Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

Politika és gazdaság Megkérdeztem egy műszaki szakember ismerősömet, szokott-e politizálni az üzemében. Furcsálta a kérdést, de ez is lehet, hogy félreértett, mert így válaszolt: „Miért politizálnék én, amikor a beosztásom üzemvezető?" Várta, hogy tovább firtatom a dolgot, kíváncsian nézett rám, hova is akarok kilyukadni. Nem kérdezősködtem tovább, hanem beszélgetni kezdtünk vállalata gazdasági helyzetéről és általános közgazdasági problémákról. Az üzemvezető politikai kérdésekben otthonosan mozgott, de beszélgetésünk végén, visszatért a kiindulóponthoz és megjegyezte: neki nem feladata a politizálás, az agitáció, éppen elegendő dolga van üzemével, annak szakmai irányításával. Szavaiból kicsendült, hogy szerinte más kérdés a szakmai irányítás, a gazdasági munka és megint más kérdés a politikai munka. A politikai munka a párttitkár vagy a pártvezetőség feladata, a gazdasági munka pedig a műszakiak reszortja. A kettő ne keveredjék egymással. Igaza van-e? Álláspontja már első hallásra is sántít, hiszen a politikai munka és a gazdasági tevékenység nem választható ketté. De van ennek az éremnek másik oldala is. Egyes pártmunkások néha éppen olyan álláspontot foglalnak el, mint az előbb említett üzemvezető. A politikai munkát tartják egyedülinek, elsőrendű feladatuknak, s a gazdasági munkával kevésbé törődnek. Pedig ez esetben is érvényes a tétel: e két terület szerves egységet képez. Ha valamikor szükség volt jó politikai munkára, olyanra, amely éppen a gazdasági kérdéseket helyezi előtérbe, akkor most különösen szükség van erre. A gazdasági mechanizmus reformját pártunk irányításával dolgozták ki, a párt tartotta szükségesnek azért, hogy meggyorsítsuk fejlődésünket, a szocializmus teljes felépítését. Igen szívós, s kitartó munkát igényel minden egyes lépés, amelyet előre teszünk céljaink megvalósítása érdekében. A politikát gondosan kidolgozzák, de a szépen kidolgozott politika is csak akkor ér valamit, ha a gyakorlatban megvalósítják. Azt a politikai irányvonalat, amelyet pártunk meghirdetett, végrehajtjuk. De nem külön-külön, hanem együtt, pártmunkások és műszaki beosztásúak, népünk minden becsületes tagja. Örömmel kell, hogy eltöltsön annak a munkának a gyümölcse, amely ha valami kicsinykével is, de előre vitte e magasztosan szép ügyet. Politizálva beleszólni dolgaink menetébe, nagyon jóleső érzés. Gazdálkodásunk egyben politika, és politizálásunk egyben gazdálkodás is. Kétféle tevékenységnek látszik ugyan, de szorosan egybe tapad, mert e politika éppen a munkán keresztül válik valósággá. S hogy így lehet, az annak köszönhető, hogy mi szocializmust építünk, hogy nálunk lehetősége nyílik minden embernek a politizálásra és a munkára is. Ekkora lehetőséget és szabadságot egyetlen társadalom sem adott tagjainak. Ilyen beleszólás, ilyen aktivitás csak a nálunk is honos társadalmi közegben valósulhat meg. Az az üzemi pártszervezet dolgozik jól, amely nem nézi közömbösen a vállalat gazdasági életét. Mivel a vállalatok sokkal nagyobb önállósággal rendelkeznek majd a jövőben, mint eddig, eredményességüket vagy eredménytelenségüket kizárólag önmaguknak köszönhetik majd. A vállalat gazdasági vezetőinek nagyobb önállósága, jogköre és hatásköre csakis akkor vezethet eredményre, ha az egész kollektíva egyetértésével határozzák meg a tennivalókat. A döntések kidolgozásában, majd azok eredményes végrehajtásában segíthet sokat az üzemi pártalapszervezet. Ezért kötelessége a pártszervezetnek, minden egyes tagjának a gazdasági kérdésekkel való törődés, az olyan politizálás, amely végül is gazdasági eredményeket szül mindenki javára. A pártszervezet éppen olyan felelős gazdája az üzemnek, mint a műszaki vezetés. Az új gazdasági mechanizmusért, annak sikeréért elsősorban a kommunisták felelősek. Minden kommunista, az is, akinek üzemvezető a beosztása és az is akinek más a munkaköre. Ennek a sikernek az érdekében nem csupán úgy lehet dolgozni, hogy magyarázzuk a lényegét — az is kell! —, hanem úgy is, hogy konkrétan elősegítjük a gyakorlati megvalósítást. Van aki azt mondja, hogy a párttitkár nem mindenben szakember, következésképpen hogyan avatkozhatna egy-egy műszaki, vagy konkrét gazdasági kérdésbe? Az igaz, nincsenek polihisztorok, de a beavatkozás, a közvetlen ráhatás nem mindig azt jelenti, hogy személyesen a párttitkárnak kell megoldani a kívánatos újítást, a műszaki intézkedést. A pártszervezet felkérhet olyan szakembereket, akik az adott területen „otthon vannak" és képesek arra, hogy változtassanak a régi gyakorlaton. Az összefüggések — a politikai és gazdasági munka között — cáfolhatatlanok. Amely vállalat műszaki vezetői úgy politizálnak intézkedéseik során, hogy a dolgozók a „miértet" is értik, jobb eredményre számíthatnak. De a politikai munka miértje is valahol itt találkozik a gazdálkodással. Ha a pártszervezet elszakad a gazdasági munkától, nehezen tud maid igent, vagy nemet mondani egyegy, a vállalat életére is kiható döntésnél, határozatnál. Ezért is tarthatatlan, az olyan álláspont, hogy a műszakinak nem „reszortja" a politizálás és a pártmunkásnak nem feladata a gazdasági ügyekkel való foglalkozás. A mindennapi életben e két területet nem lehet és nem is szabad elválasztani. A jó pártmunkás az. aki ért a gazdasági ügyekhez, s fordítva, az a jó műszaki szakember, aki tud politizálni intézkedései és dolgozói érdekében. GAZDAGH ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPA RT LAPJA 57. évfolyam, 195. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. augusztus 19. Vidéki gyárak szerződései - az új mechanizmus szellemében Érdekes, a gazdaságirányítás új mechanizmusának előnyeire .mutató szerződést kötött a Komárom megyei tanács esztergomi kályhacsempe gyára az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel. Az országos vállalat a terv megvalósításához szükséges huszonhat millió forint egy részét — tizenhat millió forintot — kölcsönadja az esztergomi gyárnak. Az új üzemrészek terveit már készítik is. Az első üzemrészében jövőre megkezdik a gyártást. Két éven át évi tízezer, 1970-től pedig már évi 25 ezer darabot készítenek a közkedvelt kisméretű kályhákból. A külkereskedelmi és ipari vállalatok kapcsolatai az új gazdaságirányítási rendszerben szorosabbá válnak: a napokban elsőként a Hungarotex kötött megállapodást a győri Richards-gyárral, majd ezt követően most a szegedi rostkikészítő vállalattal. Mivel a szerződéskötés részleteit meghatározó jogszabályok még nem léptek életbe, a két textilgyár és a külkereskedelmi vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy egyelőre elvi megállapodást kötnek. A gyárak a külkereskedelmi vállalattal úgynevezett améta formában működnek együtt. Ez azt jelenti, hogy az ártöbbleten osztozkodnak vagy az esetleges veszteség terheit együtt viselik. A külkereskedelem képviselői az üzemekkel közösen alakítják ki az exportcikkek legcélszerűbb piaci árát. A Richards-gyár és a szegedi rostkikészítő már e megállapodás figyelembevételével készül 1968. évi feladatainak teljesítésére. (MTI) Gagarln űrhajója Pesten Pénteken a déli órákban megérkezett a Budapesti Nemzetközi Vásár területére az a tartóállvány, amely mintegy bölcsője lesz majd „A szovjet tudomány és technika 50 éve" kiállítás egyik legnagyobb szenzációjának, a hordozórakétával együtt több mint 40 méter hosszú kozmikus szerkezetnek, a Gagarint szállító Vosztok—1 űrhajónak. A 72 tonna súlyú tartejr állvány csütörtökön reggel göidült be a Nyugati-pályaudvar ipari vágányára. Az l-es számú AKÖV nehézgépszállitó részlege teljes 24 órán át dolgozott, amíg a 22 méter hosszú szerkezetet lassan-lassan sikerült annyira megemelni, hogy alá gördíthessék a négytengelyes, 43 kerekes trailert. Igv azután pénteken délelőtt elindult a Vosztok tartóállványa a kiállítás főterére. Ott már felkészülten várták speciális emelőkkel, hogy a tartóállványt „két emeléssel" felrakják a már napokkal ezelőtt odaszállított sínmezőre. Valószínűleg a jövő hét első felében már a Voszktok—1-et is ráfektetik az állványra. Engol kereskedelmi küldöttség készül hazánkba A londoni kereskedelmi kamara tekintélyes összetételű delegációt készül Magyarországra küldeni egyhetes látogatásra. Az október 26-án Budapestre érkező küldöttség vezetője Lord Erről, a londoni kereskedelmi kamara elnöke, volt konzervatív kereskedelemügyi miniszter, helyettese Alan Langdon, a londoni kamara magyar tagozatának elnöke. A küldöttséget a brit ipar igen széles szektorának képviselőiből állítják össze, beleértve a tőkeberuházási javakat és fogyasztási cikkeket gyártó nagy vállalatok megbízottait is. A két ország kereskedelmének fejlesztésében érdekelt bankok ugyancsak képviseltetik magukat a küldöttségben. A londoni kereskedelmi kamara célja, hogy a Magyarországon 1968 januárjában életbelépő gazdasági reformok fényénél tüzetesen megvizsgálják magyar partnereikkel a kereskedelmi kapcsolatok további bővítésének kilátásait. A küldöttség készülő látogatásáról kiadott közleményben a londoni kereskedelmi kamara hangsúlyozza: „Magyarország sokatígérő piac a brit áruk igen széles skálája számára. A Magyarországra irányuló brit export az 1961-es 4 700 000 fontról 1966-ban 10 100 000 fontra emelkedett és ez év első felében további 18 százalékos növekedést mutat. Johnson engedélyt adott a bombázások kiszélesítésére A Johnson-kormányzat látványos propagandaháborúval igyekszik elejét venni a vietnami háború elleni újabb támadásoknak. A kampányra a jelet maga Johnson elnök adta meg: a hét közepén védelmébe vette a saigoni rezsimet, s azt hangoztatta, hogy megítélésé szerint a dél-vietnami „választások előkészítése a körülményekhez képest normálisan" megy végbe. A propaganda-kampány második állomásaként Katzenbach külügyminiszterhelyettes csütörtökön éles hangon szállt szembe Fulbright szenátorral és a szenátus külügyi bizottságának mas mérsékelt tagjaival a vietnami intervenció védelmében. A külügyminiszterhelyettes azt mondotta, hogy Vietnamban az elnök „törvényes jogkörén belül" jár el, s nincs szüksége a törvényhozás bármiféle felhatalmazására. Magasrangú kormánytisztviselők egyébként a hét közepén azt közölték ..bizalmas információ" formájában a sajtóval, hogy az elnök folytatni kívánja a háborút Vietnamban, sőt növelni akarja a katonai nyomást. A sugallmazott híreket a kormánv szemmel láthatóan válasznak szánta a legújabb közvéleménykutatási adatokra, amelyek szerint az amerikaiaknak mintegy 70 százaléka nem ért egyet Johnson vietnami politikájával. A bizalmas közlések arra utalnak, hogy Johnson véleménye szerint még a jövőévi elnökválasztási kampány előtt befejezheti a saját maga által diktált feltételeknek megfelelően a vietnami háborút. Az AFP washingtoni tudósítója pénteken jelentette: Johnson elnök úgy döntött, hogy kiszélesíti az amerikai légierő számára bombázási célpontként megadott objektumok számát. Az AFP értesülése szerint a 200 kiemelt objektum 80 százalékát a jövőben szabadon támadhatják. Szövetkezeti napok Kisteleken Színpompás kiállítások Ezernyi látnivaló Kisteleken az alkotmány ünnepe köszöntéseként az idén harmadszorra rendezték meg a szövetkezetek napjait. Mezőgazdasági tszek, állami vállalatok, a helybeli értékesítési és fogyasztási szövetkezetek, valamint a KISZÖV kebelében tömörült kisipari szövetkezetek ismét ezernyi látnivalóra invitálják Csongrád megye közönségét. A háromnapos ünnepet pénteken délelőtt Tobak Ferenc, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára nyitotta meg, s mint elmondotta, a kisteleki szövetkezeti napok legfőbb célja, hogy szemléltessék, kézzel foghatóan érzékeltessék a falu szövetkezeti mozgalmának újabb és újabb vívmányait. Járva a tucatnyi bemutatótermet, szabadtéri kiállítóhelyet, csakhamar meggyőződhetünk: a kisteleki emberek élete, ünnepeik és dolgos hétköznapjaik el sem képzelhetők ma már a szövetkezetek nélkül. A tsz-ek bemutatótermeiben káprázatosan szép gyümölcsök, óriBészlct a Magyar—Szovjet Barátság Tsz kfállitótermöből. Szebbnél szebb gyümölcsök, óriás görögdinnyék láthatók itt. A szövetkezel gazdái méltán nyerték el a kiállítás első díját ásra nőtt burgonyák, két ember magasságú kukoricák, veder nagyságú görögdinynyék, vérvörös fűszerpaprika tanúsítják: a falu gazdái eredményesen vívták meg harcukat az idén legveszedelmesebb ellenfelükkel, az aszállyal is. A kisteleki szövetkezeti napokon az állami vállalatok is méltó módon képviseltetik magukat. A Csongrád—Szolnok vidéki Állami Pincegazdaság borkiállítása áttekintését adja a nemzetközi síkon is rangos magyar borszakmának, az AGROKER pedig a mezőgazdasági gépipar és a nehéz vegyipar sokféle termékével szerepel. A Kistelek és Vidéke Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet a hazai és külföldi finommechanikai, Diházati és bútoripar legkapósabb termékeivel rukkolt ki. A megnyitóra Kistelekre érkezett Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, aki a szövetkezeti mozgalom eredményeinek újabb szép demonstrációjaként értékelte a kisteleki szövetkezeti napok látnivalóit. A megnyitó ünnepségen megjelent Hunyadkürti Lajos, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke, továbbá Farkas István, a járási tanács vb elnöke. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek szakemberei délelőtt a községi filmszínházban az új gazdasági mechanizmus bevezetésének gyakorlati problémáiról tanácskoztak, s az értekezleten Bartolák Mihály tartott bevezető előadást. Ma, szombaton pedig a termelőszövetkezeti vezetők találkozó(Somogyiné felvételei) jára kerül sor. Tájértekezle•raéknkkel együtt a helybeli ten Vitatják meg a homoki Üj Élet Tsz gazdái hozták. 1X0 hold homokról a hathetes aszály mezőeazdasáei termplés W ellenére is 40-50 mázsa holdanként! csöves termést ígér az g 3gl terrr>eles legMV—í-es, időszerűbb kérdéseit a szép kukoricát SOK mftj