Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

MOST EVE A helyőrség készen állt... 7 7 A Bolsevik Párt október lfi-i ülésén vereséget szen• • vedett Kamenyev és Zinovjev; október 18-án a mensevikek felszólítására nyilvánosságra hozták az akkor még titkos párthatározatot a felkelésről. A nyilatkozatban nemcsak az előkészületekről, hanem a dátumról is szó esett. A II. Szovjetkongresszusnak az eredeti terveknek megfelelően október 20-án (november 2) kellett volna összeülnie. A bolsevikok, előkészítve a fegyveres felkelést, a kongresszuson már a szovjetek halalmát kívánták szankcionálni. Miután a mensevikek tudomást szereztek az előkészületekről. 5 nappal elhalasztották a II. Szovjetkongreszszus megnyitását, ez.zel is időt adva az Ideiglenes Kormánynak. A Szovjetkongresszusra érkezett küldötteket — akik döntő többségben bolsevik nézeteket vallottak — igyekeztek hazaküldeni, azonban ez a törekvésük kevés sikerrel járt. Viszont az Ideiglenes Kormány október 18an hajnalig tartó titkos ülést tartott Kerenszkij irodájában. Csapatösszevonást rendeltek el, a munkáskerületekbe állandó kozák járőröket vezényeltek. A kormány meg volt győződve arról, hogy könnyen elfojtja az előkészületeket. A forradalom „sztrájktörői" — Kamenyev, Zinovjev — az ellenforradalmárok kezére játszottak. Lenin, miután tudomást szerzett árulásukról, függetlenül a korábbi közös munkától, követelte pártból való kizárásukat. Ez nem történt meR, de a Központi Bizottságból mindkettőjüket eltávolították. Ez az eset bonyolította a fegyveres felkelés előkészítését. Október 20-án formálisan is megalakult a Petrográdi Szovjet mellett működő Forradalmi Katonai Bizottság. A szovjet elnöke ekkor Trockij volt. Már október 12-én (23) a szovjet ülésén végleg elutasították a mensevikek ellenállását, s elhatározták, a Katonai Bizottság felállítását. E bizottság feladatának tartották, hogy ellensúlyozza a fővárosi helyőrség parancsnokságának tevékenységét, amely az ellenforradalom céljait szolgalta. Október 16-án a párt Központi Bizottsága is végleg elhatározta e szerv létrehozását. A Központi Bizottság 5 tagja vett részt a Katonai Bizottság politikai munkájának irányításában. A Katonai Forradalmi Bizottság a fővárosi szovjet legális szervezete volt. Tagjai száma 66. A megalakuláskor pártállás szerint tagja volt: 14 baloldali eszer, 4 anarchista, 48 bolsevik. A Katonai Bizottság elnöke, Podvojszkij lett, az egész felkelés operatív vezére. A Katonai Bizottság feladata volt a helyőrség személyi állományának nyilvántartása, harc a pogromok ellen, a forradalmi fegyelem biztosítása a hadseregben. De a fő feladat, természetesen a fegyveres felkelés gyakorlati kidolgozása. végrehajtása. Az október 20-i ülésen a PéterPál-erőd élére — ahol több mint 100 ezer puska és nagy mennyiségű lőszer, golyószóró volt — a Katonai Bizottság komiszárt állított. A komiszár bemutatta az addigi parancsnoknak megbízólevelét, mely szerint csak az ő jóváhagyásával lehet bármilyen parancsot teljesíteni. E naptól csak a Forradalmi Hadsereg egységei kaptak fegyvert. Október 20—21-én a Katonai Bizottság 290 katonai egységhez nevezte ki komiszárjait. Az Ideiglenes Kormány hadügyminisztere megparancsolta a Néván tartózkodó t Auróra öjfkálónak. hogv azonnal fusson ki a tengerre, próbaútra. A hajó komiszárja, Belisev, azt válaszolta, hogy erre október 25-e előtt nem kerülhet sor. Október 22-én a Forradalmi Katonai Bizottság elhatározta a fővárosi helyőrségi parancsnokság tevékenységének ellenőrzését. Miután Polkovnyikov ezredes nem volt hajlandó elismerni a komiszárokat, a Katonai Forradalmi Bizottság e napon valamennyi ezred számára elrendelte: „A forradalmi rend védelmét a Forradalmi Katonai Bizottság valósítja meg. Csak a Katonai Bizottság által aláírt rendeletek érvényesek. Valamennyi katona kötelessége a forradalmi rend megtartása. A forradalom veszélyben van! Élien a forradalmi hadsereg!" A 200 ezer katonát magába foglaló petrográdi helyőrseg készen állt a felkelésre. mléksor AH&CYQKrÚSfftlSZÖCIÚISWi FOS P A0&10M 5 0. ÉVFO RDUtÓ JA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor- ] dulója alkalmából a posta — Lenin életével foglalkozó | — három értékből álló sort bocsát ki. A bélyegek október 31-én jelennek meg. A kibocsátás napján a posta rajzos alkalmi bélyegzőt használ Az új gazdaságirányítási rendszer közelségében Jobbat várok, de... Egy ismerős szakmunkással beszélgettem az újszegedi szövőgyár udvarán. A horgászással kezdtük, de öt perc múlva szóba került a mechanizmus. Azt mondta, fedett várót építenek a gyár elé, hogy ne kelljen áznifázni, amíg nem jön a busz. — Ez már a mechanizmus szele —, jelentette ki határozottan. Sok mindent mondott még ezzel kapcsolatban, míg megkérdeztem tőle, hogy ő tulajdonképpen mit vár az új gazdaságirányítási rendszertől. — Jobbat várok, de ... Ez a beszélgetés indított el engem is, hogy közelebbről lássam, mit jelent az új mechanizmus, mit várnak bevezetésétől egy olyan gyárban, amely minden tekintetben megfelel az ideálisnak, az önállóan gazdái- termelékenységet, hanem épkodó vállalat modelljének, pen javítja azt. mit kell tenniük, hogy céljaik jobban, gyorsabban és biztosabban megvalósuljanak. Vannak, akik nem tudják, csak várnak. Valamit várnak. De mi az a valami? A szövőgyár cérnázóműhelyében modern Textima gépek duruzsolnak. Nagytestű gépek. Az emberek eltörpülnek mellettük. De mégsem csak a gépeken múlik, hogy milyen lesz a szövődéi alapanyag. A gépek között kávéillat terjeng. Kellemes. Egy idős asszony megitta a kávéját és a köténye sarkába megtörölte a száját, majd azt mondta, hogy finom volt a kávé. Régen csak az irodában ittak kávét. A művezető szerint nem, hogy rontaná a fegyelmet, vagy a Tudom,-hogy a gondok és a gondolatok is mások minden embernél. Mas a szövőnönéi, a brgádvezetőnél, a művezetőnél, a főkönyvelőnél és megint má.s a műszaki osztályvezetőnél, vagy a vezérigazgatónál. De e gondokban és gondolatokban vannak közös vonások is. Közös az a várakozás, amely jobbat remél az új gazdasági mechanizmusban. Az egész társadalomnak és az egyénnek a javára. Vannak akik azt is tudják, személy szerint nekik Az apostol ukrán fordításban Skrobinec Jurij ungvári hangtani, akusztikai ala- Az apostol tolmácsolásánál újságíró, a magyar iroda- pokon nyugvó hangulatkel- is a már megszokott hanglom ismert ukrán barátja és tés páratlanul hű érzékelte- tani bravúrokra, ameyeket tolmácsolója Petőfi „Az tésével is. már szinte keresünk minden apostol"-at nyújtotta át most Nincs módunk arra, hogy fordításában. A mű elmélyüa kijevi „Vszeszvit" olvasói- Skrobinec fordítói módsze- lő olvasói megfigyelhették, nak. A Petőfi-életműnek ez rének ezeket a jellegzetessé- hogy mikor a költő Szila kiemelkedő darabja kivo- geit itt példákkal illusztrál- veszter sorsának sivárságát natosan jelent meg az uk- juk. Jegyezzünk meg csak érzékelteti, nemcsak turiatorán világirodalmi folyóirat- egyet: Pándi Pál ismert kri- san törekszik nyelvi díszban, de a fordítás teljes tikus ezt írja Az apostol- telenségre, hanem igénybe egészében elkészült, csak ról: „A hós sorsa által fel- vesz ehhez bizonyos hangkönyvalakú megjelenésre korbácsolt indulatok nagyon festő eszközöket is. Szinte vár. >s aktuálisak, nagyon is for- úgy érezzük, hogy kong A fordítóról jegyezzünk róak, ezért is válik uralko- ezekben a sorokban a kietmeg talán itt csak annyit, dóvá Az apostol-ban a lírai len üresség. A fordító is észhogy Arany János balladái- elem, s líra és epikum kö- revette „Az apostol"-nak ezt nak és Toldi-jának, Mó- zött nincs mindvégig egyen- a jellegzetességét és tolmáricz Zsigmond Légy jó letes belső harmónia. Az in- csolásához megtalálta a mindhalálig c. regényének, dulatok szétfeszítik a törté- megfelelő ukrán hangtani Karinthy Tanár úr, kérem- net keretét. Fontosabb a köl- eszközöket, ének, s a mai magyar tro- tő számára az. amit a tör- A MVszeszvit" a művet dalom több jeles alkotásá- ténettel gondolatilag, érzelnak (Illyés Gyula: Puszták mileg ki akar fejezni, mint népe. Bihari Klára: Szom- maga a történet. A beállítás, júség stb.) ukrán nyelvű színezés, a tónus megannyi megszólaltatása fűződik ne- hordozója Petőfi személyes véhez. Skrobinec nagyszerű- és aktuális indulatainak, s en tud magyarul, érzi nyel- ezek az indulatok néhol felvünk legkisebb nüánszait lázadnak az ellen a kőzve- _ (különben az ukrán mellett, tettség ellen, amelybe az megértésében nagv "segítse magvarul is versel), s mint epikus jelleg kifejezesuket get nyújt a fordító előszaaz ukrán nyelv művésze, áb- kényszeríti." Ha a fordíto- va is rázolóeszközeinek aprólékos nak célja volt, hogy Az ismerője, gyakran elkáprázr apostol-nak ezt a jellegzetátta olvasóit bravúros for- tességét az ukrán forditásdítói megoldásaival. Vers- ban is a lehető legjobban fordításaiban olvan messzi- érzékeltesse — akkor céliát re elmegy hogv ukrán rí- messzemenően el is érte. mei gvakran hajszálpontos Skrobinec szövegéből nagy- várjuk a teljGS fordítás másai, szinte tükörképei a szerűen erezzük ezt a sajá- könyvalakú megjelenését, magvar összecsengéseknek. tos atmoszferat. " F „ is„.lá Sokszor remekelt a tisztán Módja nyílt « fordítónak BaUa Baszl° 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. október 22. Nem szüntetjük meg az új mechanizmusban sem — mondja. A Kun Béla nevét viselő szocialista brigád kiegyensúlyozott munkás kollektívák közé tartozik. Tömösközi Sándorné ennek a brigádnak a tagja. Tizenegy éve dolgozik az újszegedi szövőgyárban. Egyedül él kisgyermekével. Lakása nincsen, a szüleinél húzódik meg gyermekével együtt. Havi átlagos keresete 1700— 1B00 forint között ingadozik, tehát a jó szakmunkások között tartják nyilván. Kért, igényelt már lakást, ennek a munkástasszonynak de sokan vannak előtte meg te a fonalat, majd a beszélgetés szálait. — Én, személy szerint elsősorban lakást várok. Pénzem talán lenne is az induláshoz, de sokan várunk a sorra, örülök, hogy a gyerekes anyák ezután sem maradnak védelem nélkül, támogatás ^nélkül. Én remélek és jobbat varok, ...csak iakás lenne. Nagyon egyéni probléma ez, de csak látszólag. Tömösköziné jó szakmunkás, tizenegy éves praxissal a háta mögött. A munkakönyvében egyetlen bejegyzés van. Amikor belépett az újszegedi szövőgyárba, akkor írtak a könyvébe. Sok asszony dolgozik itt a szövőgyárban, olyanok is sokan vannak, akiknek innen ment nyugdíjba édesanyjuk és ide jött nemrégiben leányuk. Nem lehet külön társadalmi megelégedettség és egyéni elégedetlenség. A kettőnek valamiképp közelíteni kell egymáshoz. Végül is az egyének többsége, az egynének többségének anyagi jóléte emeli a társadalom egészének nívóját. E közös nevező pedig legjobban a szocialista rendben teljesedhet ki. — Értik ezt a lakásokra is — fejtegette nézeteit Tömösközi Sándorné szomszédja. — Mondja meg, hogv igazam van-e? — Igaza van. Nehezen lehet vitatkozni Száraz víz Érdekes felfedezeshez jutottak az egyik frankfurti üzem vegyészei: feltalálták a száraz vizet, amely lisztszerü fehér por. a cigarettafüst módjára lehet a levegőbe fújni, összetétele: 90 szazalék közönséges viz, 10 százaléka pedig víztaszító kova.sav. Ez utóbbi anyag a természetben nem ismeretes, a vegyiparban. főleg a kaucsukgyártásban azonban igen nagy jelentőségű. Ha vizet, es víztaszító kovasavat 90:10 arányban öszszekevernek és a keveréket felrázzák, leheletfinomságú fehér por keletkezik. A víz egyik pillanatról a másikra elveszíti minden jellegzetes külső tulajdonságát és porrá lesz. A „vízpor" stabil, állékony anyag, üvegben jól tárolható. A jelenség magyarázata feltehetően az, hogy a kovasavval összerázott víz, éppen úgy, mint a tengerpartra zúduló hullám, apró cseppek millióira esik szét. Az így létrejött. körülbelül ötszázad milliméter átmérőjű cseppecskék kovasav-bevonatot kapnak: a víz tehát bezáródik a víztaszító burokba. A por kézbe véve — száraz, hideg tapintású. A felfedezés gyakorlati jelentőségéről a szakértőknek az a véleményük. hogy a száraz vizet elsősorban a porszerű anyagokkal dolgozó iparágakban hasznosítják majd. mivel 0,5 százalékos adagolása minden porszerű anyag rsomósodását megakadályozza. Jól alkalmazható lesz a tűzvédelmi poroltó készülékek üzemben tartásánál, a kozmetikai iparban, gyógyszeriparban, de az élelmiszerek porításánál is. csak szemelvényekben közli, az ukrán olvasó azonban így is többé-kevésbé teljes képet kap Az apostol-ról — a kihagyott részeket lakonikus, de a lényeget gondosan kielemzö összekötő-szövegek hidalják át. A mű egészének Az apostol bemutatása a „Vszeszvit"-ben a magyar— ukrán művelődési kapcsolatoknak kétség kívül jelentős eseménye — ezek után még nagyobb érdeklődéssel a szövetkezeti lakások frontján is. Tömösközi Sándornétól is megkérdezem, hogy mit hallott, mit vár az új gazdasági mechanizmustól. — Szakszervezeti bizalmi vagyok — mondta —, s voltam egy-két esetben tájékoztatáson, ahol a mechanizmusról beszéltek. Majd szinte önmagának tette fel a kérdést, hogy mit is jelent ez. Ügy próbálta feszegetni, mintha szemináriumon adna számot a tanultakról. Aztán elfogytak a definíciók és élőbukkantak a mindennapok dolgai, melyeket éppen úgy érint az új mechanizmus, mint a milliárdos beruházásokat. — Az üdültetés például — mondta szép csendesen — legyen igazságosabb. Ne minden esztendőben ugyanazok vegyék igénybe, s tegyenek különbséget a kisfizetésüek és a nagyobb fizetésűek térítési díja között. Ezt is várom az új mechanizmustól, meg azt is, hogy a lakások elosztásánál előnyben részesülnek a családos, munkás emberek, akiknek a jövedelmük alacsonyabb. A társadalmi igazságok valóban jussanak érvényre: csak egy kapu maradjon, ne kettő; kicsi is meg nagy is, mert ha két kapu van, akkor kerülni is lehet. Ért engem ugye? — Értem. Megszakadt a beszélgetés egy pillanatra, mert elszakadt a fehér fonal a Textima gépen. Előbb összekötöta véleményével, még akkor is, ha kevés az elosztásra váró lakás. Csak egy dolog segíthet; több lakást kellene építeni. Ezt is várják az új mechanizmustól. Több lakásépítést és még igazságosabb elosztást Munkásokban ritkán csalódik az ember. Távol áll tőlük az egoizmus, az egyéni követelőzés. A nincsböl nem akarnak várat építeni, szívesen vetnek vályogot is hozzá. Ügy éreztem, azzal is tisztában vannak, hogy a mechanizmus nem valami csodaszer, amely január elsején a vizet is borrá változtatja. De számítanak disztingvációra, az élet minden területén, a munkahelyükön is. — Nézzék meg a munkánkat minőségileg és mennyiségileg is, hogv ki mit ad ki a keze alól! Tudom, hogy fontos a mennyiség — mondta Tömösköziné —, de a minőség egyre fontosabb lesz. Csak a jó árut lehet eladni könnyen és biztosan. Domináljon a minőség, s aki megfelel ennek a követelménynek, lássa a borítékban is. Az anyagi érdekeltség egyszerű kifejezése. Igénylik és várják is ezt a differenciálást a szövőgyári munkások. De nem várnak sem többet, sem kevesebbet, mint amennyit becsülettel dolgoztak. Gazdagh István 2S szőnyegfiegy felfedezése Hogy is mondja a nóta? Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sarkában is elhordom ... Énekelhetnék ezt a jutagyáriak is, mert ők valóban elhordják a hegyként tornyosuló hulladékot a gyárudvarról; méghozzá nem is akármilyen céllal. De kezdjük az elején: már jó ideje magasodik, növekedik a néhány méteres sisál fonaldarabok halmaza. S vele együtt nőtt a kérdőjel is, mi legyen vele, hogyan lehetne felhasználni, megmenteni? Mint Nagygyörgy Imre, a gyár újítási előadó; ja elmondja, a hosszas fejtörésre dr. Kasza Gyula javaslata tett pontot. Azóta a nyugdíjasok kezemunkáját hívják segítségül a „hegybontáshoz"; a gyár egykori dolgozói hazaviszik a hulladékot, otthon úgynevezett halászcsomóval összekötik a darabokat, s annak rendjemódja szerint fel is csévélik — vagyis előkészítik a gyártásra. Kilónként 4 forintot fizet nekik az üzem; megéri mindkét félnek. Az így nyert fonal kitűnően felhasználható egyes gyártmányok szövésénél. Drága alapanyagot mentenek meg így. hisz egy kiló új sisal 24 forintot ér. Négyezer méter szőnyeget szőnek terven felül ezzel a bedolgozói segítséggel a sisál-hegyből. De ezzel még nem ért véget a nyugdíjasok bedolgozói munkája, hisz ez a hulladék gyártás közben állandóan termelődik. vagyis újra meg újra szükség lesz a kötözésre, csévélésre, feldolgozásra. Nyilván ezért is születnek újabb ötletek a felhasználással kapcsolatban: lábtörlőket, fürdőszoba- és autószőnyegpket is akarnak gvárfani a felfedezett hulladékból. íme, egy jó példa a tartalékok feltárására: ha valaki alaposan körülnéz az üzemben, ilyen és hasonló haszonforrásokat fedezhet fel. De a julag.vári példa egyben ahhoz is mintául szolgálhat, miként lehet keresethez juttatni egy-egy üzemben a nyugdíjasokat. S. »L