté­se a legfontosabb társadal­mi ügyek rangjára emelke­dett. Bizonyította: semmi ellentmondás nincs abban; miközben a tsz-ek vállalati önállóságának kifejlesztését szorgalmazzuk, ugyanakkor mindent megteszünk azért, hogy a gazdaságok a jövő­lyettes A sertéshústermelés és -ellátás helyzete, a fej­lesztést szolgáló fontosabb dotta. — Ehhez a sertéste­nyésztés. hizlalás fejleszté­se kinálja a legmegfelelőbb alapokat A központi intézkedések már éreztetik jótékony hatá­sukat. Legutóbb a nagyüze­mi felárral együtt 3 forinttal A Szegedi Ruhagyár dol­gozói tegnap ünnepi szabad pártnapon emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­ról. Az ünnepséget, amelyen megjelent Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályveze­tője is, Berzsenyi Lajos, az üzemi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Horváth Gyula, könnyűipari minisz­terhelyettes mondott beszé­det. Az ünnepségen Horváth Gyula a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyúj­totta át Daru Bálint műve­zetőnek, Hadobás Rozália, Rizsnyovszky Gézáné, Valen­tin Istvánné, Ördögh Ilona, Marosán Józsefné, Gyovái Jánosné, Csonka Gyuláné gépmunkásoknak, Bíró Jó­zsef szabásznak és Talla Gyula művezetőnek. Kiváló Dolgozó jelvényt 14-en, okle­velet összesen 32-en vehet­ték át. A gyár dolgozói kö­zött több mint százezer fo­rint pénzjutalmat osztottak ki. Szovjet professzorok látogatása a városi párt­bizottságon és a tanácsnál A „befolyásoló munkát' különösen indokolttá teszi az a tény, hogy az utóbbi két évben országosan mint­egy 12—13 százalékkal csök­kent a sertésállomány. Kor­mányunk részéről fontos, anyagilag is ösztönző köz­ponti intézkedések születtek eddig a további csökkenés megállítása, illetőleg a hús­termelés fokozatos növelé­se érdekében. Most tehát az üzemeken a sor. Első, leg­fontosabb teendőjük a szi­A József Attila Tudomány­egyetemnek és a Szegedi Or­vostudományi Egyetemnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett tudo­mányos ülésszakán — mint jelentettük — résztvesz A. I. Fedoszejev egyetemi tanár, az odesszai Mecsnyikov Egyetem rektorhelyettese, A. A. Markov akadémikus, a moszkvai Lomonoszov Egye­tem professzora és I. N. Pa­homov egyetemi tanár, az odesszai államigazgatási jo­gi tanszék vezetője. A szovjet professzorok dr. Márta Ferencnek, a József Attila Tudományegyetem rektorának társaságában csütörtökön látogatást tettek az MSZMP Szeged városi bizottságán, ahol Perjést László, a Szeged városi párt­bizottság első titkára fogad­ta őket. Ezt követően a Sze­ged mj. városi tanácsot ke­resték fel és ott dr. Biczó György, a városi tanács vb­elnöke fogadta a szovjet pro­fesszorokat. Mindkét helyen szívélyes, közvetlen beszél­getést folytattak. szerdán délután ünnepi ak- j ben sokkal tobb hust ad­t-íva ülést rendezett a me- I janak a hazai fogyasztók és gyei építőipari vállalat sze- [ a külkereskedelem számára. gedi székházának művelődé- A teMvá^W rm.nitet" si termében. Az ülésen részt vett Oláh Mihály, az SZMT elnöke is. Kiss István, az építők szakszervezetének me­gyei titkára mondott beszé­det, majd kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a szak­szervezeti munkában kitűnt tisztségviselőknek. A Szakszervezeti munká­ért kitüntető jelvény arany fokozatát Keresztes Nagy Erzsébetnek, a szentesi tég­lagyár szb. titkárának, az ezüst fokozatot pedig dr. Tury Gézának, a Csongrád nvegjtei Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa tag­jának nyújtották át. A SZOT kitüntetései után miniszteri kitüntetéseket adtak át. Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Halmi De­zső, a Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalat műhelybi­zottsági titkára és Tarnai Imréné, a hódmezővásárhe­lyi téglagyár szakszervezeti bizottságának tagja. A Fa­ipar Kiváló Dolgozója című miniszteri kitüntetést kapta Boros Mihály, a Szegedi Fa­lemezgvár szakszervezeti bi­zottságának tagja. intézkedések címmel tortott emelkedett a hízott sertések előadást. Kormányunk elha- kilónkénti felvásárlási ára. tározott szándéka — hangsú- Ez már jelentős nyereséget biztosít gazdaságainknak. Kedvezően hatott az az in­tézkedés is, miszerint a ser­téshús-termelésünkhöz szük­séges új beruházásaink 70 százalékát a jövőben az ál­lam fizeti. Megélénkült az érdeklődés az új, egyedülál­lóan kedvező állami hitelek iránt. lyozta a miniszterhelyettes —, hogy a kenyérgabonához hasonlóan mielőbb megold­juk a húsellátást, a húster­melés növelését. Ehhez az alapvető feltételek megvan­nak és kedvezőek. Szólott arról, hogy sertéshús-terme­lésünk 1950 és 1965 között 42 százalékkal növekedett. Takarmányozás, fajta Szólott ezután a minisz­terhelyettes arról, hogy a kormánynak sem most, sem később nincs szándékában a felvásárlási árak további növelése. (Jóllehet, vannak, akik ezt tanácsolják.) Ez ugyanis a fogyasztói árak növelését vonná maga után. Erről pedig nem lehet szó. lárd takarmánybázis meg- Nem lebet a rossz módsze­teremtése, mely hosszú tá­von is biztosítja a zavarta­lan fejlődést. A másik nagy munkaterület a takarmány­készletek hatékonyságának növelése. Más szóval: to­vább kell csökkenteni az egy kilogramm sertéshús előállításához szükséges ta­karmányt. Sokat segíthetnek a hústermelés fejlesztésében — állapította meg Rózsa István — a háztáji gazda­ságok is akkor, ha tovább erősítik közös kapcsolatai­kat tsz-einkkel. Dr. Gergely István kan­reket a sertéshús-termelés­ben a fogyasztók és az ál­lam rovására konzerválni. Sokoldalúan elemezte a miniszterhelyettes a takar­mánykészletek növelésének lehetőségeit. Ennek koránt­sem a takarmányimport a legfőbb forrása. Nagyobb mértékben kell felhasználni a szarvasmarha-tartásban a lédús és hulladéktakarmá­nyokat. Ezáltal nagy meny­nyiségű abraktakarmányt csoportosíthatunk át a ser­téshizlalásba. A másik nagy lehetőség a fejlett tartás­didátus, mezőgazdasági és technológiák alkalmazásában élelmezésügyi miniszterhe­öt kilogrammról 4 és fél kilogrammra kell csökkente­nünk az egy kilogramm hús előállításához szükséges ta­karmányt. Javítani kell az elhelyezés feltételeit. Tudo­mányos tény, hogy télen 10 —25 százalékkal több takar­mány fogy, mint nyáron. Más szóval „nem fűthetünk" a jövőben a sertésfiaztatók­ban. hizlaldákban takar­mánnyal. Beszéde végén is­mertette azokat a korszerű nagyüzemeket, melyeket tö­megesen építenek fel a jö­vőben a tsz-ekben és állami gazdaságokban. Ezek bizto­sítják majd végső soron a hazai húsfogyasztás és hús­export növelhetőségét. Dr. Németh Lajos főosz­tályvezető-helyettes a ké­Ma orvostudományi előadások az egyetemi ülésszakon Előbbre lépett az építőipar Két héttel előbb befeíezik ez éves tervet A szegedi egyetemeknek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom jubileuma al­kalmából rendezett tudo­mányos ülésszaka ma, a szemészeti klinika előadó­termében zömmel orvostu­dományi előadásokkal foly­tatódik. Délelőtt 10—délután 1 óráig tartó ülésszakon dr. Ivánovics György akadémi­kus, tanszékvezető egyetemi tanár, majd dr. Julesz Mik­lós akadémiai levelező tag, tanszékvezető egyetemi ta­nár tart előadást. A délután 4 órától 7-ig folytatódó ta­nácskozás programjában dr. Kiszely György tanszékveze­tő egyetemi tanár, majd dr. Fehér István egyetemi ad­junktus tartja meg előadá­sát A tudományos ülésszak sárórendezvényeként hol­nap, szombaton délelőtt 10 órakor, a Szabadság film­színházban a Szentpétervár végnapjai című filmet mu­tatják be, este 7 órakor pe­dig az egyetem Ady téri épületének Auditórium Maxi­mumában díszünnepség lesz a József Attila Tudomány­egyetem Egyetemi Színpa­dának, a Ságvári gimnázium énekkarának, Szendrey Im­re zongoraművésznek és Gregor Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház operaéne­kesének közreműködésével. Fedoszejev professzor előadása Az egyetemek tudományos ülésszakának rendezvényein kívül is tart előadást A. I. Fedoszejev professzor, az odesszai Mecsnyikov egye­tem rektorhelyettese. Ma, pénteken délután 4 órai kezdettel az Ady téri egye­temi épület nagy előadóter­mében arról a kérdésről be­szél, hogy irányithatja-e az ember az időjárást. Az elő­adást — amelyen minden érdeklődőt szívesen látnak — a József Attila Tudo­mányegyetem Természettu­dományi Karénak Földtudo­mányi Szakbizottsága és a Magyar Meteorológiai Tár­saság szegedi csoportja ren­dezi. Az ÉVM Csongrád me­gyei Építőipari Vállalat több mint háromezer dol­gozója idén is becsületesen eleget tesz kötelességének. A vállalat igazgatója, Sípos Mihály szerdán tájékoztat­ta a sajtó munkatársait ed­digi eredményeikről. El­mondta, hogy november 4­én ünnepi gyűlést tartanak a szegedi munkás szállodá­ban, ahol értékelik az el­múlt tíz hónap eredményeit és megjutalmazzák a mun­kában- élenjáró dolgozókat. Az idei tervfeladatokat jelentősen emelte a dolgo­zók vállalása, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. jubileumi évfordulójának tiszteletére tettek. Az elmúlt időszak­ban, október l-ig, 21,5 mil­lió forinttal teljesítette túl tervét a megyei építőipari vállalat. Ennek ismereté­ben azt remélik, hogy az 1967-es tervet december kö­zepére teljesítik. Hogyan sikerül? Az idei kiemelkedő eredményeket elősegítette a kedvező idő­járás, de legfőképpen a dolgozók lelkes versenye. A termelékenység emelkedése országosan is elismerésre méltó, mert a három évvel ezelőtti 135 ezer forintos teljesítményt az idén kere­ken 200 ezer forintos fe­jenkénti produktumra nö­velték a megye építőmun­kásai. Ez meghaladja az országos átlagot. A termelés önmagában is jelentősen emelkedett a tavalyihoz képest; 15,9 szá­zalékkal, 42 milliós építési eredménnyel. A termelé­kenység 17 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit, s dolgozónként 21 ezer 141 forinttal magasabb az 1966 évinél. Az építőipari vállalat el­sőrendű feladatának tekin­ti a kormány által kiemelt építkezések sorsát. Különö­sen magas teljesítést értek el az úgynevezett „olajos program-' végrehajtásában. A tervezett idei 4 millió helyett évvégére mintegy 25 millió forint értékű munkát teljesítenek Algyő térségében. Időben elvégezték a Hód­mezővásárhelyi Porcelán­gyár mélyépítési munkálata­it és a gyárhoz csatlakozó 15 lakás átadását. Átmenő munkát jelent a szentesi Kontakta gyár bővítése. Átadták a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz szociális épületét és hamarosan ké­szen áll az üzemcsarnok is. E szép eredmények elle­nére sem tudnak azonban minden igénynek eleget ten­ni. Ennek oka: a gyakori és jelentős tervmódosítások, a munkaerő és a krónikus anyaghiány. így késedelmek adódnak a szegedi Tejüzem, a Patyolat és a Szerszámko­vács Ktsz telephelyeinek építkezéseinél. Egyik legfontosabb mun­kája az építőiparnak a la­kások időbeni átadása. 1967­re 878 lakás felépítését ha­tározták el, ezzel szemben évvégére 881 lakást adnak át gazdáiknak. A szegedi lakásépítkezést kedvezően segítették, amikor vállalták, hogy a magánerős KlSZ-la­kóházakhoz segítséget nyúj­tanak. így 226 lakással több épülhetett fel Szege­den, amint azt előre ter­vezték. Az építőmunkások egész évi feladataikat a jubileu­mi verseny szellemében vé­gezték. A vállalatnál össze­sen ezernél több dolgozó tett valamilyen vállalást, felajánlást. A versenyben a szocialista címért küzdő brigádok jártak az élen: 49 kollektíva 563 tagjával. A versenyző brigádok közül 32 már elnyerte a szocialista címet. A jubileumi verseny so­rán rendezték meg a sze­gedi építkezéseken dolgozó munkások vakolási verse­nyét is, amelynek során 120 dolgozó mérte össze tudását. Gazdagh István rejlik. Már a közeljövőben sőbbiekben a sertéshúster­melés fajta-, takarmányozá­si és üzemi kérdéseiről tar­tott előadást. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár a malacelhullások leggyako­ribb okait tárta fel. Bizo­nyította, hogy a legvesze­delmesebb sertésbetegségek, a pestis és az orbánc már nem tizedelheti állománya­| inkát A legtöbb elhullás I emésztő és légzőszervi meg­betegedések miatt következik be. Igen sok malac pedig szülésgyengeséggel jön a vi­lágra, mert elmulasztották a kocák elléshez való szaksze­rű előkészítését. Bizonyítás I Dr. Lóránt Lajos főosz­tályvezető a sertéshústerme­lés élelmiszeripari, feldolgo­zási problémáiról tájékoztat­ta a tanácskozást. A vitában — Csongrád megyéből — felszólalt dr. Sza­bó János, a Csongrád me­gyei Állategészségügyi Ál­lomás igazgatója. Á na­gyobb fialási átlagok elér­hetőségének lehetőségeit ele­mezte:' Ballabás Sándor, a Csongrád megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség veze­tője a háztáji gazdaságok sertéshizlalási lehetőségei­ről közölt érdekes adatokat. Dr. Gergely István minisz­terhelyettes összefoglaló be­szédében bebizonyította an­nak a képtelen nézetnek a tarthatatlanságát, hogy a szabadpiaci takarmányárak szabják meg a sertéshús­termelés gazdaságosságát. A szabadpiacokon ugyanis a takarmánykészleteknek alig 5 százaléka jelentkezik csu­pán. Épp ezért nem lehet mértékadó a szabadpiac. A tanácskozás dr. Paczuk István zárszavával ért véget. Csépi József V Péntek, 1967. november 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 4

Next

/
Thumbnails
Contents